Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. február 10., péntek Bankárok Menyhért István A bankszakma valameny- nyi területén dolgozott a Magyar Nemzeti Bank Bé­kés megyei igazgatója. 42 éves, Kamuton született. Bé­késcsabán, a Sebes György Közgazdasági és Kereskedel­mi Szakközépiskolában érett­ségizett 1972-ben. A napok­ban lesz 21 éve, hogy az MNB Békés Megyei Igazgatóságán dolgozik, öt éve igazgatóként. A Pénzügyi és Számviteli Fő­iskolán szerzett üzemgazdász diplomát, majd elvégezte az Országos Vezetőképző Köz­pont egyéves pénzügyi veze­tőképző tanfolyamát. Ezt kö­vetően a Nemzetközi Bankár­képző Központ kurzusait járta ki, amelyek középponjában a monetáris politika, a pénz- és tőkepiac kérdései álltak. Ta­valy pénzintézeti minősítés­sel is rendelkező könyvvizs­gáló oklevelet szerzett. A bankszakma valamennyi területén dolgozott rövidebb- hosszabb ideig. Foglalkozott a vállalatok hitelezésével, az áru- és pénzfolyamatok elem­zésével, a világbanki hitelki­helyezések vizsgálatával, a pénzintézetek működésének jegybanki ellenőrzésével, speciális devizahatósági fel­adatokkal, a zsírórendszerrel kapcsolatos előkészületekkel és a bankbiztonsági szigorítá­sokkal. Németül és angolul megérteti magát. Békéscsabán él két és fél szobás, belvárosi panellakás­ban. Nős, felesége banktisztvi­selő az egyik kereskedelmi bank számviteli osztályán. Fia 19 éves joghallgató, két nyel­ven beszél, külkereskedelmi jogásznak készül. Menyhért István — mint mondja — két dologra különösen büszke: fi­ára és arra, hogy mindent, amit elértek, saját erejükből érték el. Mire gondol? Megkértük Menyhért Istvánt, mondja el, mire gondol, ha az alábbi szavakat hallja. Autó: munkaeszköz. Hobbi: olvasás, zene, termé­szetjárás, kertészkedés. Érték: ember és pénz. Szegedi vállalkozók fantáziát látnak benne / A PIG-HUS Battonyát választotta partnerének A battOnyaiak tavaly május­ban a helyi újságból értesül­hettek arról, hogy a szegedi székhelyű PIG-HÚS Kft. ér­dekeltséget szerzett a Dózsa Mezőgazdasági Szövetke­zetben egy sertéstelepre, a Május 1-ben egy hizlaldára és egy takarmánykeverőre, a Mekavánál pedig a vágó­hídra. A kft. céljairól többek között ez olvasható a Batto- nyai Hírek idézett számá­ban: a PIG-HUS „szeretne Battonyán egy olyan sertés­fajtát bevezetni a közte­nyésztésbe, amilyenre a húsiparnak szüksége van”. — Vajon mi valósult meg az elképzelésből? — tettük fel a kérdést Lendvai Béla mezőgazdasági szakmér­nöknek, a kft. egyik társtu­lajdonosának. — Előrebocsátom, hogy a PIG-HÚS-on kívül még két kft., az Agnus és az Agromo- bile tartozik az érdekeltségi körünkbe Battonyán. A há­rom kft.-t nem csak a tulaj­donosok személye kapcsol­ja össze, hanem az egymásra épülő, egymást kiegészítő tevékenységük is. — Maradjunk a PIG- H ásnál! — ADózsaTéesz egykori sertéstelepét tenyésztelep- pé kívánjuk fejleszteni. A meghonosítandó sertésfajta a magyar nagy fehér (MNF) X és a magyar lapály (ML), illetve a PIETRAIN X Hamsheere kereszteződésé­ből alakul ki. Jelenleg Nyu- gat-Európában is ez a fajta adja a legjobb minőségű alapanyagot a vágóhidak- nak. Battonyán és környé­kén nagy hagyománya van a sertéstenyésztésnek, a fajta­váltás azonban még nem ment végbe. Részünkről a kanok kihelyezése megtör­tént, a kocasüldőkét is ter­vezzük, hogy minél hama­rabb kialakuljon a megfele­lő húsminőséget kibocsátó állomány. Természetesen részt kívánunk venni a sza­porulat felvásárlásában, il­letve értékesítésében. Tíz­tizenöt milliós költséggel megkezdtük a Mekavától bérelt vágóhíd rekonstruk­cióját, s az Agnus Kft. égi­sze alatt hamarosan meg­nyitjuk a húsüzletünket; a teljes felvásárlás érdekében tárgyalunk a gyulai, a bajai és a pápai húskombinátok­kal. — A sertésen kívül más állattal is foglalkoznak? — A kérdésre a másik tulajdo­nos, dr. Kiss Tibor ügyveze­tő igazgató válaszolt: — Igen, az Agromobile Kft.-nk foglalkozik kérőd- zőekkel, mindenekelőtt szarvasmarhával. A bel- és külföldi tenyésztőktől kis súlyú üszőket és bikákat vá­sárolunk hizlalásra. Ezeket is az előbb említett húskom­binátoknak kívánjuk érté­kesíteni. Mivel jelenleg je­lentős legelőterületek talál­hatók Battonya térségében, juhtartásra is berendez­kedünk. Célunk a bárány- és a gyapjúértékesítés. Kecs­kéből két fajtát, a magyar őshonost és a magyar parla­git tartjuk. Az állomány génbanknak minősül... Hadd mondjam el, hogy az állattartó telepünkön van egy keverőüzem, amely évente 8-10 ezer tonna táp előállítására képes. Ha ezt beindítjuk, lényegesen ol­csóbb lesz Battonyán a ta­karmány, hiszen nem terhe­li szállítási költség. Ha eh­hez még azt is hozzáteszem, hogy a tápboltjaink már megvannak, és hogy a gabo­nát is magunk kívánjuk megtermelni... — Szeretném, ha beszél­getésünk végén elhangzana néhány konkrét adat. ~ — Jelenleg 260 „három­mentes”, kihelyezésre váró kocasüldőnk, 42 törzsköny­vezett szarvasmarhánk és 31 kecskénk van. Működ­nek a tápboltjaink, február közepén nyitunk egy hús- és egy zöldségboltot — így dr. Kiss Tibor. — Jelenleg körülbelül 30 embert foglalkoztatunk. Terveink valóra válásával ez a létszám elérheti, sőt meg is haladhatja a 100 főt — tette hozzá Lendvai Béla. Ménesi György Génbank. Őshonos kecskék az Agromobile battonyai telepén Fotó: Such Tamás Csábító lehetőség? Amit az átalányadózásról tudni kell A személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók legkésőbb február 15-éig el­dönthetik, hogy ezentúl rész­letes elszámolást, vagy az úgy­nevezett átalányadót választ­ják-e? Mivel ilyen lehetőség korábban nem volt, sokan ér­tetlenül állnak az új adózási forma előtt. Dr. Mészáros Gyulánét, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztály­vezető-helyettesét arra kértük, hogy segítsen eligazodni a sza­bályok dzsungelében. — Az átalányadózás leg­fontosabb eleme, hogy a mun­kaviszonyból származó jöve­delmet és a mellékfoglalkozá­sú vállalkozásból származó bevételeket teljesen külön ke­zeli — mondja dr. Mészáros Gyuláné. — A munkaviszony­ból származó jövedelemből a személyi jövedelem adózás ál­talános szabályai szerint kell levonni a jövedelemadót, míg a mellékfoglalkozású vállal­kozásból származó bevételek­re — elkülönítve — átalány­adó fizethető. Ezzel a lehető­séggel azok élhetnek, akiknek a vállalkozásból származó be­vétele az elmúlt évben a há­rommillió forintot nem halad­ta meg. Kivételt képeznek a kiskereskedők, akiknél a be­vételhatárt 15 millió forintban állapították meg. — Hogyan kell kiszámítani az átalányadó mértékét? — Ez két lépésben történik. Először a pénztárkönyvben vezetett és összeadott éves be­vételből — a tevékenységtől függő százalékos szorzóval — ki kell számítani az átalányadó alapját, ami évi 3 millió forin­tos bevételig a jövedelem 20 százaléka, a 15 milliós kategó­riában 13 százaléka. Élelmi­szer- és vegyiáru-kiskereske- dők á bevétel 7 százaléka után adóznak. Akinek az átalánya­dó alapja 600 ezer forint alatt van, annak 25 százaléknyi, azaz évi maximum 150 ezer forint adót kell fizetnie, 601 - 800 ezer forint között 30 szá­zalék, 801 ezer forint felett pedig 35 százalék az átalánya­dóként befizetendő összeg. Azok, akiknek az átalányadó­alapja nem éri el a 200 ezer forintot, az egyéb éves jöve­delme pedig a minimális 110 ezer forintos határt, csupán a kiszámított átalányadó felét fi­zetik. —Szemléltetné mindezt egy példán? — Vegyünk egy adminiszt­rátort, aki a jobb megélhetése érdekében egyéni vállalkozó­ként biztosítási ügynökként is dolgozik. Ha a munkaviszo­nyából mindössze évi 100 ezer forint jövedelme van, akkor ezután természetesen nem fi­zet adót. Ha emellett vállalko­zóként 180 ezer forint a bevé­tele, akkor a tevékenységhez kapcsoltan 20 százalékkal szo­rozva 36 ezer forint lesz az átalányadó alapja, a 25 száza­lékos adó 9 ezer forint lenne, de a kedvezmény miatt végül is csak a felét, tehát évi 4500 forint adót kell fizetnie. Amennyiben valaki a munka­helyén 110 ezer forintnál na­gyobb. jövedelemre tesz szert, elveszíti a fenti átalányadó­kedvezményt, vagyis évi 9 ezer forintot kell befizetnie azon kívül a személyi jövede­lemadón kívül, amelyet a munkaviszonyból származó jövedelme után fizet. — Mi az eló'nye, vagy az esetleges hátránya ennek az adózási formának? — Mindenképpen az elő­nyére írható, hogy lényegesen csökkenti mind a vállalkozó, mind az adóhivatal adminiszt­rációs terheit, mert elegendő egyetlen nyilvántartást vezet­ni a bevételekről. A költsége­ket az adózás szempontjából- nem kell figyelembe venni, ezáltal maga a vállalkozó is a költségtakarékosságban érde­kelt. A hátránya talán az, hogy akinek a vállalkozása alap­anyagigényesebb, költsége­sebb, annak ez a módszer ke­vésbé „kifizetődő”. — Kik nem vehetik igénybe ezt az adózási könnyítést? — A törvényhozó kizárta azokat a szellemi foglalkozá­súakat, akiknek a tevékenysé­ge egyébként szerzői jogvéde­lem alá esne és ezzel egy másik adókedvezményre jogosultak. Nem választhatják az átalá­nyadózást azok sem, akiknek az elérhető jövedelme vélhe­tően magasabb az átlagos szintnél és korábbi bevételeik jövedelemaránya elérte a 90 százalékot. (Németh) A Budapest Bank Rt. prognózisa A Budapest Bank várakozásai szerint az idei gazdaságpolitika döntően a monetáris politikára épül majd, amely erősen meg­szorító jellegű lesz. Az összke- reslet mérséklésének szándéká­ban új elem, hogy a gazdaság- politika a vállalkozói szférában is vissza kívánja fogni a keresle­tet a lakossági kereslet mérsék­lése méllett. A pénzintézet ez évre 24-26 százalékos fogyasz­tói áremelkedést prognosztizál, a termelői árak éves 13-15 szá­zalékos emelkedése mellett. A bank szakértői szerint a GDP mindössze 1 -2 százalékkal emelkedhet az idén. Mindezt Bihari Péter, a Budapest Bank Rt. főosztályvezetője mondta tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a bank ez évre szóló gazdasági előrejelzését ismer­tették. Kereskedelmi bankok eladási valutaárfolyamai 1995. február 9. l 10« X 1000 l 1 l angol japán német olasz osztrák svájci USA font yen márka líra schilling frank dollár Agrobank, Békéscsaba 182,30 119,16 76,49 72,74 10,86 90,21 117,05 Budapest Bank, Békéscsaba 182,42 118,88 76,72 72,89 10,90 90,67 117,37 OTP, Békéscsaba IBUSZ, Békéscsaba 182,70 120,82 76,52 73,88 10,89 90,38 117,67 (Szent István tér) 182,66 119,69 . 76,70 73,08 10,90 90,59 117,67 Postabank, Békéscsaba 182,27 118,78 76,69 72,72 10,90 90,67 117,33 Mezőbank, Békéscsaba 182,43 118,93 76,41 72,82 10,85 90,68 116,90 Kereskedelmi Bank, Gyula 182,29 120,63 76,72 72,76 10,62 90,74 117,38 A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai i 175,35 114,28 73,75 69,94 10,48 87,19 87,19 Az MNB nemesfém-árfolyamai Feketepiaci árak (Ft/g, 999-es finomság) Vétel Eladás Dollár 113—114 Arany 1377 1398 Márka 73— 74 Ezüst 18,70 Platina 1465 19,00 1487 Schilling 16— 17 Nemesfém-átvételi árak APV-„S” 14K 625 Tört arany 18 K 800 Tört ezüst 800-as finomság 7,90 BÁV Rt. 625 800 7,90 I.B.B.Kft. 710 910 11,00 Intergold Bt. 710 ' 910 11,00 Lukács Kft. 600 650­Opál Kft. 700 900 11,00 Orex Rt. 700 900­Pless & Fox 650 750 8,00 Kelet-európai valuták Budapest Valutanem Eladás leva 160 cseh korona 400 zloty (régi) 0,40 lej 5,10 szlovák korona 400 (Száz egységre forintban) Bécs Valutanem Vétel cseh korona 36.5 forint 8.7 •ej 10,0 szlovák korona 29,0 (Száz egységre schillingben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom