Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
CSABAI NAPLÓ 1995. január 10., kedd Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Csath Róza, Laluska Éva, Takácsy Márta. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Tótkomlósról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek A dinoszauruszok világa. A Békés Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtár részlege „Barátunk a könyv, a könyvtár” vetélkedősorozatához kapcsolódóan január 11-én 15 órától „A magyaroszaurusz és társai” címmel tart vetítéssel színesített előadást Főzy István, a Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytani Osztályának munkatársa. Sokszínű hagyományaink. Ezzel a címmel tart rendhagyó órát 3-4. osztályosoknak a Békés megyei népzenéről, néptáncról és népviseletről január 26-án 10 órától a Békés Megyei Könyvtár Gyermek- könyvtár részlegében Kola- rovszki Mária, népviseletkészítő, Mlinár Pál koreográfus és a Békés Banda. Diákok játsszák. A Békés Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtár részlegében január 28-án 15 órától a „Holle anyó” című Grimm-mesét láthatja a közönség all. számú általános iskola előadásában. A csabai kolbász: fogalom Örökkön megszívlelendő tanulságok... A tél egyik legszebb hagyománya a csabai kolbászgyártás A csabai kolbász nevében foglalt helységnév arra engedhetne következtetni, hogy csak az a kolbászféleség lehet „csabai”, melyet békéscsabai lakosok, Béc késcsabán készítettek. Ez azonban természetesen nem így áll. A csabai kolbász kritériuma nem elsősorban gyártási helyében, hanem mindenekfelett is készítési módjában, összetételében, fűszerezésében, egyszóval: karakterében, jellegzetességében rejlik. A Békéscsaba körzetében fekvő, s egykor békéscsabai telepesekből alakult Medgyesegyháza és Ambrózfalva népének kolbásza ugyanúgy „csabai”, mint az, amelyik a névadó helységben készült. Sőt, meg kell engednünk, hogy csabai kolbász készíthető az ország vagy a világ bármely más részében is, ha az egyébként a csabai kolbász feltételeinek mindenben megfelel. Már itt megemlítjük, hogy a békéscsabaiak egyaránt készítenek vékony és vastag kolbászt, a „csabai kolbász” fogalma alatt mégis rendszerint az utóbbit, a vastag, nyári, száraz kolbászt értjük. Az igazi, az eredeti csabai kolbász kifejezetten házitermék lévén, nem lehet mindenütt és mindig egyforma. A csabai kolbász jellegét is sokféle tényező befolyásolja. így például a sertés fajtája, kora, a paprika minősége és mennyisége, keverési aránya, a füstölés alapanyaga, mégis vannak oly alaptulajdonságok, amelyek minden csabai kohásztól egyformán megkövetelhetek. Az igazi, az eredeti csabai kolbász első és fő követelménye az, hogy kizárólag sertéshúsból készítsék. Semmiféle más hús hozzáadását nem tűri. S ez a sertéshús is a hízónak ne csak egyik részéből (például combjából) való legyen, hanem a töltelékben képviselve kell lennie mindenfajta húsnak, combnak, karajnak, tarjának, oldalasnak stb., mert csakis így kerülhető el, hogy a kolbász se túl száraz, se túl zsíros ne legyen. Ezért a csabai kolbász készítésénél nincs is szükség a szalonna külön adagolására, amint az a szalámiféleségeknél szokásos. Az igazi, a régi csabai kolbászt mindig sertésbélbe töltötték, a végbél és a hozzá csatlakozó vastagbél (szaknyelven: kuláré) mintegy másfél méter hosszú darabjába. Ennek volt köszönhető a csabai kolbásznak az az értékes tulajdonsága, hogy megőrizte „zaftosságát”, s nem vált keménnyé, szárazzá még egyéves korában sem. A csabai kolbász alapvető fűszere a paprika. A paprikán és són kívül tesznek ugyan bele köménymagot és fokhagymát is, de sem a só, sem a köménymag, sem a fokhagyma íze nem ütközhet ki belőle, külön egyik sem érvényesülhet a többi rovására, szép harmóniában olvadnak össze, az uralkodó tényező a paprika színe, íze és ereje marad. Erős paprika szükséges fűszerezéséhez, mert az igazi csabai kolbász egyik fő erénye az ereje vagy legalábbis jelentős csípőssége. Ugyanakkor az édesnemes festő paprika sem maradhat ki belőle, mert a csabai kolbász nem lehet sárgás, fakó, seszínű, hanem szemnek is tetszetős, élénkpiros kell hogy legyen. Jellegzetes, sajátos ízt és zamatot ad a csabai kolbásznak a füstölése, mely régebben szabadkéményben, szalma- vagy kukoricaszár füstjével történt, ma leginkább bükkfafűrészpor vagy kukoricacsutka felhasználásával végzik. Röviden tehát: a csabai kolbász paprikával fűszerezett, sertéshúsból készült, nem morzsolódó, de nem is kemény, zaftos, erős, élénkpiros színű, enyhén füstízű, tartósan elálló kolbászcsemege. Ma már vannak a házi készítésű eredeti csabai kolbászon kívül más, hentes- és gyáripari csabai kolbászfajták is, ezekre azonban nem minden részletében vonatkozik a csabai kolbász előbb adott jellemzése. [...] (Részletek Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából) A diákönkormányzati választásokhoz Február nem csak új félévet hoz az iskolákban, a diákönkormányzatok (DÖK) is ekkor alakulnak újjá. A végző DÖK- vezetők és tagok átadják helyüket a harmadikosoknak, akik ismét egy évig képviselik a diákok jogait. S hogy mit tehetnek érdekükben? Különféle pályázatok segítségével pénzt szerezhetnek iskolai „bulik” megrendezésére. Ilyenek például a gólyabálok vagy akár az iskolák közti vetélkedők, mint a legutóbbi az egészségügyi szakközépiskolában. A pénzkérdés- persze számunkra is probléma. Az országos pályázatok híre, lehetősége nehezebben találja meg Békés megye középiskoláit, mint egy Budapest közeli városét. Jó példa erre a nemrégiben tartott országos DÖK-találko- zó. A meghívó 1—2 nappal a rendezvény időpontja előtt érkezett meg, emiatt egyes iskolák le is maradtak róla. Ebből is érezhető a diákönkormány- zatpk összefogásának hiánya városi szinten. A garabonciás napok keretében megválasztott polgármester mögött sem áll olyan testület, ahol minden középiskola képviselheti magát. Ez a város számára is eredményesebb és pezsgőbb diákéletet hozna, sőt talán még a pénzszerzés is könnyebbé válhatna közösen, mint külön- külön. A DÖK-vezetőknek nem csak a hivatalokkal, a bürokráciával kell megbirkózniuk, maguk a diákok is gátjai lehetnek az önkormányzati munkának. Néha előfordul ugyanis, hogy a nagy nehezen megszervezett délutáni programokon alig lézeng valaki. S hogy miért? Erre a kérdésre még az elkeseredett szervezők sem tudnak válaszolni. Értelmes diákjainknak nemcsak a számítástechnikai tudást, hanem a demokrácia ismereteit is el kellene sajátítaniuk, ehhez pedig a diákönkormányzat aktivitása lehet a legjobb gyakorlat / Életmód, közösség cukorbetegeknek Pénteken délután Békéscsabán, a Réthy Pál Kórházban tartotta összejövetelét a cukorbetegek klubja. Bertalan Sándor, a klub titkára örömmel számolt be a tagok létszámának folyamatos gyarapodásáról, amit bizonyított a hetvennél több résztvevő is. Diaképekkel szemléltetett előadást hallhattak a tagok Székely Katalintól, a budapesti Pé- terffy Sándor Kórház dietetikus nővérétől. Megtudták, hogy az igazi cukorbeteg táplálkozása nagyon közel áll az egészséges táplálkozáshoz. Naponta öt- hatszori étkezés, megfelelően összeválogatott étrend, minél több zöldség és gyümölcs fogyasztása biztosítja a cukorbeteg ember egészségének karbantartását. A megyei egészségbiztosítási pénztár munkatársai válaszoltak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ártámogatásaival foglalkozó kérdésekre. Szakmai, orvosi tájékoztatót dr. Szentgyör- gyi Csaba osztályvezető főorvos adott. Bertalan Sándor ismertette az elkövetkező időszak rendezvényeit, melyek között szerepel egy közös vacsora és a cukorbetegek országos tanácskozásának rendezvénye. Köszönetét mondott a kórháznak, mivel az a nemrég megkötött megállapodás értelmében felvállalta a klub összes posta- és telefonköltségének finanszírozását, illetve az összejövetelekre az ingyenes helyiséghasználatot. Az energiaárak emelkednek, és az életszínvonal? „A rossz tanuló felel...” A fenti címmel Kovács Edit, a Jókai Színház művésze tart rendhagyó irodalomórát január 31-én 10 órától, a Békés Megyei Könyvtár Gyermek- könyvtár részlegében. Az előadó 5—6. osztályosoknak beszél az irodalomban megjelenő humor és tragikomikum forrásairól Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Nagy Lajos és Szép Ernő művei alapján. Itt a békéscsabaiak írhatnak! Élnek és dolgoznak... ...és segítik egymást a békéscsabai nagycsaládosok jami- nai egyesületének tagjai — nyilatkozta az egyesület elnöke. A napokban is emlékeztek még arra a kellemes családi ünnepre, amelyet a Tégla Közösségi Házban rendeztek a szeretet ünnepén. Az egymást köszöntő tagok, szomszédok, barátok után a József Attila Általános Iskola tanulói kedveskedtek az ünneplőknek. A gyerekek tehetsége, szíve, lelke volt a bábjelenetekben, vidám történetekben, amelyeket bemutattak. Becsületpénztár, tombola, önkéntes anyagi felajánlás az egyesület további boldogulásához. A Baromfifeldolgozó Vállalat jóvoltából jutott a családoknak pecsenyekacsa és csirkeaprólék is. Játszóházban szórakoztak még az apróságok. Decemberben ruhaosztást rendeztek a nehezedő élet- körülmények könnyítésére. Februárban farsangi estre készül az egyesület. Állatbarátok írják... A ’95 január 3-i Békés Megyei Hírlapban közölt cikkükkel nem teljesen értünk egyet. Mi békéscsabai 16 éves lányok vagyunk és lehet, hogy vakok vagy rosszul látók, de nem botlunk lépten-nyomon kutyapiszokba. Abban viszont igazuk van, hogy a szökőkút nem arra való, hogy a kutyusok fürdőhelye legyen. De kérdezzük mi: ha majd egyszer eljön az az idő, amikor magukra maradnak és egyedül lesznek, nem foglalkozik a magányosokkal senki (csak nagy ritkán), milyen jólesne ha egy hűséges kutyus vagy egy huncut kiscica felvidítaná a még hátralévő magányos és szürkén egyhangú éveiket. Ekkor, hogy esne Önöknek, mint kispénzű nyugdíjasoknak, hogy a féltve szeretett, dédelgetett, egyetlen állatukért luxusadót kellene fizetni. Kérjük gondolkozzanak el ezen. „Hiszen állatok nélkül lehet élni, de NEM ÉRDEMES!” Tisztelettel: Feifrik Edit és Petrovszki Katalin
