Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-21 / 301. szám
1994. december 21., szerda HAZAI TÜKÖR Munkaerőpiaci bizottság. Jövőre 12 milliárd forinttal gazdálkodhat a Foglalkoztatási Alap — hangzott el az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának keddi ülésén. Ehhez 11 milliárd forintot a Szolidaritási Alap idei többletéből adnak át, egymilliárd forintot pedig a költségvetés folyósít. A Éoglalkoztatási Alap jövőre 8 milliárd forintot juttat meghatározott normatívák szerint a megyei munkaügyi tanácsokhoz, 2,5 milliárd forintból a központi programokat finanszírozza, 1,5 milliárd forintot pedig tartalékol. Éles vita bontakozott ki az ülésen a Foglalkoztatási Alapból támogatott Ózdi Foglalkoztatási Társaságról. Könyvbemutató. Az utóbbi évek politikai változásainak köszönhetően egyre több nyugati szakkiadvány kerül a magyar olvasók kezébe, s a magyar szerzők munkáihoz is mind több nyugat-európai országban férhetnek hozzá. Ezt Glatz Ferenc, a budapesti Európa Intézet igazgatója állapította meg kedden Budapesten, az Osztrák Kelet-Európa Intézet és az MTA Történettudományi Intézete közös könyvbemutató ján. A kommunista rezsimek összeomlása után új aktualitást kapott a térség történelmének kutatása, s ebben jelentős szerephez juthat a magyar és a környező államokban dolgozó kutatók közti „tradicionális együttműködés”. Glatz ennek példájaként említette a most bemutatott tíz — javarészt német nyelvű — kötetet. December 21. üzenetei Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Körösi Csorna Sándor Főiskola tudományos emlékülést rendezett. Az alábbiakban az emlékülés egyik előadásának téziseiből válogattunk. Minden ünnepnek sajátos jelentése, üzenete van a nemzet számára. Ám ez az üzenet — attól függően, hogy milyen a hatalmon lévő politika értékrendje — korszakonként más és más lehet, hiszen a nagy történelmi események a történelem olyan fókuszpontjai, amelyekben összesűrűsödnek a változásokat indukáló erők. A megvalósult történelem csak egy a változás lehetséges alternatívái közül — annak sikertelensége szükségképpen felveti, hogy a meg nem valósult lehetőségek között lett volna az előrehaladás valódi útja. December 21. Nem egy a sok nemzeti ünnep közül, hanem eredendően más; olyan esemény, aminek a jelentősége éppen abban van, ami megkülönböztette és megkülönbözteti a többi ünneptől. A legfontosabb sajá-. tossága az, hogy szinte valamennyi ünnepből „van benne valami”. Márciusból a forradalom, áprilisból a „függetlenség”, májusból a „szociális”, augusztusból az „európai”, októberből a „szabadság”, novemberből a „nemzetközi” mozzanat. 1944 decemberében mindezek együtt jelentek meg és egymás hatását felerősítve, robbanásszerűen átalakították, demokratizálták az országot és megalapozták annak páratlanul gyors ütemű újjáépítését. Az 1947/48-ban Magyar- országra erőszakolt egypárti . diktatúra a demokrácia felé történt nyitás tényét is igyekezett elfeledtetni — nem véletlen, hogy a rendszer „baloldali” (értsd: „népi”, „demokratikus”) pozícióból megfogalmazott kritikai kísérlete ezt az eseményt kívánta előtérbe állítani, hangsúlyozva ennek más történelmi lehetőségeit a csődbejuttatott szocialista modernizációs úttal szemben. December 21. Értelmezése a huszadik században is többször megtört (1918., 1919., 1920., 1944., 1948.), megszakadt, megszakított „szerves fejlődés”-hez való „visszakanyarodás” szándékából és igényéből született alternatíva-keresés programadó törekvése lett mindazon (népi-nemzeti, demokratikus, liberális) erőnek is, akik a „létező” szocializmus egyetemessé mélyülő válsága idején léptek be a közéletbe, felismerve azt, hogy ezt a krízist reformokkal orvosolni már nem lehet. December 21. Olyan jelkép, „üzenef’-hordozó lett, ami esélyt ígér arra, hogy — miként egykor! — létrejöhet a legszélesebb társadalmi (pártok által megjelenített) összefogás a legalapvetőbb kérdésekben (a nemzeti függetlenség, a demokratikus politikai berendezkedés, a plurális szellemi élet, a jog, a lét, a szociális biztonság...) anélkül, hogy egy ilyen összefogás kiváltaná a hatalom megtorlását, hiszen reformerői részei, indukálói voltak e változásoknak. A december 21-éhez kapcsolódó gondolatkör bizonyos ideig (lényegében ’89 májusáig) reálisan is magában hordozta egy békés fordulat, egy szerves átmenet perspektíváját és esélyét a „szerves” útra történő visszaka- nyarodáshoz. (Értsd: többpártrendszerű, demokratikus, nem gátak nélküli, hanem tényleges „szociális” piacgazdasághoz!) December 21. A „folytonosság” és a „megszakított- ság” mibenlétére adott konkrét és aktuális válasznak — a mélyülő válságból kivezető, széles körben elfogadható társadalmi-politikai programnak ígérkezett. Olyan „magyar” válasznak, amely egyféle példát is jelenthetett volna nemcsak a „perifériáknak”, hanem a fejlett „centrumnak” is, hiszen anélkül lehetett volna „előre menekülni”, hogy minden tényleges vívmányt, időállónak bizonyult értéket fel kellett volna adni anélkül, hogy újabb radikális „szakításra” került volna sor az adott valósággal. December 21. Meggyőző példája lett annak is, hogy „akié a múlt, azé a jövő”. Amikor a ’80-as évek közepén kiderült, hogy a válság mély, komplex és átszakadni látszottak az addigi gátak a történelem alakulása előtt, megindult a sokféle gyökerű „ellenzékiek” új alternatívákat keresése, rivalizálása; felbomlott a „nemzet”, a „liberális” és a „demokratikus” oppozíciók korábbbi hallgatólagos együttműködése. A hatalom is lépett: levonult Debrecenbe, s ezzel ki akarta fejezni, hogy kész a változtatásra — bizonyos határokon belül. A múlt azonban ekkorra már kicsúszott a kezéből, és ezzel ellehetetlenítette a jövőt is. December 21. A vonzáspont, a forgástengely volt (lett) abban a sokdimenziós és sokszereplős politikai küzdelemben, amely a „szocializmus megújítása”, a szerves fejlődéshez való visszatérés kérdésében zajlott. December 21. Történelmi sorsfordulója által felvett kérdések akkor zárulnak le megnyugatóan, ha nemcsak azt lehet elmondani, hogy előhívott egy, a „létező szocializmust” tagadó, összefogásra alkalmas demokratikus tábort, hanem ha a rendszerváltás ténylegesen megoldja mind a nemzeti, mind a társadalmi sorskérdéseket — érvényes válaszokat „hord ki” mindazon megoldatlan gondokra, amelyek ma már nem elméleti konstrukciókat, hanem gyakorlati programokat követelnek. Dr. Réti László EGYETEMI DOCENS Dr. Köteles Lajos FŐISKOLAI TANÁR Megnyílt Bay Zoltán múzeuma Gyulán Századunk egyik legnagyobb magyar egyéniségének, a gyulavári születésű Bay Zoltánnak az emlékmúzeuma nyílt meg a napokban Gyulán, a világhírű fizikusról elnevezett gimnázium épületében. „Büszkék vagyunk arra, hogy városunkban van az első nevét felvevő intézmény Magyarországon, a Bay Zoltán Gimnázium. A hozzá kötődő alapítvány kuratóriumának világhírű tudósai nevelési és oktatási téren is egy komoly szellemi hátteret adnak ennek az iskolának. A méltatlanul mostoha elhelyezési körülmények mellett is egy olyan jövőbe mutató munka kezdődött el itt, aminek városunk egy újabb főiskolai tagozatot köszönhet. Amiért most itt vagyunk, az egy újabb mérföldkő az iskola életében. A Bay család úgy döntött, hogy ez a gimnázium adjon otthont azoknak a tárgyi emlékeknek, amelyek egy kis emlékmúzeum alapjául szolgálhatnak. Önkéntelenül is arra gondolok, amikor ezen iskola küzdelmei eszembe jutnak, hogy méltók a Bay Zoltán névre. Bay Zoltán szellemében dolgoznak itt, és bizonyítják, hogy Az élet erősebb mindennél, ahogy a névadó írta.”— hangoztatta megnyitóbeszédében Lebensiky Attila, Gyula város új polgármestere. Az emlékmúzeum legbecsesebb értékei Bay Zoltán személyes használati tárgyai, Neumann János „gondolkodó széke” és mások. Szintén a felbecsülhetetlen értékek közé sorolható Bay Zoltán Az élet erősebb című művének eredeti kézirata. A Bay Zoltán Emlékmúzeum a téli szünet befejeződése után várja az érdeklődését. Magyári Barna Az orvosi műhibáról 6. Mit mond a törvény? Kevesebb pénz támogatásra Az orvosi műhibák esetén alkalmazható irányadó megállapításokat a kérdést ismerő jogászok szerint a Polgári Tör- ' vénykönyv 339., 318., 348. stb. paragrafusai tartalmaz- ■ zák. Ézek persze nem kifejezetten vagy nemcsak az orvosi műhibákra vonatkoznak. Az egészségügyi törvény 43. paragrafusának (2.) bekezdése szerint az orvostól elvárható, hogy a megbetegedés körülményeit, a betegséget a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal vizsgálja, illetve tegyen meg mindent a beteg gyógyulása érdekében. Az Alkotmánybíróság 1992. június 1-jei határozata megkönnyíti a tájékozódást az úgynevezett nem vagyoni (eszmei) kár témakörében, ugyanis eszerint nem igényel külön bizonyítást az, hogy a felperes életkörülményei tartósan súlyosbodtak. A Btk. 171. paragrafusa kimondja, hogy aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadság- vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyancsak a Btk. szerint, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, ha halált okoz, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel, ha pedig kettőnél több ember halálát okozza vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, 2—8 évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. Ugyanezek a bűncselekmények, ha szándékosan követik el őket, még szigorúbban büntetendők. A legmagasabb büntetési tétel: 10 év. A közös rendőrségi és ügyészségi statisztikában az alábbi bűncselekményekre lebontott számadatot találjuk a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről, ami alatt az esetek többségében orvosi műhiba értendő: 1991- ben 248 eset, 1992-ben 236 eset, 1993-ban 278 eset fordult elő országosan. Ez a statisztika csak a feljelentések mennyiségét tartalmazza, a tényleges bűnösséget, a bíróság döntéseit nem. Ezenkívül ezek az adatok a bűncselekmények szándékos és gondatlan alakzatait is tartalmazzák, s nemcsak orvosi műhibákkal kapcsolatos bűn- cselekményeket foglalnak magukban, hanem egyéb eseteket is, hiszen a „foglalkoztatás” szó nemcsak orvosokra, hanem például ámokfutó hivatásos gépkocsivezetőkre is vonatkozhat. Az orvosetikai kérdések — ezek közé sokan sorolják a műhibák elkövetését is, az orvosi kamara hatáskörébe tartoznak. Dr. Makó János, az Országos Etikai Kollégium és a SOTE Etikai Kollégiumának elnöke kérdésünkre mégis azt mondja: orvosi műhibákkal ők egyáltalán nem foglalkoznak. A kollégiumot alkotó négy orvos — egy gyermekorvos, egy ideggyógyász, egy belgyógyász, valamint egy urológus — feladata csak az etikai problémákra terjed ki: például, ha egy orvosnak nincs jogosítványa egy működési területre. Etikai vétség lehet például a félrevezető reklám vagy hirdetés, az orvos durvasága a beteggel szemben vagy az, ha az orvos megtagadja a szükséges felvilágosítást a betegtől. Szankciókat az orvosetikusok nem hozhatnak, csak határozatot, amit azután hivatalból a szakmai felettesnek továbbítanak. Mivel foglalkoznak hát az etikai testületek? Nézzünk néhány példát. Mosonmagyaróváron kórházigazgatói posztra pályázott két orvos, akik a versengés hevében kígyót-bé- kát kiáltottak egymásra a nyilvánosság előtt. Mindkettejüket elmarasztalták, egyik sem bizonyult ezek után alkalmasnak a kórház vezetésére. Etikátlannak minősítették az Országos Etikai Kollégium ülésén dr. Czeizel Endre magatartását is. Az etikai vétséget egyik határozatuk szerint akkor követte el az ismert genetikus, amikor a televízióban általa reklámozott gyógyszernek a mellékhatásairól nem ejtett szót. Országos statisztikát dr. Makó ugyan nem tudott mondani arról, hogyan ítélik meg az orvosok egymás közt az eti- kátlanságot, de szavaiból kitűnt, hogy a SOTE-n évente 8—10 határozatban marasztalnak el orvosokat etikátlan magatartás miatt. E határozatok között a már említett ok — inkompetencia — miatt orvosi műhibára vonatkozó állásfoglalás egy sem volt... Dr. Mikola István, a kórház- szövetség elnöke — a fentiekkel némileg ellentétesen — kijelenti: az orvosi kamarának messzemenő felhatalmazása van az orvosi műhibák elleni küzdelemben. Adott esetben meg is szüntetheti az orvos gyógyító jogosítványait. Segít a műhibák elkerülésében a kórházak szakmai érdekképviseleti szerve, a kórházszövetség is. Végül, amióta a finanszírozás a teljesítmény függvénye, egyre érzékenyebben figyeli a kórházak tevékenységét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is. Érdekük a megelőzés. De az orvost is motiválni kell a jó munkavégzésben. „Magam azért harcolok, hogy a szakorvosi tevékenység végre szabad szellemi foglalkozás legyen, szerződéses jogviszonnyal, ne pedig állandó munkahely. Ez növelné a gyógyító orvos felelősségérzetét” — mondja dr. Mikola István (Következik: Egy nép egészsége) Buda Magdolna Nem jut annyi pénz ebben az évben a különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök támogatására Zala megyében, mint amennyit korábban előirányoztak. A decentralizált Foglalkoztatási Alapból 372 millió forint helyett csak 318-atle- het szétosztani, mert Munkaerőpiaci Bizottság a privatizációs bevételek elmaradása miatt, november 25-ei határozatával csökkentette a decentralizált alapok nagyságrendjét. — Mezőgép Rt., Orosháza, felvételre keres szakmai titkárt. KÖVETELMÉNY: > mérnök—közgazdász vagy > közgazdasági egyetemi végzettség > középfokú angol nyelvtudás. Időpont: a munkakör 1995. január 2- ától tölthető be. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés írásban. Cím:lvanics János vezérigazgató, Orosháza, Csorvási út 27.
