Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
Másodszor is alpolgármester Bangó Gábort jelentős szavazati többséggel másodszor is alpolgármesterré választották Újkígyóson. (7. oldal) Az aerobic új eredményei Az ember-azt gondolná, hogy a zenére végzett testmozgások segítenek eltüntetni a zsírtartalékot. (10. oldal) Senna szeretője voltam Adriane fotómodell volt és nem rajongott a Forma—l-ért, aztán közölték vele, hogy Senna „bukik rá”. (4. oldal) 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 13. SZÁM Gyulai németek pokoljárása. Az ötven évvel ezelőtt a Szovjetunióba deportált 1600 németre emlékeztek tegnap Gyulán. Képünkön Bagyinszki Zoltán, a helyi német kisebbségi önkormányzatalelnöke koszorúz. (Tudósításunka 3. oldalon) Fotó: Such Tamás 100 éves a Jacobs káyé A szerep(osztás) tovább nem növelhető... Műsoron a Jókai Színház költségvetése 1895. január 15-én rakta le Johann Jacobs a brémai városháza mellett — anélkül, hogy akkor tudta volna — a ma hatezer dolgozót foglalkoztató Jacobs Suchard élelmiszer- és élvezeti- cikk-konszem alapjait. Üzlete a „Kávé-, Tea-, Kakaó-, Csokoládé- és Piskóta-szaküzlet” nevet viselte. Amikor a 26 éves kereskedő beszállt a kávéüzletbe a kávéivás Németországban még luxusnak számított. Egy jól fizetett szakmunkásnak 1 font kávéért, ami akkoriban 2 német márkába került, 4 órát kellett dolgoznia. Turizmus korszerűbben A jelenleg hatályos jogszabályok nem segítik kellőképpen a turizmus fejlesztését, a szabályozás részben hiányos, részben nem tekinthető korszerűnek — állapították meg az Országos Idegenforgalmi Hivatal szakemberei. Programot dolgoztak ki e hiányosságok kiküszöbölésére, a turizmusban érdekelt vállalkozások tevékenységét szabályozó jogi feltételek átfogó továbbfejlesztésére, s ennek keretében az Európai Unióban hatályos direktívák hazai adaptálásának előkészítésére. A hivatal elsősorban azt tartja fontosnak, hogy jogszabályok rögzítsék a fizetővendéglátás és az idegenvezetés feltételeit. Véleményük szerint meg kell vizsgálni azt is, hogy a koncesszióról szóló törvény kiterjeszthető- e az idegenforgalmi fejlesztésekre. A Jacobs fennállásának 100. jubileumi évében a kávéárakat legalább húsvétig változatlan szinten akarja tartani. Utána viszont nem zárható ki az áremelés. Az 1995-ös. nyerskávéárak alakulása még bizonytalan, mivel a brazíliai fagy és szárazság miatti terméskiesés mértéke még nem látható. Lehetséges, hogy a 10 millió zsáknyi kiesés 1 font nyerskávé 1,75 dolláros árát rövid távon 2 dollár fölé fogja emelni. Két éven belül a Jacobs azonban újra kávétúlkínálattal számol. Hírek Gyermekbarát-mozgalom. — A rendszerváltás legkiszolgál tat ottabbjai a gyermekek lettek. A felnőttek előbb-utóbb megtanulják képviselni érdekeiket, de a gyermekek mindig az idősebbek segítségére szorulnak. A két éve újjáalakult Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma január 14—15-én Budapesten tartotta II. küldött- gyűlését. A gyermekbarátok 62 területi szervezete, családi szervezetként, a gyermekérdekképviseletért, a szabadidő hasznos eltöltéséért, a demokratikus készségek kialakításáért, a legelesettebbek támogatásáért tevékenykedik—közölte Hanthy Vilmos, a mozgalom vezetője tegnap a Széchenyi-hegyi gyermekvasúton megtartott sajtótájékoztatón. Hanthy Vilmos elmondta: a gyerekbarátok elsősorban a sérült családokban élő gyerekek számára igyekeznek segítséget nyújtani. Napirenden a gazdaság. Szeghalom polgármestere, Kosaras Béla pénteken meghívta a város politikai pártjainak vezetőit, gazdasági szakértőit, hogy előzetesen konzultáljanak a város gazdasági programjáról. Bevezetőjében ismertette a gazdasági helyzetet, amely egy cseppet sem rózsás, hiszen az idén több, mint 43 millió forint korábban felvett hitelt kell törleszteni. Ezek után már nem is meglepő, hogy a bevételek és a kiadások összevetése után az „jött ki”, hogy az 570 milliós kiadáshoz mindössze 550 milliós bevétel társul. A hiányzó húszmillió forint előteremtése nagy feladatot ró a város vezetőire. A polgármester a jelenlévők elé tárt néhány javaslatot is a költségvetési hiány csökkentésére, melyek között szerepelt a racionálisabb gazdálkodás megvalósítása a város intézményeiben. A Békés Megyei Jókai Színház épülete az utóbbi három év alatt — a 320 milliós központi támogatásból — szinte teljesen megújult. Csányi Tiborral, a színház gazdasági igazgatójával az idei évad működését biztosító anyagi háttérről beszélgettünk. — Mennyi pénzből gazdálkodik az idén a Békés Megyei Jókai Színház, és milyen központi támogatást kap? — A tervezett költségvetésünk mintegy 110 millió forint, ebből 64,7 milliót a parlamentjóváhagyása által, a központi költségvetésből kapunk. Tavaly ez a támogatás 58,7 millió volt, a mostani 6 milliós Beszédében dr. Salamon László elmondta, hogy senki sem mentesítheti a helyieket a döntés felelőssége alól, azt az itt élő polgároknak kell felvállalniuk. A változással többek között mérlegelni kell, hogy eddig hogyan alakult a helyzetük, van-e reális alap a működéshez, és hogy hosszabb távon milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal jár a leszakadás. Ismertette az állami emelés sajnos még az inflációt sem követi. Továbbá fájó, hogy az azonos nagyságú színházak központi támogatásának mértéke olykor 10—30 milliós nagyságrendben is eltér egymástól. A velünk azonos nagyságú színházak közül például a Heves megyei 90, a Veszprém megyei 86,1, a Zala megyei 81,8 milliót kapott erre az esztendőre. — Az említett központi támogatás az idei összköltségek mintegy 60 százalékát teszi ki. Honnan kapják a többi pénzt? — A további negyven százalékot a fenntartó intézménytől remélt támogatásból és a normatívákat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ha ebből és a várható bevételekből a településrész gondoskodni tud magáról, ám tegye, hisz a döntésnek jogi akadálya nincs. De bárhogy döntenek — mondta —, az mindenképpen békességben valósuljon meg. Tóth Sándor képviselő a helyi önkormányzat korrekt tájékoztatásáról és segítségadásáról szólt, amelyet biztosítva színház bevételeiből kell előteremtenünk. Ám itt meg kell említenem, hogy színházunk sajnos rendhagyó helyzetben van. Míg a többi vidéki színházat mind a megyei, mind a megyeszékhelyi önkormányzat támogatja, addig mi évek óta csak a megyei önkormányzattól kapunk pénzt. Abból, hogy a két intézmény ezen a téren nem tudott megegyezni, a Jókai Színház húzza a rövi- debbet. — Az éves összköltségek negyven százalékának előteremtésén milyen arányban osztozik a színház és a megyei önkormányzat? (Folytatás a 3. oldalon) lát. Két kérdést azonban mégis megfogalmazott. Az elhatározás miért nem december 11- e előtt vetődött fel? Miért nem adtak legalább egy év esélyt az új önkormányzatnak a bizonyításra? Ezzel szemben örömét fejezte ki a baráti kör létrejöttéhez, amely a jövőben akár hivatalosan is képviselhetné a településrész érdekeit. Ezután Szűcs Károlynak, Me- zőkovácsháza polgármesterének hozzászólása következett, majd a csabaszabadi tapasztalatokat hallgatták meg a jelenlevők. A lakossági vélemények elhangzása után a fórum résztvevői egy pontos költségvetés készítésében, valamint egy újabb falugyűlés összehívásában állapodtak meg. H.M. Áldassanak a maffiák! Áldassanak a maffiák! Valahány. A jó öreg, eredeti „Made in Italy” maffia, aztán az ukrán, orosz, csecsen, kínai, hogy csak a nevesebbeket említsem. S persze magyar maffiák is. Nem szeretnék zöldségeket beszélni, de a zöldségmaffiánk az valami pipec a munkát végez. Krumplit szerettem volna venni, ezért jó néhány üzletben érdeklődtem az árak iránt. De 70—80 forintot kértek kilónként, feladtam a küzdelmet, és úgy döntöttem, hogy ezentúl a családunk tésztát eszik, mert ennyi pénzt krumpli nem érhet meg. Tettem egy legutolsó kísérletet, s lám, mellém állt a szerencse. No, nem olcsó krumplira bukkantam, hanem egy őszinte kereskedőre, aki mellesleg 90 forintért kínálta áruját. —- Kilencven forint, jól hallottam?! — hebegtem első meglepetésemben az összeg hallatán. — Ma kilencven, de néhány napon belül garantálom magának a százforintos árat. — Maga viccel velem... — Szó sincs róla, uram. Ennyi lesz. __? — Betakarításkor a maffia 17—18 forintért nagy tételben felvásárolta az országban a krumpli jelentős részét. Tudja, számoltak. A szokásosnak csak 60—65 százaléka termett 1994-ben, így — igaz, hogy rengeteg, hétköznapi ember számára felfoghatatlanul sok pénzzel — felvásárolhatták a piac meghatározásához szükséges mennyiséget. A krumplit gyönyörűen elraktározták, és vártak. Naná, hogy alig-alig találtak krumplit a kiskereskedők, úgy kúszott fel az ár, mint a mesekönyvben. Száz forintért már érdemes lesz megnyitni a. raktárakat. Ha lett volna annyi pénzem, hogy vagonszámra vásároljak, akkor nekem se fájna a fejem. Mit válaszolhatnánk minderre? Ügyes, határozottan ügyes. Áldassanak a maffiák, s mindazok, akiknek szeme láttára megtehetik mindezt mivelünk, a piacgazdaság nevében! Lovász Sándor Számítástechnikai verseny. A Neumann János Számítástudományi Társaság immár másodszor rendezte meg a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Versenyt. A regionális versenyen 3 kategóriában 23 versenyző vett részt, közülük a legjobbak kerülhetnek be a tavaszi budapesti döntőbe. A megyei forduló szervezésének jogát a békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola, minta legnagyobb számítástechnikai múlttal és legkorszerűbb eszközrendszerreirelszerelt iskola kapta meg Fotó: Such Tamás Váljunk vagy várjunk? Falugyűlés Mezőkovácsháza református részének önállóságáról „Akarunk-e önálló önkormányzatot?” — ez volt a fó' témája annak a szombat estére összehívott falugyűlésnek, amelyet Mezőkovácsháza református településrészének leválása érdekében rendeztek. A fórum vendége volt űr. Salamon László, a parlament alelnöke, Tóth Sándor országgyűlési képviselő, valamint Kesjár Mátyás, Csabaszabadi polgármestere. A bevezetőben hallottuk, hogy a településrész 1386 lakosa közül eddig 426-an írták alá a népszavazás megtartása iránti igényt. A Reformátuskovácsházáért Baráti Kör elnöke, Le- zsák Károly a célokról és a kezdeményezésről szólt.
