Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

TÁRSASÁGI ADÓ 1994. december 27., kedd Az alábbi anyagot a Világgazdaság című lapban megjelentek szerint közöljük. Az anyagot a törvény elfogadását követő napon tették közzé. Az Országgyűlés nemrég fogadta el a társasági adózásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatot. Munkatársaink részletesen végigkövették a törvényalko­tás folyamatát, így most lehetőségünk nyílt arra, hogy az 1995. január elsején hatályba lépő változásokat az eredeti törvénnyel egységes szerkezetben ismertessük olvasóinkkal. A közölt jogszabályi szöveg természetesen csak tájékoztató jellegű lehet, hiszen a módosítás hivatalos szövegét a Magyar Közlöny teszi majd közzé, de reméljük, olvasóink így is alapos és friss információhoz juthatnak az adózás jövő évi szabályairól. (A szövegben „kövér” betűvel szedtük azokat a részeket, amelyeket a módosítások érintettek.) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény a módosításáról szóló 1992. évi XLIV., 1992. évi LV., 1992. évi LXXIIL, 1993. évi Lili., 1993. évi IC. törvényekkel, valamint az 1995. január 1-jén hatályba lépő változásokkal egységes szerkezetben Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a gazdasági feltételek egységesítésre, a tőkebefektetés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések Az adókötelezettség 1.8 (1) A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasá­gi tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) folytató adóalanyt (2. §) az e törvényben meghatározottak szerint a társasági adó (a továbbiakban: adó) terheli. (2) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti a tevékenység gyakorlásából származó adókötele­zettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezett­séget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. (3) Az adókötelezettség magában foglalja az e törvényben, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántar­tási, könyvvezetési, adóbevallási, adómegállapítási, adóelelőleg-fizetési, adófi­zetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeket. (4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvál­lalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál a tevékenység megszüntetésének napja. (5) A 2. § (1) bekezdésének f) ponjában meghatározott egyéni vállalkozó adókötelezettsége az adóhatóságnál való bejelentkezést követő naptári év első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét évközben kezdő egyéni vállalkozót, akinek az adókötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik. (6) Ha a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. tör­vény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozóként kívánja tovább folytatni, társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az adóhatóságnál bejelentette. Az adó alanya 2.8 (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság. b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével, c) állami vállalat, egyéb vállalat, ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező mun­kaközössége és az erdőbirtokossági társulat, e) (Hatályon kívül helyezve) f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 19. §-ában meghatáro­zott egyéni vállalkozó az 1. § (5) bekezdése szerint, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett, g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruhá­zott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz­tár, ha kiegészítő vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el, h) közhasznú társaság. (2) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendel­kezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó). (3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállal­kozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. § (1) bekezdé­sének a/ pontjában meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövede­lemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre — a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével — e törvény más rendelkezései nem terjednek ki. (4) Nem terjed ki a fövény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtá­si vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaságra, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától. (5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a külföldi vállalkozó a belföldi személytől, vállalkozási tevékenységért telephelynek be nem tudható ellenértéket kap, és e jövedelemszerzés helye a Magyar Köztár­saság. Értelmező rendelkezések 3.8 E törvény alkalmazásában 1. lízing: a termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről, azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít: 2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany vállalkozás­nak irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szava­zati joggal rendelkezik a másik adóalanyt érintő döntések meghozatalakor, b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy(ek) vesznek részt közvetlenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben. A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való részvételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetés­ben és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvé­tel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben résztvevő­nek tekinteni; 3. jóléti intézmény költsége: a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működte­tett iskola, a napközi és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás fenntartá­sának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányo­san terhelő összeg; 4. a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást várhatóan aktiválja; 5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolá­si rend, kivéve, ha e törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz; 6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége; 7. árbevétel: a) a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj összegével, kivéve a b)-d) pontokban foglalta­kat, b) a pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű kifizetéssel, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevétele, valamint a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele, c) biztosítóintézetnél a biztosítástechnikai bevételek összege csökkentve a viszontbiztosítóknak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások és a kárrendezések költségével, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésére fordított összeggel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével, d) értékpapír forgalmazónál az értékpapír forgalmazás bevétele csökkentve az értékpapír forgalmazás ráfordításaival; 8. (Hatályon kívül helyezve) 9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31 -i záró leltár értékének különbsége. A készletváltozás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet; 10. (Hatályon kívül helyezve) 11. ráfordítás: a költségként és ráfordításként elszámolt összeg; 12. foglalkozásegészségügyi szolgálat: a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alkal­massági vizsgálat, illetve megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás; 13. az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amikor a vállalkozás a megalakuláshoz, működéséhez szükséges első, az adóalanyra nézve fizetési kötelezettséget jelentő jognyilatkoztatot írásban vagy szóban megteszi; 14. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi ese­ményekhez (például: nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, tagggyűlésen, közgyűlésen fel­merült költségek átalános forgalmi adó és személyi jövedelmadó nélkül; 15. azonos munkakör: a 9001/1993 (SK. 1) KSH közleménnyel kiadott Foglal­kozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munka­kör; 16. a 2. § (I) bekezdésének alkalmazásakor belföldi székhelyűnek minősül a vámszabadterületen bejegyzett társaság is, továbbá a 12. § rendelkezéseinek alkalmazásában nem minősül külföldi részesedésnek a vámaszabadterületi társa­ság befektetése; 17. a 12. § alkalmazásakor a jogosultság és a kedvezmény igénybevétele első évének azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az adókedvezmény feltételei fennállnak, és a 9. § szerint az adóalanynak számított adója van; 18. közhasznú tevékenység bevétele: a 9. számú mellékletben meghatáro­zott tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel — a helyi önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal, vagy a minisztériummal — folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szol­gáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit, is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik; 19. (Hatályon kívül helyezve); 20. a 14/A § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető: a) az a Magyarországon bejegyzett belföldi székhellyel rendelkező, megszakí­tás nélküli százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társa­ság, illetve részvénytársaság, aki rendelkezik az 1988. évi XXIV. tv. 43. §-a szerinti — e törvény hatályba lépése után kiadott vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményt is tartalmazó — engedéllyel és b) kizárólag harmadik országok közötti kereskedelmi és külföldre irányuló szolgáltatási tevékenységet végez (ide nem értve a pénzügyi szolgáltatások szektorát) és c) a belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezető tisztségviselőinek, felü­gyelő bizottságának és alkalmazottjainak többsége külön-külön számítva belföldi természetes személy, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének bel­földön bejegyzett köny vizsgáló tesz eleget és d) a működéshez szükséges bankszámlát Magyarországon vezeti és e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy. II. Fejezet Az adóalap megállapítása 4.8 (1) Az adó alapja a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál — d) pontban foglalt kivétellel — a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtt eredmény módosít­va a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerinti vásárolt készletek készletváltozásának értéké­vel (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg, d) a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál a 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételek esetén az ott meghatá­rozottak szerinti összeg, e) közhasznú társaságnál az a) vagy a b) pontban meghatározott érték, növelve az adóévben véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével. (a továbbiakban: adóalap) (2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti: a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből — az adóalany döntése szerint — az adóévre eső veszteség, b) a számviteli törvény 45. §-a (14) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék — ide nem értve a biztosító intézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél külön jogszabály alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt összegét —, továbbá az adóévben az e törvény 5. 8-ának (1) és (2) bekezdésé­ben foglaltak szerint figyelembe vett összeg, c) értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékekkel számított összeg. d) az előző adóévekben a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után, a számviteli törvény 39. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt értékelési szabályok szerint elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben a 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg, d) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat, e) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett — ráfordításként el nem számolt — és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó, g) a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a környe­zetvédelmi, a gyermek- és ifjúsági és a sport céllal létrehozott közalapítvány­nak adott hozzájárulás teljes összege, továbbá a belföldi székhelyű alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz az — e címen történt levonás nélküli — adóévi pozitív adóalap 20 százalékának megfelelő összegben, az alapítvány, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező igazolása alapján, ha 1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, szociális, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédel­mi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyer­mek- és ifjúságvédelmi célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyezetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvény­hozói munka elősegítését szolgálja, továbbá 2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egya­ránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár vala­mely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny meg­szerzése vagy nyújtása érdekében adják, h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből származó ellenérték, i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intéz­ménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként — minden megkezdett hónap után — 2000 forint, j) (Hatályon kívül helyezve) k) állami vállalat, illetve a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjához, valamint ezek tulajdonában lévő vagyonrészek értékesítéséhez kapcsolódó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a további­akban MRP) keretében az adóalany által az adóévben az MRP szervezet részére — annak alapcélja megvalósítása érdekében a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsé­ge időszakában — átutalt összeg, de legfeljebb az 5. § (7) bekezdésében meghatá­rozott összeg. Állami és nem állami vagyonrészek együttes (MRP keretében történő) elidegenítse esetén az átutalt összegnek az állami tulajdon hányadának megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társasági vagyonrész (MRP keretében történő) elidegenítése esetén a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél. l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesített, az apportált és a selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésével, előállításá­val, bővítésével, felújításával megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembehelyezés napjától az értékesítés, apportálás, selejte­zés időpontjáig érvényesített értékcsökkenési leírás különbözete, m) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, bevételként, vagy aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg az f) pontban foglaltak kivételével. n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglal­koztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosí­tásijárulék, ha 1. a jogszabályban meghatározott munkavállaló megelőzően legalább 6 hónapig regisztrált munknanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyben részesült, vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már ki­merítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, és 2. az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavál­laló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, o) az adósnál a bannkkonszolidáció keretében megvalósuló adóskonszolidáció során elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege, p) a szövetkezetnél a termőföldért kapott kárpótlási jegy címletértékének és a felhasználáskori névértékének különbözete abban az esetben, ha azt a szövetkezet állami tulajdon megvásárlására fordította. r) a jogszabály alapján művészeti szempontból elbírált képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de' legfeljebb az adóévi beruházás értékének 1 százaléka, s) a szövetkezet által a kívülálló üzletrésztulajdonostól visszavásárolt üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különb­sége. (3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli: a) a számviteli törvény 27. § (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege, b) a számviteli törvény 37., 38. 8-ai, és a 46. § (3) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege, c) a számviteli törvény 39. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdéseiben foglalt értékesí­tési szabályok szerint a mérlegfordulónapján meglévő eszközök után ráfordítás­ként elszámolt értékvesztés összege, d) (Hatályon kívül helyezve) e) a költségek, ráfordítások — ide értve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is — azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is, 0 a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, figyelemmel az 5. 8 (10) bekezdésében foglaltakra is, g) (Hatályon kívül helyezve) h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik, ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírságok, büntetések és az adózás rendjéről szóló rövény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével, i) az adóalannyal munkaviszonyban, szövetkezetnél tagsági viszonyban álló magánszemély részére ellenérték nélkül vagy nyilvántartási érték alatti térítés ellenében adott saját részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész nyilvántartási értékének, illetve a nyilvántartási érték és a térítés különbségének megfelelő összeg, ha a juttatáskor az az adóalany a nyilvántartási értéket ráfordításként számolta el, j) lízing esetén a bérbevevőnél a költségként elszámolt, általános forgalmi adó nélküli bérleti díjnak — ide értve az egyéb járulékos szolgáltatás ellenér­tékét is — a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel összefüggő minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az — 5. 8 (12) bekezdése szerint — adóévre arányosított részét meghaladó összege, import lízing esetén ezenfelül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj 20 százaléká­nak megfelelő összeg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom