Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-15 / 296. szám

■BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Első világháborús emlékmű Körösladányban Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon:66-371355 Az oldal fotóit Balogh László készítette. Hirek ___ K ulturális ajánlat. Váro­si művelődési központ, Szeg­halom. December 13-án este hatkor a Sebes György Általá­nos Iskola estje. 16-án este fél hatkor az 1-es iskola karácso­nyi műsora. December 22-én 19 órakor Karácsonyi koncert az Ifjúsági Fúvószenekarral. Segített az önkormány­zat. Körösújfaluban Ungvári Jánosné Kossuth utcai lakásá­ban nemrég felrobbant egy gázpalack, a konyha kiégett. Az önkormányzat rendbeho­zatta a megrongálódott épületrészt, sőt még a anyag1 vásárlást is támogatta ötezer forinttal. Kati néni és „megfertőzött” gyerekei Már nem először hívják fel magukra a figyelmet a szeghalmi Sebes György Általános Iskola gyerekei. Többször vettek részt sikerrel rajzpályázatokon és a Füri Gáborné vezette természetkutatók is jó néhány díjat nyertek már. Most leg­újabb sikerükről beszélgetünk a tanár nénivel és két nyolca­dikos diákjával, Kiss Katalinnal és Lakatos Judittal. — Mi is volt ez az elsöprő siker?—kérdezzük először Füri Gábornét. — Még szeptemberben a „Természet ébredése társulat” pályázatot írt ki, „Nézz körül” címmel. Ebben a gyerekeknek arról kellett írniuk egy tanul­mányt, ami legjobban megra­gadta őket a természetben. Nos, erre tőlünk tizenhárom pályázat készült el és közülük Kiss Kati első, Nagy Mária második, Lakatos Jutka har­madik, Papp Ágnes ötödik he­lyezést ért el. — Nehéz volt megírni a pá­lyázatodat ? — fordulunk Kiss Katihoz, akinek „Egy pusztuló szikes tó” című tanulmánya méltán lett első. — Tulajdonképp nem, hi­szen Fűriné, Kati néni már ötö­dikben „megfertőzött” bennün­ket a természet szeretetével, vé­delmével és azóta szinte napi kapcsolatban vagyunk a kör­nyék szép részeivel. A tóról is több fényképünk volt már ko­rábbról, az anyag is hamar meg­fogalmazódott bennem. Kati néni biztatott, hogy írjuk meg és persze segített is végső formába önteni, de * nem befolyásolt bennünket a témaválasztásban. — Ez tényleg így van — kapcsolódik be a beszélgetésbe Lakatos Jutka—Kati néni „fel­dobott” néhány témát, amit ér­demes lenne feldolgozni és mi választottuk ki belőle, ami nekünk tetszett. Én a „barátaim­ról”, a nádirigóról és társairól, élőhelyükről írtam, akiknek fészkelőhelyeit már évek óta fi­gyelemmel kísérem. —A mostani nyertesek nyol­cadikosok, azaz végzősök. Balról Lakatos Jutka, jobbról Kiss Katalin pályaművükkel Lesz-e folytatása ennek a szép hagyománynak? — Az utánpótlás biztosított, hiszen a mostani ötödikes — hatodikosok is bekapcsolódnak a munkánkba, amely nemcsak pályázatok írásából áll, hanem — ahogy a lányok is mondták — szinte mindennapos a kap­csolatunk a természettel, igyekszünk megismertetni és megszerettetni velük. Önfeledt móka a szeghalmi előadáson Szafari és Mikulás Három napon keresztül Szeghalom környé­kén szerepelt a Staféta együttes Dambó, Dínó és barátai című műsorával. Mindenhol nagy sikert arattak a genzendorfi Safari-park által támogatott előadásukkal, melyben a park állatai fakadtak dalra. Mind a vésztői, mind a szeghalmi gyerekek szíves-örömest perdül­tek táncra, amikor a két főszereplő, Meisel Judit és Donáth László erre kérte őket. Mivel a fellépés időpontja éppen december hatodi- ka környékén volt, igazi Mikulás-ajándék volt a legkisebbeknek a műsor. Nyitni akarunk a lakosság felé Megjelent a Hírmondó. Napjainkban jelent meg a Dé- vaványai Hírmondó, a falu független közéleti lapja, ismét sok érdekes olvasnivalóval. Jótékony Mikulásbál. December első szombatján a bu-csai általános iskola iskola­széke jótékonysági bálát szer­vezett a helyi művelődési ház­ban. A rendezvényre várako­záson felül sokan jöttek el és a belépődíjon kívül is jócskán adományoztak, összesen több, mint harmincezer forint gyűlt össze, melyet iskolai eszközök vásárlására fordítanak, példá­ul lemezjátszót, tornaszereket vesznek. A bál olyan sikeres volt, hogy terveik szerint rövid időn belül újból megszer­vezik. Fenyőünnepi hozzájárulás. A biharugrai fenyőünnep mél­tó megünnepléséhez a helyi önkormányzat is igyekszik hozzájárulni, harmincezer fo­rintos támogatást biztosítottak erre a célra. Szobrok lepel alatt. A körösladányi polgármesteri hivatal igyekszik jó állapotban megőrizni a falu szobrait, téli­re műanyag védőburkolattal látta el őket. Iskolások fenyőünnepe. December 21-én délelőtt 10 órakor először az alsó-, majd 15 órától a felső tagozatos füzesgyarmati általános isko­lás diákok ünnepük a kará­csonyt a helyi művelődési köz­pontban. 1994. július elsején alakult meg a MÓL Rt. Füzesgyarmati Bá­nyászatiüzemének szállítási és karbantartási részlegéből a Pet- rolteam Kft. Céljaikról, lehető­ségeikről beszélgettünk Koncz- né Szendrey Zsuzsanna ügyve­zető igazgatóval és Kresák Imre szállítási üzletágvezetővel. — A kft. létrejötte része a MÓL Rt. azon stratégiájának, hogy a nem alaptevékenysége­ket leválasztja a termelésről — kezdte a tájékoztatást az ügyve­zető igazgató—. így alakultunk meg mi is, 60 milliós induló vagyonnal és 99 fővel, százszá­zalékos MOL-tulajdorTnal. Az „anyacéggel” jelenleg is szoros a kapcsolatunk, egyrészt bé­reljük az ingatlanokat, másfelől ők a legnagyobb megrendelő­ink, több, mint 90 százalékban. — A kft. tevékenységének két területe van, — veszi át a szót Kresák Imre — egyik szál­lítás, másik a járműjavítás. A szállításba beletartozik az autó­buszos személyszállítás épp­úgy, mint a teherfuvarozás. Vannak speciális eszközeink is, például 30 tonnás autódarunk. A járműjavításnál jól felszerelt műhelyünk van, képzett szak­emberekkel, ahol vállaljuk nyu­gati és keleti autók javítását. Terveink szerint a szállítást és a járműjavítást illetően nyitni akarunk külső megrendelők, a lakosság felé is. Szeghalom középületei A bíróság A bíróság épülete napjainkban Szeghalom középületei közül az egyik legtekintélyesebb a bíróság épülete, amelyben 66 éve működik az igazságszol­gáltatás. Az „1869—70-es törvé­nyek értelmében felállíttatott a magyar királyi gyulai tör­vényszék” és többek között Szeghalmon is járásbíróságot szervezett. Karai Antal törté­netíró szerint már 1855-ben felállították a járásbíróságot Szeghalmon. 1906-ban a járásbíróság ve­zetősége a hivatali helyiségek átalakítását sürgette. „Régi panasz a járásbíróságnál, hogy a hivatali helyiségek — külö­nösen pedig az irattár — oly szűk, hogy az ügyiratok min­den elképzelhető helyen, szek­rényben, szekrények tetején, sőt a földön illetve a padozaton lévő üres térségeket is elfog­lalja. E bajon segítendő a já­rásbíróság vezetője érintke­zésbe lépett egyrészről a köz­séggel, másrészről az igaz­ságügyi kormánnyal és si­került keresztülvinni, hogy a község megfelelő átalakításo­kat eszközöl és új irattári he­lyiségeket épít”. 1927. április 24-én azt írja a Szeghalom-vidéki Hírlap, hogy a járásbíróság építése kedvező mederben halad. A község tel­ket adományozott építés céljára a Hősök tere és a Petőfi utca sarkán. A bíróság épületét min­den településen a centrumban igyekeztek építeni, így történt ez Szeghalmon is. 1927 szep­temberében versenytárgyalási hirdetményt tettek közzé a Szeghalmon létesítendő királyi járásbírósági épület és fogház összes építő- és iparosmunkái­nak elvégzésére. Á terv készítő­je Császár Ferenc egyetemi ta­nár, aki specialista volt a bírósá­gok tervezésében. A kivitele­zők Koncz László hódmezővá­sárhelyi építőmester, dr. Melis János és Poljak Pál szarvasi épí­tész vállalkozók. Abban, hogy a község megkapta ezt az építési lehetőséget, dr. Temesváry Im­re képviselőnek jelentős része volt. 1927 őszén ezen a telken vi­1994. december 15., csütörtök Tiszta lap az újaknak Vasárnap négy évre eldőltek a legfon­tosabb dolgok a településeken, a lako­sok megválasztották saját képviselői­ket, polgármesterüket. A ,,területgaz­da” újságíró legelső szava az újonnan megválasztottakhoz a gratuláció, egy­ben sok sikert kívánok nekik nem könnyű munkájukhoz. Valószínűleg már az első három-négy ülés után ők is rájönnek, nehéz és bizony időnként háládatlan munkát vállaltak magukra. Az igények, elvárások nagyok, ehhez mérten a lehetőségek — legalábbis egyenlőre — lényege­sen csekélyebbek. Kellene az új út, a járda, az iskoláknak tisztességes ellátás és persze fejlődni is kellene, de miből?! Szóval, nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Am a lako­sok nagyobb része beléjük helyezte bizalmát, annak meg kell felelni. Tiszta lappal (és sajnos gyakran üres, vagy adóssággal terhelt kasszával) indulnak, de türelmi idő nincs, azonnali döntéseket kell hozni. Az előző testületek munkájáról megjelent kritikus újság­cikkeket nem mindenki egyformán tűrte, noha a jószándék aligha volt vitatható. Most az újaknak sem tudom azt meg­ígérni, hogy csupa jót írok róluk (csak, ha mindent úgy csinálnak!), ám az előbb említett tiszta lap most és itt is igaz. Abból indulok ki, hogy minden testületi tag, polgármester csakaközösségérdekébenakarmunkálkodni, akárpártszempon­tok ellenében is. Egyben azt kérem a most megválasztottaktól, ők is higgyék el, csak a jobbítás szándéka vezérel még akkor is, ha esetleg kritikus hangot ütök meg velük szemben. Még egyszer sok sikert mindannyiuknak! Könyv a hímzésekről Közel húsz évig tanította az ü- gyes kezű körösladányi lányo­kat — asszonyokat a hímzés fortélyaira Kiszely Jánosné me- zőberényi népi iparművész. Nemrég elköszönt kedves tanít­ványaitól, ám hogy sok-sok év nem múlt el nyomtalanul, azt igazolja egy hamarosan megje­lenő könyve a körösladányi fe­hérhímzésekről, mely húszéves gyűjtőmunka eredménye. A ki­advány szponzorai között talál­juk a helyi önkormányzaton kívül a Henkel-Hungáriát és a Barátság Szövetkezetét is. A jól felszerelt műhelyben ügyes szakemberek dolgoznak dám szüreti mulatságot rendez­tek, október végén pedig már elkezdődtek a munkák. 1927. november 20-án a fogház alapo­zását is elkezdték. Az is kiderült az újságcikkből, hogy a munkák nem haladtak zökkenőmente­sen. A vállalkozó ellen a világ­válság idején csődeljárás indult, vitéz Koncz öngyilkos lett, a munkát alvállalkozók fejezték be. Sajnos az átadásról a korabe­li újság nem tudósított, ám ami­kor novemberben elkészültek a munkával, ez lett a település legszebb épülete. Már méreteivel is mutatja fontosságát, kimagaslik a kör­nyezetből. Építészeti rendje al­kalmazkodik a jogrendhez, a formák és a színek harmóniája itt megvalósult. A tervező jól ismerte azokat a követelménye­ket, amelyeket a bíróság megkí­ván belsőépítészetileg. Az épületbe lépve a lépcső méltó­sága figyelmeztet, komolysá­got parancsol. A tágas folyosó a várakozás helye, kár, hogy nem fűtött. Szeghalmon csak itt talá­lunk boltíves műkőkerettel készült ajtókat. Az épület stílusa eklektikus, kivitelezése igé­nyes, szép munka, az oromzat népies díszítéssel készült. A fő­bejárati ajtó boltívében rózsa­ablakra emlékeztető félkör (Ka- talin-kerék) van, ami hét szi­romra oszlik. A két ajtószámy egy-egy finoman mintázott kis rózsaablak díszítést kapott. A belső, udvari ajtó kronosztiko- nos 1930-ban készült el, ez lehe­tett a teljes befejezés éve. A járásbíróság kiköltözött a köz­ségháza épületéből. Nemcsak építésekor, ha­nem ma is azt mondhatjuk, hogy a város legimpozánsabb épületei közé tartozik. A bör­tön, amely a bírósággal közös telken volt, 1962-ben meg­szűnt, az épületben négy lakást alakítottak ki. 1984-ben részleges felújí­tást végeztek, ami falfűrésze- lésből, festésből állt. Kár, hogy a lendület, ami a 20-as években a település középüle­teinek építésével elkezdődött, megszakadt. Jelenleg a földszinten a Váro­si Ügyészség és a bíróság könyvtá­ra található, az emeleten pedig az igazságszolgáltatás van. Szarka Sándorné

Next

/
Oldalképek
Tartalom