Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Munka­társak voltak: Antal Gyön­gyi, Magyari Barna, Pánics Ferenc. Fotó: Lehoczky Péter. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Bé­késről és környékéről ol­vashatnak. A megyeszék­helyen békéscsabai olvasó­inknak szerkesztettünk különoldalt. Hétvégi egyházi programok Evangélikus Egyház. A Szent István tér 20. szám alatti gyülekezeti házban szomba­ton este hat órakor ifjúsági bib­liaórára várják a fiatalokat. Az evangélikus kistemp- lomban vasárnap délelőtt há­romnegyed kilenctől szlovák nyelvű, tíz órától pedig ma­gyar nyelvű istentiszteletet tartanak. Szintén tíz órától a központi gyülekezeti házban a gyermekek bibliaórán vehet­nek részt. A gyülekezeti teremben va­sárnap délután öt órától ma­gyar nyelven hallgathatnak is­tentiszteletet a hívek. Az erzsébethelyi evangéli­kus templomban vasárnap dél­előtt háromnegyed kilenctől szlovákul, tíz órától magyarul szól az istentisztelet. Római Katolikus Egyház. A belvárosi római katolikus templomban vasárnap reggel hét órakor kezdődik az első mise. Kilenc órakor a családok miséjére, tizenegy órakor újabb szetmisére kerül sor. Es­te fél hatkor a Lourdeni ájta- tosságra, hat órakor pedig az esti szentmisére várják a híve­ket. Az erzsébethelyi római ka­tolikus templomban vasárnap reggel fél nyolckor, délelőtt tízkor és este hat órakor miséz­nek. Református Egyház. A Deák Ferenc utcai templomban va­sárnap délelőtt tíz órától tarta­nak istentiszteletet. Baptista Gyülekezet. (Októ­ber 6. utca 4/1.) Pénteken este hattól ifjúsági órával, vasár­nap délelőtt kilenctől gyer­mekfoglalkozással, tíz órától és délután fél öttől istentiszte­lettel várják a híveket. Adventista Egyház. (Jókai utca 21.) Az adventista ima­házban pénteken este hat órá­tól imaórát, szombaton dél­előtt fél tíztől bibliai foglalko­zást, tizenegy órától istentisz­teletet tartanak. A délutáni is­tentiszteletre — szintén szom­baton — 15 órakor kerül sor. Hit Gyülekezete. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázi­umban (Haán L. u. 2-4.) pénte­ken este öt órakor bibliaisko­lát, vasárnap délután három órakor istentiszteletet tarta­nak. CSABAI NAPLÓ 1995. február 10., péntek Az áramszolgáltató vállalatok privatizálásának során több te­lepülésen az önkormányzatok is — kis hányaddal ugyan, de tulajdonostársak lettek az új részvénytársaságokban. így történt ez Békéscsabán is, ám tavaly a város közgyűlé­se úgy döntött, hogy kisebbsé­gi tulajdonosként kikéri a tu­lajdonrészét. Ennek fejében a Démász Rt. 14 millió forint értékben vállalta néhány el­maradt munka befejezését. Az elmúlt években épült- szépült a város, sok helyen át­alakult az utcák szerkezete, új házak, új utak épültek, új utcák alakultak ki. Ezek közvilágítá­sára több helyen régóta vártak már. Ez a 14 millió forint tette lehetővé, hogy néhány ilyen súlyos gondot megoldhasson a város. így kerülhetett sor a Fi­ume előtti díszvilágítás meg­építésére, a Dobozi út és a Bé­ke-kertek világításának meg­újítására. Erre az évre maradt a Munkácsy utca közvilágításá­nak rendbetétele. Az utca régi kandeláberei ugyanis az új üz­letsor felépülése, a járda áthe­lyezése után már nemigen osz­latták el a sötétséget. A hamaro­san elkészülő új lámpasor hosszú időre megoldja majd a környék esti világítását. A Munkácsy utcában a Démász dolgozói új közvilágítást szerelnek Fénybe borul a Munkácsy utca Létezik-e a DYN Kft.? Kétségbeesett olvasónk keres­te meg szerkesztőségünket. Lapunkban is többször olvasta egy DYN Plusz Ipari és Keres­kedelmi Kft. hirdetését, látja termékeit a boltokban, látja beruházásaikat, sőt ismeri a cég vezetőit is. Egy peres ügy kapcsán azonban a Békéscsa­bai Városi Bíróság megkere­sésére a megyei cégbíróság azt válaszolta: ez a cég a nyilván­tartásukban nem szerepel. Az ügyvédje is tehetetlen, azt mondja, bele kell nyugodni abba, hogy ez a vállalkozás hivatalosan egyszerűen nem létezik. A DYN Kft.-t pedig nem volt nehéz megtalálni: négy éve tevékenykednek me­gyénkben, ismertek építési be­ruházásai, a napokban készül­tek el az Andrássy úton egy 460 négyzetméteres üzletház kivitelezői munkáival. Műkö­dik egy ruházati részlegük, varrodájuk is. Vezetőjük el­mondta: természetesen min­den hivatalos papírral rendel­keznek, a cégbíróság felé való­színűleg nem pontos név lett megadva. Ok nem rejtőzköd­nek senki elől, és ahogy egy újságíró megtalálta őket, épp­úgy a bíróság is megtehetné ezt. Hivatalos kérésre minden információt meg fognak adni, de az ügyről és dolgozójukról a nyilvánosság előtt nem nyilat­kozhatnak — hisz ez szemé­lyiségi jogokat sértene. Félbemaradt beruházás a belvárosban... Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a Szent István tér 10. szám alatt lévő Klára illat­szerbolt hátsó helyiségeibe is­meretlen tettesek betörtek. Több gépet, kalkulátort, tele­font, faxot elvittek, a számlá­kat, pénztárjelentéseket az udvaron szétszórták. A kár csaknem 100 ezer forint. Az üzletvezető azonban legin­kább azt sérelmezi: az önkor­mányzat három évvel ezelőtt egy beruházásba kezdett. A nagykaput kiszedték, elvitték, a raktár hátulról nyitott. Min­denki bejár, a kapualjat össze­tévesztik egy nyilvános illem­hellyel... Ilyen körülmények között nem csoda, ha zavarta­lanul felfeszítik az irodát. Va­lamikor volt házfelügyelő is, ma már neki sem feladata a vagyonvédelem. Dr. Simon Mihály, Békés­csaba jegyzője nem tudta cá­folni a tényeket: — Sajnos valóban áldatlan állapotok uralkodnak ezen a területen. 1989-ben az akkori közgyűlés döntése alapján egy helytörténeti múzeum építésé­be kezdett ott a város. Az átala­kítás félig elkészült, ám hama­rosan kiderült, hogy nem bír el a költségvetésünk két nagy kulturális beruházást. Az Omaszta-kúria mellett dön­töttünk, ám ez olyan pénzeket emésztett fel, ami lehetetlenné tette a Szent István téri meg­kezdett helytörténeti múzeum kialakításának folytatását. Hogy mi lesz tovább? Még az új önkormányzat nem foglal­kozott a kérdéssel. Reméljük, hogy erre hamarosan sor kerül, és döntés születik arról is, hogy a városnak ez a talán legszebb műemléki épülete milyen sorsra jut. „Dolgozik a stoppos?” Egy téli éjszakán autóval hazafelé tartok Gyuláról Csabá­ra. A havas eső szemerkél, kutyát sem tesznek ki ilyen időben. Lassan éjfél, forgalom alig van, az út szinte üres. Azaz nem egészen. A Shell-kút után fiatal lány integet széle f mozdulatokkal, láthatóan stoppos. Lassítok, ahogy elmegyek mellette, az ostorlámpák fényénél látom alakját, arcát. Nem több 18 évesnél, jól öltözött, fázósan húzza nyaka köré a sálját a nagy szélben. Ahogy megállók jóleső érzés fut át rajtam. Biztosan lekéste az utolsó buszt, nem tud másképpen hazajutni. Nekem is van egy 18 éves lányom, ezt a lányt is hazavárják. De már itt is van, futva közeledik. Nyitom az ajtót, nem száll be. Kedvesen köszön, majd közli, nem jön velem, mert ,,dolgozik”. Jó éjszakát kíván, mosolyogva, kifogástalan modorral megköszönve, hogy megálltam. Elhűlten várok egy pillanatig, a lány már szalad vissza az iménti helyre, ahol várt, látom a tükörből. Lassan indítok, és hazáig morfondírozok magamban. Többször láttam már útszélen ácsorgó, rosszarcú nőket ezen az útszakaszon. Volt úgy, hogy az úton állva szinte erőszakkal lassították a forgal­mat. Emlékszem egy agyonfestett, éhes-macska-képű fo­gatlan nőre közülük, akit egyszer majdnem elütöttem. Ez a festetten arcú, finom lány nem illik a képbe. Ki lehet ő, mi vitte erre a sorsra? Netán először van itt? És ki fogja felvenni, mi vár még rá? Kruzslitz Ilona Bizottsági ülések a városházán A szociális bizottság tegnap délután megtartott ülésén Bom- né Stefkovics Valéria előadásá­ban a város szociális térképének készítéséről beszéltek, majd az ez évi költségvetés tervezetét tárgyalták meg. A legutóbbi ülésen nem kerülhetett napi­rendre a mozgáskorlátozottak egyesületének helyiséggondja, tegnap végre ez ügyben is ta­nácskozhattak. A Magyar Or­vosi Kamara Békéscsabai Szer­vezete és a Békéscsabai Házior­vosok Egyesülete által benyúj­tott kérelem is napirendre került, több közérdekű bejelen­tés mellett. Az oktatási bizottság is teg­nap délután tartotta ülését. Na­pirendi pontjai között az aláb­biak szerepeltek: a nevelési ta­nácsadó vezetői pályázatának véleményezése; a Magyar In- novátorképzési Alapítvány; a 35. Rátz László Vándorgyűlés rendezése Békéscsabán; a ru­haipari szakközépiskola, szakmunkásképző és kollégi­um alapító okiratának módosí­tása; lakásügyek és óvodák fejlesztési igényének vélemé­nyezése, valamint ők is átte­kintették az ez évi költségve­tést és közgyűlési munkater­vet. Orbán Balázs szobrának avatása Székelyudvarhelyen A határon túli magyarság ügye lett... Nemrégiben olyan esemény színhelye volt Székelyudvar­hely főtere, melyre a határon túli magyarok évek óta vártak: Orbán Balázs, a „legnagyobb székely magyarként” emlege­tett kutató, történetíró élet­nagyságú szobrának avatásá­ra több ezer ember volt kíván­csi. Jelen volt Sütő András mint Székelyudvarhely díszpolgá­ra, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szűrös Mátyás mint az Illyés Alapítvány elnöke, Ka­sza József, Szabadka polgár- mestere. Nem tudott azonban ott len­ni Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, és távollétét csak levélben mentette ki Tőkés László is. Békéscsab, mint Székely­udvarhely testvérvárosa szin­tén küldöttséggel vett részt a rendezvényen. Városunkat Si­mon Mihály jegyző és Kutyej Pál lelkész, a kisebbségi és külkapcsolatok bizottságának elnöke, míg a megyei önkor­mányzatot Pelcsinszki Bo- leszláv alelnök képviselte. Az életnagyságú szobor tal­pig díszmagyarban, könyvvel a kezében ábrázolja Orbán Ba­lázst. A művet Hunyadi László, marosvásárhelyi szob­rászművész és Antal Mihály, szabadkai öntőmester készí­tette. Van, aki boszorkányságra használja? A seprűkötés titkairól Új seprű jól seper, tartja a mon­dás. A közelgő tavaszi nagyta­karításban rájuk is szükség lesz, hiszen nem bízhatunk mindent a porszívókra és más háztartási gépeinkre. Vi­dékünkön még a mai napig is sokan foglalkoznak seprűkö­téssel, sőt a különböző munka- nélküli képzéseken is fel-fel- bukkan ez a szakma. A seprű legfontosabb alap­anyaga a cirok. Egynyári nö­vény, a kukoricával egy idő­ben, május táján vetik. Átla­gos magassága, földje válo­gatja, elérheti az 1,70-es ma­gasságot is. Két fajtája ismere­tes. A cukorcirok csak ma^ter- melésre alkalmas. Míg a má­sik, az úgynevezett seprűci­rok, nevében is benne van a seprűkötés alapanyaga. Maga a kötés, a munkafolya­mat öt részből áll. Először a seprű közepét jelentő cirokcso­mót tekerik fel a nyélre. Ezután kerül fel rá a két úgynevezett vállbetét, amelyet a köpenyezés folyamata követ, ami a végső formáját adja meg a seprűnek, ezt a varrás csak véglegesíti. Ha jó cirkot használtunk már kész is a seprű. Rossz a cirok, ha a termelő nem jól szárítja ki. Ilyenkor korhadttá, penészes­sé válik a seprű. Baj az is, ha rövidebbre vágják, hiszen a rövid szakáll miatt nem felel meg köpeny­nek, és a drót is könnyen szét­vághatja. A seprűkötést ma elektro­mos gépek végzik. Gépesíté­se nem nehéz feladat, a kézi­kötést azonban mégsem szo­rította háttérbe, hiszen az elektromos gépek nem érzik úgy a leszorítást, emiatt sok­szor leszakad a seprű a nyél­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom