Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-02 / 285. szám
1994. december 2., péntek MEGYEIKÖRKÉP iRÉKÉS megyei hírlap Környezetünket. Az Országos Mérnök Kamara Környezetvédelmi Tagozatának Elnöksége kihelyezett ülést tartott a napokban Békésen, a helyi Mezőgazdasági Szakö- zép- és Szakmunkásképző iskolában. Békés megye — benne kiemelten Békéscsaba — környezeti helyzetéről dr. Fórján Mihály, a Békés megyei szervezet elnöke számolt be. Simon Márton Péter, a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium helyettes államtitkára elismerően szólt a megye környezetvédelmi állapotának javítására irányuló kezdeményezésekről. Továbbá a jelenlévők megvitatták az új környezetvédelmi törvény tervezetét is. Jobb, mint országosan. Dombegyházon az utóbbi néhány évben csökkenő tendenciát mutat az élveszületések száma. 1991-ben 46,1992-ben 25, 1993-ban 35, 1994-ben (október közepéig) 27 újszülöttet regisztráltak a nagyközségben. Ugyanezekben az években 35, 31, 22, illetve 23 személy halálozott el a településen. Az élveszületések és az elhalálozások aránya valamivel kedvezőbb az országos átlagnál. Angol és német nyelvre oktatják a gyerekeket a magyarbánhegyesi általános iskola nyelvi laborjában Fotó: Such Tamás Kis nyelvészek Magyarbánhegyesen Egy városi iskolában természetesnek tartjuk, hogy a gyerekek nyelvi laborban sajátítják el az idegen nyelvet. Ugyanez egy kistelepülés általános iskolájában kiváltságos helyzetnek számít. Magyarbánhegyesen Farkas Ildikó és Kovácsáé Virág Emma pedagógusok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az angol és német nyelv fortélyait nyelvi laborban oktathatják. — A felszerelést egy békéscsabai iskolától vettük, amelyhez a magnót mi szereztük be — mondták. — Hiányossága, hogy a „fülke” csak 10 gyermeknek elég, a többiek a hagyományos padokban ülnek, ahol az áthallás zavaró lehet. Mindenkinek állandó helye van. Először szokatlan volt az eszközök kezelése, de ma már a gyerekek is önállóan dolgoznak vele. — A nyelvet maguk választhatják a tanulók? — A harmadik osztályban felmérést készítünk, hogy ki melyik nyelvet szeretné tanulni. Ha megközelítőleg fele-fele az arány, akkor csoportbontásban oktatunk, ahol párhuzamosan haladnak a tanulók. Más esetben a többségi elv érvényesül. E szerint most a két 8. osztályban orosz, a 7-ben német, a 6-ban angol, az 5- ben fele-fele és a 4-ben angol oktatás ván. A tananyaghoz kapcsolódó hanganyag nagyon jó, anyanyelvű narrátorokkal, élethű szituációkkal találkozunk, ami jobb, mint a „laboratóriumi” körülmény. A gyerekek nagyon szeretik és igénylik ezt a módszert. — Milyen az oktatás menete? — Délelőtt az órakereteken belül dolgozunk, délután pedig az angol szakkör tevékenykedik. Nagy a labor kihasználtsága, hisz sok mindenre alkalmas. Tudjuk használni a lexikai anyag, az új anyag feldolgozásakor és a kiejtés gyakorlásában. Egyaránt lehetőséget nyújt a frontális és az egyéni munkához. A válaszokat elsősorban a nevelő hallja, de egymást is kontrollálhatják a tanulók. A gátlásos gyermekek számára is biztonságot ad, mert így a társak nem nevethetik ki. Kiválóan használható a hallás utáni megértés feladataihoz, és még sorolhatnánk. Nagy kincse ez az iskolának, hisz falusi viszonylatban kevesen dicsekedhetnek vele. Örülünk, hogy tanulóinknak biztosítani tudtuk ezt a lehetőséget. H.M. Olvasóink írják-------------.u.;'.:-— A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Elfelejtett, ismeretlen nagyjaink Egy korán elhunyt fiatal költőről szól írásom — Máté Józsefről, aki Füzesgyarmaton született 1907. szeptember 22-én, iparos szülők gyermekeként. Elemi iskoláit Gyarmaton, felsőbb tanulmányait a debreceni ősi református kollégiumban, illetve iskolában végezte. A gyenge testalkatú gyermeket nagyanyja is elkísérte Debrecenbe, illetve vele ment, hogy beteges unojcáját istápol- ja, mellette lehessen. Máté József az iskola elvégzése után hazajött szülőfalujába, Füzes gyarmatra, ahol a községházán írnokoskodott. A , .városházán” szívén viselte földijei problémáit, amiért igen tisztelték. A közelmúltban előkerült egy versesfüzete, sok szép lírai és hazafias verset olvashatunk benne. Ezek 1928—1938 között jelentek meg debreceni és fővárosi lapokban. Sajnos betegsége felőrölte gyenge fizikumát és 31 éves korában, fiatalon, 1939. március 1-jén hunyt el. A fiatal költő szellemi termékeit, sajnos ez az egyetlen verse sf űzet örökítette meg—szüleinek jóvoltából. Versrészlet tehetsége bizonyságául: Csodaszarvas A magyar Sors fölé új idők jöttek, Ismét ideje lett: Harcnak, vérnek, könnynek. És a csodaszarvas most megjelent újra, Vezetni a magyart ezeréves útra! Fájdalmas sorsával pedig — mellyel tisztában volt — így ír Nem bánom című versében: Nem bánom én már, hogy hova megyünk, halotti torra, dús lakomára— Előttem nagy Titok, hazug Délibábok. Mögöttem színes, nagy napok, kártyavárak, Nem bánom én már, hogy merre visznek— Az Élet szürke, köd Paripái, Hiszen csak egyet nem akarok—a múltba— Halott Emlékeimhez visszajárni! Borbíró Lajos, Füzesgyarmat MŰHOLDVEVŐK lELEKTRfNIC BT-TOL Beltéri egységek, fejek Antennák 90 cm—400 cm-ig Forgatásos rendszerek Kisközösségi rendszerek Árusítás, felszerelés garanciával! A tökéletes vétel! — Békéscsaba, Lázár u. 34.Telefon: (66) 322-585. — Békés, Széchenyi tér 5. TV-Video szerviz. Telefon: (66) 341-175. — Füzesgyarmat, Béke u. 1. A méteráruboltnál. — Gyula, Pozsonyi u. 14. A rádió hamarosan csak „ezüstérmes" lesz az új magnó mögött? autó-motorszerelő, aminek nagy hasznát veszi, főként, amikor szeméttárolókban talált alkatrészekből kell üzemképes biciklit összerakni. Közben befut Medovarszki András is, aki leszámol a kukázási bevétellel. A sportszerűség megkívánja, hogy neki is felajánljuk: készíttessen az udvari műteremben igazolványképet, de eltekint ettől. — ’ 88 óta bent van a személyim a rendőrségen, ha odamennék, csak „megvágnának” — tűnődik. A pusztába kerüléséről azért egy-két szót hajlandó váltani velünk a 39 éves férfi. — Közveszélyes munkakerülésért 13 hónapot a dorog- lencsehegyi bányában húztam le, amit akkoriban szigorított javító-nevelőnek hívtak — mondja. — Amikor kikerültem onnan, rövid időn belül a pusztában találtam magam és ebbe az állapotba bele is törődtem. Mindent meg lehet szokni — legyint. Leszáll az est, búcsúzunk. Zsuzsa és Péter kísér ki bennünket a veszélyes zónából; a kutyák ugyanis még nem vacsoráztak. Mindketten arra biztatnak, látogassuk meg őket többször is. — Jöjjenek ki karácsonykor, nekem az a legszebb ünnep —mondja Zsuzsa. — BárFotó: Lehoczky Péter milyen körülmények között is éltem, legalább egy fenyőgallyat mindig feldíszítettem és gyertyát gyújtottam. A karácsony tiszteletére még a rejtegetett, hófehér ágylepedőt is előveszem. Péter a stílusát most sem hazudtolja meg: — Riporterkém, a legfontosabb dolgokat még egyszer elsorolom: maga jöhet rendőr nélkül is, de ajánlom, hogy a Trabantban addig javíttassa meg a fűtést, vagy szedje be a hangszerételt, a babot, melynek utóhatásai — mint mondtam — melegséget adnak. (Vége) Nyemcsok László A kukakirály és dobozkunyhós társai a vadonban — 4. „A lányom Amerikában nőgyógyász főorvos” vadonban? — érdeklődünk, miután a Zöldszilváninak megismertük azt a remek tulajdonságát, hogy iható. — Öt éve jöttem ide, amikor felgyújtották a gyulai tanyámat — emlékezik, de erről bővebben nem mesél. — Mehettem volna a vasútállomásra a csavargók közé, akik ott fekszenek egymás hegyén-hátán, többségük léhűtő és éppen maguk írták, hogy még tetvek is elő-előfordulnak. Itt a szabadban jó a levegő, és a magam ura vagyok. Már a gyerekeim is beletörődtek. Nem akarok senkinek a terhére Tenni, nekik is megvan a magánéletük. Hét gyermekem van, a legkisebb lányom Amerikában nőgyógyász főorvos, de él egy fiam Németországban is, a többiek a Dunántúlon laknak. Egy- szer-egyszer meglátogatnak, ennyi a kapcsolatunk. Nem mondanám, hogy dúskálok a pénzben, hiszen 8500 forint a nyugdíjam, ha adnak, elfogadom, de nem kérek. A legközelebbi nyugdíjból mindenesetre vásárolok a piacon egy normális magnót, mert a mostanit akárhogyan is bütykölöm, nem vesz fel. A javításról beszélgetve kiderül: Péter eredeti szakmája A nomád élet velejárója, hogy a melegért, a világosságért is meg kell küzdeni. Persze Faragó Péter ezt másként látja: — Erdő mellett laktam sokáig — ereszti ki tenorján a dalt, majd prózára vált: — Ha nem tudná, a fának van egy remek tulajdonsága: ég. így áll rokoni kapcsolatban a petróleummal, amely szintén ég, ettől pedig világít is egy lámpában. A Háború és békét meg úgysem itt fogom elolvasni. — Ha esik az eső, akkor honnan szerez száraz fát? — tudakoljuk. — Az akác vizesen is kitűnő fűtőanyag — zárja le a témát és az egyik udvari hűtőszekrényhez indul. Ilyenkor, télen biztosan funkcionál a berendezés, de nyáron, áram nélkül inkább a fűtőszekrény név illik rá. — Tárolásra akkor is alkalmas — veti oda a házigazda és visszabaktatunk a bungalóba. — Hányadik telét tölti itt a Az akác vizesen is ég, így főhet az étek
