Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

CSABAI NAPLÓ Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Munkát társak voltak: Antal Gyön­gyi, Mitykó Mónika, Ta- kácsy Márta, Virág Ágnes. Fotó: Such Tamás. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Me­zőhegyesről és környéké­ről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai ol­vasóinknak szerkesztet­tünk különoldalt. Hírek Nyugdíjasoknak. Febru­ártól ismét működik a nyugdí­jasklub a VII. kerületi nyugdí­jasklubban. Az Arany János Művelődési Házban lehet je­lentkezni Laczó Pálnénál. Farsang a 9-esben. Szombaton 14 óra 30-tól a 9. számú általános iskola torna­termében farsangi bált rendez­nek. Közlekedésbiztonságért. A korábbi hasonlóan sikeres rendezvény példáján okulva a szervezők ismét megrendezik a tudományos konferenciát májusban. Február 10-ig ismét várják a jelentkezőket az Exp­ress Utazási Irodában (And- rássy út 29—33.). Baleseti se­bészek, rendőrorvosok, igaz­ságügyi szakértők és más szakemberek tárgyalnak majd a balesetmegelőzésről, a köz­lekedésbiztonságról. Választék és hangulat a régi piactéren Kialakulóban a jaminai piac Békéscsabán, a jaminai város­részben lakók, eddig ha húst kívántak vásárolni egészen a városközpontig kellett men­niük. A piactér is évek óta kihasz­nálatlanul, üresen állt. A Nagy és Társai Bt. tagjai (Éber Jó- zsefné, Nagy Sándor, Gojdár Péter) itt nyitották meg húske­reskedésüket. — Nagy érdeklődés kísérte a nyitást, hiszen 20-25 forint­tal a városi árak alatt kínáljuk termékeinket. Sertés- és mar­hahúst árusítunk. Figyelünk arra, hogy a kispénzűek, nyug­díjasok pénztárcájának meg­felelően legyen levescsont, fej, láb. Már vannak visszatérő vevőink — mondja Nagy Sán­dor. — Önök megvásárolták a volt jaminai piacteret? — Nem, a területet bé­reljük. Az épület felújítása két és fél millió forintos beruhá­zásba került. A bolti részt ki­csempéztük, kamrákat és hű­tőket telepítettünk — folytatja Gojdár Péter. — A nevükben szereplő nagykereskedés mit takar? — Kiszolgálunk kereskedő­ket, és szállítunk több gyer­mekélelmezési konyhára. A megyei rendőrkapitányság dolgozói bont kapnak, amit nálunk levásárolhatnak. Ezen­kívül szervezünk úgynevezett túranapokat, amikor árut te­rítünk a megyében, és azon túl, például Szentesre. Tél kivéte­lével Siófokra és Tapolcára is szállítunk. — Ezt mind a bt. szervezi meg? — Van egy negyedik part­nerünk, a Young Kft. Vásáros- naményban. Nyolc-kilenc éve vannak a piacon, az ország északi részét látják el hússal, Salgótarjánig bezárólag. Ok állnak kapcsolatban termelők­kel, sertéstelepekkel, feldol­gozókkal. Hetente kétszer szállítanak nekünk árut. —Fejlesztésre, esetleg a ré­gi piac helyreállítására gon­doltak-e? — Korábban baromfival dolgoztunk, ezért tervezzük olcsó, fagyasztott szárny, far­hát, aprólék árusítását. Előbb szeretnénk, ha megismerné­nek a vásárlók, korrekt partne­ri kapcsolat alakulna ki. Mi legyünk a vevőért, ne a vevő értünk. A piaci részre pedig várjuk a kiskereskedőket, az akciószervezőket. Itt fedett területen kereskedhetnek, helypénzt nem kell fizetni. Ha kialakul az igazi piac, akkor is csak minimális díjat kérünk. Reméljük sikerül a régi piactér választékát és hangulatát visszaállítani. Esti mese után Minden hétéves gyerek lelkes tv-néző, így Marci is. Mosta­nában minden hírműsor a pri­vatizációról harsogott, és elég nehezen tudtam elmagyarázni neki, hogy az egy olyan folya­mat, amikor az állam elad kis és nagy dolgokat, a pénz meg általában eltűnik valahol. Most éppen az történt, hogy az a kicsi bácsi, akit mindig mu­tatnak, hogy kezet fog külön­böző emberekkel, beleavatko­zott és összezavarta a dolgo­kat, de hogy jól vagy rosszul tette, azon még. vitatkoznak az okos bácsik. Aztán ott vannak a csecsé­nek, ami nem kisbabákat je-* lent, hanem egy népet. Őket meg lerohanta egy másik nép, az oroszok, akiknek úgy lát­szik, nem sikerült leszokniuk arról, hogy ők a világ urai. Nyilatkozatuk szerint betar­tották a nemzetközi jog nor­máit, amikor a gaz csecsenek- re támadtak, akik csak kiváló propagandamunkájuknak kö­szönhetik a háborúról kiala­kult legendát, de hogy honnan van akkor az a sok halott, aki­ket a híradóban lehet látni na­ponta, nem tudom. A másik nagy országban pedig, amelyik szintén a vi­láguralmi komplexussal küzd, és ahonnan a Barbie- babák származnak, meghalt egy 104 éves néni, és erről könnyes megemlékezést tett közzé az összes újság, rádió és televízió, bár kit érdekel ez nálunk most, amikor a krump­li kilója 100 Ft. Marcinak ez utóbbi mindenképpen izgal­masabb, mert nagyon szereti, esetleg ezentúl nem gumicuk­rot vesz a zsebpénzéből. Ad­dig is citromot a túl gyorsan hajtó autósoknak. Csinos lányok és csinos ruhák az iskolából egy őszi, városi rendezvényen A ruhaipari szakmunkáskép­ző és szakközépiskola a városi rendezvényeken — főként a garabonciás napokon — sike­res szereplésével rendre fel­hívja magára a figyelmet. Úgy gondoltam érdekes lenne megtudni, miben rejlik a diák­önkormányzat (DÖK) ered­ményességének titka. A DÖK bemutatásában segítségemre volt Méhes Sándor tanár és Hankó Gabriella diákképvise­lő. Mindketten ebben a tanév­ben kezdték meg műkö­désüket. — Úgy gondolom, ebben a szervezetben sok a még kiak­názatlan lehetőség. A diákok- nem ismerik annyira a jogai­kat, hogy élni is tudjanak velük, ez nálunk is így van. Megoldásul most dolgoztuk ki a diákönkormányzat műkö­dési szabályzatát. Ebben összefoglaljuk a tanulók lehe­tőségeit, jogait. A házirendet is az idén újítottuk meg, ahol szintén figyelembe vettük a Diákjogi Carthában leírt tör­vényeket — mondta Méhes Sándor. Hankó Gabriella a szerve­zet felépítéséről, feladatáról beszélt: — Bár rendezvényeket — szalagavató, gólyabál, far­sang — is rendezünk, a fő hangsúly mégis az érdekkép­viseleten van. A körülbelül 15 fős vezetőség háromhetente ülésezik. Tagjai az egyes osz­tályok titkárai, a diákképvise­lő, a titkár — aki a helyettese — és a jegyző. Itt vetjük fel problémáinkat, javaslatain­kat. A következő ülésen pél­dául a szabályzat módosításá­ról, a farsangról, az egyenruha kérdéséről, a sportköri díjak­ról lesz szó. Azt hiszem mi szerencsés helyzetben va­1995. február 8., szerda Köztéri szobraink Borsos Miklós: Múzsa Gyakran megyünk el köztéri szobraink mel­lett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vet­nénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készül­tek. Sorozatunkban Flen- der Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán látogatjuk vé­gig köztéri alkotásain­kat. A főiskolás, Banner Zoltán művészettörté­nész, tanszékvezető ta­nár útmutatásai, kon­zultációja segítségével készítette el munkáját. Városunk egyik leg­szebb részén, az Árpád sor jobb oldalán húzó­dik a csabai szoborsé­tány. Az árnyas lombok alatt, a szabadtéri kiállí­tásnak is tekinthető szo­borsétányon kilenc portré látható. A szoborsétány lezárása­ként Borsos Miklós Múzsa című egészalakos bronz­szobrát állították fel 1981- ben a Bajza utcai híd mel­lett. Mind tartalmilag, mind formailag klasszikus ele­meket hordoz a mű és a hagyományos felfogásával hat a közönségre. Sima, tiszta, egyszerű formák fi­gyelhetők meg. A szép fiatal női figura ihletet adó, görög mitoló­giai istennőt, az irodalom, A Múzsa tekintetével összefogja, összekapcsolja a csabai szoborsétány szob­rait a művészet világát testesíti meg. Erre utalnak kifejező- eszközei, a könyv és az író­eszköz is. A lengeruhás nő­alak nyugodt, könnyed, ki­egyensúlyozott és ugyan­akkor határozott egyénisé­gű. Természetesség, köz­vetlenség és egyfajta emel­kedettség, felsőbbrendűség jellemzi. Tekintetével összefogja, összekapcsolja a sétány szobrait, mintha valóban ő ihlette volna meg a költő-, író-, politikus és zenészalkotókat. Szalagavató Az egészségügyi szakközépiskola szalagavatóját rendezik a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolában február 8- án 18 órától. A nyitótáncot a Felczánné Nyíri Mária vezette társastáncklub mutatja be. Költöző háziorvosok Már több ízben hírt adtunk arról, hogy két békéscsabai háziorvos, dr. Hudák György és dr. Gömöriné dr. Szászi Anna a Luther utcai szakrendelőből a Szigligeti utcai bölcsődében kialakított új rendelőbe költözik. Dr. Szamosi László egyelőre még ezen a régi helyen várja betegeit. Mindaddig, amíg az önkormányzat nem tud számára megfelelő helyet biztosítani. A titok nyitja a jó szervezés gyünk, hiszen tanáraink több­sége nem veszi zokon, ha han­goztatjuk jogainkat. Célunk a júniusi iskolai napok kereté­ben egy fórum létrehozása. Itt tanárainkkal együtt vitathat­nánk meg az iskolával kapcso­latos kérdéseket. Úgy vesszük észre, a diákok is egyre inkább érdeklődnek. Egyre többen jönnek el a délutáni ülésekre. Munkánkról hallhatnak a szünetekben jelentkező isko­larádióban is. A ma még csak alkalmanként megjelenő is­kolaújság rendszeres kiadását is tervezzük, mely új hirdeté­si, tájékoztatási lehetőséget jelentene. Kapcsolatban ál­lunk más iskolákkal is, így a gépészeti és számítástechni­kai szakközépiskolával. A ha­táron túli, bécsi, székelyud­varhelyi és trencséni iskolák­kal jó viszonyt alakítottunk ki. Kölcsönösen részt veszünk egymás magas színvonalú di­vatbemutatóin. Például a már említett júniusi iskolai napok keretében rendszeresen. A manökeneken kívül népszerű délutáni szakköreink, divat- tervezés, kézilabda- és atléti­kai csapat is működik. Bár itt a diákönkormányzat eredmé­nyes, mégis érezzük a városi szintű összefogás hiányát, ahol ötleteket, lehetőségeket, távoli terveket vethetnénk fel egymás segítésére. Összefoglalva, a diákön­kormányzat feladata a kitá­gult lehetőségek kiaknázása. Célunk, hogy mindenkihez elérjünk, hiszen ezáltal meg­tanítjuk a diákokat jogaikra. Arra, hogy mit kell, mit lehet tenniük későbbi felnőtt életükben. Nem felejthetjük el azt sem, hogy minden jogot csak a kötelességek betartása mellett lehet gyakorolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom