Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

1995. január 16., hétfő HAZAI TÜKÖR ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Híradástechnikai termékek forgalmazása A híradástechnikai cikkek ille­gális forgalmazása Magyaror­szágon olyan nagymértékűvé vált, ami a hazai gyártók és az itt megtelepedett világcégek ve­zérképviseleteinek is súlyos ér­deksérelmet okoz. A vám- és adótrükkökkel élő importálók évi mintegy 5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okoznak — szögezi le a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség legutóbbi vizsgálatának összegzéséről szóló tájékozta­tó. A hazai gyártók és a világcé­gek képviseletei hatósági be­avatkozást kértek a híradástech­nikai illegális importtermékek forgalmazásának felszámolá­sára. A mostani vizsgálat meg­állapította: a világcégek ke­mény feltételeket szabnak az üzletek kulturáltsága, az eladók felkészültsége és a termékbe­mutatás területén. Szigorú az ellenőrzés, és az üzlethálózattal párhuzamosan az országos szervizhálózatokat is kiépítet­ték. A szerelők számára a gyá­rak szakemberei rendszeres ok­tatást szerveznek. A vegyes vá­lasztékot kínáló hagyományos üzletekben a termékeket szin­tén csak megbízható források­ból szerzik be. A rövid távú vállalkozások viszont bármi áron, kizárólag a haszonra töre­kednek, termékeikre nem kérik meg a forgalmazás előfeltéte­léül szolgáló okmányokat, s be­szerzési forrásaik is gyakran is­meretlenek. A nagykereskedel­mi értékesítés is sok esetben számla nélkül történik. A jótállási kötelezettségek­nek — az illegális import­készülékek kivételével — a ke­reskedők általában eleget tesz­nek, legalábbis a tv-k és videók esetében. Gyakori probléma vi­szont, hogy a jótállási jegyen felsorolt szervizek egy része, mikor a vásárló rászorulna, nem létezik. Ennek kiküszöbölése csak úgy lenne lehetséges, ha a Kermi a jótállási jegy ellenőrzé­sekor békémé az importáló által felsorolt szervizekkel való szer­ződést. Általános probléma az is, hogy az importáló cég neve nem szerepel a jótállási jegye­ken. Ugyancsak sok esetben hi­ányzik a híradástechnikai cik­kek mellől a használati-kezelési útmutató. Szlovák írók egymás között. A Békés megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága nevében Hevesi József köszöntötte a találkozón részt veő írókat Fotó: Such Tamás Szlovák írók Békéscsabán Kétnapos találkozót szerve­zett a hét végén a Magyaror­szági Szlovák írók Szövet­sége és a Békéscsabai Szlo­vákok Szervezete kisebb­ségben élő szlovák írók ré­szére. Köszöntőjében — a Bé­kés megyei képviselő- testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága nevé­ben — Hevesi József el­mondta: — A találkozó megszer­vezését jónak, időszerűnek tartjuk. Azonos kultúrkör­höz tartozó közösségek fele­lősen gondolkodó tollforga- tói vannak itt, akiknek sajá­tossága, hogy nyelvorszá­guk határain túl szolgálják kisebbségüket. Ebben a két napban az anyanyelvi iro­dalmi tevékenységükről kell beszélni, hogy a kisebbség­ben is szülessen irodalmi mű és a kisebbségben élők is olvassanak irodalmi alkotá­sokat. Klasszikusokat és Önöket, anyanyelven írást vállalókat. A rendezvényen részt ve­vő magyarországi, románi­ai, szlovákiai, ukrajnai írók rövid bemutatkozása után, szombaton délután közön­ségtalálkozón vettek részt. Vasárnap megismerkedhet­tek több békéscsabai kultu­rális intézménnyel, a tájház­zal, a nemzetiségi házzal, a múzeummal és a szlovák is­kolával. A találkozó befe­jeztével konzultációt tartot­tak az írók további együtt­működési lehetőségeiről és feladataikról is. Antal Gyöngyi Új postahivatal Tótkomlóson. A Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának beruházásában—a Békési Vektor Kft. kivitelezésében — elkészült az új postahivatal megyénk egyik legfiatalabb városában, Tótkomlóson. A műszaki átadás már decemberben megtörtént, a 260 négyzetméteres épületet azonban hivatalosan ma adják át. Mint azt Mitnyan Lajosné hivatalvezetőtől megtudtuk, az új helyen korszerű, biztonságos körülmények között dolgozhatnak mind a 20-an. A pénzkezelés szigorú banki szabályainak meqfeleínek, van információs ablakuk, a táviratfeladás mellett fax küldésére és fénymásolásra is lehetőség van Fotó: Kovács Erzsébet Orosházán mától tévéznek Évek óta emlegetjük az oroshá­zi televíziót, ami valójában hi­vatalos formában soha nem lé­tezett. Néhány hete viszont su­gározza a Duna Televízió mű­sorát. (Az engedély egyébként 2000. június 15-éig érvényes.) Ahhoz, hogy megértsük a jelen­legi felállást, érdemes egy rövid számvetést készíteni: 5 éve annak, hogy Orosházán néhány lelkes ember a VHS- technikával — amit különböző intézmények adtak kölcsön —- munkához látott. A siker nem maradt el, a nézők elismerően szóltak a kezdeményezésről. Az 1990-es választások után vi­szont „megfogyatkozott” a képi jelenlét, ami nem jelentette azt, hogy a háttérmunkások ne dol­goztak volna. így 1992. július 20-án ismét — kísérleti jelleg­gel — sugározhatta szerkesztett műsorát a televízió professzio­nális, illetve félprofesszionális technikával. Utoljára 1993. jú­nius 13-án láthattak az oroshá­ziak helyi adást. (Igaz, idősza­kosan voltak jelentkezések és akkor még a kábelrendszeren.) A hosszú hallgatás ideje alatt folytatódott a stúdióépítés. Ennek köszönhetően jelenleg 16 millió forint értékű techni­ka biztosítja a helyi televízió­záshoz nélkülözhetetlen tár­gyi feltételeket. (Az adó már 1993 óta Orosházán áll, de megfelelő engedélyek hiányá­ban nem sugározhatott. Átala­kításra is szükség volt az ősszel, mert az előírásoknak nem felelt meg.) Az Orosházi Városi Televí­zió alapító okirata is megvan (többször „megjárta” az előző testület üléseit), a stúdió alapí­tását engedélyező dokumentu­mon pedig 1994. március 17-i a pecsét. A mai napon 20 órától láthat­ják az orosháziak — és a kör­nyező települések lakói — az idei első szerkesztett egyórás műsort (amit — főszerkesztő nem lévén — önállóan készített el a stáb) az UHF sáv 31-es csatornáján. Az adás csak önál­ló antennával fogható. Akik te­hát kisközösségivei rendelkez­nek, kábelrendszer tagjai, azok nem láthatják a műsort mindad­dig, amíg nem gondoskodnak saját antennáról. Csete I. A természetgyógyászat szabályozása A természetgyógyászatról szóló rendelettervezetet a szakmai érdekképviselet üd­vözli, de néhány részlete miatt demonstratív tiltakozásra készül. így summázható a Ma­gyar Természetgyógyászok Uniójának a tervezett jogsza­bály kapcsán kialakított, a kö­zelmúltban a népjóléti tárcá­hoz is eljuttatott állásfoglalá­sa, amelyről a szövetség főtit­kára tájékoztatta az MTI mun­katársát. Taraczközi István orvos­természetgyógyász kifejtette: számukra örvendetes, hogy végre a természetgyógyászat területein is világos szabályok születnek. Megítélésük szerint ázonban, mivel az egészség­hez való jog az állampolgárok alapvető jogai közé tartozik, a természetgyógyászatot csak átmeneti megoldásként sza­bad rendeletben szabályozni. Hosszabb távon ezt a nagy je­lentőségű kérdést az egészség- ügyi törvényen belül kell ren­dezni, összhangban a várhatóan ez év tavaszán a parlament elé kerülő társadalombiztosítási és tisztiorvosi törvényekkel. Mindezek során a legfelsőbb szintű jogalkotóknak át kell gondolniuk például azt is, hogy miért terheli 25 százalékos álta­lános forgalmiadó-kulcs a be­tegségek megelőzésében, a gyógyulási idő lerövidítésében mellékhatások nélkül szerepet játszó természetgyógyászati termékeket. Megfontolandó az is: amennyiben a jövőben a természetgyógyász-tevékeny­séget csak orvosi vagy egész­ségügyi főiskolai diplomával rendelkező személy gyakorol­hatja, akkor e területre miért nem terjeszthető ki a társada­lombiztosítás. A Magyar Természetgyó­gyászok Uniójának elnöksége a jelenlegi tervezetben az álta­lánosan előírt végzettséget bí­rálja a legélesebben. A korábbi rendelettervezet ugyanis a ter­mészetgyógyászok érdekkép­viseletének javaslatai alapján még öt területen — talp­masszázs, keleti mozgásterá­pia, bioenergetika, masszázs, életmód-tanácsadó — engedé­lyezte a tevékenységet orvosi, illetve egészségügyi főiskolai képzettség nélkül. Taraczközi István véleménye szerint a változást a természetgyógyá­szathoz vajmi keveset értő szaktanácsadók sugallták. Senna szeretője voltam 1. Részletek Adriane Galisteu könyvéből 1994. május 1., 14.17 óra. Egy Forma—1-es autó háromszáz kilométeres tempóval ne­kirohan a San Marinó-i nagydíj leghírhed- tebb szakaszánál, a Tamburello-kanyár­ban a falnak. A szoborszép Adriane Galis­„Igen, kislány, Ayrton bukik rád” Fotómodell voltam, s életem meglehetősen egyhangúan telt. Rohanás a konditerembe, a fotózásokra, bemutatkozó beszélgetésekre, időpont-egyeztetésekre. Aztán jött az 1993-as esztendő márciusának tizenötödik napja. A nap, amely megváltoztatta életemet. Egy ügynök­séghez kellett mennem, megbeszélni, hogy mi­lyen munkát ajánlanak. A Brazil Nagydíjon kell majd dolgoznod, tájékoztatott a cég képviselő­je. Jó pénz, a négy napért ezer dollár jár. Nem teu kétezer kilométerrel távolabb, a televí­zióban látja a szörnyű balesetet. Még nem tudja, hogy szerelme, Ayrton Senna már ha­lott. Négyszázöt napig tartott a boldogságuk. Erről írt nagy visszhangot keltő könyvet. voltam túl lelkes, mert nem szerettem a For­ma—1 zárt, túl férfias világát, de azért nem mondtam nemet. Meg kell-mondanom, a leg­több brazillal ellentétben nem voltam Senna rajongója. Mi több, egyik pilótáé sem. Legfel­jebb Mansell-lel szimpatizáltam. Tízen dolgoztunk együtt, az volt a felada­tunk, hogy a Shell ügyfeleit fogadjuk. Untam az egészet, s az sem villanyozott fel, amikor a szombati edzésnap előtt szóltak, hogy hamaro­san Senna lesz a vendégünk. Nem így a többi lány, izgatottan sugdolóztak, eltűntek a vécé­ben, hajukat igazgatták^ sminkjüket rendbe hozták. Aztán egy csapat fontoskodó alak társaságá­ban megjött Ayrton. Nyugodtan ácsorgott a szinte hisztérikus embergyűrű közepén, kicsi, élénk szemeivel mintha keresett volna valamit. Aztán fellépett egy kis dobogóra, s úgy éreztem, rám néz. Vagy Narára, a lányra, aki mögöttem állt? Nara odasúgta nekem: Ádriane, téged bá­mul! Nem, mondtam neki, szerintem téged. Aznap erről már nem beszéltünk, de ahogy néztem a felhajtást Senna körül, s láttam, mi­lyen nyomás nehezedik rá, hogy hazai pályán muszáj nyernie, megsajnáltam. Másnap aztán odajött hozzám egy férfi, aki Senna titkáraként mutatkozott be, s főnöke ne­vében elkérte a telefonszámomat. Nevetséges­nek találtam ezt az elintézési módot, de azért megadtam. Később egy másik férfi a faxszámo­mat is elkérte,s még azt is mondta: Igen, kis­lány, Ayrton bukik rád. Amikor aztán megkezdődött a futam, meg­lepve vettem észre, hogy nemcsak szurkolok neki, de aggódom is érte. Nem volt rá okom: Ayrton magabiztosan győzött. Testőrei nyitot­tak nekem utat, hogy gratulálhassak sikeréhez. Épp csak meg akartam szorítani a kezét, de ő nem engedett el... (Folytatjuk) Ferenczy Europress Ayrton Senna autóversenyző

Next

/
Oldalképek
Tartalom