Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

Mivel foglalkozik Pásztor Gyula? A volt országgyűlési képviselő, az egykori kisgazda 36-ok frakcióve­zetője mondja... (5. oldal) Szegényebbek lettünk egy erdősávval „Most, hogy ekkora felhajtás lett a dologból, elismerem: nagy hülyeséget csináltam. Az engedélyt biztosan megkaptam volna.” (4. oldal) Bemutatjuk a bankárokat Dr. Szekeres István, az OTP Bank Rt. Békés megyei igazgatója öt éve áll a pénzintézet élén. (9. oldal) 1995. FEBRUÁR 17., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 41. SZÁM Az UV-lámpa fényénél színt vall az Ötezres Fotó: Kovács Erzsébet Mit ér, ha hamis? Van aki keresi, van aki úgy döntött, inkább gyártja a pénzt... Mostanában — mint láthattuk a minap tévében — egyre többen próbálkoznak bankjegyhamisítással. A silány utánzatok mellett már profi kísérletek is előfor­dulnak. Vajon megyénkben is feladják a leckét a hamisítók a szakembereknek? Erről kérdeztük a Ma­gyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatóságának és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvé­delmi osztályának illetékesét. Támogatás a mezőgazdasági gépet vásárlóknak Az újonnan megalakult Bé­kés Megyei Agrárkamara Békéscsaba környéki tago­zata tegnapi találkozóján Csukás Gyula, a kamara ügyvezető alelnöke elmond­ta, hogy 75 településen ala­kult meg a kamara mezőgaz­dasági bizottsága. A szak­mai munka 12 osztály irá­nyításával folyik majd, ám ezek még szervezés alatt vannak. Legnagyobb prob­lémájuk, hogy az állami tá­mogatást megvonták tőlük, ezért lassabban tudják kiépí­teni az apparátust. Egyelőre csupán a Pénzügyminiszté­rium ígért kamatmentes hi­telt a számukra, amelyet a tagdíjakból fognak visszafi­zetni. Tervezik a számítógé­pes hálózatra épülő informá­ciós rendszer kialakítását és a személyes szaktanácsadói rendszer bevezetését is. A tegnapi konzultáción részt vett dr. Szöllősi Endre, a Földművelésügyi Minisz­térium Közgazdasági Fő­osztályának vezetője is, aki aktuális információkkal lát­ta el az egybegyűlteket. El­mondta többek között, hogy állami szinten rendkívül fontosnak tartják a mező- gazdaság gépesítését, éppen ezért a közelmúltban kor­mánydöntés született a me­zőgazdasági gépet hitelre vásárlók támogatásáról. Ahol ezt a hitelt igénybe ve­szik, ott a kamat 70 százalé­kának kifizetését az állam magára vállalja. Továbbra is támogatják a tavaszi gabo­navetést (hektáronként 2000 forinttal), amelyet előleg­ként is igénybe lehet venni. Akinek lehetősége van öntö­zésre, és ehhez gépet kíván vásárolni, az öntözőgép árá­nak 40 százalékát szintén át­vállalja az állam. Ez ügyben az FM megyei hivatalához kell benyújtani a kérvényt. Végül megemlítette, hogy a parlament most foglalkozik a mezőgazdasági és erdészeti alap létrehozásával, amelyből pályázat útján különböző me­zőgazdasági beruházások­hoz szintén lehet majd támo­gatást igényelni. —ria Türelmi időt kér a Hungarotel Halvány reménysugár a telefonra váróknak Hírek Megállapodás. Ötpárti megállapodásra jutottak a par­lamenti pártok az alkotmányo­zásról folyó tárgyaláson. Az FKGP kivételével megegyez­tek abban, hogy az új alkot­mányt előkészítő országgyű­lési bizottság március közepé­ig minden bizonnyal felállhat. A végleges döntés a jövő héten várható, de abban már megál­lapodás született, hogy az al­kotmányozás legalább ötpárti konszenzussal történik. Az építésügyről. Az Építéstudományi Egyesület Békés Megyei Csoportja 1995-ben már a harmadik ren­dezvényét tartja. Ma 14 órakor Seenger Pál, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium osztályvezetője — aki egyben az Építéstudomá­nyi Egyesület főtitkára — Az építésügyi műszaki szabályo­zás új vonásai, különös tekin­tettel az Országos Építésügyi Szabályzatra címmel tart elő­adást. A rendezők a csoport tagjain kívül a városok és nagyközségek önkormányza­tainak építésügyi szakembere­it is meghívták a MTESZ szék­házba, Békéscsabára. Szavalóverseny. Csak­nem egy évtizedes hagyomány Geszten, hogy Arany János geszti tartózkodása tiszteleté­re szavalóversenyt rendeznek a körzet általános iskolás diák­jai számára. Mint Irázi István geszti iskolaigazgatótól meg­tudtuk, az idei versenyen (amelyet március 2-án délelőtt tartanak) három korcsoport­ban indulhatnak a gyerekek: alsós, 5—6. osztályos és 7—8. osztályos korcsoportokban. A zsűri elnökének, csakúgy, mint tavaly, ebben az eszten­dőben is Tomanek Gábor szín­művészt kérik fel. A verseny megszervezését a geszti AMK és a sarkadi önkormányzat művelődési osztálya vállalta. — Bankunknál az elmúlt két év során jó ha tíz hamis bank­jeggyel találkoztunk — kezdte a tájékoztatást Lehoczki Mi­hály, az MNB Békés Megyei Igazgatóságának emissziós csoportvezetője. — Ezek igen kezdetleges, színes fénymáso­ló technikával készült ezres és ötezres címletűek voltak. Azért nem árt az óvatosság. Valamennyi pénztárosunk ke-^ ze ügyében ott a hamis bankje­gyek kiszűrésére alkalmas UV-lámpa. Bár ez az eszköz inkább csak megerősítésül szolgál, hiszen egy gyakorlott bankszakembernek már a pénz puszta tapintása is árulkodó. Mindig a bankjegyet átvevő felelőssége, hogy a befizeté­sek között ne legyen hamis. Minden bankjegyet egyesével számol át, annak érdekében, hogy bizonyosságot szerezzen azok valódiságáról. — Sokat olvasni róla, az a nyomdai eljárás, amely- lyel bankjegyeink készül­nek, úgyszólván hamisíthatat­lan... — Valóban, a metszett, mélynyomásos módszer rend­kívül biztonságos. Az ötezres bankjegy még plusz biztonsá­gi elemeket is tartalmaz: ezek közül a legszembetűnőbb a fémszál, de a sorszámozás, az érdes felület és a Braille-írás mind olyan jellemző, amely az utca emberének is sok min­dent elárul. Hogy ennek elle­nére miért éppen ezt hamisít­ják leginkább? Erről inkább a hamisítókat kellene megkér­dezni. Talán éppen a látványos biztonsági ele­mek, no meg az értéke csábítja őket. (Folytatás a 9. oldalon) A napokban röppent fel a hír: a minisztérium március elsejével felbontja a Békéscsaba— Orosháza távközlési körzetben koncessziót nyert Hungarotel Rt.-vel kötött megállapodását. Ilyen előzmények után ta­lálkozott tegnap Gyulán né­hány település polgármestere Carrol In gramméi, a Hungaro­tel fő részvényesével és Besse­nyey Balázzsal, a HTCC ma­gyarországi vezérigazgatójá­val. A tárgyalást zárt ajtók mö­gött kezdték meg — mint ké­sőbb kiderült, a polgármeste­rek bizalmának megnyerése érdekében olyan üzleti titkok hangzottak el, melyeket nem szerettek volna nagy nyilvá­nosság előtt kiteregetni. (Folytatás a 3. oldalon) Az újrapolgárosodó Alföldről lesz szó Az újrapolgárosodó Alföld címmel kétnapos tudományos tanácskozást rendez február vé­gén a Nagyatádi Szabó István Alapítvány. A gyulai városhá­zán február 25-én kezdődő eszemecserén az Alföld-kutató földrajztudósok, történészek, mezőgazdasági, természetvé­delmi és önkormányzati szak­emberek vesznek részt. Az elő­adók egyebek között a román— magyar határ menti kis tájak fejlődést segítő kapcsolataival, a szövetkezetek és a magángaz­dálkodók gondjaival, a mező- gazdaság pénzelésének lehető­ségeivel, az Alföld falusi ide­genforgalmával, a nagy magyar Alföld természeti adottságaival s a hagyományos paraszti gaz­dálkodás hasznosítható tapasz­talataival foglalkoznak majd. Szembenéztem a szegénységgel Kettőnk közül ki volt na­gyobb zavarban? Bizony nem tudom. Másodpercek alatt játszódhatott le egész találko­zásunk, de olyan fájdalmasan hasított belérik, hogy időben is sokkal hosszabbnak tűnt. Békéscsaba szívében történt, néhány nappal ezelőtt. Már sötétedett, ezért fedeztük fel egymást... későn. De felfe­deztük! Váratlanul és túl hirte­len találkozott a* tekintetünk. Bár ne találkozott volna! Apró termetű, súlyos ter­hek alatt meghajlott, ősz hajú nénike volt. Arca mégis arról árulkodott, hogy látott már kellemesebb időket is, jobb sorsra lenne érdemes. Talán nagymamám korabeli lehe­tett. A járdán siettem, sze­gényke meg az útmenti kuká­ban keresgélt. Ahogy a tapin­tatlan fénysugár arcára esett, fel­tűnt, irályén rettenetesen szé- gyelli, hogy kukázni kény­szerül. De hát a szükség nagy úr. Már menekült volna a te­kintetem elől, legszíveseb­ben a föld alá bújt volna szé­gyenében. Szerettem volna szólni hozzá, megnyugtatni. Igazán nem bántom, nem ha­ragszom rá, hogyan is tehet­ném? De a torkom összeszo­rult, a szemem elhomályo­sult. Ha bármi ennivaló van a táskámban, vagy valami me­leg holmi, biztos a kezébe nyomom. De éppen nem volt. Egy kis pénzzel kellett volna segítenem? Lehet, hogy el sem fogadja tőlem. Néhány v illanás, mint pergő filmkockák amoziban. A nénike igyekezett, hogy odébbálljon. Valószínű­leg inkább veszni hagyta, amit előzőleg már megérintett, csak­hogy menekülhessen a tett hely­színéről. Szinte még mélyebb­re hajlott a bűntudattól. Máig furdal a lelkiismeret. Nem mentség, hogy szegény­ségből nem készültem. Vala­mit tennem kellett volna, de mit? Kenyér, meleg holmi, pénz? Kedves szavak? „Aki szegény, az a legszegé­nyebb.” De az is szegény, aki nem segíthet. S az pedig a mindenkori társadalmi rend, a fejlettség fokmérője, hogy milyen a gondoskodás az idő­sekről, az elesettekről. Niedzielsky Katalin Vérnarancs-akció. Az Országos Hematológiai Állomás felhívása tettekre késztette a Fidesz orosházi szervezetét. Mint azt Muszka Kálmán elnöktől megtudtuk, a vérkészletek vészes hiánya miatt szerveztek Orosházán „Vérnarancs" akciót: a véradóknak a Fidesz narancsot is osztogatott Fotó: Lehoczky Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom