Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-30 / 308. szám

o 1994. december 30., péntek HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS megyei hírlap Megemlékezések. A fél év­századddal ezelőtti ellenállás hősi halottaira emlékeztek csütörtökön a főváros több pontján — tájékoztatta az MTI-t a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének illetékese. A közelmúltban helyreállított Munkácsy Mi­hály utcai emléktáblánál az 1944. december 29-én a Ges­tapo által meggyilkolt mint­egy 100 ellenállóra és üldözött­re emlékeztek. A Keleti pálya­udvar érkezési csarnokában ka­tonai tiszteletadással koszorúz- ták meg az 1. Vasútépítő Had­osztály emléktábláját. Százéves iskolanővér. Századik születésnapját ünne­pelte csütörtökön Csákváron, a Római Katolikus Egyházi Sze- retszolgálat Otthonában Várhe­gyi Anna, rendi nevén Menodó- ra nővér. Az egykori iskolanő­vért. pedagógust bensőséges ünnepségen köszöntötték ott­honbeli társai, az intézmény és a település vezetői, s levélben kí­vánt neki jó egészséget a köztár­sasági elnök. Menodóra nővér a Kalocsai Iskolanővérek rendjé­nek tagjaként, majd a rendek feloszlatását követően állami szolgálatban 42 éven át oktatta a gyerekeket. Tanított a felvidéki Alsókompán, valamint Bácsal­máson, Kiskunhalason, Sikló­son, Szőlősgyörökön és So­mogy váron. 1955-ben ment nyugdíjba, s 1988 óta a csákvári otthon lakója. Kegyelettel teljes? Vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nem lehet(ne) elrontani... A család a Kegyelet Temetke­zési Vállalkozást kérte meg, hogy a halottjukat^ szállítsák be a ravatalozóba. (Előzőleg a Gyulai Pietas Egyházi Szol­gáltató Kft.-nél jártak az Esze Tamás utcán, amely éjjel-nap­pali szolgálatot hirdet, de 12 és 13 óra között nem találtak ott senkit.) Ezután mentek a Ke­gyelethez. Itt felhívták fi­gyelmüket, el kell menniük a Pietashoz, mert református te­metőben csak ők temetkez­hetnek Gyulán. December 5- én a hozzátartozók felkeresték a Pietast, ahol kifizették a ra­vatalozást, a temetőrendezési díjat, a halottszállítás helyi dí­ját, a temetőn belüli szállítást, a kellékhasználatot, hat és fél ezer forintot. Megegyeztek a temetés időpontjában, a pén­tek 13 órában. De jött a meglepetés: csütörtökön kitéve a gyászla­pot látták, hogy a gyászszer­tartás pénteken 15 órakor lesz. Természetesen megkérdezték, mi ez az önkényes változtatás? Hogyan értesítsék újra a roko­nokat, az ismerősöket? Olyas­mit mondtak, hogy nem ott vá­sároltak, hogy az ő halottjuk fontosabb... A gyászlap követ­kezményeként a rokonság fele nem ment el 13 órára, a másik fele viszont ott volt. A helyzetet ismét a Kegyelet oldotta meg: 13.20 órakor eltemették a halot­tat... A Pietast a számlájukon feltüntetett telefonon nem si­került elérnünk, így Nagy László esperest kerestük meg, aki előtt nem volt ismeretlen az ügy. A Pietas ügyvezetőjét mindkét részről — az egyházi kft.-t a katolikus és a református egyház alapította — felkérték, járjon utána a történteknek és tegye meg a megfelelő, szigorú intézkedést még a két ünnep között. Adminisztrációs dolgok okozták a temetés időpontjá­ban az eltérést: addig nem le­hetett volna megállapodni a pontos időben míg minden irat nincs náluk. Egy másik eset­ben már minden rendelkezés­re állt, azért az a temetés került a korábbi órára. A testvérek­nek visszafizették a pénzét. Nagy László úgy véli, az eset nem növeli hírüket, sajnálja, ami történt. Mivel nem látják biztosítottnak az alapítók által kitűzött célok megvalósítását minden tekintetben, átvizs­gálják a kft. ügymenetét. Igaz a Pietas éjjel-nappali szolgá­lata, de oly módon, hogy egy idő után az ügyeletes telefo­non érhető el, a hívásra azon­nal kimennek — mondja Nagy László. A Pietas szó kegyeletet is jelent, de a család emlékezeté­ben aligha így marad meg. Inkább a másik Kegyelet — így éreztették. Szőke Margit Nem lesznek jelentős élelmiszerár-változások Nem lesznek jelentősebb élel­miszerár-változások január 1- jétől. Egyöntetűen ezt állította több kiskereskedelmi cég az MTI körkérdésére válaszolva. A Csemege Julius Meinl be­szerzési igazgatója, Kadelka Lászlóné elmondta: a Julius Meinl áruházakban hétfőtől csak a tejtermékek ára válto­zik, ám azok jelentős mérték­ben, 15-20 százalékkal lesz­nek drágábbak. Más termékek nem drágulnak a napokban a Csemege Meinl üzletekben. A Kaiser’s Metro Áruház üzlet- igazgatója, Reizinger Tibor azt közölte, hogy január 1-jén üzletükben nem növekednek az árak, ám véleménye szerint a jövő esztendő első negyed­évében szinte minden termék ára megváltozik, elsősorban az energiaárak emelésének ha­tására. A Kínál Bevásárló Központ tulajdonosa ugyan­csak nem szándékozik árat emelni. Január 1-jétől is a de­cemberi árakon forgalmazzák az élelmiszereket. Az üzlet tu­lajdonosa ugyanis még az áfa­változásból adódó árnöveke­dést is átvállalja, bár ő is úgy vélekedett, hogy már február­ban számítani lehet jelentő­sebb áremelkedésre. Paks legeredményesebb éve A Paksi Atomerőmű Rt. veze­tő szakemberei arra számíta­nak, hogy az év utolsó napján eléri az erőmű a villamosener- gia-termelés eddigi legna­gyobb éves teljesítményét, a 14 milliárd kilowattórát. Ez a szám eddig csak álomhatárnak számított, most viszont — tá­jékoztatták csütörtökön az MTI-t — szinte bizonyos, hogy ezzel a rekorddal ünne­pelheti 12. születésnapját az atomerőmű. Hazánk legnagyobb energi­atermelő üzemének első reak­torblokkját 1982 végén kap­csolták az országos villamos- energia-hálózatra. A teljes ki­építés, a négy blokk elkészülte után vált meghatározóvá Paks energiaszolgáltatása, ugyanis a hazai fogyasztásnak csak­nem a felét biztosítja. A Paksi Atomerőművet évek óta elő­kelő helyre, a világ legjobbjai közé rangsorolják a nemzetkö­zi szakmai szervezetek. Az ellenőrző vizsgálatok jó­nak minősítették a paksi mű­szaki-biztonsági mutatókat, kiemelve a személyzet fel- készültségét és biztonság irán­ti elkötelezettségét. Kováts Balázs, a PA Rt. tá­jékoztatási irodavezetője kö­zölte azt is, hogy az elhasznált nukleáris fűtőanyag oroszor­szági visszaszállítására vonat­kozó kormányközi egyez­mény, amelyet hosszú előké­szítő tárgyalássorozat után idén áprilisban írtak alá, most a végrehajtás fázisába lép: a külkereskedelmi szerződés megkötését követően az orosz nukleáris biztonságtechnikai hatóság kiadta a szükséges en­gedélyt. 16 gyilkosság, 45 rablás — Egy éve kicsúszott a zsaruk kezéből — Benne volt a magyarországi lánykereskedelemben — Kém volt Roberto Savi? Bolognai rendőrgengszter magyarországi kapcsolatokkal (1.) Változik a kereskedelmi vámtarifa (Folytatás az 1. oldalról) Éva története hétköznapi. Megszökik otthonról, mert bi­zonyítani akar: megél saját lá­bán. Először mosogatólány egy étteremben, majd pincér, és amikor nem teljesíti a főnök minden kívánságát, takarítania kell. Karácsony első napján gyötri az éhség, és újsághirde­tésre jelentkezik egy masszázsszalonba. Ott közlik vele, hogy mik a feltételek. Be­lemegy. Égy nyolcadik kerületi bérlakás második emeleti szo­bájában fogadja első vendégét: Roberto Savit. És rögtön bele­szeret az olaszba, aki megígéri neki, kiviszi Olaszországba, hi­szen van néhány peep-show-ja, dolgozhat ott, nem kell a prosti pályát választania. Égy budapesti presszóban is­mertem meg az akkor még ti­zenhat esztendős, rendkívül csi­nos lányt. Elmesélte életét, és írtam is megpróbáltatásairól. Beszélt az olasz kapcsolatáról. Azt is említette, hogy olasz sze­relme legális magyar útlevelet szerez neki, amivel — a román­nal ném tudott — kiutazhat a napfényes Itáliába. Tanácsot kért tőlem, és én lebeszéltem az utazásról. Megígértem, segítek neki a munkahelyszerzésben, ha megtudhatom, ki az, aki for­galmazza a hamis útleveleket. A megbeszélt találkozóra már nem jött el. Egy hónap elteltével hívott Olaszországból, Rimini- ből. Mentegetőzött. Arra kért, a későbbiekben is tartsam vele te­lefonon a kapcsolatot, mert így legalább biztonságban érzi ma­gát, hiszen elmondta, van egy újságíró ismerőse Magyarorszá­gon, aki pontosan tudja, hol van... Két-három hete jelentkezett. 1993 májusától októberéig nem kaptam róla hírt. Majd Korziká­ról hívott. Panaszkodott. Akkor említette először, hogy Savi kém, kábítószerüzlettel, fegy­verkereskedelemmel és lánypi­accal is foglalkozik. Azt már az első találkozáskor elmondta, hogy olasz szerelme tulajdon­képpen rendőrtiszt, akinek pati­nás magyar kapcsolatai is van­nak... Tavaly december elején arra kért, hogy segítsek menekülé­sében. —Nagyon vigyáznod kell—— intett és óvott —, mert már több lányt megpróbáltak szöktetni, és akik érte jöttek, a határig sem jutottak el. Végül is úgy döntöttem, nem próbálkozom védencem mene­kítésével. Azt tanácsoltam neki, ő teremtsen szökéséhez illő al­kalmat, béreljen egy szállodai szobát és várjon. A többit bízza rám. 1994 januárjában megszö­kött, de Milánóból, ahol szobát bérelt, felhívta Savit, aki meg­bocsátott neki, és minden ma­radt a régiben. Idén tavasszal érkezett haza, és egy vidéki masszázsszalonban helyezke­dett el. Telefonon értesített, és két nap múlva egy órát tudtam beszélni vele, nem akarta, hogy bárki meglásson bennünket. Tudta, hogy követik. — Ha egyszer eltűnök végle­gesen, szeretném, ha tudnád, kik voltak a gyilkosaim — közölte a világ legtermészetesebb hangján. — Mert úgy áll a dolog? — érdeklődtem. —Két nappal ezelőtt az olasz — ő csak így nevezte — meg­vert. Épp nála tartózkodott egy budapesti házaspár a kisgyer­mekükkel együtt. Végignézték, amint véresre vert. Az asszony zokogott, a gyermek üvöltött, én pedig úgy éreztem, itt a vég. Eltörött néhány csontom, el­vesztettem az eszméletemet. —Mindez miért történt? — Mert közöltem vele, hogy nekem mindenből elegem volt, és haza akarok menni... —Mi az a mindenből?-— Amit szenvednem kellett a kupijaiban. És hallgatnom az ügyei miatt. —Ki ez a Roberto? — Egy maffiózó. Jobb, ha nem is tudsz róla, mert az embe­rei kinyírnak. —Itt Magyarországon ? — Itt is vannak emberei. Ma­gyarok. Sötét bűnszövetkezet... Egy dologban viszont segítsé­gedet szeretném kérni. —Mégpedig? — Alakíttattak velem két ro­mán—magyar vegyes vállalatot. Benne van az összes pénzem. —Mennyi az? — Több mint tízmillió. —Honnan van ennyi? — Bugyipénzből... —Ezt nem mondhatod komo­lyan. Fél év alatt ennyi pénzt szedtél össze? — Igen, nagyon jó volt az üzleti kör. Amit kaptam, lírát, márkát és dollárt, hazaküldtem Savi magyarországi emberei­vel, akik azt ígérték, hogy bete­szik nekem egy bankba a pénzt. De átvágtak. Kellene néhány behajtó, aki százalék fejében ki­veri belőlük a pénzt. — Élj ősz velem és elmondod a zsaruknak. — Az nem jó, mert az olasz feldühödik és megölet, vagy ő vágja el a torkomat. De a leges­legsürgősebb az lenne, hogy ta­láljak egy lakást, ahol egy dara­big meghúzhatom magam. —Oké, ebben segíthetek... — Ha sikerül egyszer kisza­kadnom ebből a körből, eltűnök a világ végére, oda, ahol nem fog senki megtalálni. Csak te fogod tudni, hol vagyok... —Nem lenne egyszerűbb, ha hazamennél Romániába ? — Megtalálnának és meg­gyilkolnának. Fogalmad sincs róla, mi folyik a háttérben. Ta­lán évtizedek kellenek, hogy el­felejtsem. Az biztos, hogy me­nekülnöm kell. Messzire, na­gyon messzire. Azzal váltunk el, hogy más­nap délután ismét találkozunk. Még aznap este elrabolták Évát. Éjszaka abból a lakásból, ahol a többi lánnyal lakott, elvitték a ruháját is. Ä zár sértetlen volt. (Folytatjuk.) Posztobányi László Bizonyára már sokak előtt is ismert, hogy a jelenleg alkal­mazott Kereskedelmi Vámta­rifa hatálya 1994 végén lejár, és 1995-ben új vámtarifa lép életbe. Az új vámtarifa egy évig lesz érvényben. A KOTK és a West End Kft. különböző kivitelű és adattar­talmú kiadványok formájában jelenteti meg az új vámtarifát, melyek közül mindenki igé­nye szerint válogathat. Meg­rendelőlapok az alábbi címe­ken szerezhetők: Külkereskedelmi Oktatá­si és Továbbképző Kft. Könyvesboltja, Budapest V., Fáik Miksa u. 1. Tel.: 269- 0628, fax: 153-3986; West End Kft., 1134 Budapest, Huba u. 10., 1386 Budapest, Pf. 971. Tel.: 270-0835/440, fax: 129-6052. Ki hogyan tekint 1995 elé?

Next

/
Oldalképek
Tartalom