Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
o BÉKÉS MEGVF.1 HÍKIAP GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1995. február 14., kedd Pénzhiányos esztendő Adózni kell! Nyilván nem mondtam semmi újat, de kénytelen vagyok az adónem egyik fajtájára sok más kollégámmal ismét-is- mét visszatérni. Ján’a a településeket, és vállalkozói körben megfordulva, visszaköszön az általános forgalmi adó (áfa) befizetése, illetve visszaigénylése. A törvény 1 millió forint határig engedélyezi az alanyi adómentességet, amely a kisvállalkozók legkisebbikét érinti. A fölötte levő nagyobb számú többség az áfa-alany. Az új rendelet megszüntette a havi áfa-bevallást és az ehhez szorosan kapcsolódó befizetést és visszaigénylést. Az intézkedés a most alakult társas és egyéni vállalkozásokat sújtja, valamint azokat, akiknek beszerzései kis értékűek. Ha például valaki—különösen kezdő lévén van ez így — kis beruházást hajt végre, amelynek összege tegyük fel áfa-vonatkozásban 20—30 ezer forint, az a pénzéhez nem jut, csak öt hónap múlva. Ugyanis a háromhavonkénti áfabevallás a negyedik hónap 20-áig kell hogy megtörténjen, és ettől az időponttól harminc napon belül utalja vissza az adóhatóság a visszaigényelt összeget. Ha peches a vállalkozó, és éppen őt vizsgálják, jogos-e a visszaigénylése (erre minden esélye megvan), akkor az imént jelzett öt hónap kitolódhat akár egy-két hónappal is. Addig a pénzét az állam használja kamat nélkül. A gyomai okfejtés egy vállalkozói fórumon logikusan hangzott, ám megoldás nincs, hiszen a törvény mindenkit kötelez. Az adóhatóságot is és az adóalanyt is. Mindezek ellenére elgondolkodtató, hogy miért pont a legkisebbeket, a minigazdaság szereplőit hozza a törvény ilyen kellemetlen helyzetbe. Ugyanis a nagyberuházók, nagyobb gazdálkodók a nagyobb összegű általános forgalmi adót, havonta fizetik be, illetve ha arra jogosultak, havonta igényelhetik vissza. 0 «\ A játék öröme Az oldalt írta Bíró Károly és Papp János. Szerkesztette Szekeres András. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450. Hírek Nincs orvos. Hunyán még mindig nem oldódott meg az állatorvos kérdése. A vállalkozó távozása után az önkormányzat úgy határozott, hogy egy négyórás, lehetőleg kezdő, ön- kormányzati alkalmazású fiatalembert vennének fel. Ehhez úgy tűnik, a pénzük is meglenne. A pályázat kiírása a napokban történik meg. Nőnapi ünnepség. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének gyoma- endrődi csoportja március 11 - én délután 6 órakor nőnapi ünnepséget rendez, melyet ízletes vacsorával köt egybe. A rendezvényre várja tagjait. Jelentkezni lehet március 7-éig a Katona József Művelődési Központban. Segélyezés. Hunya ugyanúgy szenved a pénztelenségtől, mint bármely más hasonló nagyságrendű település. A nemrégiben megválasztott szociális és egészségügyi bizottság elnöke, Raczkó Enikő lett. A bizottsághoz máris több kérelem érkezett be, melyet folyamatosan bírálnak el. Véradás. A gyomaendrődi Vöröskereszt városi szervezete február 15-én a Katona József Művelődési Központban véradónapot tart. Délelőtt várják a régi és az új véradókat. A hunyai önkormányzat is a költségvetés tárgyalásának időszakában él. Kistelepülés lévén, az áremelés, valamint az egyéb jogszabályi változás, mint például a kisiskoláknak járó 500 ezer forintos támogatás megszüntetése komoly gondot jelent. A törvény által előírt 8 százalékos úgynevezett dologi kiadásra fordítható összeg nagyon kevés. Hunya Ti bőmé polgármester asszony ugyancsak minden körülményt figyelembe kell, hogy vegyen a rendelkezésükre álló mintegy 22 millió forintos éves pénzeszköz elosztásában. A közvilágítás, amely több más mellett igen fontos, biztosan a tavalyitól 30 százalékkal kerül többe. Az intézmények egyelőre működnek, de nagyon sok mindent át kell ahhoz gondolni, hogy ez így legyen az idén is. Kommunális adó kivetését a korábbi testület már elhatározta, és fizetnek is a hunyaiak évente ezer forintot ilyen címen. A lakosság élet- körülménye nem teszi lehetővé egy újabb adófajta kivetését. Ezt az önkormányzat nem is fontolgatja. Nem kedvez az sem az idei gazdálkodásnak, hogy él még az a 2 millió forintos önkormányzati hitel, melyből tavaly 500 ezer forintot kifizettek, de jócskán maradt belőle 1995-re is. Nagyon fontos lenne számukra, hogy a Dégáz-rész- vények ellenértéke, amely Hunyán 1 400 000 forint, mielőbb az önkormányzat számlájára kerüljön. Erre nem tudni, milyen esélyük van, hiszen a pénzt már tavaly is nagyon várta az önkormányzat. A költségvetés nem tartalmazza azt a társadalombiztosítási támogatást, amelyet a háziorvosi szolgálat, s általában az egészségügy finanszírozására kap Hunya. Az összeg meghaladja a 3 millió forintot, melynek nagy része alapvetően az úgynevezett kártyapénz. Ebből kell finanszírozni az egészség- ügyi dolgozók bérét, és nincs más forrás arra sem, hogy az elavult orvosi műszereket korszerűsítsék, esetleg újat vásároljanak. Nagy szükség lenne különösen fogorvosi eszközök beszerzésére. Helyben ugyan nincs ilyen szakorvos, de egy kijáró ellátja a fogbetegeket. A másik súlyos kérdés, hogy rendkívül keveset tud segélyre kifizetni a testület. Félrevezető a lakosság számára, hogy úton-útfélen azt hallja, egy- egy nagyobb város mekkora összegben segélyezett rászorultat. Ez is úgy van, mint általában, hogy „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”, amit a sportban úgy lehetne a segélyezési gyakorlatra lefordítani, minél kisebb egy település, annál kevesebb jut bármilyen címen kifizetendő segélyre. És hiába áll fenn a jogszabályi rászorultság, ha nincs miből, akkor vagy nem lehet adni, vagy az elosztás elvét figyelembe véve, nem annyit lehet adni, mint amennyit kellene vagy amennyit lehetne. Ilyen kis helyen, mint Hunya az is folyamatos gond, hogy az emberek büszkesége nem engedi meg, hogy segélyért sorba álljanak a polgármesteri hivatal folyosóján. Aki lehet, az segít önmagán, kis portáján jószágot tart, esetleg a konyhakerti növényeket is megtermeli. így van ez helyben is. Nemrégiben a Békés Megyei Hírlap munkatársai és a Gyomaendrődi Híradó egyszemélyes szerkesztősége által szervezett labdarúgócsapatok mérték össze erejüket a városi sportcsarnokban. A mérkőzésre a békéscsabai csapat mindössze négy fővel érkezett, így két játékost kölcsön kaptak a helyiektől. A rangadó a szokásos tapogatózással kezdődött, mindegyik fél igyekezett bemérni a másik erejét. A kinti hőmérséklet ellensúlyozásaképpen a csarnokban igencsak izzott a levegő. A pályán ugyanis izgalmas percek, szikrázó belemenések fűtötték a termet. De lássuk a lényeget: az egyórás küzdelem 8—8-as döntetlen eredményt hozott. A mérkőzés színvonala a játékosok fáradságával arányosan csökkent, de így is remek összecsapás volt. Ha a minőség kívánnivalót is hagyott maga után, a gólok mennyisége kárpótolta a nézőket. Bíró Károly, a Gyomaendrődi Híradó szerkesztőségének vezetője három gólt is rúgott. Mindkét csapat vezetői és tagjai megegyeztek abban, hogy e kezdetet folytatják, azaz többször próbálnak hasonló focimeccseket szervezni. Ezzel nemcsak a két lap közötti barátságot szeretnék erősíteni, hanem élő példával igazolni próbálják, hogy nem csak írni tudunk a sportról, s beszélni a testedzés fontosságáról, hanem magunk is részesei vagyunk e követendő sorozatnak. Kisiklások elleni „gyógykezelés". Az Endrőd és Gyoma közötti vasúti átjárónál a közelmúltban a vágánycsatornák tisztítását végezte a MÁV egyik karbantartója. Ezek a munkálatok az esetleges vonatkisiklások megakadályozása érdekében történnek. Az idők folyamán a vágánycsatornák különböző hordalékokkal töltődnek fel, s időnként az illetékes szakembereknek ezeket kell eltávolítaniuk Fotó: Lehoczky Péter Vállalkozók a városházán Disznóölésen jártunk Gyomaendrödön Szöllősi Istvánná országgyűlési képviselő részvételével dr. Frankó Károly polgármester a gyomaendrődi városházára invitálta a vállalkozókat. A megbeszélés célja a város költség- vetésének időszakában megismerni egymás véleményét a fejlődést szolgáló feladatokról. Itt kerülhetett sor az egymással szembeni igények megfogalmazására is. A pénzügyi csoport vezetője rögtön „hidegzuhannyal” árasztotta el a jelenlevőket, ami nem történt mással, mint a költségvetési tervezet ismertetésével. A szűk anyagi lehetőség itt is rövidre fogja a hosszú távú elképzeléseket. Gyomaendrödön örülnek, ha az önkormányzati intézmények működőképességét az év végéig garantálni tudják. Fejlesztésre nem jut. Még a szükségesekre sem. Az sem kizárt, hogy esetleg hitelt kell felvenni az elkerülhetetlen feladatok megoldására. Szóba jött a találkozón a munkanélküliek helyzete, és meglepő módon nem a munka- nélküliek magas számárányát taglalták, hanem azt a jelenséget, hogy érdemesebb munkanélkülinek lenni. Nem ritka a városban, hogy a munka- nélküli csak egy-két helyre megy el, s máris megállapítja, nem neki való a felkínált munkalehetőség. Ha mégis felvennék, alig kap egy-két ezer forinttal többet, mint a munka- nélküli járadék, s ezért meggondolja, hogy elvállalja-e az állást. Hiányolták a vállalkozók a jelenlegi kormány hatékonyabb agrárpolitikáját. Úgy látják, nem történt előrelépés a korábbi évek gyakorlatához mérten. Kívánatosnak tartanák, hogy a földterületeket inkább helybeliek szerezzék meg, mint mások. Az iparosság részéről felmerült, hogy a kötelező kamarai tagság és az ehhez kapcsolódó díj taszítóvá teszi a szervezetet és nem vonzóvá. Az országgyűlési képviselő hozzászólásában a parlamenti munkáról beszélt. Nem tartja jónak például a költségvetési tervezetet, amelyet ő nem is támogatott, többet szánna oktatásra. Felmerült még a Körös holtágainak rendezése egy program keretében. Ennek hasznosságával mindenki egyetértett. Szöllősiné a nemzeti alaptantervről szólva kifejtette, hogy az nemigen nevezhető jónak. Nem lehet elfogadni az irányt, amely az önkormányzat gazdasági erejétől teszi függővé, hogy hány osztályos iskolát kíván működtetni az adott településen. E tény az oktatás színvonalát jelentősen befolyásolná. Az oktatás piacosítása, mondta a képviselő asszony, a szociális ellátás és az egészségügy ilyen módon történő kezelése Magyarország Európától történő végleges leszakadásához vezet. Dr. Frankó Károly polgár- mester a vállalkozókhoz való szorosabb önkormányzati viszonyról ejtett szót. Az elgondolás, amely a találkozót létrehozta, szintén ide vezethető vissza. A várospolitikai célokat, a fejlődést és a munkaadói, valamint a munkavállalói lakosság harmonikusabb együttműködését szeretné a polgármester megteremteni. E rendezvényre 38 munkáltatót hívott meg, sajnos csak 20-an jelentek meg. Ügy tűnik, a többiek nem értek rá vagy nem tartják kívánatosnak a hasonló összejöveteleket. A közelmúltban Gyomaendrödön jártunk, ahol egy 200 kilogrammos, saját hízlalású sertés került a böllér kése alá. A hagyományos szalmaperzselést már itt is felváltotta a „modernebb” gázperzselő készülék. A perzselést a tisztítás és a feldolgozás követte. Színhús, szalonna és fűszerek hozzáadásával többszöri átgyúrással és darálással készült a finom házikolbász, amelyet a sertés vékonybelébe töltöttek íme a végeredmény: húsz szál vékonykolbász és tizenöt szál szalámi, amely három termetes disznósajt „társaságában" már „indulhat" is a füstölőre. Persze hurka, rengeteg tepertő és szalonna is készült a disznótorban
