Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

1994. december 27., kedd

MAGANSZEMELYEK JÖVEDELEMADÓJA

alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból származó nyeremény;

27. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmék és trófeák értéke;

28. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom;

29. az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek az évi 100 ezer forintot meg nem haladó része;

30. az alapítványból a magánszemély részére kifizetett ösztöndíj, továbbá

a) az olyan alapítványból kifizetett összeg,

1. amelyet 1993. január 1-jét megelőzően kizárólag külföldi pénzeszközökből alapítottak, feltéve, hogy az utóbb csatlakozó jogi és magánszemély csatlakozása a 2. pont feltételeinek megfelel, vagy

2. amelynek alapítása során az alapítók, továbbá a csatlakozók ezzel összefüggésben semmiféle belföldi adóval kapcsolatos kedvezményt nem vettek igénybe, és ennek tényéről az alapítvány — saját nyilvántartása és az alapítók, valamint a csatlakozók nyilatkozata alapján — a mentességről szóló igazolást a magánszemélynek kiadta;

b) minden alapítványból és közérdekű kötelezettségvállalásból a 3. § 24. pontja szerint szociálisan rászoruló részére szociális célra, egészségügyi, gyermek- és ifúságvédelmi, bűnmegelőzési célra kifizetett összeg, továbbá a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan kifizetett összeg;

c) nem mentes azonban e bekezdés bevezetőjében, valamint az a) és b) pontokban foglaltak ellenére az az összeg, és az ösztöndíj sem, amelyet bármilyen jogcímen az alapítványból az alapítvány alapítója vagy a csatlakozó kap — kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő egészségügyi célú kifizetést —, továbbá az alapítvánnyal munkavizsonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, továbbá amelyet nem közvetlenül az alapítványi célra fizettek ki;

31. a KST-betét és az iskolai takarékbélyeg, a látra szóló lakossági folyószámla, a látra szóló takarékbetét, a látra szóló csekkszámlabetét (kivéve az 1. számú melléklet A/I/2. pontjában meghatározott bankszámlát) és a látra szóló deviza- számla kamata, továbbá — ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel — az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, illetve a prémiuma, az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, illetve osztaléka;

32. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó jövedelem;

33. a társadalmi munka ellenértéke, illetve a jótékony célú rendezvény bevétele, ha azt munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtik, de azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja;

34. az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott, havi 3000 forintot meg nem haladó összeg;

35. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatáért a magánszemély által adott vagyoni érték;

36. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem;

37. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz és az életmentő emlékéremhez kapcsolódó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a biztonsági szolgálatokat, a büntetésvégrehajlást, valamint a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszterek által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg;

38. (Hatályon kívül helyezve)

39. a kiemelt gyógyhelynek, a kiemelt üdülőhelynek, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben és a már kialakult tanyás térségben a saját tulajdonú lakás üdülési célú hasznosításából (falusi turizmusból) származó bevétel, ha a hasznosítás legfeljebb tíz ágyra terjed ki, feltéve, hogy az évi bevétel a 300 ezer forintot nem haladja meg, és a magánszemély állandó lakóhelye is a hasznosított ingatlanban van;

40. az 1992. január 1 -jéig 10 évnél régebben szerzett ingatlan, valamint vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem;

41. a kifizető által viselt, a magánszemély javára kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, valamint a balesetbiztosítás díja;

42. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek /12. § (5)—(7) bekezdés /az a része, amely évi I millió forintot meg nem haladó bevételből származik, feltéve, hogy a magánszemély ezt a tevékenységét a 20. §-ban foglaltak szerint végzi és nem választja a 38/A. §-ban e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, valamint a bevételről nyilvántartással rendelkezik;

43. az önsegélyező egyesület által adott olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amely nem tartozik a 3. pont hatálya alá, feltéve, hogy az egyesületbe befizetett összegeket a befizetők költségként nem számolták el;

44. az államközi megállapodás alapján belföldi nevelési és oktatási tevékenységet végző nem magyar állampolgár által vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem.

(2) Az (1) bekezdés 21. és 22. pontja alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetőleg jövedelmet helyettesítő felelősség biztosítási kártérítésnek:

a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg;

b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel;

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész.

(3) 4 Az (1) bekezdés 31. pontjában meghatározott ifjúsági takarékbetét és egyéb lakáscélú takarékbetét felvétele esetén a lakáscélú felhasználást a 39. § (3) bekezdésben megjelölt módon kell igazolni.

45. 5 az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 50 százaléka;,

46.5 az ENSZ és szakosított szervezetei által kifizetett napidíj.

7/A. §

Mentes az adó alól az 1993. évi LXX. törvény rendelkezései következtében az általános forgalmi adó emelésének kompenzálására nyújtott:

1. a munkavállalók részére folyósított egyszeri pótlék;

2. a 10000, illetve a 11 300 forintnál nem magasabb nyugdíjjal és nyugdíjszerű ellátásokkal rendelkezők egyszeri kiegészítő támogatása;

3. a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők, valamint önkormányzatok által folyósított rendszeres pénzbeli szociális ellátásban részesülők egyszeri támogatása;

4. a gyermekes családok részére folyósított egyszeri támogatás.

II. Fejezet

Az adóköteles jövedelem megállapításának szabályai

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

8§

(1) A nem önálló tevékenységből származó bevétel — kivéve a 10. §-ban foglaltakat — teljes egészében jövedelem. A bevételnek nem része az ezzel a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés.

(2) Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a munkaviszonyból (3. § 16—17. pont), az országgyűlési képviselői tiszteletdíjból, valamint a társas vállalkozás (3. § 18. pont) tagsági jogviszonyából származó jövedelem, kivéve a tag által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás (14. §) ellenértékét.

9. §

(1) A 8. ü-ban foglaltakat kell alkalmazni minden olyan adóköteles vagyoni érték esetén, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenysége során — e jogviszonyára tekintettel — pénzbeli vagy természetbeni munkabér /3. § 27. a) pontja/ formájában rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a magánszemély munkáltatója /41. § (4) bekezdés/ által, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díját, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói befizetést is.

(2) A devizaellátmány a magánszemélyek olyan munkaviszonyból származó bevétele, amelynek összegéből

a) költségvetési és önkormányzati forrásból történő folyósítás esetén, ideiglenes kiküldetésnél az alapnapidíj másfélszeresét, tartós kiküldetésnél az alapösszeg öt és félszeresét meghaladó részt;

b) az 1992. december 15-ig írásban megkötött szerződés alapján elrendelt ideiglenes kiküldetésnél az alapnapidíj, tartós kiküldetésnél az alapösszeg 70%-át meghaladó részt;

c) az a), b) pontban nem említett esetekben a devizaellátmánynak a 30%-át meghaladó részt kell az összjövedelméhez hozzáadnia.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni a külföldről származó napidíjra, valamint a 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában nem említett, a külföldi tartózkodásra tekintettel belföldről kapott ösztöndíjra is.

(4) A devizaellátmányból származó bevételnek nem része a külföldi szállás és a külföldi utazás kiküldő részére számlával igazolt költségének összege, ideértve azt az esetet is, ha a kiküldő az említett költségeket a magánszemély bevonása nélkül közvetlenül finanszírozza.

10. §

A külföldi részvételű gazdasági társaság, a belföldön tevékenységet folytató külföldi székhelyű jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi egyéni és társas cég, személyi egyesülés, a kizárólag külföldi tulajdonban álló társaság által — Magyarországon bejelentett állandó lakóhellyel nem rendelkező (belföldön kizárólag a munkavégzés céljából tartózkodó) alkalmazottja részére — kifizetett, munkaviszonyból származó bevétel 70 százaléka tekintendő jövedelemnek. A bevételnek része a természetben kapott lakás bére vagy költsége, illetőleg a lakbér címén kapott juttatás. A munkaszerződésben meghatározott esetekben a külföldi utazás és kiküldetés — kifizető által viselt — költsége nem minősül bevételnek. Az előzőekben nem említett juttatások esetében — különös tekintettel a 9. §-ban foglaltakra — a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

11.§

A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagja részére a tagi jogviszonyára tekintettel juttatott jövedelmet értékpapírból származó jövedelemnek (26. §) kell tekinteni.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem

12. §

(1) Az önálló tevékenységből származó bevételnek az elszámolható költségek levonása után fennmaradó része az adóköteles jövedelem.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevétel (jövedelem) az, amely a magánszemélynek a munkaviszonyon és társas vállalkozói tagsági jogviszonyon kívüli bármely tevékenységből származik, valamint nem tartozik a 27. § hatálya alá.

(3) Ha a törvény másként nem rendelkezik, akkor a 4. § (2) bekezdésében nem említett magánszemély esetében elszámolható költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt kiadás vehető figyelembe.

(4) Amennyiben az önálló tevékenységet folytató magánszemély a költségeivel nem kíván a (3) bekezdés szerint tételesen elszámolni, akkor az e tevékenységből származó éves bevételének 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Ebbén az esetben valamennyi e § szerinti bevételére ezt a rendelkezést kell az adott évben alkalmaznia. A bevételnek ebben az esetben része az ezzel összefüggésben kapott költségtérítés is.

(5) A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély (20. §), feltéve, hogy nem választja a 38/A. § szerinti e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, az e tevékenységből (21. §) származó évi 2 millió forintot meg nem haladó bevételének élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén 10 százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekintendő jövedelemnek.

(6) Ha a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély e tevékenységéből származó bevétele részben állattenyésztésből, részben növénytermesztésből származik, a 7. § (1) bekezdésének 42. pontjában említett adómentes részt olyan arányban kell levonni, amilyen arányban az összbevétel az állattenyésztés és a növénytermesztés között megoszlik.

(7) Mezőgazdasági kistermelés esetén bevételnek a termék vagy állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. A gazdálkodó szervezet által kihelyezett állat értékesítéséért kapott bevételből a kihelyezéskori értéket le kell vonni.

12/A. §

(1) A nem kettős könyvvitelt vezető magánszemély a törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján önálló tevékenységhez nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) terhére teljesített, a támogatás célja szerinti kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében költségként egy összegben elszámolhatja.

(2) Abban az esetben, ha a magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.

(3) A kettős könyvvitelt vezető magánszemélynek a támogatás összegéből olyan részt kell a 29. § szerinti jövedelemként figyelembe vennie, amilyen összeget a támogatás célja szerinti kiadásaiból költségként elszámolt.

(4) Abban az esetben, ha az (1)—(3) bekezdésben említett támogatást a magánszemélynek a támogatási cél meghiúsulása miatt részben vagy egészben vissza kell fizetnie, a visszafizetendő támogatás összegét visszamenőlegesen hitelnek kell tekinteni; a meghiúsulás miatt fizetendő büntető kamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként.

(5) A kapott támogatás összegét, felhasználását elkülönítetten (is) nyilván kell tartani.

13. §

(1) A 12. § alkalmazásában a költség — az e törvényben meghatározott kivételekkel — legfeljebb az adóévben megszerzett bevétel összegéig számolható el.

(2) A költségek elszámolásának részletes feltételeit és szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

14. §

A 12. § hatálya alá tartozik a gazdasági társaság tagja által a társaságában mellékszolgáltatásként vállalt és külön szerződés szerint teljesített vagyoni értékű szolgáltatás díja, feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el.

15. §

(1) A magánszemély az egyéni vállalkozásból származó bevételét a szakmunkástanuló képzése, továbbá a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén — személyenként, minden megkezdett hónap után — havi 1500 forinttal csökkentheti.

(2) Az egyéni vállalkozásból származó bevételnek — közvetlenül a tevékenység folytatása érdekében felmerült és az e törvény szerint elszámolható — költségekkel csökkentett része tekintendő adóköteles jövedelemnek.

(3) Többféle egyéni vállalkozói tevékenység esetén az azokból származó összes bevétel és az annak elérése érdekében felmerült (elismert) összes költség együttes számbavétele alapján kell az adóköteles jövedelmet megállapítani. A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó a 17. §-ban és a 39. § (4) bekezdésében említett esetben a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét az egyéni vállalkozásból származó jövedelméből annak arányában állapítja meg, amekkora részt a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele az összes egyéni vállalkozásból származó bevételében képvisel.

(4) Ha az egyéni vállalkozó olyan munkanélküli magánszemélyt foglakoz- tat alkalmazottként, aki

a) legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt,

b) vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdőit munkanélküli segélyében részesült,

c) vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulékkal, feltéve, hogy az érintett munkavállaló alkalmazása óta. illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg.

(5) Ha az egyéni vállalkozó a társasági adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezik, és korábbi egyéni vállalkozói tevékenységét csak részben folytatja a társasági adózás szabályai szerint, a megszűnés szabályait csak a ténylegesen megszüntetett tevékenységére kell alkalmaznia.

15/A. §

Az egyéni vállalkozó a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az e tevékenységből származó jövedelme után választhatja az átalányadó fizetését. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem nem része az összjövedelemnek, kiszámítására, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb, ezzel kapcsolatos kötelezettségekre a 6. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

16. §

(1) Az egyéni vállalkozó az adóköteles jövedelmének megállapításakor a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az egyéni vállalkozásból származó bevétele összegéig, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) a bevallásában következő öt adóév egyént vállalkozásból származó bevételeivel szemben — döntése szerinti megosztásban — számolhatja el. Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál — a (2) bekezdés kivételével •— a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(2) Az 1988. december 31. napját követően tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek elhatárolt veszteségét korlátlan ideig elszámolhatja.

17. §

A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben a mezőgazdasági tevékenysége után befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóévben mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségnek csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a 16. § rendelkezései alkalmazhatók.

18. §

A 17. § alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem az, amelyet a magánszemély kizárólag mezőgazdasági kistermelésből (20—21. §), más növénytermesztésből, továbbá az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevékenységből (19. §) szerez. Ha a magánszemélynek a mezőgazdaságból származó jövedelmén kívül más jogcímen is van adóköteles jövedelme, akkor a 37. § (1) bekezdése szerinti adóalapjának csak az előzőek szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem részére (hányadára) alkalmazhatja a 17. Íjban meghatározott önellenőrzést.

19. §

E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, továbbá az a magán- személy, aki a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytat;

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély;

d) . a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély akkor, ha e tevékenységből évi 2 millió forintot meghaladó árbevétele származik;

e) a közjegyző.

19/A. § (Hatályon kívül helyezve)

20. §

Mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély az, akinek saját gazdaságában a 21. §-ban meghatározott tevékenységből származik jövedelme, kivéve, ha e tevékenységét egyéni vállalkozás (19. §) keretében folytatja.

21.§

(1) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett:

a) a növénytermesztés (METJ-91), kivéve a hínárt (METJ 91-23-29);

b) kertészeti termékek előállítása, ültetvénytelepítés (METJ 92), kivéve a virágokat és a dísznövényeket (METJ 92-4);

c) élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása (METJ 93), kivéve

— a sportlovat (METJ 93-42-01),

— a versenylovat (METJ 93-42-02),

— az élővadat (METJ 93-71),

— a lőtt vadat (METJ 93-72),

— a kutyát (METJ 93-82-01),

— a macskát (METJ 93-82-02),

— a laboratóriumi állatokat (METJ 93-85),

— a dísz- és állatkerti állatokat (METJ 93-86),

— a hullatott agancsot (METJ 93-91 -07),

— az agyart (METJ 93-91-08),

— a trófeát (METJ 93-91 -09),

d) erdei magok és csemeték előállítása és gyűjtése, erdősítés (METJ 94-1) és az erdei, mezei melléktermékek (METJ 94 -39) előállítása és gyűjtése.

(2) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá — saját termelésű alapanyag felhasználásával történő — a következő termékek előállítása is, feltéve, hogy a magánszemély nem minősül e törvény alapján egyéni vállalkozónak:

— műlép (ITJ 69-99-31),

— tejipari termékek (ITJ 82),

— befőttek (ITJ 83-11), .

— püré, jam (ITJ 83-12),

— ízek (ITJ 83-13),

— szárított, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs (ITJ 83-14),

— folyékony gyümölcs (ITJ 83-15),

— gyümölcsszörp és sűrítmény (ITJ 83-16),

— szárított és porított főzelék és zöldség (ITJ 83-23),

— zöldség alapú ivóié (ITJ 83-26),

— paradicsom ivóié (ITJ 83-35),

— savanyúságok (ITJ 83-4),

— tartósított fél- és előtermékek (ITJ 83-7),

— szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88-31-1,2),

— félkész szőlőbor bortermelési célokra (ITJ 88-31 -3),

— hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41-1,2,3),

— gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust (ITJ 88-39-1,2),

— félkész gyümölcsbor, bortermelési célokra (ITJ 88-39-3),

— egyéb gyümölcsbor (ITJ 88-39-49),

— mesterségesen szárított dohány (ITJ 89- II),

— magbél (ITJ 89-4),

— egyéb élelmiszeripari termékekből (ITJ 89-81-ből) a tisztított, koptatott és hámozott burgonya és a zöldségfélékből a sárga-, fehérrépa és a hagyma.

(3) A statisztikai besorolási számmal meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ) és a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ) az 1991. augusztus hó 31. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

(Folytatjuk