Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

1995. január 6., péntek CSALÁDI OLDAL ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Érdekességek Antibiotikum he­lyett szike. A hatvanas években még halálos beteg­ségnek számított a szívbel- hártya és szívbillentyű bak- , teriális fertőzése. Ezen az antibiotikumok sem tudtak változtatni. Napjainkban azonban már csak ötszázalé­kos halálozási aránnyal kell számolni, ha időben elvég­zik a műtétet. A Német Sebészek Egyesületének közgyűlésén nemrég arról számoltak be, hogy ma többnyire összetett műtétet hajtanak végre: a fertőzött szívbillentyűt eltá­volítják és azonnal mester­séges szívbillentyűvel pó­tolják. A páciens várható élettartama éppen olyan ma­gas, mint bármely más szív­billentyű-műtét esetén. A konferencia fő témája a fertőző megbetegedések se­bészi kezelése volt. Például világszerte megnőtt a króni­kus bélhurutos esetek (Mor­bus Crohn) száma. Az örö­költ hajlamhoz nyilván kör­nyezeti befolyások is társul­nak. Ismert azonban, hogy az újszülött szoptatása elejét veszi a betegségnek. A gyó­gyulás érdekében a betegek több mint a felénél bélműté­tet kell végezni. Oltás spray-vel. Nem­sokára kimegy a divatból a „szűri”: erről tudósít a Natu­re című amerikai folyóirat. Tudósok ugyanis sikeres kí­sérleteket folytattak olyan egerekkel, amelyek az in­jekciót spray segítségével kapták meg. Egereket oltot­tak be Lyme-kór ellen, s az anyag az on- nyálkahártyá­ján át szívódott fel. Az ege­rek az oltás után 18 hónapig immunisak maradtak a be­tegséggel szemben. Az új módszert a jövőben tovább kívánják fejleszteni számos betegség, a tüdőgyulladás, a hólyaghurut, az élelmiszer­mérgezések, valamint a ne­mibetegségek és az AIDS ellen. Kiderült, hogy az eljá­rás az egereknél kettős vé­delmet eredményezett. Vé­dekező mechanizmusokat indított el egyfelől a vérke­ringésben, másfelől a száj, az orr és a zsigerek nyálka­hártyájának sejtjeiben. Most emlős állatokkal is kísérle­teznek, hogy bizonyítsák az oltási eljárás alkalmazható­ságát az embereknél is. A téli időszak mindennapos eseménye a falusi disznóvágás Archív fotó val. Megtöltjük az időközben elkészült kolbásztöltelékkel. Belegöngyöljük a disznó hú­sáról lefejtett hálóba (fátyol­ba), 5 dkg zsiradékban meg­forgatjuk és háromnegyed órá­ig sütjük. Közben többször megforgatjuk és tejföllel ke­vert csontlével öntözgetjük. Töpörtyűs pogácsa 3 dkg élesztőt I dl langyos tejben felfuttatunk, liszttel, só­val, vajjal, 2-3 evőkanál borral és a szükséges mennyiségű tej­jel rétestésztát gyúrunk. Jól ki­dolgozzuk és vékonyra ki­nyújtjuk. Rákenjük a darált tö- pörtyűt és az egészet felcsa­varjuk, mint egy tekercset, nyújtófával kissé ellapítjuk, felében egymásra hajtva fél óráig langyos helyen pihen­tetjük. Akkor ismét kinyújtjuk és az előbbi módon felcsavar­juk. Összesen háromszor nyújtjuk ki, fél órai pihentetés­sel. Végül 2 cm vastagra ki­nyújtjuk, tetejét rács alakban bevagdossuk, tojással meg­kenjük, közepes nagyságú szaggatóval kiszúrjuk, és egyenletes tűznél 15 percig sütjük. A pogácsát nem szabad lassú tűznél sütni, mert kiszá­rad. Májleves amely a frissen kiemelt májból készül. Ahányan vannak, annyi szeletre vágják, majd a szeleteket még kb. fél centis részekre. Kevés zsírt olvaszta­nak, beledobják a májat, és kicsit megsütik. Amikor már majdnem készen van, akkor kell beletenni a hagymát, és együtt átsütni. Ha a máj kissé megpirul, meghinteni piros- paprikával, borssal, majorán­nával, babérlevéllel. Fel kell engedni vízzel, de sózni csak tálalásnál szabad, nehogy a máj megkeményedjen. Ami­kor kész, megízesíthetjük ecettel vagy citromlével. Állítólag remek a disznóto­ros gyomornak. Akinek nem használ, annak jöhet a kopla­lás. DisznótorfBT! Orjaleves „Könnyebb egy színdarabról véleményt alkotni a színházi premieren, mint a fűszerek elegendőségéről a disznó fel­dolgozásánál! -— írja Krúdy Gyula, majd hozzáteszi — Hogy milyennek kell lennie egy orjalevesnek, azt sohasem tanulhatja meg egy nő!...! így készül a disznótoros va­csora legelső fogása. A sertés orját (nyakszirthú- sát) feltesszük főni. 4 személy­re kb. 2 liter vízre és 75 dkg húsra van szükség. Egy kis da­rabka májat és 20-25 dkg cson­tot is feltehetünk. A leves szí­nét egy kávéskanál sáfrány ad­ja meg. Amikor a hús habja elfőtt, beletesszük a megtisztí­tott zöldséget: sárgarépát, pet­rezselymet, zellert, karalábét, 1 db burgonyát, kevés kelká­posztát, vöröshagymát, egy kiskanál paradicsompürét, pái szem borsot. Nagyon lassan 3-4 órát hagyjuk forrni. Ha kész, félre­húzzuk, kis idő múlva leszűr­hetjük a levét, és belefőzzük a hozzávaló tésztát vagy máj­gombócot. A levesben főtt hús ecetes tormával vagy különfé­le mártással külön ízletes fo­gás. Toros káposzta 50-60 dkg húst 5 dkg füstölt szalonnával ledarálunk, bele­keverünk 10 dkg rizst, 1 tojást, borsot, paprikát, sót. A sava­nyított káposztalevelekbe töltünk egy-egy kanál töltelé­ket. Lábasba teszünk 1 kg sa­vanyú káposztát, egymás mel­lé helyezzük a megtöltött, be­csavart leveleket. „Toros” jel­legét az adja, hogy mellé teszünk egy-egy darabka da- gadót, farkát, fülét, bőrkét. Vékony rántással besűrít­hetjük, és tálaláskor meglo­csoljuk tejföllel. Tüskés pecsenye A megtisztított szűzpecsenyét (a sertés vesepecsenyéje) be­dörgöljük sóval, köménymag­gal, citromhéjjal, majoranná­Az orvos válaszol * I Diéta szívinfarktus után A diéta lényege: energiaszegény táplálkozás, kevés állati eredetű zsiradék, kevés cukor és kevés só (nátrium). Az elhízás nehezíti a szív munkáját, növeli a szövődmé­nyek kialakulásának veszélyét, gyakran társul a vér ko­leszterin és zsírvegyületeinek kóros emelkedéséhez, ami újabb veszélyt jelent a beteg számára. Ezért elhízás esetén, még ha kismértékű is, energiaszegény, fogyást eredmé­nyező étrendet kell alkalmazni. Az energiaszegénység eléréshez elsősorban az ún. „üres kalóriákat”, vagyis az értékes tápanyagokból csak nagyon keveset tartalmazó, de jelentős energiaértékű táplálékokat, élelmiszereket kell elhagyni a táplálkozásból. Ezek közé tartoznak a cukrok és édességek, a cukrot nagy mennyiségben tartalmazó édes­ipari, cukrászipari termékek. A diéta másik fő jellemzője a zsiradékok, elsősorban az állati eredetű zsiradékok csök­kentése, más szóval el kell hagyni az étrendből a sertés- és baromfizsírt, a vajat, tejszínt, szalonnát, császárhúst, zsí­ros húsokat és sajtokat, zsíros felvágottakat. Ezek helyett ételkészítéshez napraforgó- vagy repceolajat, valamint szójaolajat vagy kukoricacsíraolajat, továbbá Rama mar­garint kell felhasználni. A hagyományos tej helyett az 1,5 százalék zsírtartalmú, a sajtok közül csak a zsírszegények (túra, pogácsa, köményes, lestyános, fokhagymás, prita- minos), a húsok közül elsősorban a csirke, valamint a sovány marha- és sertéshúsok, a felvágottak közül csak a zsírszegények (1—1 alkalommal azokból is csak 5—5 dkg jöhet szóba). Különleges helyet foglalnak el ebben az étrendben a tengeri halak, elsősorban a makréla, hek, tonhal, halmájkonzervek, mert kedvező hatást gyakorol­nak mind az emelkedett vérzsirádékok csökkenését, mind a tromóbzisveszély mérséklését tekintve, ezekből heten­ként inkább kétszer, mint egy alkalommal 1—1 adagot érdemes fogyasztani. A tengeri halak zsírjához hasonlóan kedvező hatású zsírsavat tartalmaz a repceolaj és a szójao­laj is, célszerű tehát ezeket felhasználni ételkészítéshez, amint erre már utaltunk. A táplálékok koleszterintartalmára is figyelni kell, a koleszterinben gazdag zsiradékok elkerüléséről már volt szó, ezeken kívül igen sok a koleszterin a tojásban (tojás- sárgája) és a belsőségekben (szív, velő, lép, tüdő), ezeket sem szabad fogyasztani. A vér magasabb koleszterintar- ' talmának csökkentését elősegítő táplálkozási tényező az étrend pektintartalma, ezért a pektinben gazdag gyümöl­csöket, zöldség- és főzelékféléket rendszeresen, naponta többször kell fogyasztani. Célszerű a sóval takarékoskodni és az erősen sózott élelmiszereket is kerülni (füstölt, sózott húskészítmények és sajtok), különösen, ha a vérnyomás is emelkedett. A diéta alapja: a zöldség- és főzelékfélék naponta két—háromszor, gyümölcsök naponta legalább három­szor, burgonya naponta egyszer; mindez kiegészítve ke­vés kenyérrel, 10—15 dkg száraz hússal, sovány tejter­mékkel (sovány sajt, túró), naponta legfeljebb 1 tojással. Napi 5—6 étkezésből álló táplálkozás ajánlatos. Fűsze­rezni szabad; a hagyma, különösen a fokhagyma kedvező hatású. ANTSZ Bemutatkozás, kézfogás, tegezodés Nem elegendő az elegáns öltözködés, a jó megjelenést kiegé­szíti az udvarias, előzékeny viselkedés. Ma már szakkönyvek sokasága foglalkozik a témával, mégis naponta vagyunk tanúi a téjékozatlanságból eredő viselkedési baklövéseknek. Vegyük például a bemutatko­zást. Az udvarias ember tudja, hogy egy társaságba csöppen­ve, illik megismerkedni annak tagjaival, ugyanis sok kelle­metlenség származhat abból, ha nem tudjuk, kivel társal- gunk. Az angoloknak van egy jól bevált szokásuk: csak azzal is­merkednek meg, akit egy kö­zös ismerős bemutat nekik. Ennek lényege, hogy az a sze­mély, aki bemutatja egymás­nak az ismeretleneket, lénye­gében bizonyos kezességet vállal a két személyért. A bemutatkozás alapelve, hogy a fiatalabb mutatkozik be az idősebbnek, a beosztott a felettesének, a férfi a nőnek. Természetesen itt is vannak kivételek. Például egy ismert művésznek vagy közéleti sze­mélyiségnek az ifjú hölgy mu­tatkozik be. Ha valaki ismerőshöz viszi barátját, illik őt előre tájékoztat­ni arról, hogy kihez is mennek. Ha ezt megtette, a vendéglátót már nem kell külön bemutatni. Vállalati ünnepségeken a be­osztott bemutatja nejét az idő­sebb főnöknek. A fiatalabb munkaadót viszont a feleségé­nek mutatja be. A mindennapi életben, főleg üzleti tárgyaláso­kon gyakran a hölgyeknek kell bemutatkozniuk. Elsőként ők nyújtanak kezet. Az utóbbi években elter­jedt, hogy csak keresztnéven mutatják be egymásnak az is­meretleneket. Fiatalok között ez elfogadható, mivel őket nem nagyon érdekli a vezeték­név. Azonban ilyen esetben is érvényes a kölcsönösség, vagyis, ha valaki teljes néven mutatkozik be, illetlenség azt válaszolni neki: „Sanyi va­gyok”. A kézfogás okoz a leg­nagyobb gondot a viselkedés­ben. Azonban itt is érvényes a szabály: az idősebb nyújt ke­zet a fiatalabbnak, felettes a beosztottnak, nő a férfinak. Kézfogásnál ügyeljünk arra, hogy ne szorítsuk meg túlsá­gosan a kezet. Néhány szó a köszönésről. A fiatalabb köszön az idő­sebbnek, a beosztott a felettes­nek, a férfi a nőnek. Az udvari­as főnök előre köszön hölgy­beosztottjainak. Azonban van egy bevált szokás, hogy az kö­szön előre, aki előbb észreve­szi a másikat. Ha a férfi kalapot visel és ismerős hölggyel találkozik, megemeli fejfedőjét és beszéd közben sem helyezi vissza. A hölgynek viszont illik figyel­meztetni, hogy nyugodtan te­gye fel a kalapját. Természete­sen a fejfedőt akkor is meg­emeljük, ha kávéházba vagy valamilyen hivatalba lépünk. Befejezésül még szóljunk a tegezésről. Neveletlenség, ha valakire rátörünk: „Szevasz, tegeződni fogunk!” A tegezést mindig az idősebb ajánlja fel a fiatalabbnak, a felettes a be­osztottnak, a férfi a nőnek nem ajánlhat tegeződést. Kivételt képez, ha az illető ismert sze­mélyiség. Az is udvariatlan­ság, ha ismerőseinknek azt ajánljuk, hogy „ti igazán tege­ződhetnétek”. Dióhéjban ennyit a viselkedési formák­ról, reméljük, tisztáztunk né­hány dolgot és hozzájárulunk olvasóink udvarisságának fo­kozásához. A kézfogás okozza általában a legnagyobb gondot. Azonban itt is étvényes a szabály: a hölgy nyújt kezet a férfinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom