Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP---- CSABAI NAPLÓ * -------------------------------------T ízéves a Városvédő Egyesület Békéscsaba város-címere Hírek Ellenőrző csoport. Az új hulladéklerakómű beruházásának és majdani beüzemelésének lakossági ellenőrzésére 30 fős csoport alakult a közelmúltban. Tagjai rendszeresen találkoznak és informálódnak az építkezés helyzetéről, a beruházás állásáról. Munkák a régi telepen. A város1 napi beruházásainál keletkező törmeléket, földet felhasználva megkezdődött a régi szeméttelep területének lefedése. Ez sokat fog segíteni abban, hogy szagok már ne szivárogjanak ki a területről. Addig azonban, amíg a terület rendezése folyik, elképzelhető, hogy az eddigieknél intenzívebb szaga lesz a környéknek. Hamarosan a kerítés mellett út épül, ami lehetőséget teremt arra, hogy a csökkenjen a szennyvíz honosodása és idővel a csurgalékvíz különválaszthatóvá válna. Amúgy is ez a telep legnagyobb problémája: a környék vízerein keresztül a szennyezett víz — jelenleg az Élővíz-csatornába folyik. Talán néhány év múlva a város „szégyenéből” egy mindenki számára közkedvelt környék lehet: szabadidő- központ, szánkódomb, vagy amit a tervező fantáziája kitalál." Az oldalt írta és szerkesztette: Antal Gyöngyi. A fotót Lehoczky Péter készítette. Békéscsabán 1985-ben alakult meg a Városvédő Egyesület, ezalkalomból májusban ünnepi taggyűlést tartanak. Idei tervük nemrégiben készült el. Erről kérdeztük dr. Cserei Pált, az egyesület vezetőjét: — Szervezetünknek 170 egyéni-, 39 jogi- és közel 200 pártolótagja van. Ez évi programunk á? évfordulók jegyében telik: az idén lesz 150 éve, hogy a békéscsabai jobbágyok felszabadították magukat és aláírták az „örökváltsági szerződést”. Emlékére tudományos ülést szervezünk ebben az évben. Nem feledkezünk meg városunk más neves személyiségeinek évfordulóiról sem. Például ebben az évben lesz Réthi Béla halálának 60. évfordulója, aki hajdanán a központi Az utolsó nagy árvíz városunkban az 1800-as években volt, így szépen lassan meg is feledkeztünk róla. Egyes fel- tételezések szerint pedig a veszély 100 évenként mégiscsak fenyegethet. A városi önkormányzat a közeljövőben felmérést készít, amely felülvizsgálja egy esetleges árvíz következményeit. Terv készül arról is, hogy egy — a környékünkön bekövetkező A városban a tömegközlekedési útvonalakat, fő gyűjtőtereket azonnal sózzák, gyakran még a havazás előtti időszakban. Egyéb útszakaszokon csak akkor indulnak meg a sószóró autók, ha a hó eléri a 10 centiméteres vastagságot. Részben gazdasági, de leginkább környezetvédelmi okai vannak annak a rendeletnek, amely a 24 óra alatt kiszórt só mennyiségét szabályozza. A só nem használ ugyanis sem a gyógyszertár alapítója volt. E helyen emléktáblát szeretnénk avatni. Diáktábort szervezünk az Élővíz-csatorna növényzetének és állatvilágának felkutatására. A megyében dolgozó városvédő, faluvédő egyesületek képviselőivel megyei találkozót szervezünk, melyen közös gondjainkról, tapasztalatainkról ejthetnénk szót. Másik örök témánk az állan- ' dó helytörténeti kiállítás megteremtése Békéscsabán. Évek óta kérjük erre a város és a múzeum vezetőit, eddig nem sok sikerrel. Nemrégiben alakult meg az ifjúsági tagozatunk, az ő feladatuk lesz a Föld napján — április 22-én a megemlékezések megszervezése. árvíz esetén más településekről hol tudnánk befogadni, elhelyezni a bajbajutottakat. Az árvízvédelem céljára épült körgát ma már nem alkalmas eredeti funkciójának ellátására, így kérdéses az is, egyáltalán szükség van-e még rá? Esetleg érdemes mintegy ipari műemlékként fenntartani? Egyes részeit már amúgy is használatba vették: a rendezvénytér padjait, az Előre növényzetnek, sem a gépjárműveknek, sem az útburkolatnak. Nyugaton már elterjedt az úgynevezett „fehér-út” program, ami annyit jelent, hogy semmilyen vegyi anyagot nem használnak, csak a hóeltakarításnak vannak olyan precíz gépei, amelyek biztosítják a hómentes utakat. Az autósok közlekedési morálja is más: mindennapos a téli gumik, a hóláncok használata, a vezetők óvatosabbak. S z i n - tén fiata- lóknak szól az a helytörténeti vetélkedő- sorozat, melyet már elő- k é s z í - tettünk, izgalommal várjuk az iskolák jelentkezését. Természetesen az „akciók” mellett folyamatosan tartunk előadásokat a város múltjáról, hagyományairól, ezeknek nagyobb nyilvánosságot kell teremtenünk. Árvízvédelmi terv Békéscsabán? Sózzunk vagy ne sózzunk? pálya lelátóját. A körgát a városkép megszokott részévé vált. Többféle célszerű hasznosítása elképzelhető, bár ahol útban van, meggondolandó a lebontása. A közeljövőben készül egy rendezési terv, amely ezeket a kérdéseket vizsgálja felül. Jó lenne, ha a lakosság is véleményt nyilvánítana, hogy városunk és környéke az itt élők egyetértésével épüljön. Nálunk egyelőre legjobb esetben só helyett műtrágyát alkalmaznak egyes parkok környékén, de ebből is csak mértékkel lenne szabad használni. A jelenlegi időjárási viszonyok között, amikor a havazás után beáll a hosszan tartó fagy, nincs más megoldás, sózni kell. Érdesíteni a járdákat, utakat, mert nagy a balesetveszély. / Komplett terv az Elóvíz-csatornáért Békéscsabán évek óta szinte azonos állapotban van az Élővíz-csatorna, az egyetlen eredmény amit sikerült elérni: nem folyik közvetlenül szennyvíz a folyóba. Már önmagában ez a tény is sokat segített abban, hogy lassan visszatérjen a terület régi élővilága, megjelenjenek a halak — és a horgászok — ez azonban még kevés. Egyre többen határozták el: a három város összefogására van szükség ahhoz, hogy ez a közös kincs újra a régi legyen. A legfontosabb feladatok közé tartozik a parti növényzet rendbetétele, a fák metszése, a mederkotrás, a partfal-rekonstrukció. Az önkormányzat környezetvédelmi csoportja komplett tervet dolgozott ki, mely az új és a régi hulladéklerakó telepet érinti, valamint azt a bizonyos „Nádas-csatornát” amely pillanatnyilag sajnos a régi szeméttelep szennyét az Élővíz-csatornába szállítja. Ez okozza a legnagyobb pusztítást a csatorna élővilágában. Terveik szerint ebben az évben megkezdődne ennek a Nádas-csatornának a lecsapolá- sá. Ezzel egyidőben sikerült pénzügyi fedezetet szerezni az Élővíz-csatorna egy részének kotrásához. Elképzeléseik szerint, a Degré utcától a hídig sikerül a medret alkalmassá tenni arra, hogy (ha akadna rá vállalkozó) akár csónakázási lehetőséget is biztosíthatnak. A Békéscsabai Városvédő Egyesület az érintett három város, Békéscsaba, Békés és Gyula részvételével diákkutató tábort szervez, melynek célja az Élővíz-csatorna teljes hosszában feltérképezni a növény- és állatvilágot. Az így készülő tanulmány alapja lehet minden további feladat kijelölésének. A békéscsabai önkormányzat kezdeményezésére nemrégiben alakult egy úgynevezett Vízvédelmi Szövetség, amelynek tagja lenne az önkormányzaton kívül a Békés megyei Vízügyi és a Vízmű Rt. is. Mindehhez csatlakozna Jack White, az Amerikai Békeszolgálat környezetvédelmi szakembere által szervezett „White-klub”, amely széles társadalmi összefogásra alapozva szeretne tenni valamit a csatornáért. Megalakulásuk óta számtalan felajánlás érkezett mindhárom városból. Tevékenységükről lapunk is folyamatosan tájékoztatja majd olvasóinkat. Jack White illusztrációs felhívása az Élővíz-csatorna megmentésére 1995. január 23., hétfő Környezetünkért — mindhalálig? ii Mm, mf Pár hete jutott eszembe a terv: ennek az oldalnak városunk és környezetünk védelmében kell megszületnie. Megkerestem több embert, aki segíteni tudna, mindenki nagy örömmelfogadta az ötletet. Gyűlt is az anyag szépen. Am az, akire leginkább számítottam, váratlanul bajba került: Jack White az Amerikai Béke szol gálát szakembere egy környezetvédelmi konferenciára indult, amikor rosszul'lett a vonaton. Azonnal kórházba került, hosszas kivizsgálás következett, ami egyenletre viszonylag megnyugtató eredménnyel zárult. Jack White ma már dolgozik. Ennek kapcsán döbbentem rá, hogy .Jack" már nem fiatal. Hetvenhárom évesen tölti idejét családjától távol, azért, hogy segíthessen Nekünk. Hogy fiatalságot, lendületet, jókedvet vigyen abba a munkába, amit talán másképp nem is szabadna csinálni. Sokan vitatják: jó-e az Élővíz-csatorna védelmében született klub neve. A ,.White” klub helyett valóban lehetett volna valami magyarosabb, a helyhez jobban kötődő nevet találni. De most már azt is tudom: ha az ő egészségi állapota nem engedné meg, hogy velünk maradjon, így legalább a szellemisége ittmarad. Jelképként, mindenkinek követendő példaként, hogy tudjuk: érdemes és lehet küzdeni környezetünkért, ha kell akkoravilág másikvégén, ha kell öregen, ha kell betegen, ha kell—mindhalálig. ^ Szemétszállítási és szolgáltatási díjak A lakossági szemétszállítás és a kapcsolódó szolgáltatások díja 1995. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul a városgazdálkodási vállalat tájékoztatása alapján. 110 literes hulladékgyűjtő edényzet (családi házak). Gyakoriság: hetente egy alkalommal. Szemétszállítás díja: 2200 Ft + áfa/lakás/1 db edény/év. Minden további edény: 800 Ft + áfa/lakás/ edény/év. Edényhasználati díj: 400 Ft + áfa/edény/év. 1,1 m ’-es hulladékgyűjtő edényzet (tömb- és sorházak). Gyakoriság: hetente egy alkalommal. Szemétszállítás díja: 2200 Ft + áfa/lakás/év. Edényhasználati díj: 600 Ft + áfa/ lakás/év. Edényzetmosás + fertőtlenítés: évente 4 alkalommal 200 Ft + áfa/lakás/év. Esetenkénti megrendelésnél egy alkalommal: 100 Ft + áfa/ lakás. Zsákos gyűjtés. Gyakoriság: hetente egy alkalommal 70 Ft + áfa/zsák. Csak a vállalat által értékesített és feliratozott zsákok alkalmazhatók (a díj tartalmazza a zsák és az elszállítás, ártalmatlanítás költségét). 3 m-’-es nyitott konténer (eseti megrendelés). 1500 Ft (áfával együtt)/konténer. Elhelyezés díja a városi szeméttelepen: háztartási hulladék: 250 Ft + áfa/m3, minimális mennyiség: 1 m3; törmelék: 150 Ft + áfa/ m3; föld (maximum 20% törmeléket tartalmazhat): díjtalan. Anyakönyvi hírek - BÉKÉSCSABA Mérgező szennyvíz. Még mindig a legnagyobb gond a szeméttelep felől folyó' mérgező szennyvíz belefolyása az Élővízcsatornába. Remélhetőleg ebben az évben sikerül lecsapolni a Nádas-csatornát, ezzel ezt a befolyót is megszüntetik Házasságkötés: Góg Anna (Csorvás) és Balogh József (Újkígyós). Halálesetek: Eőry Béla (1908, Mezőberény), Kenyeres János (1933, Kondoros), Magyar János (1907, Kondoros), Vincze Istvánná Szöllősi Julianna (1906, Köröstarcsa), Rusz Péter (1912, Újkígyós).