Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök NAGYVILÁG am MFf.VFI HÍRÜP Aláírták, de csak később lép életbe Egy mondatban A macedón hatóságok a hét végén kiutasítottak az ország­ból több olyan személyt, akik magukat iszlám humanitárius szervezetek vezetőinek álcáz­va muzulmán önkénteseket to­boroztak a boszniai háborúba — írta a Nova Makedonija cí­mű szkopjei lap. • Haris Silaj- dzic szerint több tucat ország követné az Egyesült Államok példáját, ha az amerikai kor­mányzat egyoldalúan felolda­ná a boszniai muzulmánok el­leni fegyverszállítási tilalmat. Strasbourgban, az Európa Ta­nács székhelyén huszonkét ál­lam képviselői tegnap aláírták a kisebbségvédelmi keret­egyezményt, az első olyan ál­talános és jogilag kötelező ér­vényű, többoldalú megállapo­dást, amely kimondottan a ki­sebbségek helyzetének javítá­sát, jogaiknak védelmét szol­gálja. Magyar részről a doku­mentumot Kovács László külügyminiszter látta el kéz­jegyével, s országa nevében aláírta azt Teodor Melescanu román, illetve Juraj Schenk szlovák külügyminiszter is. A szerződés érvénybe lépése azonban csak későbbre várha­tó, hiszen ahhoz legalább ti­zenkettő államnak még ratifi­kálnia is kell a dokumentu­mot. A keretegyezmény a kisebb­ségi jogokat egyéni jogokként kezeli, de ezen belül viszonylag széles kört húz meg. Szavatolja például a jogegyenlőséget, a szólás és gyülekezés szabadsá­gát, az anyanyelvi oktatás fej­lesztését, a kisebbségekhez va­ló tartozásból fakadó sajátos kultúra, külön identitás megőr­zését. Kovács László külügy­miniszter a keretegyezmény pozitívumaként emelte ki, hogy nem a kisebbségi jogok vala­mely részterületére vonatkozik, hanem általánosan közelíti meg a kérdést; hogy nemcsak meg­engedi, de egyes esetekben sür­geti is a kisebbségekkel kapcso­latos pozitív diszkriminációt; s hogy a dokumentum szerint a kisebbségi jogokat közösség­ben is lehet gyakorolni. A keretegyezmény kidolgo­zására egyébként az Európa Ta­nács bécsi csúcsértekezlete adott megbízást másfél évvel ezelőtt, s hosszas tárgyalások után a szöveget tavaly novem­berben hagyta jóvá a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma, a miniszteri bizottság. Kovács László az MTI kérdésére vála­szolva úgy vélte, az a tény, hogy a szerződést mind Magyaror­szág, mind Románia aláírta, nem iktatja ki a két ország kö­zötti alapszerződés aláírását gátló akadályokat, de kétségte­lenül segíti a megoldást. Százötven ház lerombolása Lengyelország: kevés a pénz Több mint 150, állami földön engedély nélkül felépített házat romboltak le tegnap a Gáza- övezetben a Palesztin Hatóság rendeletére. A döntést a palesztin „kabi­net,, legutóbbi ülésén hozta, mi­után az autonóm terület főügyé­szének jelentése megállapítot­ta, hogy 600 házat-építettek fel engedély nélkül. Az érintetteket két nappal előre értesítették, mi­előtt a buldózerek megindultak. Az erőszakos tiltakozások meg­akadályozására rendőröket és a palesztin titkosszolgálat tagjait vezényelték ki a helyszínekre. A jogtalan építkezések különö­sen az autonómia tavaly májusi életbe lépése után harapództak el. Korábban az izraeli hadsereg folyamatosan rombolta le az en­gedély nélkül felhúzott épülete­ket. A kérdéses földeket állami területnek tekintik az ottomán uralom óta, s státusuk nem vál­tozott a brit mandátumidőszak, az egyiptomi ellenőrzés és az izraeli megszállás alatt sem. Lengyelország 1995-ös költ­ségvetése a félénél is kevesebb pénzt biztosít a NATO-val ter­vezett békepartnerség program­jainak lebonyolításához, így ezek közül néhányat el kell majd halasztani. A lengyel hadsereg vezérka­rának tisztjei szerdai sajtóérte­kezletükön azt is elmondták: két-három éven belül a hadse­reg eléri azt az állapotot, hogy a NATO tagja lehessen. A len­gyel hadsereg potenciálja akár a NATO-tag Olaszország, Tö­rökország avagy Görögország katonai erejével is összemérhe­tő— állították. Zdzislaw Czekierda ezredes, vezérkari szóvivő a sajtóérte­kezleten elmondta, hogy számí­tásaik szerint a békepartnerség programjaira mintegy 500 mil­liárd zlotyra lenne szükség, ám erre a célra alig 200 milliárdot kaptak. A lengyel költségvetést még Lech Walesa államfő is jóvá kell hogy hagyja — hívta fel a figyelmet a Reuter. Kérdőjelek Hatékonyabb kisebbségvédelem? A csecsen válságtól a számunkra különösen fontosnak tűnő kisebbségvédelmi egyezményig és új tagjelöltek felvételének megvitatásáig jó pár fajsúlyos téma szerepel az Európa Tanács eheti, strasbourgi parlamenti közgyűlé­sének napirendjén. A hétfőn kezdődött tanácskozáson immár 34 ország képviselői vitatják meg földrészünk aktuális ügyeit, de a csatlakozásra váró több mint fél tucat újabb állammal a taglétszám várhatólag még az idén 40 fölé emelkedik. És Oroszország? Az Európa Tanács tevékenységére nyilván Moszkva csatlakozása hatna leginkább, mint ahogy az integrációs szervezetek közül is az ET az, amelynek munkájába Oroszország a legkönnyebben be­kapcsolódhatna. Csakhogy mi lesz a szigorú felvételi normákkal, emberi jogi követelményekkel? Érthető, ha az illetékes bizottság egyelőre a csatlakozási kérelem „befa­gyasztása” mellett döntött. Új korszak? Új lehetőségek? E kérdéseket a most aláí­rásra megnyitott kisebbségvédelmi egyezménnyel kap­csolatban teszik fel a szakértők. Kétségtelen, hogy ez az ET első nemzetközi dokumentuma, amely már kötelező érvénnyel védelmezi a nemzeti kisebbségek jogait. A jövőben így nemcsak államok, vagy az EBESZ-hez hason­ló nemzetközi szervek fordulhatnak Strasbourghoz, ha­nem kisebbségi csoportok, sőt akár egyének is. Az RMDSZ körül kavargó vihar vagy a szlovákiai magyarság helyzetéről folyó vita fényében ez nyilván fontos lehető­ség. S remélhetőleg nem bizonyul puszta véletlennek, hogy Kovács László külügyminiszter éppen szlovák és román partnerével együtt írta alá a dokumentumot. Együtt cselekednek majd a megvalósításban is? Sz. G„ Ferenczy Europress Financial Times: Peru még nem válaszolt az ecuadori tűzszüneti javaslatra. A peruiak tüntetésen támogatták kormányukat a katonai konfliktusban Reuter Magyarország a mexikói úton? Mindennap feladhatja hirdetését Tűzdelni való HRF és Rapidus paprikapalánta eladó. Tóth De­zső, Medgyesegyháza, Árpád u. 1. sz. Dízelmotoros IZS fürgon lejárt műszakival eladó. Telefon: (66) 445-350, napközben. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek „Gondoljanak csak Mexikóra” — idézi Békési László távozó magyar pénzügyminiszter fi­gyelmeztetését a Financial Times, amelynek szerdai elem­zése szerint Magyarország gaz­dasági mutatói a hirtelen pénz­ügyi és hitelválságba zuhant kö­zép-amerikai országéinál is kedvezőtlenebbek. A befolyásos brit gazdasági­politikai napilap — amely im­már szinte naponta közöl külön­böző hangvételű, de általában a budapesti kormány gazdasági irányvonalát ostorozó kom­mentárokat — mindazonáltal megállapítja: jelenleg mégis kevesen számolnak csak azzal, hogy a magyar gazdaság hason­ló csődöt lesz kénytelen beje­lenteni. A Bank of America egyik idézett szakértője szerint „ha (a magyar vezetés) tovább­ra is riogatja a külföldi befekte­tőket, ennek meglesz az ára, de ezt sem holnap kell kifizetni”. A „meglehetős tekintélyt élvező” Nemzeti Banknak különösebb feltűnés nélkül sikerült átren­deznie a 28 milliárd dolláros VISZONTELADOK FIGYELEM! Ariel 2,4 kg utántöltő 612,00 Ft Tix 2,4 kg utántöltő 450,00 Ft Ariel 600 gr 1 76,00 Ft Tix 600 gr 131,50 Ft Ace 1/1 72,00 Ft Balaton szelet 18,20 Ft Liszt 1 kg 29,80 Ft Étolaj 1 liter 124,00 Ft Asztali só 5 kg 75,00 Ft Kristálycukor 1 kg 74,90 Ft ( Raklapos vásárlás esetén további engedmények!) BIZÁNC Kft. Gyula, Nagyváradi út 59/B. Telefon: (66) 362-788/118. Nyitva tartás: hétköznap 7 órától 15 óráig. Az ablak teszi a házat | R1HHUI MŰANYAG ABLAKON, AJTÓK IGYKDI MÉRETRE 5502 Gyomaendrőd, Fő út 81/1. Tel./Fax: 66/386-879. külső adósságot, az egy évnél rövidebb lejáratú kötelezettsé­gek összege nem haladja meg a 2,3 milliárd dollárt. Az idei adósságfinanszírozási igény mintegy 9 milliárd dollár, s ha bekövetkezik is a legrosszabb —vagyis ha a nemzetközi tőke­piac nem áll szóba az országgal —, a 7 milliárdos tartalék meg­felelő ütközőként szolgálhatna. A hitelfelvétel folytatódásá­val azonban Magyarország útja még hosszabban ki van kövez­ve, s az MNB múlt havi sikeres —25 milliárd jenes—kötvény­akciója bizonyította, hogy az ország továbbra is bejáratos a pénzpiacokra—áll az elemzés­ben, amely szerint Magyaror­szágon egyébként is jóval ke­vésbé valószínű, hogy a befek­tetők kivonják pénzüket az ér­tékpapír-piacról, mint Mexikó­ban. A magyar gazdaságban mindemellett az ipari beruhá­zók számítanak az igazi tőke­forrásnak: ezek eddig 8 milliárd dollárt hoztak az országba, s jóval kevésbé mozgékonyak, mint a pénzpiacon operáló be­fektetők — áll a brit lap cikké­ben. A Financial Times, amely szerdán szinte teljes belső ve­zércikkoldalát Magyarország­nak szentelte, megállapította: Hóm miniszterelnök azon, ked­den nyilvánosságra került meg­jegyzése, miszerint nem szeret­né külföldi kézben látni az ener­getikai szektort, kérdésessé te­szi az MNB idei tőkebeáramlási előrejelzését, amelynek számai elsősorban az elektromos- és gázipari vállalatok kiárusításá­nak tervére épültek. Ebben a helyzetben azonban a Nemzeti Bank olyan politikára lesz kár­hoztatva, amelyet néhány kor­mányilletékes is csak kétségbe­esettnek minősít: fel kell élnie tartalékait egészen addig, amíg - „a kormány idegességében ész­hez nem tér” — olvasható a Financial Times elemzésében. A tudósító véleménye szerint Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos és Békési László pénzügyminiszter távo­zása a két legjobb technokratá­tól fosztotta meg a kabinetet. • • Ot szám ­5. hét egy nyeremény! Kedves Olvasó! Ezen a héten is folytatjuk nyereményjátékunkat előfizetőinknek. Minden előfizetőnk rendelkezik egy ötszámjegyű elő­fizetői kóddal, mely szerepel számítógépes nyilvántar­tásunkban. Minden héten kisorsolunk öt számot, amelyekből na­ponta egyet közreadunk. Amennyiben az öt szám megegyezik előfizetői kódjá­val, Öné a MOULINEX kávéfőző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom