Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-15 / 296. szám
GAZDASÁG 1994. december 15., csütörtök A vas-műszaki bolt újra a lakosság szolgálatában áll. Jelenleg játékot, ajándékot és lakásfelszerelési tárgyakat kínál a vásárlóknak. Felvételünkön Eszéki Orsolya mutatja a széles áruválasztékot Fotó: Such Tamás Újra a lakosság szolgálatában Mezőhegyesen évek óta üresen áll, s gazdátlanul várja sorsát a városközpontban, a Zala György-lakótelepen a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ cserbenhagyott régi vas-műszaki boltja. A privatizáció során, s az áfész felszámolá- sarévén nemrégiben új gazdát kapott a mintegy 380 négyzetméteres üzlethelyiség. Az új tulajdonos üzletház jelleggel kívánja a jövőben az épületet üzemeltetni. A tervek szerint legalább háromféle profillal áll majd a város lakosságának szolgálatában. Első lépcsőként e hét elejétől a játék-, ajándék- és lakásfelszerelési bolt nyílt meg. Több mint 170-féle játékból választhatnak a vásárlók, akár ünnep előtt, akár karácsony után széles kínálatával igyekszik elnyerni a gyerekek és szüleik bizalmát. Fontos az is, hogy körülbelül nyolc mező- hegyesinek szeretnének itt munkahelyet biztosítani, ami nem is oly jelentéktelen a mostani munkanélküliség világában. Az üzlet naponta 9 órától 18 óráig, hét végén pedig 8 órától 12 óráig tart nyitva. Érdemes betérni. Ménesi György Az Iposz az 1995. évi gazdasági feltételekről Ki fizeti a számlát? Hírek Előadás. A Békés Megyei Iparszövetség 1994. december 16-án 10 órától előadást szervez. Dr. Szolnoki Béla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a társasági adó aktuális kérdéseiről tart előadást. Az előadás helyszíne: a Békés Megyei Iparszövetség székháza, Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Az előadás a tagszervezetek részére díjtalan, nem tagszervezetek részére 2000 Ft/fő. Érdeklődni a 442-311 -es telefonszámon Druganné Csepregi Magdolnánál lehet. Továbbképzés. A British Council és a Brit Ipari Szövetség közösen létrehozta a „Know-How Alapot”, melynek célja, hogy segítséget adjon — elsősorban továbbképzés keretében — a kelet-európai országok vállalatainak. Az alap új lehetőséget ajánlott a kamarák felé, melynek keretében öthetes ösztöndíjat biztosít azon magyar cégvezetőknek, akik rendelkeznek döntési jogkörrel annak érdekében, hogy a tanultaknak megfelelően szervezett és vezetési változásokat valósítsanak meg saját cégeiknél. A képzés lehetőséget nyújt, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek Nagy-Britanniá- ban a vezetői munkáról a brit iparban és kereskedelemben. Az alap fedezi a két ország közötti oda-vissza út, valamint a brit utazás költségeit és a szükséges napidíjat. A jelentkezés feltételei: vezetői beosztás, maximum 45 év, munkaadói támogatás, jó angol nyelvtudás. Előnyben részesülnek azok, akik konkrét tervekkel rendelkeznek. Bővebb információt a kamaránál kaphatnak az érdeklődők. Pénztártanács. Botos József elnökletével szerdán megalakult a Pénztártanács. A feladata az, hogy a pénzügy- miniszter és a Péntárfelügye- let tanácsadó testületéként segítse az önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak szervezését, működését. Erről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. Az Ipyrtestületek Országos Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy az 1995-ben bevezetendő jogszabályok hátrányosan megkülönböztetik a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozókat. A szervezet országos elnöksége értékelte az 1995. évi gazdálkodási feltételek várható alakulását, s állás- foglalásáról szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyet eljuttatott az MTI-hez. Az Iposz nyilatkozatában megfogalmazza: a parlament által elfogadott szigorító intézkedések nem segítik az állam- háztartás bel- és külföldi egyensúlyának javulását. Különösen sérelmesnek tartja a szervezet azokat a rendelkezéseket, amelyek szétválasztják a társasági adót fizető vállalkozók és a személyi jövedelemadót fizető vállalkozók jogait és lehetőségeit. Az utóbbiaknak ugyanis csak az adóval és tb-járulékkal terhelt jövedelmükből lesz módjuk beruházásra, tartalékolásra, míg a társaságok nem osztalék jellegű felhalmozási célú jövedelmének adótétele 18 százalékra mérséklődik. Az Iposz elnökségének meggyőződése, hogy az általa javasolt tartalékalap-számla újbóli bevezetése ösztönözte volna a befektetési célú megtakarításokat. Az Iposz úgy véli: fel kell készülni arra, hogy a jelzett negatív hatások bekövetkeznek, ezért keresi a lehetőségeket a törvény módosítására. Ennek alátámasztására figyelőszolgálatot építenek ki januártól kezdve az ipartestületeknél. Ezek regisztrálni fogják a gazdasági szigorításokból — tb-járulék, adó stb. — következő iparvisszaadások tényét és okait. Magyarországi beruházást tervez a Glaxo Magyarországi piaci pozíciójának megerősítése érdekében önálló raktárát épít az Ml-es és az MO-ás autópálya közelében a Glaxo angol gyógyszer- gyártó cég. A magyarországi leányvállalat vezetője, Gesz- tes Tamás elmondta, hogy 1,3 milliárd forintot költenek az orvosi kommunikációs és továbbképző központot, az automatizált raktárát és a gyógyszercsomagoló üzemet is magába foglaló épület kialakítására. A tereprendezési munkálatok már megkezdődtek, az építkezés jövőre indul, a központot a tervek szerint 1996- ban adják át. A Glaxo Kft. termelői áron számítva évente 2 milliárd forint értékű gyógyszert hoz forgalomba Magyar- országon. A vasutassztrájk napi 150 milliós bevételkiesést okoz a MÁV-nak, egymilliárdos kárt az országnak. Ki fizeti ezt meg? — kérdeztük dr. Horváth Ferencet, a közlekedési tárca helyettes államtitkárát. — A kár, amit a sztrájk okoz, valahol az adókban, az árak alakulásában bizonyára vissza fog köszönni a fogyasztónak. És a vasutasoknak is! — A MÁV napi bevételkiesését 150 millióra taksálják. Ezt a pénzt kifogja megtéríteni? — A gazdasági élet szereplőit különböző módon érinti a sztrájk. Azt a bizonyos napi egy milliárdot azoknak a gazdálkodóknak kell előteremteniük, leírniuk, akik a vasúttal kapcsolatban állnak. Ami a MÁV kárát illeti? Nincs személyszállítás, árufuvarozás, ez a pénz nem folyik be a vasút kasszájába, ennyivel nagyobb lesz a cég vesztesége az évvégi elszámoláskor. A fuvarozAz idén várhatóan 40-50 százalékkal több tenyészkocát értékesítenek a törzstenyésztők mint 1993-ban. A tenyészkanértékesítés pedig 5-6 százalékkal nő. Ezt Horváth Ernő, a Hústermelést Szervező Rt. (ISV) vezérigazgatója, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke mondta az MTI-nek. A sertéságazatban ismét fejlődés tapasztalható. Míg 1992-ben a törzs- és ellenőrzött tenyészetekben 21 ezer kocát tartottak, számuk 1993- ban 22 ezerre nőtt, és az idén ez a szám elérheti a 23 ezret. A tenyészállatok számának növekedése jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy 1995—96-ban minimálisan 20, ám jó esetben 30 százalékkal is nagyobb legyen a sertésállomány az idei 5 milliónál. A jó minőségű genetikai háttér ehhez rendelkezésre áll. Az állománynöveléshez és a vágósertés-előállításhoz a tató más szállítót keresett ezekre a napokra; hiába vesztegeltek a szerelvények, kiadások akkor is voltak, ezzel szemben pedig nem jelentkezett bevétel. Ez a bevétel lett volna az egyik forrása a béremeléseknek. — Valóban az a pénz úszik el, amiből a béreket emelték- volna? — Fizikailag nem, de mégis arról a pénzről van szó. Az elmaradt bevételeket a költségvetés nem fizeti ki, mert az árkiegészítés egy része független a teljesítménytől, másrésze a fogyasztói árakhoz kötődik és ha nincs jegyeladás, nincs kiegészítés sem. Hogy ezt meddig lehet tartani? A MÁV végülis gazdasági alapon működő társaság, ha megrendül, olyan következményekkel kell majd szembenéznie, amelyekre a vasutasok ma még gondolni sem szeretnek. SOMFAI Ferenczy Europress takarmány és a vágókapacitás adott az országban. Jövőre és az azt követő időszakban nem lesz szükség vágósertés-importra, sőt, exportárualapra is számíthatnak a kereskedők. Ehhez azonban feltétlenül szükség van arra, hogy a jelenlegi tenyészállat-importra és a törzstenyészetekben folyó munkára vonatkozó állami támogatás érvényben maradjon, és összege ne csökkenjen reálértékben. Ezen túlmenően a tenyésztőszövetség szakemberei azt is fontosnak tartják, hogy ne csak a minőségi állománycserét támogassa az állam, hanem a kocaállomány növelése is a támogatott kategóriába tartozzon. Jelenleg egyébként átlagosan egy-egy koca tenyésztésbe állításához 5 ezer forintot kapnak az államtól a gazdálkodók. Országosan a kocaállomány 380 ezer, amely akár 460 ezerre is növekedhet két év alatt. Jövőre több lesz a sertés Termékeik a legfelkapottabb butikokban kaphatók Nehéz volt rávennem Hatos Istvánnét, az Unicon Rt. vezérigazgatónőjét a találkozásra. Győzködtem pár hétig, míg ráállt a beszélgetésre. —Miért volt az ellenállás? — Dolgozni szeretünk, nem szerepelni — mondja szerényen a vezérigazgató asszony. — De ha már így kitartottak, akkor állunk rendelkezésükre... — Egy rövid visszatekintést kaphatnánk a ruhagyárról? — 1950 óta létezik a cég, budapesti központtal. Sok asszonynak és lánynak adott az évtizedek alatt megélhetési lehetőséget. 1992-ben lettünk részvénytársaság és 1993-ban privatizálták a céget. — Megtudhatjuk, hogy ki a tulajdonos? — Az orosházi Vasex Kft. privatizálta. —Mit fed az Unicon elnevezés? — „Lefordítva”, univerzális konfekció. Női felsőruházattal foglalkozunk. Amikor privatizáltak minket, az volt a feltétel, hogy ne kelljen változtani a gyár profilján, s lehetőleg senkit se küldjenek el. — Hányán dolgoznak a gyárban? — Hétszázötvenen. — Tud munkát is adni nekik? Van megrendelésük mostanában? — Hál’ istennek igen. Német partnerekkel dolgozunk, most elsősorban bérmunkát vállalunk. De vannak partnereink Hollandiában, Francia- országban és Olaszországban is. A költségeket pedig úgy irányítjuk, hogy elfogadtassuk a vevővel. Egy olasz szervező javaslata alapján új munkanormákat alakítottunk ki. Saját időmérőink mérik a különböző munkafázisokat, s ebből alakítják ki a normát, amit bevezetünk. — Mit szólnak ehhez a dolgozók? — Végül is valahol megértik, hogy erre szükség van. Azt gondolom, nekik is jobb, ha termelékenyebbek lesznek. — Hogyan állnak a technológiával? Hiszen köztudott, hogy a ruhagyár dolgozói, régen legalábbis, elavult gépekkel dolgoztak. — Persze nemcsak a normát, hanem a technológiát is igyekszünk korszerűsíteni. Modem számítógépes rajzológéppel dolgozunk, s nemsokára kapcsolódik ehhez a szabászat automatizálása is. Ettől elsősorban minőségi javulást várunk... — Köztudottan keveset kerestek, keresnek az itt dolgozók. Mivel tudják megtartani mégis őket? — Mindenképpen ki kell hangsúlyoznom, milyen remek munkatársaim vannak. Néha nem visznek haza többet, mintha munkanélküli-segélyen lennének. Mégis maradnak és remekül dolgoznak. Nem is akármilyen minőségben. hiszen termékeik a legfelkapottabb külföldi butikokban is megállják helyüket. Nagyon sokra becsülöm az itt dolgozók kitartását és munkáját. Remélem, előbb-utóbb nagyobb keresettel tudjuk honorálni őket. —Mik a terveik a jövőt illetően, hiszen gondolom nemcsak bérmunkát akarnak végezni. — A cég stratégiája, hogy a bérmunkát saját modellel váltsuk fel, s méghozzá oda vigyük, ahol már ismerik a termékeinket. Foglalkoztatunk egy olasz tervezőt, aki már az 1995—96-os kollekciót állítja össze. Biztos vagyok abban, hogy ezeket az erőfeszítéseket a piac előbb-utóbb honorálja majd. —Láttam Önöket az országban több helyen kiállítani, s bemutatókat tartani. — Nemcsak belföldön, hanem külföldön is szerepelünk. Kiállítást rendeztünk Düsseldorfban, Burminghamban. Igényesek a vevők, s az a tapasztalatom, hogy most már nálunk is igénylik a jó minőségű árut. — Anyagilag hogyan állnak? — Hozzuk a tervezett nyereségünket, a partnereink fizetnek, nincsenek kinnlévősége- ink és fizetési gondjaink sem. BÉ Modern géppel vasalják a blézereket. A gyár egyik legjobb partnere a német Zimmerman, akik Joseph Janard márkanévvel hozzák forgalomba a kabátkákat. Ez a legkeresettebb márka német honban Fotó: Kovács Erzsébet
