Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-16 / 297. szám

1994. december 16., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT 0 HL,.. JÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A segítőkhöz. A Békés Megyei Hírlap képzeletbeli ka­rácsonyfája alá — a Jézuskától — rengeteg felajánlás érkezett, most a csorvásiak figyelmét kérjük. A településen dolgozó terjesztőnk, Belusz Dezsőné felajánlja segítségét a csorvási adományozóknak: akik szeret­nék eljuttatni adományaikat la­punkhoz, azok keressék meg Belusznét (Csorvás, Március 15. tér 38.), ő ugyanis össze­gyűjti az ajándékokat és Békés­csabára szállítja. Jótékonysági műsor. Szombaton délután öt órakor Szeghalmon, a városi művelő­dési központban a helyi Vö­röskereszt szervezésében jóté­konysági műsor lesz, melynek keretében fellép a szeghalmi, füzesgyarmati, vésztői és kö- rösladányi népdalkörök egye­sített kórusa, valamint a szeg­halmi Gyémántgyűrű cigány folklórcsoport. A műsorvégén a rászoruló családok ajándék- csomagokat vehetnek át. Újság Okányban. Meg­jelent az Okányi Újság első szá­ma, amelynek felelős szerkesz­tője, Bondár Károly a lap célki­tűzését így foglalta össze az első oldalon: „Arra szeretnénk töre­kedni, hogy a mindennapi élet­hez szükséges helyi informáci­ók, a település gondjai és prob­lémái, jelenünk és jövőnk, szel­lemi és kulturális életünk, mun­kánk eredményei, sikereink és kudarcaink ismertté váljanak a lakosság körében”. Sarusi Mihály Greve-díjas A Magyar írószövetség Bajza utcai székházában tegnap ad­ták át a Greve-díjakat. A díjat a Greve házaspár alapította 1992 tavaszán, ami­kor a Művelődési Minisztéri­um kulturális delegációt látott vendégül Hamburgból. A lá­togatás alatt szó esett a magyar írók nehéz anyagi helyzetéről, ezért a házaspár anyagi segít­séget ajánlott fel, Jókai Anna javaslatára e díj formájában. Minden évben egy-egy költő, irodalmár és elbeszélő ré­szesül benne. Az idén Bárdos Lászlónak, Csűrös Miklósnak és a Békéscsabán élő Sarusi Mihálynak ítélte oda a kura­tórium. A díj átadásán Tornai Jó­zsef, az írószövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd néhány szóval rátért az alapítás körülményeire. Is­mertette a nyertesek nevét, ezután a zsűri tagjai közül Vaszy Géza, Nagy Gáspár és Budai Katalin méltatta a nyer­teseket. Dr. Jürgen Simon az alapítók képviselőjeként átad­ta a díjat. A díjazottak nevében Csűrös Miklós mondott kö­szönetét. Sarusi Mihály tavaly négy könyvvel jelentkezett, jelen­leg három munkán dolgozik: a békéscsabai Tevannál színda­rabot, egy miskolci kiadónál kisregényeket, a Szépirodal­minál egy amerikai útiköny­vet készül megjelentetni. Szerinte az író dolga az írás, bármilyen kiszámíthatatlan is ma a könyvek sorsa. Virág Ági Mezőberényi kiegészítés a választásokról Az önkormányzati képviselő- és kisebbségi választás előzetes, nem hivatalos eredményéről szóló, a keddi lapunkban megjelent névsor hiányos volt. A teljes névsor a következő: Egyéni választókerületben megválasztott képviselőit: BÁLINT ANNA MSZP—MB. NYILVÁNOSSÁGÉRT EGY. SZŰCS IMRE MB. VÁROSSZÉPÍTÓ ÉS VÁROSVÉDŐ EGY. DR. BACSÓ LAJOS MB. NYILVÁNOSSÁGÉRTEGYESÜLET—SZDSZ JAKUS0VSZK1 JÁNOS MB. NYILVÁNOSSÁGÉRT EGY. DÜTSCH ZSOLT MSZP SZŰCSGÁBOR M B. NYILVÁNOSSÁGÉRT EGY. IFJ.DR.BAUKÓ MÁRTON MSZP—SZDSZ—MB. NYILVÁNOSSÁGÉRT EGY—MDF DR. ANDOR LÁSZLÓ FÜGGETLEN SZÉKELY ERZSÉBET MSZP DR.ZUBERECZZOLTÁN FÜGGETLEN Kompenzációs listán megválasztott képvi­selők: DR. HEGEDŰSPÁL MB. VÁROSSZÉPÍTŐ ÉS VÁROSVÉDŐ EGY. TÓTHSÁNDOR MB. VÁROSSZÉPÍTŐ ÉS VÁROSVÉDŐ EGY. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ MB. VÁROSSZÉPÍTŐ ÉS VÁROSVÉDŐ EGY. WAGNER MÁRTON MDF IFJ.B ÁGI JÓZSEF MDF PRÁTH MIHÁLY FKGP SZŰCS LAJOS MSZP Kisebbségi kompenzációs listákról beke­rültek (egy-egy fő) Cigány kisebbség: MEZEI KÁLMÁN LUNGO DROM ÉRDEKVÉDELMI CIGÁNY SZERVEZET Német kisebbség: SCHÖN MIHÁLY FÜGGETLEN NÉMET KISEBBSÉG Szlovák kisebbség: BORGULAGYÖRGYNÉ FÜGGETLEN SZLOVÁK KISEBBSÉG Nyerjen tízezer forintot egyetlen szóval! Név a környezetvédőknek Amint már hírt adtunk róla, Jack White, az Amerikai Bé­keszolgálat környezetvédelmi szakembere — aki két évig Magyarországon tartózkodik — mozgalmat indított a Gyu­lán, Békéscsabán és Békésen keresztül folyó Élővíz-csator­na megtisztítására. Ezt a pisz­kos, helyenként bűzlő „állóvi­zet” összefogással kellemes vízi úttá szeretné varázsolni. White úr, célja elérésére környezetvédelmi klubot hoz létre magánszemélyek, vállal­kozók, hivatalok és egyéb ér­deklődők részvételével. Sze­retné, ha a klub neve és emblé­mája kifejezné az alapítók szándékát és mozgósítaná azo­kat, akik készek segíteni a ne­mes programot. Ezért felkérte lapunkat, segítsünk egy pályá­zat kiírásában. Szerkesztő­ségünk készséggel áll az ügy mellé és felhív mindenkit, aki­nek van egy jó ötlete a klub nevére, egy találó szlogenre, egy emblémára, vagy egy ka- baíababára, küldje be azt szer­kesztőségünk címére (5601 Békéscsaba, Pf. 111). A borí­tékra írják rá: Élővíz. A pályá­zatokat szakmai zsűri bírálja el, a legjobb ötlet beküldőjé­nek jutalma 10 ezer forint. Beküldési határidő: 1994. de­cember 20., tehát legkésőbb hétfőn még postára adhatják pályázatukat. Városüzemeltetés Székelyudvarhelyen és Békéscsabán Kétnapos látogatásra érkezett a békéscsabai városüzemelte­tési iroda vendégeként Bunta Levente, székelyudvarhely al­polgármestere és négy, vá­rosüzemeltetési feladatokkal foglalkozó szakembere. Bunta Levente elmondta: Itt Békéscsabán sok olyan infor­mációval, tapasztalattal rendel­keznek kollegák, amiket érdemes megbeszélni, megtekinteni. A kétnapos program során megismerkednek a városháza működésével, a feladatok megosztásával, a dolgozók munkastílusával. A tárgyalá­saikon a két országban műkö­dő gazdasági, politikai, rende­leti hátterek összehasonlításá­val is foglalkoznak, majd a lá­togatás végén egy későbbi együttműködési lehetőségről is szeretnének megállapodni. Az orvosi műhibáról 2. Éjszakai ügyelet A szülőszobákban előforduló mu­lasztásokról számoltunk be e soro­zat első részében. Ilyenekről sok családban mesélhetnének, mert gyakoriak. Egy részük nem is az orvos, hanem a rosszul fizetett egészségügyi személyzet kedvet­lenségével, álmosságával, képzet­lenségével függ össze. Az alábbi tragédia arra vall, hogy sok bába között elvész a gyermek akkor is, ha az esemé­nyek színhelye nem a szülőszoba. És hiába van egy-egy konkrét eset­ben „mindenkinek igaza”, a bete­get többé feltámasztani nem lehet. Arraakérdésre,hogyatörténet- ben szereplő kisfiúnak tényleg meg kellett-e halnia az érdekel­tek, mint szinte minden orvosi műhiba-perben, homlokegyenest ellenkező választ adnak. P.-nének két gyermeke volt. Egy 3 éves kisfiú és egy 1 éves kislány. A gyerekek nyáron a tóparton játszottak a nagypapá­nál. Este a kisfiú belázasodott, éjfélre úgy felment a láza, hogy hűtőfürdőt adott az anyukája, és lázcsillapító végbélkúpot. Ez pillanatnyilag levitte ugyan a íázát, de a gyerek elkezdett zi­hálni. Éjjel három órakor telefo­nált a közeli kórház ügyeletére az anyuka, ahol az ügyeletes nővér úgy igazította el, hogy ha a kisfiú láztalan, akkor nem kell izgulni, de ha hányingere van, adjanak be neki Daedalon kú­pot. A gyerek állapota rosszab­bodott, a zihálás, nehéz légzés erősödött. Az ismételt telefonra az ápolónő megnyugtatta a szülőt, hogy azonnal küldi az orvost. Harmadszor hajnali fél ötkor telefonált az édesanya, s ekkor végre elindult az orvos. Három­negyed 5-re ért a helyszínre. A kórház a lakástól kocsival két percre van. Az ügyeletes dok­tornő, amikor meglátta a gyér-, mek állapotát, elkezdett kiabál­ni az anyával, hogy miért nem nyitotta ki az ablakot..., majd muszkulárisan olyan gyógy­szert adott be, amit haldoklók­nak adnak, végstádiumban. Várt 15—20 percet, majd mi­után szerinte jobban lett a kicsi, kiállított qgy olyan beutalót, hogy amennyiben egy órán belül nem javul a gyerek állapo­ta, vigyék a kórházba. Ezután elment — holott a gyermek va­lóban haldoklóit! P.-né — miután kisebbik gyermeke is betegen feküdt, a férje pedig épp külföldön tar­tózkodott, egyedül maradt. Két­ségbeesésében felhívta nővérét, aki ma már szemorvos, koráb­ban viszont mentőorvosként dolgozott. O 10 perc alatt a laká­son termett, kihívta a roham­mentőket az agonizáló gyerek­hez, akik újabb hét perc múlva értek ki. Az utcán, karján a ki­csivel várta a mentőt, hogy mi­nél előbb elláthassák. A kisfiú reggel fél 6 órakor meghalt. Az már csak növelte a tragédiát, hogy a halott kisfiút újságpapír­ral letakarva délutánig az utca kövén hagyták — nem lehetett hozzáérni —, a halottszállító ki­érkezéséig. Mint kiderült, a kórházi ápo­lónő munkahelyén azt az utasí­tást kapta, hogy csak akkor éb­resztheti fel az ügyeletes orvost, ha lázas eset fordul elő. Pedig sokszor a láztalan esetek a leg­veszélyesebbek! Úgy döntött, hogy 3-tól fél 5-ig nem ébreszti fel az orvost. A kórház orvosának jogi kép­viselője azt az álláspontot kép­viseli ebben az ügyben, hogy a gyerek haláláért az anyuka nő­vére, azaz a szemorvos a felelős, mert nem alkalmazott gégemet­szést! A per során meghallgatott szakvélemény: jó, hogy nem al­kalmaztak gégemetszést. A gye­rek halálát ugyanis egy daganat okozta, ami a mellkasában nőtt. Az igazságügyi orvosszakértő helybenhagyta a kórház eljárását, különösen az ügyeletes orvosnőt dicsérte, amiért 15—20 percig várt! Az intézet igazgatója szerint mindenki ártatlan, a gyereket nem lehetett volna megmenteni... A korábbiakban már idézett Adám professzor véleménye ugyanerről a még folyamatban lévő ügyről: a bíróság által meg­idézett szakértő nem tudhatja, mi lett volna, ha... a háromtól hat óráig terjedő időszakban az éjjel fuldokló gyereket rögtön beszállítják Budapest legjob­ban felszerelt kórházába. Egy operációval vagy más beavat­kozással — állítják a felpere­sek, a gyermek megmenthető lett volna. Érvelésük szerint a másik gyerek is ugyanezt a fer­tőzést kapta — a fertőzés a lég­cső és a tüdő között duzzanatot okozott, és egy széles spektru­mú vénás antibiotikum segítsé­gével kezelhető. A másik gye­rek reggel kórházba került és meggyógyult. Felháborító, mondják a kárvallottak, hogy egy éjszaka folyamán három­szor kell kihívni az ügyeletet, valamint, hogy az ügyeletes ott­hagy egy haldoklót. A felperesek első fokon pert nyertek; de a történetben sze­replő egyéves kislány azóta ál­landóan a bátyját keresi. A szülőket úgy megviselte a do­log, hogy nem lehet velük be­szélni. Az édesanya szült még egy gyermeket, hogy legyen testvére a kislánynak, de az élet­kedvük azóta sem tért vissza. (Következik: Diagnózis nélkül) Buda Magdolna PRIVATIZÁCIÓS SIKERTÖRTÉNET A közvélemény és a sajtó árgus szemekkel figyeli egy- egy privatizálásra kerülő vállalat adásvételét — de azt már kevesebben követik nyomon, hogy mi történik hónapokkal vagy évekkel a tulajdonváltás után. A Pécsi Dohánygyár ezt a próbát is kiállja: a vállalatot 1992- ben tisztességes áron vásá­rolta meg a British-Ameri- can Tobacco Company (BAT), amely azóta is számtalan fejlesz­tést hajtott végre. Rácz Gábor, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatokért felelős szak- igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy rögtön a privatizáció után egy há­roméves modernizációs programba fog­tak. 25 millió forintot — akkori árfolya­mon, több mint hárommilliárd forintot — fektettek be új, modern berendezések, gyártósorok vásárlásába és telepítésébe. A fejlesztésnek köszönhetően a gyár ka­pacitása harminc százalékkal növeke­dett. Legkeresettebb termékeik a Sopianae és a Pali Mail család, továbbá a szintén közismert Lucky Strike. A nemzetközi trendeknek megfelelően egyre több „könnyű" terméket gyártanak — a Pali Mall Lights kátránytartalma például az Európában megengedett értéknek keve­sebb, mint fele. A vállalat következetesen magyar ügy­nökségekkel és beszállítókkal dolgoztat, amikor csak lehetséges. Két év alatt jó­kora marketing- és értékesí­tési láncot építettek ki: száz­fős területi képviselőgárdá­juk 25 ezer üzletet látogat. Nemcsak szállítják a termé­keket, hanem átadják a leg­korszerűbb piaci és keres­kedelmi ismereteket, a bol­tok jellegéhez igazodva árukínáló polcokat, állvá­nyokat adnak, A kapcsolat természetesen kétoldalú: a kereskedőktől érkező vissza­jelzéseket közvetítik a gyár felé, hogy a vállalat további munkája megfeleljen a vásárlók igényeinek. Mivel egy dohánygyár fokozottan tűzve­szélyes üzem, ráadásul az épületek a vá­ros szívében helyezkednek el, a vállalat jelentős tűzvédelmi és környezetvédelmi programot dolgozott ki. A rendszert gyakran tesztelik, próbariadók formájá­ban. A BAT ennél többet is tesz a környezeté­ért. Pécsett például szponzoráltak egy nemrég átadott, csúcstechnikával felsze­relt egészségügyi létesítményt, a Regio­nális Diagnosztikai Központot, illetve a márciusban megnyitott Nemzetközi An­gol Központot, és segítettek a gyermek- sebészeti klinika rehabilitációs tornater­mének létrehozásában is. Támogatták a Janus Pannonius Tudományegyetem képzőművészeti mesteriskoláját, és a Budapest Könyvesházat. A vállalat a tavalyi év során 18,6 milliárd forint adót fizetett be az állam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom