Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

tjjÉKÉS megyei hírlap GAZDASÁG 1995. február 15., szerda Hírek Drágább telefon. Január elsejétől, illetve február elsejétől drágult a Matáv Rt. hálózatából a mobil szolgáltató hálózatába menő hívások díja. Január else­jétől a Westel 900 és a Westel 450 hálózatába menő hívások díja: nappali időszakban 31, il­letve 30 forint/perc+ÁFA, a ked­vezményes időszakban pedig 20, illetve 19 forint/perc+ÁFA. A Pannon GSM-re menő hívások tarifája február elsejétől: nappali időszakban 31 forint/perc+ÁFA, kedvezményes időszakban pedig 20 forint/perc+ÁFA. A nappali időszak: munkanap 7—18 óráig tart, a kedvezményes időszak ezen túl. A fenti díjakat a gépi kapcsolású központokban a Ma­táv Rt. impulzusadással számítja fel. Az alábbi hosszúságú meg­kezdett impulzusokért előfizetői állomásról 7,50 Ft+ÁFA, nyilvá­nos állomásról 8,00 Ft+ÁFA a hí­vások díja: a Westel 900-nál nap­pali időszakban 14,51, a kedvez­ményes időszakban 22,50 másod­percenként, a Westel 450-nél 15,00 illetve 23,68, a Pannon GSM-nél 14,51, illetve 22,50 másodpercenként. Eladó ládaüzem. A sze­gedi székhelyű Dél-alföldi Erdé­szeti Részvénytársaság piacra dob­ja a Gyula, Henyei út 15. szám alatti, üzemen kívüli fűrész-lá- daüzemét. Aközel 30ezernégyzet- méter alapterületű üzem meglévő épületei működtetésre alkalmasak, a burkolt terület négy és fél ezer négyzetméteres. A vételi szándék­kal harminc napon belül lehet je­lentkezni a cég szegedi címén. Az ötödik legnagyobb befektető Békéscsabai találkozás a Holland Királyság nagykövetével (Folytatás az 1. oldalról) ha nem ismerném eléggé ezt az országot. Ezért sorra látoga­tom a különböző térségeket: tavaly voltam Pécsett, Mohá­cson, Hódmezővásárhelyen, az év végén az észak-keleti részen, Nyíregyházán, Debre­cenben, Záhonyban, most dél­keletre jöttem, tegnap voltam Kecskeméten, ma délután már Szegedre megyek. Ahol van­nak holland érdekeltségű cé­gek, azokat természetesen fel­keresem. Utazásaim célja el­sősorban a tájékozódás, mert meggyőződésem, hogy minél több információval rendelke­zem, annál jobban tudom el­látni a feladatomat, mint köz­vetítő, mint kapocs a két or­szág között. — Hogyan ítéli meg a hol­land—magyar kereskedelmi kapcsolatokat? — Nagyon pozitívan, az összkereskedelem nőtt, 20 százalékkal a Hollandiából származó kereskedelem, 10 százalékkal a magyar áruk for­galma Hollandiába. A holland áruforgalom értéke 850 millió gulden, körülbelül 55 milliárd forint, a magyar áruforgalom értéke 450 millió gulden, körülbelül 29 milliárd forint. Holland befektetők körülbelül 600 millió dollár értékű tőkét hoztak Magyarországra, ez több, mint 1 milliárd gulden. Ezzel az ötödik legnagyobb befektető Hollandia Magyar- országon, több, mint 150 cégünk (mezőgazdasági cé­gek, biztosítótársaságok, ban­kok, ipari vállalkozások) van jelen a magyar gazdaságban. Ez mutatja, mekkora az érdek­lődés az Önök országa iránt. Tavaly a hollandok többet fek­tettek be itt, mint Csehország­ban. Ám az is világos, hogy kevés a kormányzat gazdaság- politikájának írásba fektetése, ma már a Végrehajtásra van szükség. " • — Ón szerint milyenek ha­zánk esélyei az.Európai 'Unió­hoz való csatlakozásra? — Egészei? 'jók. A. kérdés már nem az, hogy Magyaror-' szág tagja lesz-e az uniónak, „Az én dolgom a tájékoz­tatás, az üzlet sikerét nem ga­rantálhatom." Fotó: Kovács Erzsébet hanem az, hogy mikor. Ehhez a döntéshez két dolog fontos. Magyarországnak elő kell ké­szíteni a csatlakozást gazdasá­gilag és a törvényhozásban is. A szervezetnek viszont azért kell készülnie, mert jelenleg 15 tagállama van, ám a dön­téshozatali rendszert még a korábbi 6 tagállamra dolgoz­ták ki. Tehát a belső szerkeze­ten kell módosítani. Az 1996- os konferencia után kezdőd­hetnek meg a résztárgyalások, de máris nagyon szoros a gaz­dasági és politikai együttmű­ködés Magyarországgal, az es­sem csúcs óta igazán tartalmas párbeszéd zajlik. — A kultúra területén ho­gyan működik együtt a két or­szág? — Ha tágabb értelemben vesszük a kultúrát, ideszámít­juk az oktatást is, akkor elég intenzív az együttműködés. A két minisztérium együtt dol­gozott a közép- és felsőszintű (iktatási rendszer modernizá­lásán, a vizsgarendszer kor­szerűsítésén. Vannak kisebb rendezvények, fotókiállítás, filmszemle, de sajnos főleg Budapesten. Szeretném, ha vi­déken is megmozdulna vala­mi, de általában kevés a pénz. —Tapasztalta afőváros és a vidék közötti különbséget. Mi a véleménye erről? — Nagyon erőteljes ez a különbség. Nem ítéletet mon­dok, hanem mint tényt állapí­tom meg, anélkül, hogy bárkit is hibáztatnék. Logikus a nagy szakadék, ha ismeri az ember Magyarország történelmét. De tapasztalatból mondha­tom: egy ország fejlődése sok­kal intenzívebb decentralizá­ció esetén, ha térségi közpon­tokra épül, ha működik olyan középső szint a kormányzat és a városok, falvak önkormány­zata között, amelynek kellő eszköztár és felelősség van a kezében. Mindez jelentősen hozzájárul a térség, az egész ország fejlődéséhez. — Milyen mentalitásbeli különbséget lát a holland és a magyar emberek között? — Általában mondhatom, fontos a mentalitás, de még fontosabb az önálló kezdemé­nyezés. Az, hogy az ember magától bele mer vágni vala­mibe, elkezd valamit, olyan magatartás, amely a piacgaz­daságban nélkülözhetetlen. A piacgazdaság és a demokrácia önmagában még nem garancia arra, hogy a Trabantot másnap Mercedesre lehet cserélni. Az embernek önmagát kell ké­pezni, a lehetőségeket saját magának megteremteni. — S megvan ez a kezdemé­nyező készség a magyarok­ban? — Alakul. —Biztatná üzletember hon­fitársait, hogy Magyarország az a hely, ahol érdemes befek­tetni? __ — Én tájékoztatni tudok, el­mondani, hogy itt és itt vannak cégek, kikhez kell fordulni. Minél több információm van, annál jobban játszom ezt a közvetítő szerepet, de garan­tálni nem tudom, hogy tényleg érdemes lesz üzletet kötni. — Nagykövet úr, köszönöm a beszélgetést, és munkájához sok sikert kívánok! Niedzielsky Katalin Euromenedzser c Open Management Centre Szügyi György: Menedzser illemtan 2. Sorozatunkban a menedzseri munka illemtanával foglalko­zunk. Ehhez az előző fejezet­ben áttekintettük a menedzseri munka legfőbb jellemzőit. Mai fejezetünkben a magyar menedzser specialitásait, helyzetét, módszerismeretét és a menedzseri módszer al­kalmazását szeretném röviden átgondolni kedves olvasóim­mal. , A piacgazdaság sajátossá­gaira vonatkozóan kérem fo­gadják el egy anekdota üzene­tét. Az anekdota szerint két menedzser sétál az erdőben. Az egyik menedzser eurome­nedzser, és talán nem veszik tőlem zokon a kedves olvasók, hogy O találja majd fején a szöget bizonyos esetekben. Hirtelen megjelenik egy oroszlán. A jelenség hatására mindketten meglepődnek, de míg a menedzser idegesen gyűrögetni kezdi zsebkendő­jét, addig az euromenedzser diplomatatáskájából előveszi a futócipőjét, tempósan, de nem kapkodva cipőt cserél, miközben a — közönséges menedzser — riadtan mondja neki: — Megőrültél, egy oroszlán elöl futócipőben sem tudsz elfutni! Mire az eurome­nedzser így válaszol: — Én csak nálad akarok gyorsabban futni. A fenti anekdota jól illuszt­rálja, hogy a menedzseri mun­kának állandó fejlődésen, ál­landó hatékonyság-növelésen kell keresztülmennie, és ez a piacgazdaság üzenete. Az ál­landó versenyhelyzet, ahol nem szabad megállni, ahol „csak” a versenytársaknál kell jobban teljesíteni. Nincs tehát abszolút győzelem, mindig az adott helyzetekben kell meg­felelő válaszokat adni cseleke­deteinkkel. Ez a gondolat azért is fon­tos, mert nem olyan rég egy nemzetközi menedzserkonfe­rencián magyar vezetők, me­nedzserek felszólalásaiból azt a következtetést vontam le, hogy valamit még nagyon meg kell tanulnunk és mélyen rög­zítenünk a menedzseri munká­val kapcsolatos gondolkodás- módunkban. Ez az előző feje­zet menedzserdefinícióinak kiegészítéseként is hangzik, azaz a magyar menedzser munkájának leírását tartal­mazza. A menedzser az, aki megoldja a felbukkanó problé­mákat. Ezalatt azt értem, hogy a problémákat kihívásokként kezeli, pozitív, sikerorientált magatartásával a megoldás irányába halad. Akkor ugyan­is, amikor a külső környezeti erők támogatnak és könnyen sikert érhet el a menedzser, nem nagy dolog annak lenni. Akkor kell a menedzseri eré­nyeket, módszereket megcsil­lantani, amikor a helyzet ne­héz, azaz a nehéz időkben. A „könnyű időkben” ugyanis „a hülye” is tud jól menedzselni. Jelenti ez azt is, hogy erő­forráshiány esetén (ami Ma­gyarországon többnyire a pénzhiány, az induló tőke hiá­nya vagy tőkenövekmény megszerzésének nehézsége, és ugyanakkor a fizetőképes kereslet megtalálása), ez okozza a legnehezebb, a leg­nagyobb kihívást. A mene­dzser számára nyilvánvaló, hogy nincs ideális eset, azaz senki nem áll rendelkezésre, hogy mindent, azaz minden erőforrást rendelkezésére bo­csásson, csak hogy a „mene­dzser” így könnyen mene­dzselhesse a dolgokat, hiszen a menedzserre épp azért van szükség, hogy megfeleljen a kihívásoknak. (Következik: Ki a jó mene­dzser?) KMKIK Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hírei Spanyolok Békéscsabán? Pályázat A Magyar Innovációs Alapít­vány kuratóriuma az IKM és az OMFB támogatásával pályáza­tot hirdet az 1994. év legjelentő­sebb innovációját elismerő díj­ra. Pályázhatnak azok a magyar magánszemélyek vagy Ma­gyarországon bejegyzett válla­latok, akik (amelyek) tavaly nagy jelentőségű, a gyakorlat­ban is megvalósított, jelentős hasznot hozó innovációt valósí­tottak meg. Az innováció alapja lehet ha­zai kutatási-fejlesztési ered­mény, szabadalom, know-how, technológiatranszfer. A nagy díj átadására 1995 márciusában kerül sor. A győz­tes Borsos Miklós innovációt jelképező, eredeti bronz kis­plasztikáját is elnyeri. Emellett számos különdíjat és díszokle­veleket is kiosztanak. A további részletekről a Bé­kés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál lehet érdeklőd­ni. Beadási határidó: 1995. feb­ruár 27., 17 óra. A pályázatokat két példányban az alábbi címre kell eljuttatni: Magyar Innová­ciós Álapítvány, 1117 Buda­pest, Október 23. u. 16.1./l 82. Ismét találkoztak az ECOS (Eu­rópai városok a térség mene­dzseléséért) program résztve­vői, ezúttal a spanyolországi Sa- lamancában. Az eddig végzett munka áttekintése után a 170 ezer lakosú Salamanca város képviselői bemutatták a helyi lehetőségeket. A térség az ország kevésbé fejlett régiójához tartozik. Fő erősségét jelenti az egyetemi oktatás — kb. 40 ezer hallgató —, amelyet a legnagyobb váro­si vállalkozások közé sorolnak. A világörökség részét képező XIII—XIV. századi épületeik kedvelt célpontjai számos kül­földi turistának. Ipara a kedve­zőtlen talajadottságokkal ren­delkező mezőgazdaságra épül. Elsősorban az élelmiszeripara és a bőripara emelhető ki. Olasz érdeklődés mutatkozott befek­tetési és üzleti lehetőségek te­kintetében a Békés megyei cé­gek iránt. Konkrét ajánlat érke­zett élelmiszeripari gépeket gyártó olasz cégek részéről, amelyek különböző alkatrésze­ket szeretnének megyénkben gyártatni. Több magyar vállal­kozó jelentkezett arra a hirde­tésre is, amelyben számítógé­pekkel vezérelt gravírozógépek gyártásában érdekelt olasz üz­letember képviseletet alapítana megyénkben. A fenti ajánlatok csak egy szelete azoknak a lehe­tőségeknek, amelyek a jövőben megvalósulhatnak. A kamarák együttműködése kezdetben az üzleti ajánlatok cseréjével valósulhat meg, ké­sőbb az üzletember-találkozók szervezésében látjuk a lehetősé­get. Áprilisban spanyol üzlet­emberek látogatást tesznek Bu­dapesten, melynek részét ké­pezheti egy békéscsabai kiruc­canás is. A két ország vállalko­zói —a kamarákon keresztül — meghívást kaptak a júniusban megrendezendő Csaba Expóra is. Az eseményt üzletember-ta­lálkozó koronázhatná meg. Üzleti ajánlatok Élelmiszer-ipari gépek, berendezé­sek gyártása (pörkölő-, hűtő-, keve­rő- stb. gépek, berendezések). A gyártás körülbelüli igénye: darabo­ló, fűrészgép, présgép, élvágó, he­gesztőgép, manuális plazmavágó, általános fúrógép, csűcseszterga (L—2000 mm), műhelyméret mini­mum 2000 négyzetméter, megmun­kált alapanyag rozsdamentes acél. Angliai bútorgyártó cég bútorki­egészítőket vásárolna, így pl. kerá­mia-, fém- és falámpákat, faragott és aranyozott szárnyas tükröket, kézi készítésű, zománcozott fém vi­rágedényeket, kézi gravírozású és festett asztalokat, továbbá tálaló­asztalokat. Svájci cég németországi ügyfele nevében ajánlatot tesz magyaror­szági, gyümölcslé-koncentrátumot (pl. almaié) előállító üzemekhez olyan kiegészítő berendezés létesíté­sének finanszírozására, amely szí­nes gyümölcslé (pl. meggy, fekete ribizli) előállítását is lehetővé teszi. Az ellenérték kiegyenlíthető lenne az üzem termékeinek szállításaival. A külföldi cég szerint a magyar partner beruházás nélkül jutna pótlólagos exportlehetőséghez. Holland cég kisállatok almozásá- ra szolgáló granulátumot ajánl. Az értékesítéshez képviselőt keres. Spanyol cég fagyasztott élelmi- szeripari cikkek (húsok, halak, zöldségek, feldolgozott termékek) magyarországi szállítóival keres kapcsolatot. A salamancai El Adalento című lap tudósítása a Békés megyeiek látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom