Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

ÍBÉKÉS MEGYEI HlRLAp­MEGYEIKÖRKÉP 1995. január 10., kedd Évforduló. Csanádi Imre Kossuth-díjas költő hetvenöt éve ezen a napon született Zá- molyban, és 1991-ben halt meg Budapesten. A magyar népköltészet és a XVIII. szá­zadi magyar költészet kiváló tudósa. 1951-től a Szépiro­dalmi, majd a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, 1976—1980 között az Új Tükör című hetilap főszer­kesztője volt, számos verses­kötete jelent meg. A Hónapból. A Tiszántúl független havilapja, A Hónap idei első számában a képes összefoglaló jóvoltából meg­elevenedik a múlt, az 1994-es esztendő. Az érettségizőknek és a felvételizőknek iroda­lomtörténeti évszámok segí­tenek a tanulásban. A színházi rovatból megtudjuk, miért til­tottak le a színpadról egy ope­rettet. A lap beszámol az orosházi múzeumban lévő Justh Zsigmond-emlékkiállf- tásrólis. Ásványgyüjtőknek. A Szarvasi Ásvány- és Orle- ménygyűjtő Kör évnyitó összejövetelét január 14-én, szombaton tartja a Vajda Pé­ter művelődési központban. MEZŐBERÉNYI GÉPGYÁRTÓ Kft. felvételre keres — 1 fő főkönyvelőt — 1 fő pénzügyi előadót. Jelentkezés: Mezőberény, Gyomai u. 204. sz. Telefon: (66) 352-422. Tíz napon át a halál közelében Beszélgetőpartnerem har­minckét éves, biológiata­nár, nős, két gyermek apja. Önmagáról csak annyit mondott, személyét érthe­tő' módon titokban kívánja tartani. Öt évvel ezelőtti balesetéről, kórházi tar­tózkodásáról, a klinikai halál állapotában eltöltött időszakáról viszont részle­tesen beszámolt. Szívesen válaszolt kérdéseimre is, melyeknek egy részét Ray­mond Avery Moody Elet az élet után című könyve alapján állítottam össze. — Azon a bizonyos napon, éjjel két órakor, baráti társa­ságból igyekeztem hazafelé gyalogosan. Nem, nem vol­tam részeg, akkor este egy korty alkoholt nem ittam! A baleset az én hibámból kö­vetkezett be, figyelmetlenül mentem át az úttesten, és elcsapott egy sárga Skoda. Nem tűnt nagy dolognak, noha repültem vagy három métert, és mindenem fájt. Nyomban felálltam, men­tem volna tovább, hazafelé. Végül a Skoda vezetője vitt be a kórházba, lábtöréssel és felkartöréssel. Alaposan be­vertem a fejemet is, az orvo­sok szerint az volt a szeren­csém, hogy a sapka a feje­men volt. Egy nap után be­következett az emlékezet­vesztésem. —- Meddig feküdt kómá­ban? — Tíz napig tartott. Tre- panációt hajtottak rajtam végre, ami annyit jelent, hogy az agyvizet leszívták. Átkerültem a kórház inten­zív osztályára, kétszer hoz­tak vissza az életbe. — Mit élt át közben? Mi­lyen tapasztalatai voltak? — A testenkívüliség él­ményében részem volt. Sa­ját magamat láttam feküdni az ágyon. Mintegy felső ka­meraállásból néztem a teste­met. Toltam is az ágyat. Sza­ladtam a kórtermeken át sa­ját magammal. Hogy fiziká- lisan-e, nem tudom. Egysze­riben egy fénnyel teli folyo­sóra értem. A folyosó végén kinyílt egy ajtó. Sima ajtó, amin túl üres tér húzódott. Ereztem, hogy ismerősök állnak ott, mégsem tudtam senkit sem azonosítani közülük. Engem vártak vol­na? Ezt azóta sokszor kér­deztem magamtól. — Mennyi ideig tartott mindez? — Nem tudom megmon­dani. Azután az ajtó lassan visszacsukódott. Különle­ges ajtó volt, fantasztikus filmekben sem láttam ha­sonlót. De még azt sem tu­dom visszaadni, milyen volt a színe... —H allot t-e az ágya körül beszélgetőket? — Nem. — Elfogta-e „kirándulá­sa” során a béke, a nyuga­lom érzése? — Igen, nagyon is hihető módon. — Hallott-e valamiféle zajt vagy hangot, esetleg ze­nét? — Amit hallottam szim­fonikus zenének tűnt. Rend­kívül tisztán hallottam. — Mono vagy CD minő­ségben? — Annál is tisztábban. Éteri tisztaságban szólt, de nem a szférák zenéje. Földi eredetű zenének sejtettem. Mintha Mahler valamelyik szimfóniáját hallottam vol­na. — Találkozott-e valami­lyen fénylénnyel, akit vagy amit angyalnak, esetleg Jé­zus Krisztusnak neveznek? — Nem, és kísérni se kí­sért senki az utamon. — Akik amögött a bizo­nyos ajtó mögött álltak, nem korábban elhunyt rokonok, barátok, ismerősök voltak? — Nem ismertem senkit közülük. — Hogyan voltak öltöz­ve? — Az arcuk látványa do­minált. A ruházatukban a nyolcvanas évek divatját véltem felfedezni. — Lepergett-e ön előtt élete személyes, sajátos vá­logatásban? — Nem. — Volt-e olyan érzése, hogy nem akar visszatérni? — Nem volt akaratom. Történtek velem a dolgok. Én csak sodródtam, nem tudtam irányítani magam. ' — Mit gondol, nem csu­pán hallucináció volt amit átélt? — Korábban volt már hal- lucinációm. Ez nem hason­lítható ahhoz. Mivel léle­geztető gépen voltam, nem tudom, mennyire kell szá­molnunk a gyógyszerek ha­tásával, vénásan ugyanis kaptam különféle injekció­kat. — Mit mondanak azok, akik korábban is ismerték, megváltoztatta önt ez az él­mény? — Ugyanolyan marad­tam, amilyen voltam. — Van-e halálfélelme? — Nincs, de korábban sem volt, —Mit gondol a halálról? — Amit eddig. Az élet árnyékának tartom.-—PF— Macskaköröm Az év mondásai A hónap közepén jelenik meg a budapesti Ab Ovo Kiadó gondozásában a Macska­köröm című könyv, amelyben Zöldi Lász­ló, lapunk publicistája összegyűjtötte 1994 legjellemzőbb mondatait, kapunk­ból az alábbi szállóigéket választotta ki: Líraian Az irodalom valójában úgy hat az ember­re, ahogy a jó szél az erdőre. Sütő András, marosvásárhelyi író (január 14.) Rejtőzködve A versnek van egy tiillfüggöny rétege, ami mögött el lehet bújni. Simonyi Imre, gyulai költő (február 19—21.) Már minden baj? Bosszantó, ha felismernek, viszont lehan­goló, ha nem. Tolnay Klári nyolcvan esztendős színésznő (március 12—13) Próféta voltál, szívem 1990-ben megnyertük a választásokat, de nem győztünk. Lezsák Sándor, lakitelki néptanító, az MDF volt ügyvezető alelnöke (május 5.) Ellenzéki sóhaj Még egy évet sündisznóállásbán nem bír­nék elviselni. Moldova György, író (május 14—15.) Bevacsorálás után No, de én beszélek itt romantikáról a fok­hagymás leheletemmel? Csala Zsuzsa, komika, a budapesti Vidám Színpad tagja (július 16—17.) Kilátás Csak azt a fránya jövőt szeretnénk feledni. Lovász Sándor, békéscsabai hírlapíró (július 20.) Kiterítenek' úgyis Tessék nekem megmondani, nem mindegy, hogy a virágdobálók virágesője alatt ful­lad meg az ember vagy a késdobálók miatt, a saját vérében? Zsíros Géza, mezőgazdasági vállalkozó, a békéscsabai Gabonaipari Vállalat Rt. vezérigazgatója, az országgyűlés mezőgazdasági bizott­ságának VOLT ELNÖKE, VOLT KISGAZDAPÁRTI KÉPVISELŐ (augusztus 13—14.) Sajna Egyszerre két szelet marharostélyost már nem tudok megenni. Antal Imre, tévészemélyiség (augusztus 19.) A kis telhetetlen Olyan lakatlan szigeten szeretnék élni, ahol azért van koncertterem, könyvtár, művelődési ház, teniszpálya. Szeri Árpád, szekszárdi hírlapíró, a Mindent vagy semmit! tévévetélkedő szupergyőztese (szeptember 14.) Mi lesz a díjjal? Köztünk maradjon, egy szentimentális te­hén vagyok, csak sovány. Ne tessék a vágóhídra vinni. Spéter Erzsébet AMERIKAI MAGYAR ÜZLETASSZONY, az Erzsébet-díj ALAPÍTÓJA (november 16.) A huszadik E században derült ki a legkegyetle- nebbül, hogy csak a halálra van pénz: az életre nincs. Bodor Pál, közíró, a Magyar Újságíró Szövetség volt elnöke (december 10—11.) Az ezredforduló egy öreg Juhász vágyai szerint A korábban Bihar, ma Békés megyéhez tartozó Zsadány község Kisbölcsi pusztájának egyik legjelesebb alakja volt Juhász Tóth Sándor, aki elő- nevét a foglalkozásáról kapta. Szorgalmas, dolgos ember volt, egyéb tulajdonságait te­kintve pedig derűs, jókedvű, ha társaságba keveredett; el­gondolkozó, magába merülő, ha egyedül volt. A puszta éle­tének alapos ismerőjeként tar­tották számon, hisz minden elődje pusztai ember volt. Is­mereteit tőlük örökölte, de könyvekből is szerzett tudást. Tudását igazi tudósok is fölfedezték, s ismereteit igye­keztek beépíteni a magyar né­pi kultúra egészébe. Az őt val­latok között van Lükő Gábor, a neves néprajztudós, Győrfy István botanikus professzor, Jurán Vidor cseh-szlovákiai vadászíró, Oláh Andor, a népi gyógyászat jeles kutatója és mások. Magam 1964-ben találkoz­tam vele először zsadányi ott­honában. Az akkoriban a hat­van és hetven között járó, öre­gedő juhász az előttem járók és az én buzdításomra tollat ragadott, s nem minden véna nélkül igyekezett megörökí­teni életének eseményeit, em­léket állítani a hajdani pusztai életnek. Írásaiban egyenrangú hangsúly illeti meg a pásztor­embert és életterét, a pusztát. Megfigyelései mindegyikről részletekbe menően hitele­sek; a puszta élővilágának be­mutatása néhol leltárszerűen pontos. Mondanivalóját iskolás füzetekbe rótta. Szövegét nem könnyű olvasni: olyan, mint a na^jy betű és interpunkció nélküli prózavers, annak min­den szépségével, figyelmet és fantáziát előre és visszamoz­gató művészi furfangjával, le­leményével; próbára téve az olvasót még a sajátos, palléro- zatlan helyesírással is. Aki azonban írásain átrágja ma­gát, jó érzéssel tapasztalhatja, hogy az öreg juhász ákombá- komjai mögött sok-sok empi­rikus bölcsesség és igazság van, mély érzelmi átélés, és a szilaj életkörülmények elle­nére is sok-sok finomság, gyengédség, líra. Eredeti, ter­mészetes szófűzése élmény­számba megy; szókincsének gazdagsága hazudtolja a régi romantikus nyelvészi felte­vést, mely szerint egy pásztor­ember szókészlete nem több öt-hatszáz szónál. Naiv filozófiájába a termé­szet és a társadalom vonatko­zásában egyaránt sok minden belefér. Az alábbiakban azt mutatom be, hogyan képzelte el az ezredforduló emberisé­gét. A könnyebb olvashatóság kedvéért — tartalmát teljesen érintetlenül hagyva — írás­módján változtattam. Beck Zoltán POLITERMI V. a." POLITERM építőipari előregyártó, KIVITELEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. végelszámolás miatt árverésen értékesíti következő vagyontárgyait. — Szabadalom (előregyártott vasbeton Kikiáltási ár (Ft) födémpanel) 100 000 — Szabadalom (gyártásber. előregy. vb.) 100 000 — Szabadalom (előregy. vb. áthidaló) — íves áthidaló gyártásához sablon 300 000 5 készlet (0,9—2,1 m-ig) — pillér- és gerendasablon 6 készlet, 100 000 gyártótálca tartozékokkal 8 készlet — bakdaru VD—7,5, bakdaru VD—12,5 (japáner, kontíner, himba, kötelek, 300 000 tartóállvány) 400 000 — traktor OT—25/A 80 000 — traktor OT—25/A 80 000 — oszlopos fúrógép PK—203 40 000 — oszlopos fúrógép OF—025 25 000 — ponthegesztő 20 000 — ponthegesztő 20 000 — vakológép putzknecht 500 000 — vakológép ATM—37,5 150 000 — pótkocsi Farmer—03 20 000 — pótkocsi bili.—3. 20 000 — TGK. Volkswagen transporter 30 000 — román mixer BCK—620 200 000 Az árverés idó'pontja: 1995. január 17. (kedd) 10 óra. Az árverés helye: a „V. A." POLITERM KFT., Békéscsaba, Gyár u. 8. sz. alatti székhelye. Az árverésen való részvétel feltétele: a kikiáltási ár 10%-ának megfelelő bánatpénz befizetése a kft. pénztárába az árverés megkezdéséig. A bánatpénz' a nyertes pá­lyázónak a vételárba beszámít (a többi résztvevő részére a bánat­pénz az árverést követően visszafizetésre kerül). Ha az árverés nyertese neki felróható okból a szerződést nem köti meg, a bánatpénz visszakövetelésére nem jogosult. Az adásvételi szerződést a „V. A." Politerm Kft. a legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg. VÁRUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT. Érdeklődni: 441-074, Wallfisch Lajos, 446-146, Bogár Sz. Ádám, 444-544, Krajcsó Lászlónál lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom