Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

1995. január 27., péntek MEGYEIKÖRKÉP A HISZI hisz benne. Talán hinniük kellene má­soknak is. Sokan felismerték már: a gyulai HI- SZI-Map Térképkiadó és Kereskedelmi Kft. úttö­rő vállalkozása egyike azon ötleteknek, melyek a maguk módján segíthetnek a kátyúba ragadt bé­kési térség felemelésében. Nem hősi eposzt írunk, így nem is akarjuk hősökké avatni a hisziseket, ám ami tény, az tény: a Békés megye összes te­lepülését magába foglaló, profi minőségű, egybe­kötött térképgyűjtemény — amúgy atlasznak mondják — felgyorsíthatja, pontosabbá teheti a szolgáltatásokat, s persze az élet számtalan más területén is segítséget nyújthat. Fölösleges lenne sorolgatni, mit adhat a mentőknek, rendőröknek, tűzoltóknak, az idegenforgalomnak, ha elkészül a kötet, s az is nyilvánvaló, hogy az idelátogatók — kezükben a hajszálpontos térképpel — másként látják majd viszonyainkat. A kínálat azért párat­lan, mert nem csak a településük térképével eddig is rendelkező városok kerülnek a gyűjteménybe, hanem a legeldugottabb (addig legeldugottabb...) falvacskák is. Békés megye valamennyi települése egy atlaszban IS.EKES MfeCtxB TElePl LÉSEI\EK ATLASZA 5 3 ö A megyék atlaszsorozatának első darabja a Békés megyei lesz. A tervezett címlap - még korrektúra előtt Felkerülünk a térképre? Támogatás. A mezőberé- nyi képviselő-testület a refor­mátus egyházközség kérésé­re ez év január elsejétől har­mincöt személy szociális ét­keztetésére, önkormányzati feladat részbeni átvállalása címén támogatást biztosít. A kiadásnak a város önkor­mányzatának idei költség- vetésében szerepelnie kell. Félévi vizsga. A nagy- bánhegyesi általános iskolá­ban a 8. osztályosok az idén először félévi vizsgát tesznek. A számonkérés irodalomból és történelemből szóban, nyelvtanból és matematikából írásban történik. A tervek sze­rint, év végén a nyolcadikosok mellett a hatodikosok is beszá­molnak a tudásukról. Mezőkovácsházi Hírlap. A mezőkovácsházi önkor­mányzat döntése értelmében 1995-ben újraindítják a pilla­natnyilag szünetelő helyi új­ságkiadást. A határozat szerint a lap egyelőre az önkormány­zat kezelésében marad és ha­vonta jelenik meg, amelynek költségeit az idén 300 ezer fo­rinttal támogatja a testület. Uccu neki... A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakodóvá­sár, oá = országos állatvásár, ok =országos kirakodóvásár, osk= országos sertés- és kirakodóvá­sár, ok+r = országos kirakodó- és régiségvásár, bv = búcsúvá­sár, av+mgv = autó- és munka­gépvásár, av = autóvásár, nmv = népművészeti vásár. Január 27.: Dévaványa—oá. Január 28.: Csánytelek,Jász- árokszállás, Mindszent, Vecsés — oák; Gyál — oá; Hajdúszo­boszló, Pécs — ok; Kecskemét, Pécs, Siófok-Kiliú —-av. Január 29.: Nagykáta, Ör­kény, Pécs, T amási—oák; Haj­dúszoboszló — ok; Békéscsa­ba, Csorna, Debrecen, Hódme­zővásárhely, Kecskemét, Kis­újszállás, Miskolc, Pécs, Sió- fok-Kiliti, Tamási, Zalaszent- grót—av. Január 30.: Kapuvár, Kör­mend, Pér, Szécsény — oák. Február 1.: Miskolc — oák; Jászapáti —oá. Február 2.: Ónod, Vésztő —oák; Zalakomárl. (Kiskomá- rom)—oá; Jánosháza — bv. Ha minden olyan nyilvánvaló, akkor mi lehet a baj? Nem talál­ják ki: össze kellene jönnie a pénznek! Nem csupán az látszik bajosnak, hogy kevéske van be­lőle, hanem az is, hogy imitt- amott a települések élén állók nem ismerik fel, hogy az atlasz megjelentetésével infrastruktu­rális beruházást hajtanak végre, s ahhoz képest, ha magukra kel­lene hagyatkozniuk ez ügyben: fillérekért. A HISZI-Map a jelenleg is prosperáló HISZI Bt-ből nőtt ki, szakosodással. Ma alighanem — innen Gyuláról — ók az or­szág egyik legjelentősebb tér­képkiadója. (Tavaly a HISZI- Map adta ki a legtöbb térképet Magyarországon.) Némi lokál­patriotizmus is keveredett abba az elhatározásukba, hogy itt, a békési végeken élnek először az akár országos vállalkozássá is terebélyesedhető atlaszkiadás­sal. — A rendszerváltás után a vállalkozások felfutása, az ut­canevek tömeges megváltozá­sa, a térképkereslet határozott jelentkezése következtében megugrott a helyi térképek irán­ti igény — mondta Göndöcs Péter, a HISZI-Map ügyvezető­je, s társtulajdonosa. — Kita­nultuk a szakmát, azóta már az ország rengeteg településéről, megyéjéről készítettünk térké­pet. Egy budapesti magánkar­tográfiai céggel vettük fel a kap­csolatot. Fiatal térképmene­dzsereink — hatan vannak, s maguk is tulajdonosai a kft-nek — gyulaiak, itt képeztük ki őket. Két éve meglévő ötletem volt: a várostérképek mellett megyei atlaszokat is ki kellene adnunk. Ezek ugyan alapvetően idegenforgalmi térképek lenné­nek — az idegenforgalom az ország gazdaságának egyik leg­ígéretesebb, legkönnyebben ér­tékteremtővé formálható területe —, ám a gazdasági élet­ben, a mindennapokban is első­rendű segítőtárs lesz. Megyetér­képeket már eddig is készí­tettünk: tizenöt megyéét adtuk ki eddig. Mindig arra töre­kedtünk, hogy a kistelepülések is rendelkezzenek térképpel, de nehezen viselik el ennek anyagi terheit. Ezért reklám fejében igyekeztünk szponzorokat ta­lálni. Manapság a két géppapír- nyi méretű színes térkép ára — feltéve, hogy legalább három­ezer példány készül belőle — úgy háromszázezer forint. Két atlasz kiadásába vágtunk bele: a Békés megyeibe és a Balatont feltérképezőbe. — Mennyibe kerülne az ön- kormányzatoknak a kiadásban való részvétel? — Ezer lakosig egyszeri be­fizetésként harmincezer forin­tot kérünk, négyezer lakosig öt­venezret, a negyvenezer lélek- számnál népesebb települések önkormányzataitól pedig száz­ezret. Ez utóbbiakkal valamivel kevesebb a dolgunk: korábbi térképeik sok alapinformációt tartalmaznak, viszonylagosan kisebb a .ráfordítás is. Ha ját­szunk a számokkal: amennyi­ben a hetvenhat megyebeli te­lepülés hetven százaléka befi­zetné a ráeső összeget, az a ki­adási költségek harminc száza­lékát jelentené. Tízezer pél­dányt nyomatnánk belőle, hét­nyolc millió az atlasz összes költsége. A hiányzó pénzt a nagy felhasználóktól — áram- szolgáltató, gázszolgáltató, más közművek, közlekedési vállalatok, tűzoltók, mentők, rendőrök, ügynöki munkát vég­zők, vállalkozók köréből sze­retnénk megkapni. Számítunk persze a megyei önkormányzat, s a különféle országos, megyei és helyi alapítványok anyagi tá­mogatására is. —Mikorra tervezik a megje­lentetést? — Ez év április végére. Sze­retnénk, ha májusban már piac­ra is kerülne. A támogatások ellenében öt-húsz példányt in­gyen adnánk az önkormányza­toknak, s az is megoldható, hogy — rendkívül kedvezmé­nyesen, a kívánt példányszám­ban —külön is kinyomtassuk az adott település térképét, akár a szokásosnál kisebb példány­számban is. Várhatóan mind­össze hétszázötven forintba kerül majd a hetvenhat te­lepülés színes térképét, címerét, utca- és intézményjegyzékét tartalmazó, a megyét bemutató atlasz. Folyamatosan tárgyal­tunk a városokkal—ezek több­sége igen kedvezően nyilatko­zott, pedig három kivételével e városok már rendelkeztek ko­rábban is térképpel —, közsé­gekkel, hamarosan konkrét ajánlatainkkal is megkeressük őket, valamint a szolgáltatókat, igazgatási szervezeteket, vál­lalkozásokat, vállalkozókat. Dr. Simon Imre országgyűlé­Kovalcsik Pál mezőkovácshá­zi fiatalember 1949. január 27- én halt meg; Szegeden az ávó- sok vertek agyon, mert nem volt hajlandó vallani a falu papja ellen. A történések és személye megörökítésére — hogy ne történhessenek meg hasonló események — tavaly februárban avattak fel Mező- kovácsházán egy emléktáblát szülőházának (jelenlegi óvo­da) falán. A papot izgatással és demokráciaellenes össze­esküvéssel vádolták. A hívők sokasága kiállt mellette, ezért a Kommunista Párt Csanád megyei vezetése úgy intézke­dett, hogy e keresztényi ellen­állást csak durva eszközökkel lehet megfékezni. így Mező- kovácsházáról 1949. január 5- én mintegy 30—40 személyt erőszakkal Szegedre szállítot­tak. A laktanyában sorozatos vallatásnak vetették alá őket, többüket pedig a legdurvább eszközökkel: veréssel és kín­zással próbálták szóra bírni. Kovalcsik Pál a kínzást nem élte túl, egy hét szenvedés után meghalt. Temetésén több falu lakói vettek részt, közel 1000 ember kísérte utolsó útjára. Kovalcsik Pál volt vidéken az első áldozata azon ese­ményeknek, amelyeket a dik­tatúra időszakában elkövettek. Hetényi György HELYTÖRTÉNÉSZ si képviselő véleménye — al­kotmányos szavazategyenlő­ség ide vagy oda — duplán szá­mít megyei térképügyben. Bé­kés megye közgyűlésének elnö­ke (mellesleg az Európai Régi­ók Gyűlésének elnökségi tag­ja...) közismert területfejleszté­si szakember — talán nem sér­tődik meg, ha leegyszerűsítjük: (például) a békési térség fejlesz­tésével hosszú ideje foglalkozó tudós. Nem mindegy, miként vélekedik a dologról. — Nagyon jó kezdeménye­zésnek tartom — mondta hatá­rozottan dr. Simon Imre.—Ko­rábban egy három megyéből ál­ló régiót érintően kutatóhelye­men magunk is igyekeztünk megfelelő térképeket készíttet­ni. A most használt megyei tér­képet is a HISZI adta ki, magára vállalva a költségeket, sőt a me­gyei önkormányzat példátlanul * jutányosán jutott e térképekhez. Valóban elkerülhetetlenül szükséges a kiadáshoz, hogy ez esetben a települések is a zsebükbe nyúljanak. Személy szerint szándékomban áll, hogy alkalmas pillanatban felhívjam a városok, községek vezetőinek figyelmét az atlasz megjelente­tésének, a kiadás támogatásá­nak fontosságára és indokoltsá­gára. Igen sok gyakorlati ha­szonnal jár egy ilyen térkép- gyűjtemény, mely rengeteg em­ber kezébe kerülhet. Az atlasz vitathatatlanul a térség javát szolgálná, ha elkészül, termé­szetesen a megyei önkormány­zat is a céljainkat szolgáló mennyiségben vásárolni kíván majd belőle. ¥ A jó bornak talán nem kell cégér — személy szerint eb­ben nem hiszek —, az viszont biztos, hogy a jó ügyek sem nélkülözhetik a nyilvánossá­got. Ha csupán a HISZI üzleti vállalkozásaként kellene te­Göndöcs Péter 1990-ben alakította a HISZI -t. A magyar— népművelő szakos tanár addigi munkahelyein nem nagyon „fut­tathatta" ki ötleteit, kényszerű­ségből „magánzó" lett. Előbb bt-vé alakította vállalkozását, majd — megtartva családi vál­lalkozásként a reklámügynöksé­get — létrehozta mellette a Hl- SZI-Map Térképkiadó és Keres­kedelmi Kft-t Fotó: Lehoczky Péter kintenünk az atlaszkiadásra, nem lenne álmatlan éjsza­kánk miatta. Ám itt a térség felemelkedésének esélyén ja­víthat egy picinykét)?) az ötlet megvalósulása — kivételesen panaszáradat, romantikus ih­letésű, tétlen vágyakozás és várakozás helyett. Ha ez a re­ferenciamunka sikeres lesz, az ország többi megyéje is el­készítteti majd a maga atla­szát — Békés megyei vállalko­zásként. Nyilvánvaló, hogy itt van a megyében a biztonságos kiadáshoz szükséges pénz, egyelőre szűkebb, tágabb ve­zetői látókörökbe befagyva, befagyasztva. Elkelne már az olvadás, legalább a mi testünk melege járja át a jeges kö­zönyt... Kiss A. János Osztói négyéves a tanítóképzés Ősztől a tanítói szakra felvett hallgatók az eddig hagyomá­nyos három év helyett négy év alatt szerezhetnek diplomát. Milyen változást jelent ez a békéscsabai tanítóképzés­ben? — erről kérdeztük dr. Szabados Lajost, a Körösi Csorna Sándor Főiskola fő­igazgató-helyettesét, a peda­gógus fakultás vezetőjét. — Újdonság, hogy a koráb­bi tananyag mellett a hallga­tók egy maguk választotta műveltségi területet is elsajá­títanak. Az így szerzett tanítói diploma feljogosít az első négy általános iskolai osztály tárgyainak tanítására, továbbá az elsajátított műveltségi terület 5—6. osztályban való oktatására. Idegen nyelv, in­formatika, környezetkultúra, család- és háztartásismeret — hogy csak néhányat említsek a tizenegy választható művelt­ségi terület közül. Változatla­nul idén is beindítjuk a szlo­vák és a román nemzetiségi tanítóképzést. Amennyiben a budapesti Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárkép­ző Főiskolával eredményesen zárni a tárgyalásunk, úgy ősz­től az oligofrén szakkal is gaz­dagodik a képzési palettánk. — Változás lesz a nulladik évfolyami képzésükben is... — Azoknak a diákoknak szeretnénk ezzel segíteni, akik e képzésről nem nyernek felvételt a főiskolára. Nekik ezentúl lehetőségük nyílik nap­pali tagozaton egy rövidített idő­tartamú részképzés elvégzé­sére, amely diploma nélküli felsőfokú végzettséget ad. —A négyéves képzési rend­szerfordulópont a hazai taní­tóképzés történetében. Mit vár ettől Ön, a pedagógusfakultás vezetője? — Régi vágyunk, hogy a rendszeres tanítói továbbkép­zés centrumává váljunk. Meg­győződésem, hogy intéz­ményünk életében ez a reform olyan komoly tartalmi válto­zást is eredményez, ami köze­lebb visz bennünket e terv Dr. Szabados Lajos: „Úgy gondolom, az új képzési rendszer javítja a hallgatók elhelyezkedési esélyét." Fotó: Kovács Erzsébet megvalósításához. Úgy gon­dolom, a képzési rendszer vál­tozása a hallgatók elhelyezke­dési esélyét is javítja. Csath Róza Nem vallott a pap ellen Egy kovácsházi mártír emlékére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom