Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

o BÉKÉS MEGVF.1 HÍKIAP GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1995. február 14., kedd Pénzhiányos esztendő Adózni kell! Nyilván nem mondtam semmi újat, de kénytelen vagyok az adónem egyik faj­tájára sok más kollégámmal ismét-is- mét visszatérni. Ján’a a településeket, és vállalkozói körben megfordulva, visszaköszön az általános forgalmi adó (áfa) befizetése, illetve visszaigénylé­se. A törvény 1 millió forint határig engedélyezi az alanyi adómentességet, amely a kisvállalkozók legkisebbikét érinti. A fölötte levő nagyobb számú többség az áfa-alany. Az új rendelet megszüntette a havi áfa-bevallást és az ehhez szorosan kapcsolódó befizetést és visszaigénylést. Az intézkedés a most alakult társas és egyéni vállalkozáso­kat sújtja, valamint azokat, akiknek beszerzései kis értékű­ek. Ha például valaki—különösen kezdő lévén van ez így — kis beruházást hajt végre, amelynek összege tegyük fel áfa-vonatkozásban 20—30 ezer forint, az a pénzéhez nem jut, csak öt hónap múlva. Ugyanis a háromhavonkénti áfa­bevallás a negyedik hónap 20-áig kell hogy megtörténjen, és ettől az időponttól harminc napon belül utalja vissza az adóhatóság a visszaigényelt összeget. Ha peches a vállal­kozó, és éppen őt vizsgálják, jogos-e a visszaigénylése (erre minden esélye megvan), akkor az imént jelzett öt hónap kitolódhat akár egy-két hónappal is. Addig a pénzét az állam használja kamat nélkül. A gyomai okfejtés egy vállalkozói fórumon logikusan hangzott, ám megoldás nincs, hiszen a törvény mindenkit kötelez. Az adóhatóságot is és az adóalanyt is. Mindezek ellenére elgondolkodtató, hogy miért pont a legkisebbe­ket, a minigazdaság szereplőit hozza a törvény ilyen kellemetlen helyzetbe. Ugyanis a nagyberuházók, na­gyobb gazdálkodók a nagyobb összegű általános forgalmi adót, havonta fizetik be, illetve ha arra jogosultak, havonta igényelhetik vissza. 0 «\ A játék öröme Az oldalt írta Bíró Károly és Papp János. Szerkesz­tette Szekeres András. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450. Hírek Nincs orvos. Hunyán még mindig nem oldódott meg az állatorvos kérdése. A vállalko­zó távozása után az önkormány­zat úgy határozott, hogy egy négyórás, lehetőleg kezdő, ön- kormányzati alkalmazású fia­talembert vennének fel. Ehhez úgy tűnik, a pénzük is meglen­ne. A pályázat kiírása a napok­ban történik meg. Nőnapi ünnepség. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének gyoma- endrődi csoportja március 11 - én délután 6 órakor nőnapi ün­nepséget rendez, melyet ízletes vacsorával köt egybe. A rendez­vényre várja tagjait. Jelentkezni lehet március 7-éig a Katona József Művelődési Központ­ban. Segélyezés. Hunya ugyan­úgy szenved a pénztelenségtől, mint bármely más hasonló nagyságrendű település. A nemrégiben megválasztott szo­ciális és egészségügyi bizottság elnöke, Raczkó Enikő lett. A bizottsághoz máris több kére­lem érkezett be, melyet folya­matosan bírálnak el. Véradás. A gyomaendrődi Vöröskereszt városi szervezete február 15-én a Katona József Művelődési Központban véra­dónapot tart. Délelőtt várják a régi és az új véradókat. A hunyai önkormányzat is a költségvetés tárgyalásának időszakában él. Kistelepülés lévén, az áremelés, valamint az egyéb jogszabályi változás, mint például a kisiskoláknak járó 500 ezer forintos támo­gatás megszüntetése komoly gondot jelent. A törvény által előírt 8 százalékos úgyneve­zett dologi kiadásra fordítható összeg nagyon kevés. Hunya Ti bőmé polgármes­ter asszony ugyancsak minden körülményt figyelembe kell, hogy vegyen a rendelkezésük­re álló mintegy 22 millió forin­tos éves pénzeszköz elosztásá­ban. A közvilágítás, amely több más mellett igen fontos, biztosan a tavalyitól 30 száza­lékkal kerül többe. Az intéz­mények egyelőre működnek, de nagyon sok mindent át kell ahhoz gondolni, hogy ez így legyen az idén is. Kommunális adó kivetését a korábbi testület már elhatározta, és fizetnek is a hunyaiak évente ezer forintot ilyen címen. A lakosság élet- körülménye nem teszi lehető­vé egy újabb adófajta kiveté­sét. Ezt az önkormányzat nem is fontolgatja. Nem kedvez az sem az idei gazdálkodásnak, hogy él még az a 2 millió forin­tos önkormányzati hitel, mely­ből tavaly 500 ezer forintot kifi­zettek, de jócskán maradt belőle 1995-re is. Nagyon fontos lenne számukra, hogy a Dégáz-rész- vények ellenértéke, amely Hu­nyán 1 400 000 forint, mielőbb az önkormányzat számlájára kerüljön. Erre nem tudni, mi­lyen esélyük van, hiszen a pénzt már tavaly is nagyon várta az önkormányzat. A költségvetés nem tartal­mazza azt a társadalombiztosí­tási támogatást, amelyet a házi­orvosi szolgálat, s általában az egészségügy finanszírozására kap Hunya. Az összeg megha­ladja a 3 millió forintot, mely­nek nagy része alapvetően az úgynevezett kártyapénz. Ebből kell finanszírozni az egészség- ügyi dolgozók bérét, és nincs más forrás arra sem, hogy az elavult orvosi műszereket kor­szerűsítsék, esetleg újat vásá­roljanak. Nagy szükség lenne különösen fogorvosi eszközök beszerzésére. Helyben ugyan nincs ilyen szakorvos, de egy kijáró ellátja a fogbetegeket. A másik súlyos kérdés, hogy rendkívül keveset tud segélyre kifizetni a testület. Félreveze­tő a lakosság számára, hogy úton-útfélen azt hallja, egy- egy nagyobb város mekkora összegben segélyezett rászo­rultat. Ez is úgy van, mint álta­lában, hogy „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”, amit a sportban úgy lehetne a segé­lyezési gyakorlatra lefordíta­ni, minél kisebb egy település, annál kevesebb jut bármilyen címen kifizetendő segélyre. És hiába áll fenn a jogszabályi rászorultság, ha nincs miből, akkor vagy nem lehet adni, vagy az elosztás elvét figye­lembe véve, nem annyit lehet adni, mint amennyit kellene vagy amennyit lehetne. Ilyen kis helyen, mint Hunya az is folyamatos gond, hogy az em­berek büszkesége nem engedi meg, hogy segélyért sorba áll­janak a polgármesteri hivatal folyosóján. Aki lehet, az segít önmagán, kis portáján jószá­got tart, esetleg a konyhakerti növényeket is megtermeli. így van ez helyben is. Nemrégiben a Békés Megyei Hírlap munkatársai és a Gyo­maendrődi Híradó egyszemé­lyes szerkesztősége által szer­vezett labdarúgócsapatok mérték össze erejüket a városi sportcsarnokban. A mérkőzés­re a békéscsabai csapat mind­össze négy fővel érkezett, így két játékost kölcsön kaptak a helyiektől. A rangadó a szokásos tapoga­tózással kezdődött, mindegyik fél igyekezett bemérni a másik erejét. A kinti hőmérséklet el­lensúlyozásaképpen a csarnok­ban igencsak izzott a levegő. A pályán ugyanis izgalmas per­cek, szikrázó belemenések fű­tötték a termet. De lássuk a lé­nyeget: az egyórás küzdelem 8—8-as döntetlen eredményt hozott. A mérkőzés színvonala a játékosok fáradságával ará­nyosan csökkent, de így is re­mek összecsapás volt. Ha a mi­nőség kívánnivalót is hagyott maga után, a gólok mennyisége kárpótolta a nézőket. Bíró Ká­roly, a Gyomaendrődi Híradó szerkesztőségének vezetője há­rom gólt is rúgott. Mindkét csapat vezetői és tagjai megegyeztek abban, hogy e kezdetet folytatják, azaz többször próbálnak ha­sonló focimeccseket szervez­ni. Ezzel nemcsak a két lap közötti barátságot szeretnék erősíteni, hanem élő példával igazolni próbálják, hogy nem csak írni tudunk a sportról, s beszélni a testedzés fontossá­gáról, hanem magunk is része­sei vagyunk e követendő soro­zatnak. Kisiklások elleni „gyógykezelés". Az Endrőd és Gyoma közötti vasúti átjárónál a közelmúltban a vágánycsatornák tisztítását végezte a MÁV egyik karbantartója. Ezek a munkálatok az esetleges vonatkisiklások megakadályozása érdekében történnek. Az idők folyamán a vágánycsatornák különböző hordalékokkal töltődnek fel, s időnként az illetékes szakembereknek ezeket kell eltávolítaniuk Fotó: Lehoczky Péter Vállalkozók a városházán Disznóölésen jártunk Gyomaendrödön Szöllősi Istvánná országgyűlé­si képviselő részvételével dr. Frankó Károly polgármester a gyomaendrődi városházára in­vitálta a vállalkozókat. A meg­beszélés célja a város költség- vetésének időszakában megis­merni egymás véleményét a fejlődést szolgáló feladatok­ról. Itt kerülhetett sor az egy­mással szembeni igények megfogalmazására is. A pénzügyi csoport vezető­je rögtön „hidegzuhannyal” árasztotta el a jelenlevőket, ami nem történt mással, mint a költségvetési tervezet ismer­tetésével. A szűk anyagi lehe­tőség itt is rövidre fogja a hosszú távú elképzeléseket. Gyomaendrödön örülnek, ha az önkormányzati intézmé­nyek működőképességét az év végéig garantálni tudják. Fej­lesztésre nem jut. Még a szük­ségesekre sem. Az sem kizárt, hogy esetleg hitelt kell felven­ni az elkerülhetetlen feladatok megoldására. Szóba jött a találkozón a munkanélküliek helyzete, és meglepő módon nem a munka- nélküliek magas számárányát taglalták, hanem azt a jelensé­get, hogy érdemesebb munka­nélkülinek lenni. Nem ritka a városban, hogy a munka- nélküli csak egy-két helyre megy el, s máris megállapítja, nem neki való a felkínált mun­kalehetőség. Ha mégis felven­nék, alig kap egy-két ezer fo­rinttal többet, mint a munka- nélküli járadék, s ezért meg­gondolja, hogy elvállalja-e az állást. Hiányolták a vállalko­zók a jelenlegi kormány haté­konyabb agrárpolitikáját. Úgy látják, nem történt előrelépés a korábbi évek gyakorlatához mérten. Kívánatosnak tarta­nák, hogy a földterületeket in­kább helybeliek szerezzék meg, mint mások. Az iparos­ság részéről felmerült, hogy a kötelező kamarai tagság és az ehhez kapcsolódó díj taszítóvá teszi a szervezetet és nem von­zóvá. Az országgyűlési képviselő hozzászólásában a parlamenti munkáról beszélt. Nem tartja jónak például a költségvetési tervezetet, amelyet ő nem is támogatott, többet szánna ok­tatásra. Felmerült még a Körös holtágainak rendezése egy program keretében. Ennek hasznosságával mindenki egyetértett. Szöllősiné a nemzeti alap­tantervről szólva kifejtette, hogy az nemigen nevezhető jónak. Nem lehet elfogadni az irányt, amely az önkormány­zat gazdasági erejétől teszi függővé, hogy hány osztályos iskolát kíván működtetni az adott településen. E tény az oktatás színvonalát jelentősen befolyásolná. Az oktatás pia­cosítása, mondta a képviselő asszony, a szociális ellátás és az egészségügy ilyen módon történő kezelése Magyaror­szág Európától történő végle­ges leszakadásához vezet. Dr. Frankó Károly polgár- mester a vállalkozókhoz való szorosabb önkormányzati vi­szonyról ejtett szót. Az elgon­dolás, amely a találkozót létre­hozta, szintén ide vezethető vissza. A várospolitikai célo­kat, a fejlődést és a munkaa­dói, valamint a munkavállalói lakosság harmonikusabb együttműködését szeretné a polgármester megteremteni. E rendezvényre 38 munkáltatót hívott meg, sajnos csak 20-an jelentek meg. Ügy tűnik, a töb­biek nem értek rá vagy nem tartják kívánatosnak a hasonló összejöveteleket. A közelmúltban Gyomaend­rödön jártunk, ahol egy 200 kilogrammos, saját hízlalású sertés került a böllér kése alá. A hagyományos szalmaper­zselést már itt is felváltotta a „modernebb” gázperzselő készülék. A perzselést a tisztítás és a feldolgozás követte. Színhús, szalonna és fűszerek hozzáa­dásával többszöri átgyúrással és darálással készült a finom házikolbász, amelyet a sertés vékonybelébe töltöttek íme a végeredmény: húsz szál vékonykolbász és tizenöt szál szalámi, amely három termetes disznósajt „társaságában" már „indulhat" is a füstölőre. Persze hurka, rengeteg tepertő és szalonna is készült a disznótorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom