Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

Lesz-e mégis Erzsébet-díj? „Mielőtt visszamegyek Miamiba, min­denképpen megkeresem Békési László pénzügyminiszter urat...” (5. oldal) Békés megye egy atlaszban A gyulai HISZI-Map Térképkiadó és Ke­reskedelmi Kft. úttörő vállalkozásával hi­ánypótló kiadványon dolgozik. (6. oldal) Rendőr vagy katona? Azok jelentkezését várják, akik leérettsé­giztek, még nem töltötték be 26. életévü­ket, magyar állampolgárok és... (4. oldal) 1995. JANUÁR 27., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 23. SZÁM Nyugdíjemelés márciusban A kormány elfogadta és a parlament elé terjeszti a nyugellátások, valamint a baleseti nyugellátások 1995. márciusi emeléséről szóló országgyűlési határo­zat tervezetét. Döntött a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelé­séről szóló kormányrende­let előkészítéséről. A társadalombiztosítási törvény előírja, hogy a nyugellátásokat évente, a nettó átlagkeresetek várha­tó növekedésének megfele­lő mértékben kell emelni évente kétszer. A Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat álláspontjának megfelelő­en márciusban a nyugellá­tások és a baleseti nyugel­látások 10 százalékkal emelkednek, január 1-jei visszamenőleges hatállyal. Az emelés értelemszerűen az ez évnél korábban meg­állapított ellátásokra terjed ki. Az egy főre jutó átlagos emelés havi 1350 forint. A sajátjogú teljes nyugellátá­sok emelésének legkisebb összege 800 forint a javas­lat szerint. Költségcsökkentés és nem a járatok megszüntetése Vasúti vizsgálatok Télen alia akad munka a mezőgazdaságban. A battonyai Petőfiben is csak néhányon dolgoznak. Felvételünkön terményt szállítanak a szövetkezet szárítóüzeméből Fotó: Such Tamás Vagyonértékesítés vagy felszámolás? Késik a szövetkezeti törvény — Feladták a termelést Az a szóbeszéd járja, hogy feb­ruár 1-jével néhány vonatjárat megyénkben is megszűnik. Amennyiben ez bekövetkezne, több ezer ember munkába járá­sa kerülnek veszélybe. Igaz-e a hír — kérdeztük Kacsarí Já­nost, a MÁV Szegedi Üzlet- igazgatóságának személyfuva­rozási osztályvezetőjét. — Szó sincs róla — mondta Kacsari János —, az az igazság, hogy az igazgatóság területén 25 vonal gazdaságosságát tér­képezzük fel. Valamennyi mel­lékvonalat megvizsgáltunk már azzal a céllal, hogy milyen in­tézkedések szükségesek a vesz­teségek csökkentésére. Békés megyét illetően befejeződött a vizsgálódás a Békéscsaba— Kétegyháza—Mezőhegyes, a Mezőtúr—Orosháza—Mező­hegyes, a Mezőhegyes—Batto- nya, a Kisszénás—Kondoros, a Gyoma—Vésztő—Körös- nagyharsány, a Békéscsaba— Kötegyán—Vésztő—Püspök­ladány, a Murony—Békés és az Orosháza—Szentes—Kis­Tiszatáj-díjasok A Szegeden megjelenő Tiszatáj folyóirat szerkesztősége és a lap alapítványának kuratóriuma az idén Fried István irodalomtörté­nésznek és Lászlóffy Aladár költőnek ítélte oda a Tiszatáj- díjat. A kulturális elismeréseket Szegeden, a megyeházán Leh­mann István, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elnöke adta át tegnap. A Budapesten élő Fried István a szegedi József Attila Tudományegyetem Összeha­sonlító Irodalomtudományi Tanszékének professzora. A Ti­szatáj közép-európai kitekintés rovatában kötetnyi tanulmánya, írása jelent meg. Közreműkö­désével adta ki a folyóirat és az egyetem a Közép-európai vál­tozások című tanulmányköte­tet. Lászlóffy Aladár az egyik legkiemelkedőbb erdélyi ma­gyar költő, több évtizede szer­zője a Tiszatájnak. kunfélegyháza vonalakon. Az eredmények összegzése után február első felében találko­zunk az érintett önkormányza­tokkal. Egy racionalizálási in­tézkedési csomagtervet ké­szítünk, amely kiterjed a vonat­mennyiség esetleges csökken­tésére, a munkaerő-Atcsoporto- sításra és a hatósági eljárásokra. Célunk, hogy lehetőség szerint fenntartsuk a dolgozói és diák­forgalmat — biztosítva ezzel a munkába és az iskolába járást —, ésszerű létszámgazdálko­dást valósítsunk meg, így példá­ul egyes állomásokból megálló­helyeket létesítsünk vagy ahol a sorompót személyi közremű­ködéssel működtetik, ott más technikai megoldást alkalmaz­zunk. Kérjük természetesen az érintett önkormányzatokat, hogy javaslataikkal segítsék en­nek az intézkedési csomagnak a megvalósítását, amely mind a MÁV, mind pedig az utazókö­zönség számára elfogadható megoldásokat hozhat. Hírek Árad a Berettyó. Román területen árad a Berettyó, teg­nap reggel Szalárdnál a vízma­gasság meghaladta a négy mé­tert. A folyó több helyen kilé­pett a hullámtérre, így ezeken a területeken megszűnt az eredményes védekezés lehető­sége, vagyis az olajszennyezés leszedése jelenleg csak a ma­gyar szakaszon folyamatos. Pocsajnál a szennyeződés eltá­volítását jelenleg a partról le­szakadó nagyméretű jégtáblák nehezítik. Amennyiben az ára­dás következtében a folyó ma­gyar területen is kilép a hul­lámtérre, a védekezési munká­latokat itt sem lehet folytatni. A Tiszántúli Vízügyi Igazga­tóság és a Tiszántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség szakemberei közösen és folya­matosan értékelik a helyzetet, s annak megfelelően döntenek a védekezési munkák fenntar­tásáról, illetve szüneteltetésé­ről. Egy hét Csíkszeredán. A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola két tanára, Rozsnyai Katalin és dr. Ju­hászáé Czeglédi Ibolya ezek­ben a napokban Csíkszeredán székelyföldi pedagógusoknak tart előadássorozatot a nevelő- otthonban élő gyerekek peda­gógiai és pszichológiai fej­lesztésével kapcsolatban. A csabai tanárnők az elmúlt hét végén utaztak Csíkszeredára és vasárnap térnek vissza. Falusi turizmus. Újsza- lonta is szeretne bekapcsolód­ni a falusi turizmusba, hiszen a meglévő vadásztatási joguk jó alap ehhez. „Csupán” a gázprogramot kellene még végrehajtani a községben (ami körülbelül kilencmillió forintba kerülne), illetve az Újszalonta és Mezőgyán kö­zötti összekötő útért kellene eredményesen lobbizniuk. — Nézze, mi ennek a kor­mányváltásnak is csak a hátrá­nyait érezzük — mondja dr. Illyés József, a battonyai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet jogtanácsosa. — Továbbra is késik a szövetkezeti törvény, így az újraszabályozás elma­radt. Kevés valósult meg a be­ígért támogatásokból, a jelen­legi kamattámogatási rend­szer például egyenlő a nullá­val. Mert aki eleve nem kap a banktól egy huncut vasat sem, annak ugyan mit ér az efféle támogatás? Mi konkrétan ab­ban reménykedtünk, hogy az adóskonszolidáció során tény­legesen megvizsgálják az adott szövetkezeteket vagy az adott egységeket. Eldöntik, hogy van-e bennük fantázia, s azután a tartozásaikat egy ki­csit széjjelébb húzzák, vala­mennyit talán el is engednek belőlük. Ehelyett mi történt? Bennünket például jól agyon­vágtak, mert konszolidáció cí­mén március 31 -ei határidővel 20,8 millió forint megfizetését írták elő. Sőt év végéig további 15 milliót várnak tőlünk. Meg­jegyzem az összes tartozásunk 49 millió körül lehet. Se adós­ságelengedés, se fizetési könnyítés. Éppen az ellenke­zője történt annak, amit vár­tunk. Hogy hogyan tudunk az idén 36 milliót, jövőre pedig 13-at törleszteni? Ez csak a vagyon értékesítésével, azaz felélésével lehetséges. Ha nem sikerül, jön a felszámolás. Trenovszki Sándor, a batto­nyai Május 1. Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke valamivel derűlátóbban nyilatkozott: — Mint ismeretes, a Mező- gazdasági Szövetkezők Or­szágos Tanácsa a közelmúlt­ban kongresszust tartott. A Békéscsabán, a szlovák kultú­ra házában mozgalmas élet zajlott tegnap. Délután három órakor a megyeszékhely nyug­díjas szlovák pedagógusai jöt­tek össze kötetlen beszélgetés­re, éneklésre. A találkozót Kormányos Józsefnek, a Ma­dách Utcai Általános Iskola ci- terakör vezetőjének zenés közreműködése tette még han­gulatosabbá. A csabai önkormányzat meghívására a városban tar­tózkodó ungvári orvosdelegá­ció a szlovák kultúra házában tett látogatást. A kora esti órákban a jelen­leg is tanító békéscsabai szlo­vák pedagógusok találkoztak, az anyanyelv megőrzésének lehetőségeiről és oktatási ta­pasztalataikról beszélgettek. résztvevők úgy ítélték meg, hogy a helyzet valamelyest ja­vult, hiszen a „nagypolitika” már nem kérdőjelezi meg az úgynevezett termelő típusú szövetkezetek létét, létjogo­sultságát. Sajnos a szövetke­zetek anyagi támogatása egye­lőre még várat magára. Az el­múlt négy év egyébként nem csak a materiális javakban, ha­nem a fejekben is jóvátehetet­len károkat okozott — össze­gezte Trenovszki Sándor a kongresszus álláspontját. tempert László 1981-ben, 31 évesen került a kétegyházi „Béke” Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet élére. — A politikai környezet és megítélés változott május óta, ez tökéletesen érezhető — mondta. — Az átalakulást elis­merni nem akaró szövetkezet- ellenesség elmúlni látszik. (Folytatás a 3. oldalon) Ezt a programot a nagyterem­ben tartották, ahol közben egy népművészeti kiállítást is megcsodálhattak. A közszem­lére bocsátott tárgyak dr. Illés Károlyné és Ledzényi Pálné gyűjtése, illetve saját alkotása, valamint dr. Sarkadiné dr. Lu- kovics Éva országgyűlési kép­viselő nagyszüleinek munká­ja. A szlovák kultúra házának még nincs önálló költségveté­se, a közelmúltban azonban már több rendezvénynek adott otthont. Ezek a programok ér­deklődés szerint ismétlődnek majd. Az épület elsődleges célja, hogy lehetőséget te­remtsen a szlovák nyelv és kul­túra ápolására, a nemzetiségi hagyományok megőrzésére. (Magyari) A párbeszéd határai A diplomácia finom, tapin­tatos nyelven beszél, ám a jó fül érti az üzenetet, a figyel­meztetést. Az eseménynek, hogy a magyar köztársasági elnök protokollszabályokra, a miniszterelnök zsúfolt programjára hivatkozva nem tudta fogadni a román kormány főtitkárát, hírérté­ke van. Lefordítva ugyanis annyit jelent, hogy alapos okuk volt rá. A találkozó azért maradt el, mert bizo­nyos előzmények (csúfos koreográfiával) ezt indokol­ták. Egyre durvább támadá­sok, megaláztatások érték odaát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, az erdélyi magyarság ismert személyiségeit Az álláspontok tehát nem közeledtek, inkább távolod­tak, a feszültségekre nem si­került közösen megoldást találni — így a hivatalos közlemény. A román politi­kus majdnem dolgavégezet- len hazatérését a Román Nemzeti Egységpárt (kor­mánypárt!) elnöke viszont úgy magyarázta, hogy a ro­mán félben természetesen megvan a szándék a párbe­szédre, a jószomszédi szer­ződés véglegesítésére. Meg­próbálták elérni, hogy a ma­gyar kormány ne támogassa az RMDSZ-t („szélsőséges és ultranacionalista szerve­zetet”) és ne avatkozzon be Románia belügyeibe. Ezt a közeledést azonban Buda­pesten visszautasították a magyar vezetők, „akiknek rögeszméjük, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatol­ják”. A román álláspont sze­rint sikerült bebizonyíta­nunk, hogy „barbár nép utó­dai” vagyunk, és nekünk ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjunk a ci­vilizált, európai szellemű magatartás normáihoz... Ez is egy olvasat, így is felfogható az üzenet. S most hogyan tovább? A párbe­széd mégis folytatódik? Ki­rohanásokra gesztusokkal válaszolunk vagy érdemben tárgyalunk? Nem mindegy, különösen itt, a határ túlsó és innenső oldalán. Niedzielsky Katalin Ragaszkodnak nemzetiségükhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom