Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-14 / 295. szám
1994. december 14., szerda CSALÁDI OLDAL kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Érdekességek Támad a joghurt. Ki gondolta volna a köztudottan egészsége joghurtról, hogy nem tesz jót a fogaknak? De közvetlenül a joghurt elfogyasztása után nem szabad fogat mosni! Ez látszólag ellentmond a fogorvosok tanácsának, hogy minden étkezés után mossuk meg a fogunkat, de mint mindenre erre megvan a magyarázat. A joghurtban igen nagy mennyiségben előforduló tej sav ugyanis kioldja a fogzománc kálium- és foszfáttartalmát. Ha ezt követően fogkrémmel és fogkefével nekiesünk a fogainknak, azok a dörzspapírhoz hasonlóan lesmirglizik a fogat védő zománcréteget. Ezért a joghurt után inkább alaposan öblítsük ki a szájüreget, és rágjunk el egy cukormentes rágógumit. A rágógumi hatására fokozódik a nyáltermelődés, amely a fogak számára védő hatású. A gyümölcs savtartalmánál fogva szintén megtámadja a fogzománcot, tehát fogyasztása után ajánlatos legalább egy félórát várni a fogmosással. Lézer és paradicsom. Az USA-ban új eljárással kezelik az arteriosztkle- rózist: az erek belső falát lézersugárral megtisztítják a koleszerinlerakó- dástól. A beavatkozást magas karotintartalmú étrenddel egészítik ki, és a betegeket egy hétig sárgarépa- és paradicsomkúrára fogják. A karoti- noidok ugyanis felszívódnak a koleszterinlerakódásokba, így azokat könnyebb eltávolítani a lézersugárnak, emellett védik az érfalakat is. Kurt Tepperwein: /S4it árul el a betegséged? c. könyv utánvétellel megrendelhető (273 Ft + postaköltség) a következő címen: Kondacs Mihály könyvkereskedő, 5552 Kardos, pf. 12. Telefon: (66) 388-577. A karácsony egyik íratlan szabálya, hogy az ajándék különbözzön a névnapi, születésnapi, ballagási és egyéb személyes évfordulókhoz kötődő figyelmességektől. Most nem az ajándék értéke, emlék-jellege vagy éppen praktikus mivolta a fontos, hanem az, hogy örömöt szerezzen. A tinik sok apróbb-nagyobb vágyat dédelgetnek, divatos holmit, játékot vagy akár különféle csacskaságot szeretnének — voltaképp ezekből az ábrándokból lehet és érdemes karácsonykor egyet vagy többet teljesíteni. Ezúttal azonban próbáljunk engedni saját ízlésmércénkből: a nekünk nemigen tetsző göncöket, csingi- lingiket, „menő cuccokat” egyes-egyedül az minősíti, hogy örömöt szerzünk-e vele annak, aki kapja. A szeretet ünnepének fontos hangulati eleme a meglepetés. Ügyeljünk rá, hogy gyertyagyújtásig, az ajándékok családi bontogatásáig ne tudják meg a legfiatalabbak, hogy mit rejtegetnek a nevükre szóló ajándékcsomagok. Már csak azért se, hogy amikor lehull a „titokról” a lepel, szeméből, arcáról leolvashassuk: eltaláltuk-e szíve vágyát. Amit nyomatékkai szeretnénk az apukák, anyukák figyelmébe ajánlani: karácsonykor rendszerint még a szó valódi értelmében háborúban álló felek is fegyverszünetet tartanak. A családon belül is ássuk el a csatabárdot. Lehet, hogy az ebadták kevéssel előbb rossz fát tettek a tűzre; lehet, hogy baj van magatartásukkal, tanulásukkal és megérdemelnék a büntetést. De a karácsonyt nyugodtan tekinthetjük a házi fegyvemyugvás időszakának. Talán még pedagógiailag is hatásosabb, ha nem ajándékmegvonással, fejmosással vagy fokozott szigorral, inkább megbocsátó szeretettel, figyelemmel tesszük emlékezetessé a rosszcsontoknak is az ünnepet. Jó alkalom viszont a karácsonyi készülődés, hogy a mások iránti figyelem, az ajándékozás kölcsönösségének erényét „gyakoroltassuk” velük. Segítsünk abban — ne csak megemelt zsebpénzzel, haMit árul el a betegséged? Kurt Tepperwein könyvének szándéka, hogy mind több ember számára megmutassa az utat a lélekben rejlő gyógyító, éltető erők aktivizálására, hogy mind többen élhessünk sikeresen, boldogan. A könyv a lélek és test kölcsönhatását világítja meg. A szerző felfogása szerint testünk nem csupán azt mondja el nekünk, miben vétettünk az élet ellen, hanem mindig pontosan megmondja azt is, mit kell termünk, hogy ismét teljes harmóniában élhessünk. Megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük föl a betegségek tüneteit, hogyan értelmezzük őket. A könyv 97-féle betegség lelki okait tárgyalja, megoldásokkal együtt. Részletesen tárgyalja például a könyv napjaink egyik legégetőbb problémáját, a szülő és gyermeke közötti viszonyt. Sajnos, vagy talán szerencse az, hogy ezt a problémát vissza lehet vezetni a szülésre, születésre. A koraszülés a gyermekkel szembeni belső, többnyire öntudatlan vagy elfojtott elutasításra utal. Az anyában idő előtt tudatosult, milyen változást fog előidézni a gyermek megjelenése. Következésképpen öntudatlanul megkísérli, hogy a magzattól, mint „nyugtalansáSzexposta Dr. Bordás Sándor rovata 68 éves, három és fél éve özvegy vagyok, egy gyermekem van. Szerettem a férjem, mindig hű voltam hozzá. Most, hogy ide kerültem a nyugdíjasotthonba, összeismerkedtem egy nótámnál egy évvel öregebb férfival. Nagyon jó a kapcsolatunk, sokat vagyunk együtt. Nagyon boldog vagyok, ha csak a kezét foghatom. Sokszor csókolózunk, az is nagyon jó érzés, szexuális kapcsolatunk nincs. Honnan van ez a szerelem ilyen korban, nem ismerek magamra. Nem szeretném, ha a fiam megtudná. Itt a személyzet tud róla, hogy szeretem. Úgy érzem, szerelmünk kölcsönös. Kedves doktor úr, van ezen szégyellnivaló? Remélem, ezt nem nevezik k... Kettesben mindennap gyümölcsöt fogyasztunk, nem iszunk szeszes italokat, nem dohányzunk. Rendes asszonynak érzem magam, csak sajnos nagyon szerelmes vagyok már 5 hónapja. Kérem, adjon választ. — Kedves asszonyom, nincs ezen semmi szégyellnivaló, ez a természetes. Fontos, hogy merje vállalni érzéseit elsősorban önmaga előtt, utána a barátja előtt, aki ezt az érzést viszonozza. A környezet a szerelemben a legkevésbé számít. Nagyon fontos, hogy merjük vállalni önmagunkat mind a szerelemben, mind pedig más területeken. Van egy régi mondás, amely valahogy így hangzik: „Odaát nem azt fogják tőled megkérdezni, hogy miért nem lettél Mózes, hanem azt, hogy miért nem lettél önmagad”. 16 éves lány vagyok. A fiúm azt akarta, hogy feküdjek le vele, de én még korainak tartom. Késeibb azt mondta, hogy legalább pettingeljünk. Mit jelent az a szó, hogy pettingelni? — A petting szerelmi játékot jelent, és ha a szexuális élet fejlődését figyeljük, akkor az önkielégítes és a közösülés között helyezkedik el. Petting alatt általában (de nem mindig) mind a fiú, mind a lány eljuthat az orgazmushoz egymás erogén zónáinak ingerlésével, közösülés nélkül. Fő előnye, hogy elősegíti a partnerhez való alkalmazkodást, a szexuális összhang kialakítását, és ugyanakkor nincs szükség a fogamzásgátlásra, tehát a terhességtől való félelmet kizárja. Bizonyos idő után a petting kevésnek bizonyul, és harmonikus kapcsolat esetén a pettinget a közösülés váltja fel. A szürke- és a zöldhályog nem ugyanaz nem okos szóval, tanáccsal is —, hogy lehetőleg saját készítésű ötletes, személyre szóló ajándékokkal maguk is megízleljék az érzést: nemcsak kapni jó, hanem adni is. A családtagok titkos vágyainak kipu- hatolására, az együttes tervez- getésre és vásárlásra kötött alkalmi szövetség maga is szívmelengető karácsonyi ajándék — szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress ga” kiváltó okától a lehető leggyorsabban „megszabaduljon”. E tény a tudatban erőteljes ellenkezésbe ütközik, a koraszülés mégis annak kísérlete, hogy kibújjunk a felelősség alól. A túlhordás testi és lelki vonatkozásban egyaránt a koraszülés ellentéte. Az anya minél hosszabb ideig szeretné birtokolni, a hatalmában tartani gyermekét. A test látható formában ki is fejezi ezt a viszonyulást, ugyanakkor világosan jelzi, hogy anya és gyermeke elválásának előbb-utóbb be kell következnie, mert így kívánja az élet természetes folyása. A könyvvel kapcsolatban érdeklődni Kondacs Mihálynál (5552, Kardos, pf.: 12.) lehet. Keddi családoldalunk „Szüksége van látászavarra?” című anyagában sajnálatos elírás történt: a szürkehályog lelki okait is zöldhályog bekezdéssel írtuk le. A betegségben szenvedőktől elnézést kérünk, s a fejezet ismételt, immár helyes közlésével remélhetőleg közreműködhetünk gyógyulásukban. A szürkehályog lelki hátteréről a következőket írják Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez című könyvükben: „A beteg nem lát élesen többé. Amíg a dolgokat élesen látjuk, azok megőrzik élességüket — azaz megsebezhetnek bennünket. Ha homályunk feloldja a dolgok sebző élességét, világunk is elveszíti a megsebzés veszélyét. Az életlen látás környezetünktől s így magunktól is megnyugtató távolságtartást jelent.” A betegek még azért is „húzhatnak redőnyt” a szemük elé, mert sötétnek látják a jövőt. Nem elég tehát a hályogot eltávolítani, érdemes jövőképüket is örömtelibbé, bizakodóbbá tenni. Az úgynevezett zöld hályog esetén megnő a szemben a belső nyomás. Mindez a test síkján csőlátást eredményez, a lélek síkján a visszatartott könnyek pszichés nyomására szól. Meghúzódhat mögötte még engesztelhetetlenség is, avagy régi sérelmek okozta feszültség őrizgetése. Ebben az esetben a betegeknek — gyógyulás közben — érdemes a megbocsátás képességét is elsajátítaniok. Mit hozzon a Jézuska? Téved, aki azt gondolja, hogy a karácsonyi ajándékok gond- ját-örömét pénzzel könnyű megoldani. Az anyagiak persze fontosak, de sok szülő a karácsonyi rejtett pénztartalékkal a zsebében is nehezen tudja eldönteni, mit tegyen a tizenéveseknek a fa alá. Nyugdíjasoknak A kitartás jutalma?! Többen ülnek, állnak az orvosi rendelő előtt. Van, akinek derűt sugároz a tekintete, van, aki lehajtott fejjel gondolkozik. Mindenki ismeri már a legújabb vércukor-eredményét, és várja a főorvos úr véleményét, tanácsát. Két fejkendős néni melletti üres székre lehuppanok. A várakozás feszültségét jó egy kis beszélgetéssel oldani. Hamarosan a két néni belemerül a tanácsadásba, hogy mit mivel és hogyan egyen az ember, de nincs az a komputer, amely gyorsabban számolná ki, hogy egy zsemle helyett mennyi krumpli, borsó, bab, alma stb. fogyasztható, minta két százráncú fejkendős néni. Én félénken megemlítem, hogy egyszerűbb számítási mód is van, de ők határozottan állítják, hogy nincs! Különben is a főorvos úr is így mondta! A két nénire lassan sor kerül... Kijönnek, szemük vidáman csillog, sugdolóznak egymással, az előbbi nyájasságuk velem szemben elmúlik—biztos valami rosszat mondhattam—, de azért fülelek. Hiába, szlovákul folyik a diskurzus. Az egyikőjük a kis motyójában kutat, arcán a tízezer ránc külön-külön nevet, szeme huncut, kezét összecsukva nyújtja a másiknak, melyben valami csillog. A papírból egy-egy bonbonmeggy kerül elő és jóleső érzéssel jutalmazzák meg magukat az elmúlt negyedévi sikeres diétáért! A boldogság, elégedettség sugárzik egész lényükből. Ilyen kevés is elég a boldogsághoz! Kelemen Éva Irodalmi délután A Haán Lajos helytörténeti nyugdíjasklub meghívására november 30-án Békési úti helyiségünkben megjelent Heté- nyi György mezőkovácsházi költő, aki saját verseit felol- vasva-szavalva, előadást tartott a költészet fontosságáról és szépségéről. Tagjaink, akik nagyon szeretik a verseket, és ők maguk is írnak és szavalják saját verseiket, nagyon sok kérdést tettek fel a költészettel kapcsolatosan. Az előadást, a válaszadást nagy tetszéssel fogadták és nagy tapssal jutalmazták. Utólag is hálásan köszönjük a szép délutánt Hetényi Györgynek, a Dél-Alföld költőjének. Sótyi György KULTÚRFELELŐS Életünk naposabb oldala... Ebben a mai rohanó és gondterhes világban, melyben már lassan ki sem ismerjük magunkat, sikerült sokunknak — nekem legalábbis — megtalálni azt a kicsinyke részt, melyen még van remény arra, hogy érdemes tenni embertársainkért valamit. A nyugdíjasegyesületben, ahol régi jó ismerőseinkkel találkozunk, vagy éppen ott ismerkedtünk össze sorstársainkkal, megpróbálunk egymás gondján- baján segíteni. Előfordul olyan eset is bőven, hogy ténylegesen anyagiakban nem sikerül a problémákat megoldani, de már az is sokat számít, hogy meghallgatjuk őket és velük vagyunk. Városunkban több klub működik, ahol a nyugdíjasok rendszeresen találkoznak, s minden alkalommal programot szerveznek. Ezek a délutánok segítenek egy kicsi elfeledtetni szomorúságunkat, betegségünket, anyagi problémáinkat, ilyenkor csak arra figyel mindenki, mi is történik. Megbeszéljük az eseményeket, örömeinket egymással megosztjuk és egész vidám hangulat kerekedik. Ilyenkor szinte mindenki átadja magát arra a pár órára a pillanat hangulatának és azon van, hogy ő is részese legyen a délután sikerének, legyen az szórakozás, egy-egy előadás, vagy éppen kötetlen beszélgetés, nótázás. Ilyenkor újra egy kicsit gondtalanabbak vagyunk, s örülünk annak, hogy mindnyájan ott lehetünk. Ha valaki nem jön el már kérdezzük egymástól, mit tudsz róla — nem beteg véletlen — vagy csak éppen más elfoglaltsága van? Reméljük, egészségünk és optimizmusunk még sokáig kitart, s szorgalmaskodhatunk annak érdekében, hogy a magára maradt embertársainkon továbbra is ebben a szellemben segíthetünk, jó szívvel és jó szándékkal. Kívánunk minden nyugdíjas társunknak jó egészséget, bizakodást az élethez, sok örömöt, boldogságot családja körében. G.-né, Békéscsaba