Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-31-1995-01-01 / 309. szám

1994. december 31.-1995. január 1., szombat-vasárnap NAGYVILÁG M % KJ 1994 a világpolitikában Január 1.—Életbe lépett a NAFTA, az Észak-amerikai Szabad­kereskedelmi Egyezmény. Január 10—11. — A NATO brüsszeli csúcsértekezlete elfo­gadta a békepartnerségi keretegyezményt, s felhívta a nem NATO-tag európai országokat, hogy a dokumentum aláírásával létesítsenek kétoldalú kapcsolatot a katonai szervezettel. Január 14. — Bili Clinton amerikai elnök Moszkvában Borisz Jelcinnel megállapodott abban, hogy a két ország atom­fegyvereit nem irányítják egymásra, illetve egymás szövetsége­seire. Jelcinnel és Leonyid Kravcsuk ukrán államfővel aláírta azt az egyezményt, amelynek értelmében leszerelik az ukrán terüle­ten lévő atomfegyvereket. Február 3. — Bili Clinton teljesen feloldotta a Vietnam ellen 1964-ben meghirdetett amerikai kereskedelmi embargót. Február 3—7. — A hét világvallás képviselőinek részvételé­vel Újdelhiben rendezték meg a vallások hetedik világkonferen­ciáját. Február 10. — Brazília, Portugália és öt portugálul beszélő afrikai ország külügyminiszterei Brazíliavárosban elhatározták a „Portugálul Beszélő Nemzetek Közössége” létrehozását. Február 16. — Hágában megkezdte működését az Europol, a kábítószer-kereskedelem elleni tevékenység összehangolására létrehozott új EU-intézmény. Február 22. — Az amerikai szövetségi rendőrség őrizetbe vette a CIA magas rangú beosztottját, Aldrich Amest és felesé­gét, akik 1985-től kémkedtek a Szovjetunió, majd Oroszország javára. Február 23. — A moszkvai Duma közkegyelemben részesí­tette az 1991. augusztusi, illetve az 1993. októberi puccskísérlet vádlottait. Február 25. — A ciszjordániai Hebronban negyvenhárom palesztint agyonlőtt és vagy kétszázat megsebesített egy izraeli telepes a zsidók és muzulmánok szent helyén, a pátriárkák sírjánál. * Március 18. — Washingtonban Haris Silajdzic boszniai kor­mányfő és Kresimir Zubak boszniai horvát vezető aláírta a boszniai horvátok és muzulmánok föderációját megteremtő egyezményt. * Április 6. — Kigali repülőterén merénylet következtében életét vesztette Juvénal Habyarimana ruandai és Cyprien Ntyriamira burundi elnök. Ruandában több százezer áldozatot, és milliós menekültáradatot követelő polgárháború tört ki a hutu és a tutszi törzs között. Április 8. — A moldovai parlament ratifikálta a Független Államok Közösségéhez való csatlakozásról szóló egyezményt, amit a román képviselőház nyilatkozatban elítél. Április 12—15. — Hétéves tárgyalássorozat után Marrákes- ben a 124 részvevő ország aláírta a GATT ún. uruguayi forduló­jának keretében született világkereskedelmi megállapodásokat. Az új Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1995-től lép a GATT helyébe. Április 15. — A Független Államok Közösségének moszkvai államfői tanácskozásán Ukrajna társult tagként csatlakozott a gazdasági szövetséghez, amely így a FÁK összes államát magá­ban foglalja. Április 22. — 81 éves korában elhunyt Richard Nixon, aki 1969 és 1974 között az Egyesült Államok 37. elnöke volt, s az egyetlen, aki lemondani kényszerült. ­Április 26. — Egy amerikai tudóscsoport korszakalkotó felfe­dezésként kimutatta a hatodik kvarkot, az utolsót az atom legelemibb részecskéi közül. Áprlis 26—29. — A Dél-afrikai Köztársaságban rendezett parlamenti választásokon először élhettek szavazati jogukkal a lakosság háromnegyedét kitevő feketék. A választásokkal lezá­rult az apartheid korszaka és a 350 éves fehér uralom. * Május 11. — Új. egységes Európai Emberi Jogi Bíróság felállí­tásáról szóló egyezmény született az Európa Tanács külügymi­nisztereinek strasbourgi tanácskozásán. Május 14. — Grúzia és Abházia képviselői Moszkvában tűzszünetről és a csapatok szétválasztásáról írtak alá megállapo­dást. Május 16-án Karabah, Örményország és Azerbajdzsán képviselői állapodtak meg tűzszünetben. Május 21. — Dél-Jemen bejelentette kiválását az egyesített Jemenből. Észak és Dél között polgárháború tört ki. amely július elején az északiak győzelmével ért véget, miután 7-én a szanaai kormánycsapatok elfoglalták Ádent. Május 23. — Roman Herzogot, a német alkotmánybíróság elnökét választotta államfővé Berlinben a Szövetségi Közgyűlés. Május 29. — Santiago de Chilében 81 éves korában elhunyt Erich Honecker, az egykori NDK első számú vezetője. * Június 1. — Strasbourgban alakuló ülését tartotta az Európa Tanács új testületé, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa. Június 6. — Az 1944-es normandiai partraszállás 50. évfordu­lójának központi rendezvénye zajlott az Omaha Beach-i partsza­kaszon. Június 9., 12. Nagy-Britanniában, Hollandiában, Dániában és Írországban 9-én, az ÉU többi tagországában 12-én megtartották a választásokat az Európai Parlamentbe. Június 12. — Népszavazáson a polgárok megszavazták Ausztria csatlakozását az Európai Unióhoz. Június 14—15. — A kolumbiai Cartagenában rendezték meg az ibero-amerikai államok 4. csúcsértekezletét. Június 16. — Hosszas huzavona után Phenjan úgy döntött, hogy megnyitja létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) szakértői előtt. Június 24—25. — Az Európai Unió állam- és kormányfőinek Korfu szigetén tartott találkozóján Ausztria, Finnország, Norvé­gia és Svédország aláírta az EÚ-hoz való csatlakozási megálla­podást, Borisz Jelcin pedig Oroszország és az EU partnerségi egyezményét. * Július 1. — 27 év után először palesztin földre lépett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Felkereste az önkormányzattal felruházott Gáza-övezetet és Jerikót, ahol 5-én feleskette „kor­mánya” tizenkét tagját. Július 5. — Az Egyesült Államok, Oroszország, Németor­szág, Franciaország, Nagy-Britannia és Görögország külügymi­niszterei Genfben jóváhagyták az ún. összekötőcsoport által kidolgozott új boszniai béketervet, amely 49—51 százalékos arányban osztja fel Boszniát a szerb, illetve a muzulmán—horvát fél között. A Palában ülésező szerb parlament 18-án visszautasí­totta, míg a muzulmán—horvát föderáció elfogadta a békejavas­latot. Július 7. — Bili Clinton amerikai elnök Varsóban tíz kelet­európai ország külügyminiszterével találkozott. Július 8. — 82 esztendős korában elhunyt Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai NDK elnöke. Búcsúz­tatását 19-én rendezték meg. Július 9—10. — Nápolyban tartották a hét legfejlettebb ipari ország 20. csúcstalálkozóját, amelyre meghívták Borisz Jelcin orosz elnököt is. Július 15 . — Az EU állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli találkozójukon a leköszönő Jacques Delors EU-bizottsági elnök utódjául Jacques Santer luxemburgi miniszterelnököt jelölték. Július 19—22. — A júniusban újjáválasztott 567 tagú Európai Parlament Strasbourgban Klaus Hänsch német szociáldemokra­ta politikust választotta meg két és fél évre a testület elnökévé. Július 25. — Husszein jordániai király és Jichak Rabin izraeli kormányfő Washingtonban közös nyilatkozatot írt alá, amely­ben lezárták a 46 éve fennálló hadiállapot időszakát. Július 25. — A karibi-országok cartagenai csúcstalálkozóján 25 állam képviselői megalakították a Karib-tenger környéki Államok Szövetségét. Augusztus 13. — Brüsszelben elhunyt Manfred Wömer, a NATO főtitkára. Szeptember 29-én a tagállamok külügyminisz­terei a belga Willy Claest választották utódjául. Augusztus 15. — Szudánban letartóztatták, majd Párizsba szállították Ilich Ramirez Sanchezt, azaz Carlost, a világ leghír- hedtebb terroristáját. Augusztus 18. — A boszniai szerb parlament elfogadta azt a tervet, melynek értelmében a Boszniai Szerb Köztársaság és a Krajinai Szerb Köztársaság egyesül Szerbiával és Montenegró­val. Augusztus 31. — Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár Berlinben közösen búcsúztatta a Németország­ból távozó orosz csapatok utolsó egységét. Ugyanezen a napon befejeződött az orosz csapatkivonás Észtor­szágból és Lettországból. * Szeptember 1. — Észak-írországban életbe lépett az ír Köztár­sasági Hadsereg által meghirdetett, határozatlan időtartamú tűzszünet. Október 13-án a protestáns Ulsteri Önkéntes Erők (UVF) és az Ulsteri Szabadságharcosok (UFF) közös parancs­noksága is fegyvernyugvást hirdetett Észak-írországban. Szeptember 5—13. — 182 ország részvételével Kairóban rendezték meg az ENSZ népesedési és fejlesztési konferenciáját. Szeptember 8. — Az utolsó amerikai, brit és francia katonai egységek is elhagyták Németország területét. Szeptember 18. — Jimmy Carter volt amerikai elnök tárgya­lásai nyomán a haiti junta három vezetője beleegyezett a hatalom önkéntes és békés átadásába. 19-én megérkeztek az első ameri­kai egységek a Port-au-Prince-i repülőtérre. Szeptember 25—29. — Borisz Jelcin orosz elnök az Egyesült Államokban járt, és Bili Clintonnal megállapodott abban, hogy felgyorsítják atomkészleteik leszerelését. Szeptember 28. — Kilencszáz emberéletet követelő kataszt­rófa történt a Balti-tengeren, amikor a finn partoknál elsüllyedt az Estonia nevű észt utasszállító komp. * Október 2—29. — A Vatikánban megtartották a Püspöki Szinó- dus IX. közgyűlését, amelynek témája „az Istennek szentelt élet” volt. Október 7—11. — Az iraki vezetés csapatokat vezényelt a kuvaiti határra. Az akció hírére az Egyesült Államok katonasá­got küldött a térségbe. 11-én az erőteljes nemzetközi nyomás hatására az iraki csapatok visszavonultak. Október 10—14. — Alfred G. Gilman és Martin Rodbell amerikai tudósok kapták az 1994-es orvosi Nobel-díjat, a köz- gazdaságit pedig a magyar származású amerikai Harsányi János, az amerikai John Nash és a német Reinhard Selten. A fizikai Nobel-díj kitüntetettje a kanadai Bertram N. Brockhouse és az amerikai Clifford G. Shull, míg a kémiaié a magyar származású amerikai Oláh György lett. A Nobel-békedíjat Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kapta megosztva. Október 16. — Népszavazáson a finn polgárok 59,6 százalé­ka támogatta az EU-hoz történő csatlakozást. Október 17. — A genfi amerikai-^észa'k-koreai tárgyaláso­kon a felek megegyeztek, hogy Észak-Korea befagyasztja atomprogramját, lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrző tevékenységét atomlétesítményeiben, s megsemmisíti a Nyugat által feltételezett atomfegyvereit. Október 26. — Jichak Rabin izraeli és Abdesszalam Madzsali jordániai kormányfő az izraeli—jordániai határátkelőn, Arabá- ban aláírta a két ország közötti békeszerződést. Október 31. — Luxembourgban tartották az Európai Unió, az EU-hoz csatlakozni szándékozó négy EFTA-ország és az EU-val társulási szerződést aláírt hat kelet-európai állam külügyminisz­tereinek első együttes ülését. * November 1. — A krajinai szerb egységek bevonultak Észak- nyugat-Boszniába, hogy segítséget nyújtsanak a muzulmánok ellen harcoló boszniai szerbeknek. November 8. — A Latin-amerikai Parlament és a Riói Cso­port Sao Paulóban elhatározta a Latin-amerikai Nemzetek Szö­vetségének létrehozását. November 13. — Népszavazáson a svéd lakosság 52,2 száza­léka az EU-hoz való csatlakozás mellett voksolt. November 15, — Az indonéziai Bogorban 18 ország részvéte­lével zajlott az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmű­ködés (ÄPEC) második csúcsértekezlete. November 15—19. — Washingtonban rendezték meg az Észak-atlanti Közgyűlés 40. ülésszakát a 16 NATO-ország, valamint a békepartnerséghez társult 14 ország parlamenti kül­döttségeinek részvételével. November 16. — Hatályba lépett az új nemzetközi tengerjogi szerződés. November 25. — Poznanban először találkoztak a Közép­európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) tagállamai­nak kormányfői. November 27—28. — Népszavazáson a norvég szavazók 52,2 százaléka nemet mondott az EU-hoz való csatlakozásra. * December 5—6. — Budapesten rendezték az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóját, amelyet kéthónapos felülvizsgálati konferencia előzött meg. 5-én Bili Clinton amerikai, Borisz Jelcin orosz elnök, John Major brit kormányfő és Leonyid Kucsma ukrán államfő aláírta Ukrajna csatlakozását az atomsorompó-szerződéshez. Clinton, Jelcin, Kucsma, továbbá Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő, valamint Major brit miniszterel­nök aláírta az Ukrajnának, Kazahsztánnak és Fehéroroszország­nak nyújtandó biztonsági garanciákról szóló okmányt, és kicse­rélték a START I. szerződés ratifikációs okmányait. Az Európa- csúcshoz kapcsolódva tanácskoztak 6-án az Európai Stabilitási Egyezményben érintett államok külügyminiszterei. December 9—10. — Essenben az Európai Unió állam- és kormányfői elfogadták a kelet-európai társult országok csatlako­zását előkészítő új „EU-stratégiát”. December 9—11. — 27 év után ismét megrendezték — ezúttal Miamiban — a pánamerikai csúcsértekezletet, amelyen Kuba kivételével az összes észak- és dél-amerikai állam vezetője megjelent. Elhatározták, hogy 2005-re létrehozzák a nyugati féltekét átfogó szabadkereskedelmi övezetet. Összeállította: Máté István, Sajtóadatbank Május 4. — Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Jichak Rabin izraeli kormányfő Kairóban aláírta a Gáza-övezet és Jerikó palesztin autonómiájáról rendelkező megállapodást. Balról Kozirev orosz, jobbról Christopher amerikai külügyminiszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom