Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-19 / 299. szám

Aranyvasárnapi sminkvizsga A Békéscsabai 635. Számú Ipari Szak­munkásképző Iskolában negyvenöt kozmetikustanulót képeznek. (3. oldal) Fel nagy örömre! Az adventi időszakhoz sokféle nép­szokás kapcsolódik. Egyik legis­mertebb a betlehemezés. (10. oldal) Politikai okból nem szakít Nem régen Békéscsabán járt Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke. Magánéle­téről beszélgettünk. (11. oldal) 1994. DECEMBER 19., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 299. SZÁM Ünnepre várva. Az adventi koszorún tegnap meggyújtottuk a negyedik gyertyát is, már csak ötöt alszunk szentestéig, karácsonyig. Felvételünk a békéscsabai vásárban készült Fotó: Lehoczky Péter Verítékes vérellátás A tudás adott, a műszerezettség hiányos, a pénzügyi lehetőségek korlátozottak Nem csupán a határközeliség előnyére építenek Merre halad a Karaván? Hírek Határhelyzet. A Határ­őrség Országos Parancsnoksá­gának tájékoztatása szerint va­sárnap délelőtt a határátkelők­nél a személyforgalom zavar­talan volt, csupán a Tompánál kilépőknek kellett egy órát vá­rakozniuk. A teherforgalom­ban részt vevőknek belépéskor Rédicsnél egy órát, kilépéskor két órát kellett várakozniuk. Ugyancsak kilépésnél kellett várakozni Nagylaknál 14 órát, Gyulánál 5 órát, Biharkeresz- tesnél 18 órát és Záhonynál 9 órát. Követeléscsomag. Magyar—szlovák barátsági szerződést sürget a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok népcsoportja. Pén­teken véget ért kétnapos bécsi találkozójukon a két népcso­port képviselői arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a ba­rátsági szerződésnek a nép­csoportok védelmét szolgáló, kölcsönösen kötelező érvé­nyű jogi normákat kell tartal­maznia. E jogi normák kidol­gozásába be kell vonni az érintett népcsoportokat. A bé­csi találkozón kidolgozott kö­zös követelést a két népcso­port képviselői eljuttatják a budapesti, illetve a pozsonyi kormánynak. A kétoldalas kö­veteléscsomag külön megfo­galmazza a budapesti, illetve a pozsonyi kormánnyal szem­beni elvárást. Magyarország­tól követelik, hogy a parla­ment adjon helyet a szlovák népcsoport képviseletének, ahogyan azt az Alkotmánybí­róság előírta. Továbbá a pénzügyi feltételek biztosítá­sát, az identitás megőrzéséhez oktatási és kulturális intézmé­nyek alapítását tartják szüksé­gesnek. Kaliforniában, San-Diego vá­rosában 47. alkalommal ren­dezték meg az amerikai vér­bankok szövetségének orszá­gos konferenciáját. Dr. Ollár György, a Békés Megyei Vér­transzfúziós Intézet főorvosa vendégként a konferencián járt. — A békéscsabai vértransz­fúziós állomásra egy német cég vércsoportozó műszerro­botját vásároltuk. Bizonyos mértékig automatizálja és biz­tonságosabbá teszi a vércso­port-meghatározást. Ez a cég a Biotest, belső munkatársaik mellett két magyar intézet ve­zetőjét hívta meg az amerikai kongresszusra, a budapesti Pé- terffy Sándor utcai vérellátó vezetőjét és engem. — Szakmailag mit jelentett önnek ez az út? — Rengeteg új informáci­ót. A magyar vérellátás igyek­szik követni a legkorszerűbb nyugati ismeretanyagot és gé­pi eszközállományt. Jó pár éve az Európa Tanács Buda­pesten rendezett egy vért­ranszfúziós tanfolyamot. Nemzetközi méretű ajánlása­it, amelyeket kötelezően előír a tagországai számára, szeret­nénk mi is betartattni. Legfon­tosabb a vérellátásban a minő­ségi elvárás. Ez igen komoly anyagi áldozatokat kíván. A vér, amelynek alkatrészeit feldolgozzuk és a gyógyítás­ban alkalmazzuk, biológiai anyag. Nagyon fontos, hogy a lehető legjobb minőségű le­gyen. Semmilyen formában ne okozzon emberi károso­dást, fertőzést, negatív reakci­ót, amelyet a betegnek el kel­lene viselnie, hiszen a testétől idegen anyagot kap. — Tudomásom szerint nem­csak most tanult, régebben dolgozott is távoli országban? — Líbiában 1982-től 85-ig vérbankot vezettem. Büszke vagyok arra, hogy nagyköveti dicsérettel térhettem haza. Abban az országban szerve­zett véradás nincs, de a kórház­ban vérhiány miatt egyetlen műtétet sem kellett elhalaszta­ni. Az afrikai forróságban vért venni, hűteni, tárolni, vérké­szítményeket gyártani és úgy biztosítani a gyógyításnak, hogy a helyi és a magyar fél is elégedett legyen, nem kis munkát jelentett. Visszatérve San-Diegóra, a látottak hatására elképzelhet­tem a magyar vérellátás jövőjét. (Folytatás a 3. oldalon) Az új étlap magáért beszél. Aki véletlenül csöppenne be ide és nem sejtené, hogy pár lépésre jár a román határtól, annak elég bepillantani az „ételkínálóba” és máris tájé­kozódik. A román nyelven fel­sorolt, ínycsiklandozó falato­kat azért magyarul, olaszul, valamint németül is olvashat­juk és ezt akár jelzésként is felfoghatjuk a vendégkört ille­tően. A gyulai Karaván panzi­óban Fási Sándor étteremve­zetőtől azt tudakoljuk, a határ­közeliség milyen sajátosságo­kat ad ennek a vendéglátó- helynek. — Az új étlapba valóban ezért kerültek be románul is az A 13. havi bér fele még A kormány vasárnapi ülésén — Horn Gyula miniszterelnök e hét közepi felkérése nyomán — úgy döntött, hogy az 1994. évi pótköltségvetés tartaléká­ból előleget biztosít a rendőr­ség, a határőrség, a tűzoltóság és a polgárőrség, valamint a büntetésvégrehajtás dolgozói számára a 13. havi fizetés felé­nek még ebben az évben törté­nő kifizetésére. Ezt mondta el Kiss Elemér, a Miniszterelnö­ki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára vasárnap délután, a kabinet ülése utáni kormány- szóvivői tájékoztatón. Hozzá­tette: az intézkedés nem vonat­kozik azokra a közalkalmazot­takra, akiknek munkáltatói az önkormányzatok, illetve akik­nek bérét a társadalombiztosí­tási alapokból finanszírozzák, tehát például az egészségügyi, az oktatási és a művelődési területek dolgozóira. ételek, bár a külföldiek közül még mindig az olasz vadászok jönnek a legnagyobb számban — mondja. -— A vad- és minő­ségi halételeket — harcsát, süllőt — részben az ő kedvükért vettük az étlapba. Persze ezek nem mennek ná­luk a tészták „rovására”. A többi náció képviselői közül, akik Romániába tartanak vagy onnan jönnek, sokan inkább itt szállnak meg, mint a határ túl­só oldalán és üzleti megbeszé­léseiket is szívesebben tartják a Karavánban. Említhetem példaként a németeket, vagy az ország más részeiben élő honfitársainkat. (Folytatás a 3. oldalon) az év végéig kifizethető A tájékoztatás szerint a mi­niszterelnök felhívásával azt cé­lozta, hogy azok a munkáltatók, amelyeknél bármilyen okból bér­megtakarítás keletkezett, még az idén fizessék ki a 13. havi fizetés felét a dolgozóiknak. A kor­mányülésen a tárcák vezetői a minisztériumi dolgozók számá­ra történő kifizetésekhez igényt nem terjesztettek elő. A kormány ezen kívül — mint Pál László ipari és keres­kedelmi miniszter fogalma­zott — rendkívüli jelentőségű, az alapvető problémákat keze­lő hosszú távú döntést hozott arról, hogyan lehet Ózdon és Diósgyőrött a modern kohá­szat feltételeit megteremteni úgy, hogy az átalakítás közben is gondoskodjanak a dolgozók foglalkoztatásáról. A minisz­ter azt is bejelentette: 1995. január 1-től nem emelkednek az autóvámok. Nem emelik az autó vámokat Falusi játékok A Szórakaténusz Játékmúze­um munkatársainak gondozá­sában, az Illyés Alapítvány tá­mogatásával a napokban je­lent meg az az új kiadvány, amely a székelyföldi Koron- don élő István Lajos fényké­pekkel és rajzokkal ellátott le­írásait adja közre a falusi gyer­mekhangszerekről és játékok­ról. Egy néprajzi kiskönyvtár­sorozat nyitóköteteként látott napvilágot a könyvecske, amely az ünnepek előtt pár óra alatt összeállítható ajándékok, fenyődíszek — például gyer­meksípok, csengettyűk — ké­szítéséhez és ízléses megfor­málásához is segítséget ad. A kecskeméti Szórakaténusz Já­tékmúzeumban január 25-éig tekinthető meg a falusi gyer­mekjátékokból közelmúltban nyílt kiállítás. Rokkantkocsiban — egészséges lélekkel Régen kitárultak a határok nekünk, tőlünk nyugatabbra. Jószerencsém okán eljuthat­tam Velencébe, Londonba, Párizsba. Távol álljon tőlem a dicsekvés, mindezt azért áru­lom el, mert mérhetetlen tisz­telettel láttam, ahogyan ezek­ben a városokban, nyilván az egész országban, hogyan él­nek együtt egészséges és egészségkárosodott embe­rek! A példa átvehető. Hosszú sorokban gördül­tek a mozgássérült gyerekek kerekeskocsijai a Szent Márk téren, hihetetlen jókedéllyel beszélgettek, kacagtak, cso­dálkoztak a bennülők. A mel­lettük sétálók számára a világ legtermészetesebb dolga az volt, hogy utat nyissanak előttük, átsegítsék egyiket- másikat a döccenőkön. Man­chesterben az angliai gazda­sági pangás idején, a munka- nélküliség nagyon is érezhető jelenlétében képeztek meg­változott munkaképességűe­ket. Születésüktől egészség- károsodottakat is, akik lega­lább így önmaguk ellátásáról, fenntartásáról gondoskodni tudtak. Ilyen a társadalmi szemlélet, ilyenné lesznek lelkűkben ezek a sorstól súj­tott emberek. A megoldást, a mássággal való boldogulás módját, az élet számukra de­rűt nyújtó oldalát keresik és meg is találják. Hallom, hogy megye- székhelyünkön is alakuló­ban a megváltozott munka­képességűek képzése. Mindamellett, hogy nálunk is sok az egészséges munka- nélküli, egyáltalán nem kö­vetkezmény, hogy a meg- változottakat' nem lehetne foglalkoztatni. Sokan közülük képzett­ségük, műveltségük, emberi tartásuk okán nagyon is használhatóak az elektroni­kában, az informatikában, a kertészkedésben, az ipar bi­zonyos területein. A megváltozott munka- képességűnek a feladat megváltozott életminőséget jelent. Igaz, a lelke bizonyo­san bonyolultabb. Ennyi fá­radságot viszont mindenki­től megkövetel az emberség. Bede Zsóka Kossuth-emlékek megyénkben. Orosházán, a Szántó Kovács Múzeumban kiállítás nyílt tegnap „Kossuth Lajos és 1 848— 1 849 emlékezete Békés megyében* címmel. A megnyitón Fekete Sándor, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola igazga­tója elmondta, hogy ez az utolsó kiállítás, amelyet a városalapítás 250. évfordulójára rendeztek, majd méltatta Kossuth történelmi jelentőségét, felidézte az 1 848-as események Békés megyei vonat­kozásait. A kiállítás 1995. február 28-áig tekinthető meg Fotó: Lehoczky Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom