Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-01 / 284. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1994. december 1., csütörtök Horváth Sándor: Monológ Az oldalt összeállította és szerkesztette: Csete Ilona Mielőtt még tisztemnek eleget tennék, Vörösmarty Szózatát elmondanám, engedjék meg, hogy emondjam , kicsit megin- dultan vettem részt ezen az ünnepségen, a tapasztaltak nagy hatással voltak rám. Sokszor felteszik az akadémikus kérdést, hogy mi a haza- szeretet? Hát ez a hazaszeretet, amit ennek a településnek apraja- nagyja csinált itt ma este: ez a hazaszeretet. Ahogy a felnőttek a kicsik felé hajoltak, ahogy gondosan, kis képességeiket fejlesztve, megtanították őket nagy igyekezettel és türelemmel — és ezt aranyosan meghálálva produkáltak — történelmi múltunkra, az egymás iránti tiszteletére, a nemes emberi feladatok felismerésére, a templomépítés szép feladatára... Ez a hazaszeretet, én ennél teljesebben nem tudom kifejezni, mint ahogy Gerendás ma este kifejezte. És egy kicsit rímel arra — mert én is vidének születtem, Pozsony megyében, ez a vidék most Szlovákiához tartozik —, ahogy az én nagyapán is kivitt gyermekkoromban a földekre, megtanított azt a földet becsülni, ami az életet adja, a megélhetést adja s megtanított arra, hogy ezért keményen meg kell dolgozni. Ez a nagyapám, amikor az egész családot kitelepítették onnan, 82 éves korában egyszer csak megjelent nálunk Pesten Somogyból, ahol a nagyanyám eltemetve volt, és azt mondta: „Édes unokám, én nem tudok idegen földön meghalni, csak a szülőföldemen, csak azt tudom elképzelni, hogy engem oda temessenek.” — és átszökött a határon, mert akkor még nem lehetett átjárni, átszökött a határon idősen — ez volt ősszel és tavasszal meghalt a szülőföldjén, az édes szülőföldjén, s ott van eltemetve. Megéltem azt, hogy gyerkekként, első osztályos gyerekként először tűzhettük ki a nemzeti kokárdát és énekelhettük el a magyar Himnuszt. Mindenkisírt —ezt láttam gyerekként. Hogy ez micsoda nagy dolog volt! Ez nekem rímel arra, amit ma este itt láttam. így kell mindennapi teendővé váltani a hazaszeretetét és így kell a jövőt előkészíteni, így kell a jövő Magyarországot megteremteni. S akkor most engedjék meg, hogy Vörösmarty szavaival folytassam: Hazádnak rendületlenül Így híve, oh magyar... Megoldás: gumiújság(?) Amikor felkínáltuk a bemutatkozás le- hetó'ségét a polgármesterjelölteknek, többen kifejtették, miszerint nehéz a feladat: tíz-egynéhány sorban összefoglalni mondandójuk lényegét. No és a fotók? Nehéz a feladat — mondta az egyik jelölt. Azt már csak mi jegyezzük meg: jó alkalom ez arra, hogy a sokat szapult (mert keveset írt, mert kihúzta, mert...) újságírók helyzetét most mindenki egy emberként érezze át: ha szabott a terjedelem, az újságoldalon nincs mit tenni, a kért sorteljesítményt be kell tartani. A képekről pedig annyit: mindenki ó'rizze meg fotóját, mert a választások eredményének ismeretében az új polgármesterekét megjelentetjük. Bemutatkoznak a térség polgármesterjelöltjei Orosháza. — Bencsik Elek vagyok, Orosházán születtem, a négy polgári elvégzése után nyomdásztanuló lettem. Ez egész életem további részének meghatározója lett. Olyan emberek közé kerültem, akik becsületből, tisztességből, emberségből hazájuk és fajtájuk iránti szeretetből a legmagasabb fokú vizsgán is jelesre vizsgáztak volna. Ilyen lettem én is, jó tanítványnak bizonyultam. Ebből természetesen adódott, hogy végig szemben álltam a népelnyomó rendszerrel. 1955-ben elvitt az ÁVH, 8 hónap lett a vége. 1956 elindítója és egyik vezetője lettem Orosházán. 7 évet kaptam érte, amit végig letöltöttem. A felajánlott engedményt nem fogadtam el. Hazajövetelem után jó darabig nehéz életem volt, de ez is elmúlt. Jelenleg gumibélyeg-készífő kisiparos vagyok. — Fetser János vagyok, 1953-ban születtem Budapesten. 1972 óta az Orosházi Üveggyárban dolgozom, jelenleg főtechnológusként. 1991 óta az MSZP helyi szervezet elnökeként aktívan részt veszek a város közéletében. Jelölésem elfogadásakor egy cél vezérelt: a lakossággal közösen teremtsünk lehetőséget arra, hogy lezáruljon városunkban az eddigi megosztottság, viszály, politikai csatározás. A Fidesz és az Iparszövetség támogatását is élvezem." Azok közé tartozom, akik Orosházáért, az itt élő emberekért szeretnének még többet tenni. Megválasztásom esetén kiemelt feladatnak tekintem az infrastruktúra fejlesztését, az önkormányzati intézmények szakszerű működtetését, a regionális és térségi együttműködést. Fontos feladat a nevelési, oktatási intézmények fejlesztése a körzetben élők, valamint a munkaerőpiac igényeihez igazodva. A körzet szempontjából is jelentős lehet a kórház rekonstrukciójának folytatása, az önálló családsegítő központ visszaállítása, a zsidótemplom képtárrá való átalakítása és a civil szervezetek támogatása. — Kiss János vagyok, a Munkáspárt jelöltje, 43 éves, 1970 óta dolgozom mint művezető a MERIAN Rt.-nél. Két középiskolás gyermekem van. Tagja vagyok a jelenlegi ön- kormányzatnak a Munkáspárt képviseletében. Munkahelyemen a dolgozók egyik érdek- képviseleti szervének, az üzemi tanácsnak vagyok az elnöke. Közelről ismerem és magam is megélem az üzemi dolgozók egyre nagyobb erőfeszítéseit az állandó áremelések, a fenyegető munka- nélküliség árnyékában. Városunk polgárai saját kárukon érzik a bűnözés terjedését, a romló közbiztonságot. Gyermekeink jövője érdekében sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk környezetünk és a város értékeinek megőrzésére. Megválasztásom esetén a fent említett fő problémákat kiemelten kezelve szeretném végezni munkámat. Kocsis L. János 33 éves, mérnök-közgazdász, nős, feleségével — aki gyógyszertári asszisztens — Ivett lányukat nevelik. Első diplomáját a Nehézipari Műszaki Égyetem Kohómérnöki Karán szerezte, a másodikat a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen kapta. Első munkahelye az Alföldi Kőolajipari Gépgyár volt. Jelenleg az Orosházi Üveggyárban dolgozik. Közel 3 éve Orosháza város alpolgármestere társadalmi megbízatásban. Fontosnak érzi, hogy a hatalmas adóssággal küszködő Orosháza élére egy tapasztalt, gazdasági szakember kerüljön, aki ismeri a város és lakóinak gondjait, problémáit. Programjának lényege: a nehéz gazdasági helyzetben se csökkenjen az oktatás és az egészségügy színvonala; a jövőben lakásokat kíván építeni a fiataloknak, a rászorultaknak; módosítani kívánja a lakáseladási rendeletet, mindenki számára lehetővé téve bérlakásaik megvételét; munkahelyteremtés a pályakezdőknek, a munkanélkülieknek; békés, nyugodt és biztonságos várost kialakítani, amely őrzi hagyományait, itt tartja fiataljait — mert itt jó fiatalnak lenni. — Makula Győző kereskedő-vállalkozó Vagyok. Oros- háza-Szentetomyán születtem 1943-ban. Legmagasabb iskolai végzettségem felsőfokú áruforgalmi szakvizsga. Nős vagyok, van két fiam, a nagyobbik katonatiszti pályán tanul, a kisebbik 11 éves. Feleségem a Táncsics gimnázium tanára. Öten vagyunk testvérek. Megválasztásom esetén vállalom, hogy tudásom és kapcsolataim alapján élni fogok minden olyan lehetőséggel, ami Orosháza gazdasági, kulturális előrehaladását szolgálja. Szempontjaim: a rendőrség megfelelő anyagi és erkölcsi támogatása; a munka- nélküliség csökkentése, különös tekintettel a pályakezdő fiatalokra; valamennyi iskola, óvoda, bölcsőde és az idősek otthona kiemelt helyen szerepeljen az anyagi juttatásokban; a tömegsport kiemelt támogatása, a városi uszoda megépítése; az idős, nyugdíj nélküli emberek megsegítése. Németh Béla 48 éves, nős, 3 fiú apja. Alpolgármester, az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnöke, a Békés Megyei Kézműves Kamara elnöke. — Ebben a pár sorban nincs lehetőségem elképzeléseim részletes ismertetésére, csak programom alapgondolatát emelem ki. Orosháza lehetőségei és szerepe a térségben: Orosházának fel kell vállalnia azt, amire minden adottsága megvan. Dél-Békés oktatási, kulturális, egészségügyi, ipari, kereskedelmi, mezőgazda- sági és sportközpontjává kell válnia. Ezen szeretnék munkálkodni szülővárosomban, apám alpolgármesterré jelölésemkor mondott intelmét betartva: — Fiam, csak akkor vállald el ezt a felelősségteljes munkát, ha úgy érzed, tudod úgy tenni a dolgodat, hogy mindenkor, mindenkinek a szemébe tudsz nézni. Az elmúlt 4 év tapasztalatai alapján az önök segítségével szeretnék tovább dolgozni azon, hogy a város lakói békés, nyugodt körülmények között élhessék mindennapjaikat. —Tar István vagyok, Nagyszénáson születtem 1951 -ben. Martfű, Debrecen, Szeged, Baja és Budapest után 1980- ban az állandó hátrányos megkülönböztetésem miatt az ország elhagyására kényszerültem, ekkor választottam Kanadát, ahol egy 120 nemzetiség által lakott városban megismertem az emberi sorsok sokaságát. Elveim, szándékaim mellett kitartottam. Életemben nagyobb jutalom volt a tisztességes munka jutalma, mint az elvtelenséggel szerezhető javak sokasága. Saját sorsom megtanított arra, hogy meg tudjam érteni a menekültet, a hajléktalant, az üldözöttet, a becsapottat, a hivatalnokot, a vállalkozót, a munkást, a munkáltatót, a szülőt, a gyermeket, a boldogot, a szomorút. Fölfedeztem azt is, hogy a világ és kis hazánk kereke rosszul forog. Eljutottam a megoldásig, amit szeretnék bemutatni a gyakorlatban. — Zatykó Sándor vagyok, 49 éves, nős, 2 gyermek apja. Iskolai végzettségem: gimnáziumi érettségi. Jelenleg a Mezőgépnél dolgozom. Programom a lakosság érdekeinek szolgálatában áll. Olyan városfejlesztési elképzeléseim vannak, amelyek kapcsolatosak a munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Mindezeket úgy kívánom megvalósítani, hogy városunkban a szociális háló maximálisan kiterjedjen a legrászorultabb rétegekre. Fontossági sorrendben első helyen szerepel az iskolák karbantartása, fejlesztése, a külterületek egészségügyi ellátásának létrehozása, az óvodai, iskolai (napközis) étkeztetés teljes felülvizsgálata és azonnali megjavítása, az eddig elért városfejlesztési eredmények szinten tartása. Amennyiben a költségvetés engedi, ezután a lakosság által óhajtott városfejlesztést kívánom finanszírozni. Célkitűzéseimet a lakosság véleményének kikérésével, meghallgatásával valósítanám meg. Gerendás. — Csizmadia Zoltán vagyok, 49 éves pedagógus, nős, két felnőtt gyermek apja. 31 éve élek a községben, mindig aktívan részt vettem a falu közéletében azért, hogy előmozdítsam Gerendás fejlődését. 20 évig tanácstagként munkálkodtam, 4 évig pedig tagja voltam a képviselő-testületnek. Munkatársaimmal és a falu lakóival közösen hoztuk létre, a sportudvart, majd hozzáépítve a tornatermet is. Meghatározó szerepet vállaltam a település közműhálózatának a kiépítésében, fejlesztésében. A legnagyobb problémát abban látom, hogy elszegényedett a mezőgazdaság, így a falu is. Megválasztásom esetén a termelés, feldolgozás, értékesítés összehangolásán fárado- zok, a munkahelyteremtő beruházásokat szorgalmazom. Az infrastruktúra területén a telefonfejlesztést, a buszközlekedés javítását, a szennyvíz- hálózat kiépítését szorgalmazom. Az önkormányzati munkában a falun belüli egyetértés a célom, meggyőződésem, hogy ez a további fejlődés záloga. — Gajdács János polgár- mester, tősgyökeres gerendási lakos vagyok, a KDNP, az FKGP és az MDF támogatásával indulok a választásokon. A községben az elmúlt 4 év során ugyan nem látványos, de apróbb, fontos dolgok valósultak meg. Lényeges, hogy mindezek az itt élő emberek érdekében történtek. Amit szeretnék elérni a továbbiakban: pártpolitikától semleges önkormányzatot; az eddigi eredmények szinten tartását; az emberek biztonságérzetének megteremtését, hogy a községben a közakarat érvényesülhessen; az egyházakkal való eddigi jó kapcsolat fenntartását; a társadalmi, gazdasági szervezetekkel a jelenleginél gyümölcsözőbb kapcsolat kialakítását; a községben élő sok idős ember szociális ellátásának javítását; az iskolai oktatás feltételeinek biztosítását; a fiatal értelmiség megtartását; munkahelyteremtést; végül szép, tiszta és rendezett Gerendást szeretnék. Kardoskút. — Ramasz Imre vagyok, Kardoskúton születtem 1952-ben. Egyedül nevelem 11 éves fiamat. 1977-től tanácselnökként, 1990 óta polgármesterként tevékenykedem a község vezetőjeként. Tudatában vagyok annak, hogy a kistelepülések lehetőségei rendkívül korlátozottak, ezért programomban csak azt tudom megfogalmazni, hogy — a település eddigi eredményeire építkezve — arra törekszem, az oktatási, szociális, egészségügyi, infrastrukturális adottságai révén az önkormányzat megtartsa népességét, sőt, szükséges a növelés előmozdítása is. — Somogyi József vagyok, 39 éves, nős, két fiú édesapja. Iskolai végzettségem: három szakmunkás-bizonyítvány. Programom: az oktatás színvonalának emelése, az iskolai létszám csökkenésének megállítása; a sport újjáélesztése, a tornaterem megépítése; a közbiztonság javítása, valamint a polgárőrség megszervezése a faluban; a munka- nélküliség megoldása, varroda létesítése; az egészségügy rendezése, az egészségház felújítása; a kulturális élet fejlesztése a művelődési ház keretein belül; a termálvíz hasznosításának a fejlesztése a környezetvédelmi beruházás keretében; a telefonhálózat kiépítése a község egész területén, lehetőleg jövőre; közutak és járdák helyrehozatala, a falu rendszeres tisztántartása, a fásítási program megszervezése. Pusztaföldvár. — Kormányos János vagyok, 44 éves, nős, helyi lakos. 24 éves munkaviszony után 2 éve mint mezőgazdasági kistermelő gazdálkodom. Mivel községünkben katasztrofális a helyzet, az a célom, hogy a nyugalmat, a működőképességet megteremtsem, fenntartsam. Kellőképpen ismerem a helyi emberek sorsát, véleményét, merem, vállalni a polgármesterséggel járó felelősséget. Megválasztásom esetén azon fára- dozok, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzetét rendbe tegyem, a földvári lakosság érdekeit képviseljem. Szeretnék a 174 munkanélkülinek valamilyen formában megélhetést, munkahelyet (például varroda) biztosítani. — Vári József vagyok, jegyzőként dolgozom Kaszaperen. Múltamat és családi életemet jól ismerik az emberek, azt minősíteni tudja mindenki. Fontosnak tartom olyan közéleti légkör megteremtését, ahol az itt lakók jól érzik magukat, ahol az emberi és közösségi kapcsolatokat nem a kirekesztés, hanem a befogadás, a mások véleményének tiszteletben tartása jellemzi. Szeretném a megválasztásra kerülő testület működését ennek szellemében segíteni. A hivatali apparátus felé részemről alapkövetelmény, hogy mukájuk kulturált, szakszerű és emberséges legyen. Alapkérdésnek tekintem, hogy az intézmények zavartalanul működjenek, az ott dolgozók munkafeltételei biztosítva legyenek. Kiemelt figyelmet kívánok fordítani a legfiatalabb és a legidősebb korosztály gondjainak enyhítésére. Elképzeléseim között szerepel a belterületi úthálózat építésének folytatása, munkahelyteremtő program keretében, vállalkozói részvétellel új munkahelyek létesítése. Minden olyan kezdeményezést támogatni kívánok, ami a község javát szolgálja. — Vetró László vagyok és az önkormányzat legfontosabb feladatának tartom az elkövetkezendő 4 évben az ön- kormányzat intézményeinek zavartalan működését. Éontos az infrastruktúra területén a szilárd burkolatú úthálózat további fejlesztése, természetesen most már lakossági erők bevonásával, valamint a járdahálózat építése, korszerűsítése, és nem szabad megfeledkezni a külterületi dűlőutak karbantartásáról sem. Településünk legnagyobb gondja a munkanélküliség. Meg kell tenni mindent azért, hogy valamilyen munkahelyteremtő beruházást meg tudjunk valósítani. Terveim még vannak, de a településfejlesztés további irányát az új képviselő-testülettel kell kialakítani, figyelembe véve az önkormányzat pénzügyi teherbíróképességét és helyzetét is.
