Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-14 / 295. szám

1994. december 14., szerda CSALÁDI OLDAL kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Érdekességek Támad a joghurt. Ki gondolta volna a köz­tudottan egészsége jog­hurtról, hogy nem tesz jót a fogaknak? De közvetlenül a jog­hurt elfogyasztása után nem szabad fogat mosni! Ez látszólag ellentmond a fogorvosok tanácsának, hogy minden étkezés után mossuk meg a fo­gunkat, de mint mindenre erre megvan a magyará­zat. A joghurtban igen nagy mennyiségben elő­forduló tej sav ugyanis ki­oldja a fogzománc káli­um- és foszfáttartalmát. Ha ezt követően fogk­rémmel és fogkefével ne­kiesünk a fogainknak, azok a dörzspapírhoz ha­sonlóan lesmirglizik a fo­gat védő zománcréteget. Ezért a joghurt után in­kább alaposan öblítsük ki a szájüreget, és rágjunk el egy cukormentes rágógu­mit. A rágógumi hatására fokozódik a nyáltermelő­dés, amely a fogak szá­mára védő hatású. A gyümölcs savtartalmánál fogva szintén megtámad­ja a fogzománcot, tehát fogyasztása után ajánla­tos legalább egy félórát várni a fogmosással. Lézer és paradicsom. Az USA-ban új eljárással kezelik az arteriosztkle- rózist: az erek belső falát lézersugárral megtisztít­ják a koleszerinlerakó- dástól. A beavatkozást magas karotintartalmú étrenddel egészítik ki, és a betegeket egy hétig sár­garépa- és paradicsom­kúrára fogják. A karoti- noidok ugyanis felszí­vódnak a koleszterinlera­kódásokba, így azokat könnyebb eltávolítani a lézersugárnak, emellett védik az érfalakat is. Kurt Tepperwein: /S4it árul el a betegséged? c. könyv utánvétellel megrendelhető (273 Ft + postaköltség) a következő címen: Kondacs Mihály könyvkereskedő, 5552 Kardos, pf. 12. Telefon: (66) 388-577. A karácsony egyik íratlan sza­bálya, hogy az ajándék külön­bözzön a névnapi, születésna­pi, ballagási és egyéb szemé­lyes évfordulókhoz kötődő fi­gyelmességektől. Most nem az ajándék értéke, emlék-jel­lege vagy éppen praktikus mi­volta a fontos, hanem az, hogy örömöt szerezzen. A tinik sok apróbb-nagyobb vágyat dé­delgetnek, divatos holmit, já­tékot vagy akár különféle csacskaságot szeretnének — voltaképp ezekből az ábrán­dokból lehet és érdemes kará­csonykor egyet vagy többet teljesíteni. Ezúttal azonban próbáljunk engedni saját ízlés­mércénkből: a nekünk nem­igen tetsző göncöket, csingi- lingiket, „menő cuccokat” egyes-egyedül az minősíti, hogy örömöt szerzünk-e vele annak, aki kapja. A szeretet ünnepének fon­tos hangulati eleme a megle­petés. Ügyeljünk rá, hogy gyertyagyújtásig, az ajándé­kok családi bontogatásáig ne tudják meg a legfiatalabbak, hogy mit rejtegetnek a nevük­re szóló ajándékcsomagok. Már csak azért se, hogy amikor lehull a „titokról” a lepel, sze­méből, arcáról leolvashassuk: eltaláltuk-e szíve vágyát. Amit nyomatékkai szeretnénk az apukák, anyukák figyelmé­be ajánlani: karácsonykor rendszerint még a szó valódi értelmében háborúban álló felek is fegyverszünetet tarta­nak. A családon belül is ássuk el a csatabárdot. Lehet, hogy az ebadták kevéssel előbb rossz fát tettek a tűzre; lehet, hogy baj van magatartásukkal, tanulásukkal és megérdemel­nék a büntetést. De a kará­csonyt nyugodtan tekinthetjük a házi fegyvemyugvás idősza­kának. Talán még pedagógiai­lag is hatásosabb, ha nem aján­dékmegvonással, fejmosással vagy fokozott szigorral, in­kább megbocsátó szeretettel, figyelemmel tesszük emléke­zetessé a rosszcsontoknak is az ünnepet. Jó alkalom viszont a kará­csonyi készülődés, hogy a má­sok iránti figyelem, az ajándé­kozás kölcsönösségének eré­nyét „gyakoroltassuk” velük. Segítsünk abban — ne csak megemelt zsebpénzzel, ha­Mit árul el a betegséged? Kurt Tepperwein könyvének szándéka, hogy mind több em­ber számára megmutassa az utat a lélekben rejlő gyógyító, éltető erők aktivizálására, hogy mind többen élhessünk sikeresen, boldogan. A könyv a lélek és test köl­csönhatását világítja meg. A szerző felfogása szerint testünk nem csupán azt mondja el nekünk, miben vétettünk az élet ellen, hanem mindig pontosan megmondja azt is, mit kell termünk, hogy ismét teljes har­móniában élhessünk. Megtud­hatjuk, hogyan ismerhetjük föl a betegségek tüneteit, hogyan értelmezzük őket. A könyv 97-féle betegség lel­ki okait tárgyalja, megoldások­kal együtt. Részletesen tárgyal­ja például a könyv napjaink egyik legégetőbb problémáját, a szülő és gyermeke közötti vi­szonyt. Sajnos, vagy talán sze­rencse az, hogy ezt a problémát vissza lehet vezetni a szülésre, születésre. A koraszülés a gyermekkel szembeni belső, többnyire ön­tudatlan vagy elfojtott elutasí­tásra utal. Az anyában idő előtt tudatosult, milyen változást fog előidézni a gyermek megjele­nése. Következésképpen öntu­datlanul megkísérli, hogy a magzattól, mint „nyugtalansá­Szexposta Dr. Bordás Sándor rovata 68 éves, három és fél éve özvegy vagyok, egy gyermekem van. Szerettem a férjem, mindig hű voltam hozzá. Most, hogy ide kerültem a nyugdíjasotthonba, összeismerkedtem egy nótámnál egy évvel öregebb férfival. Nagyon jó a kapcsolatunk, sokat vagyunk együtt. Nagyon boldog va­gyok, ha csak a kezét foghatom. Sokszor csókolózunk, az is nagyon jó érzés, szexuális kapcsolatunk nincs. Honnan van ez a szerelem ilyen korban, nem ismerek magamra. Nem szeretném, ha a fiam megtudná. Itt a személyzet tud róla, hogy szeretem. Úgy érzem, szerelmünk kölcsönös. Kedves doktor úr, van ezen szégyellnivaló? Remélem, ezt nem nevezik k... Kettesben mindennap gyümölcsöt fo­gyasztunk, nem iszunk szeszes italokat, nem dohányzunk. Rendes asszonynak érzem magam, csak sajnos nagyon szerelmes vagyok már 5 hónapja. Kérem, adjon választ. — Kedves asszonyom, nincs ezen semmi szégyellni­való, ez a természetes. Fontos, hogy merje vállalni érzéseit elsősorban önmaga előtt, utána a barátja előtt, aki ezt az érzést viszonozza. A környezet a szerelemben a legkevés­bé számít. Nagyon fontos, hogy merjük vállalni önmagun­kat mind a szerelemben, mind pedig más területeken. Van egy régi mondás, amely valahogy így hangzik: „Odaát nem azt fogják tőled megkérdezni, hogy miért nem lettél Mózes, hanem azt, hogy miért nem lettél önmagad”. 16 éves lány vagyok. A fiúm azt akarta, hogy feküdjek le vele, de én még korainak tartom. Késeibb azt mondta, hogy legalább pettingeljünk. Mit jelent az a szó, hogy pettingelni? — A petting szerelmi játékot jelent, és ha a szexuális élet fejlődését figyeljük, akkor az önkielégítes és a kö­zösülés között helyezkedik el. Petting alatt általában (de nem mindig) mind a fiú, mind a lány eljuthat az orgazmus­hoz egymás erogén zónáinak ingerlésével, közösülés nélkül. Fő előnye, hogy elősegíti a partnerhez való alkal­mazkodást, a szexuális összhang kialakítását, és ugyanak­kor nincs szükség a fogamzásgátlásra, tehát a terhességtől való félelmet kizárja. Bizonyos idő után a petting kevés­nek bizonyul, és harmonikus kapcsolat esetén a pettinget a közösülés váltja fel. A szürke- és a zöldhályog nem ugyanaz nem okos szóval, tanáccsal is —, hogy lehetőleg saját készí­tésű ötletes, személyre szóló ajándékokkal maguk is megíz­leljék az érzést: nemcsak kap­ni jó, hanem adni is. A család­tagok titkos vágyainak kipu- hatolására, az együttes tervez- getésre és vásárlásra kötött al­kalmi szövetség maga is szív­melengető karácsonyi ajándék — szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress ga” kiváltó okától a lehető leg­gyorsabban „megszabadul­jon”. E tény a tudatban erőteljes ellenkezésbe ütközik, a ko­raszülés mégis annak kísérlete, hogy kibújjunk a felelősség alól. A túlhordás testi és lelki vo­natkozásban egyaránt a ko­raszülés ellentéte. Az anya mi­nél hosszabb ideig szeretné bir­tokolni, a hatalmában tartani gyermekét. A test látható for­mában ki is fejezi ezt a viszo­nyulást, ugyanakkor világosan jelzi, hogy anya és gyermeke elválásának előbb-utóbb be kell következnie, mert így kívánja az élet természetes folyása. A könyvvel kapcsolatban ér­deklődni Kondacs Mihálynál (5552, Kardos, pf.: 12.) lehet. Keddi családoldalunk „Szük­sége van látászavarra?” című anyagában sajnálatos elírás történt: a szürkehályog lelki okait is zöldhályog bekezdés­sel írtuk le. A betegségben szenvedőktől elnézést kérünk, s a fejezet ismételt, immár he­lyes közlésével remélhetőleg közreműködhetünk gyógyulá­sukban. A szürkehályog lelki hátte­réről a következőket írják Thorwald Dethlefsen és Rüdi­ger Dahlke: Út a teljességhez című könyvükben: „A beteg nem lát élesen többé. Amíg a dolgokat élesen látjuk, azok megőrzik élességüket — azaz megsebezhetnek bennünket. Ha homályunk feloldja a dol­gok sebző élességét, világunk is elveszíti a megsebzés veszé­lyét. Az életlen látás környe­zetünktől s így magunktól is megnyugtató távolságtartást jelent.” A betegek még azért is „húzhatnak redőnyt” a szemük elé, mert sötétnek lát­ják a jövőt. Nem elég tehát a hályogot eltávolítani, érdemes jövőképüket is örömtelibbé, bizakodóbbá tenni. Az úgyne­vezett zöld hályog esetén meg­nő a szemben a belső nyomás. Mindez a test síkján csőlátást eredményez, a lélek síkján a visszatartott könnyek pszichés nyomására szól. Meghúzódhat mögötte még engesztelhetet­lenség is, avagy régi sérelmek okozta feszültség őrizgetése. Ebben az esetben a bete­geknek — gyógyulás közben — érdemes a megbocsátás ké­pességét is elsajátítaniok. Mit hozzon a Jézuska? Téved, aki azt gondolja, hogy a karácsonyi ajándékok gond- ját-örömét pénzzel könnyű megoldani. Az anyagiak persze fontosak, de sok szülő a kará­csonyi rejtett pénztartalékkal a zsebében is nehezen tudja el­dönteni, mit tegyen a tizenéve­seknek a fa alá. Nyugdíjasoknak A kitartás jutalma?! Többen ülnek, állnak az orvosi rendelő előtt. Van, akinek derűt sugároz a tekintete, van, aki lehajtott fejjel gondolkozik. Minden­ki ismeri már a legújabb vércukor-eredményét, és várja a főorvos úr véleményét, tanácsát. Két fejkendős néni melletti üres székre lehuppanok. A várakozás feszültségét jó egy kis beszélgetéssel oldani. Hamarosan a két néni belemerül a tanácsadásba, hogy mit mivel és hogyan egyen az ember, de nincs az a komputer, amely gyorsabban számolná ki, hogy egy zsemle helyett mennyi krumpli, borsó, bab, alma stb. fogyasztható, minta két százráncú fejkendős néni. Én félénken megemlítem, hogy egyszerűbb szá­mítási mód is van, de ők határozottan állítják, hogy nincs! Különben is a főorvos úr is így mondta! A két nénire lassan sor kerül... Kijönnek, szemük vidáman csillog, sugdolóznak egymással, az előbbi nyájasságuk velem szemben elmúlik—biztos valami rosszat mondhattam—, de azért fülelek. Hiába, szlovákul folyik a diskurzus. Az egyikőjük a kis motyójában kutat, arcán a tízezer ránc külön-külön nevet, szeme huncut, kezét összecsukva nyújtja a másiknak, melyben valami csillog. A papírból egy-egy bonbonmeggy kerül elő és jóleső érzéssel jutalmazzák meg magukat az elmúlt negyedévi sikeres diétáért! A boldogság, elégedettség sugárzik egész lényükből. Ilyen kevés is elég a boldogsághoz! Kelemen Éva Irodalmi délután A Haán Lajos helytörténeti nyugdíjasklub meghívására november 30-án Békési úti he­lyiségünkben megjelent Heté- nyi György mezőkovácsházi költő, aki saját verseit felol- vasva-szavalva, előadást tar­tott a költészet fontosságáról és szépségéről. Tagjaink, akik nagyon sze­retik a verseket, és ők maguk is írnak és szavalják saját versei­ket, nagyon sok kérdést tettek fel a költészettel kapcsolato­san. Az előadást, a válaszadást nagy tetszéssel fogadták és nagy tapssal jutalmazták. Utó­lag is hálásan köszönjük a szép délutánt Hetényi Györgynek, a Dél-Alföld költőjének. Sótyi György KULTÚRFELELŐS Életünk naposabb oldala... Ebben a mai rohanó és gond­terhes világban, melyben már lassan ki sem ismerjük ma­gunkat, sikerült sokunknak — nekem legalábbis — megta­lálni azt a kicsinyke részt, me­lyen még van remény arra, hogy érdemes tenni embertár­sainkért valamit. A nyugdíjas­egyesületben, ahol régi jó is­merőseinkkel találkozunk, vagy éppen ott ismerkedtünk össze sorstársainkkal, meg­próbálunk egymás gondján- baján segíteni. Előfordul olyan eset is bő­ven, hogy ténylegesen anya­giakban nem sikerül a problé­mákat megoldani, de már az is sokat számít, hogy meghall­gatjuk őket és velük vagyunk. Városunkban több klub mű­ködik, ahol a nyugdíjasok rendszeresen találkoznak, s minden alkalommal progra­mot szerveznek. Ezek a délutánok segítenek egy kicsi elfeledtetni szomo­rúságunkat, betegségünket, anyagi problémáinkat, ilyen­kor csak arra figyel mindenki, mi is történik. Megbeszéljük az eseményeket, örömeinket egymással megosztjuk és egész vidám hangulat kereke­dik. Ilyenkor szinte mindenki átadja magát arra a pár órára a pillanat hangulatának és azon van, hogy ő is részese legyen a délután sikerének, legyen az szórakozás, egy-egy előadás, vagy éppen kötetlen beszélge­tés, nótázás. Ilyenkor újra egy kicsit gondtalanabbak va­gyunk, s örülünk annak, hogy mindnyájan ott lehetünk. Ha valaki nem jön el már kér­dezzük egymástól, mit tudsz róla — nem beteg véletlen — vagy csak éppen más elfog­laltsága van? Reméljük, egészségünk és optimizmusunk még sokáig kitart, s szorgalmaskodhatunk annak érdekében, hogy a ma­gára maradt embertársainkon továbbra is ebben a szellem­ben segíthetünk, jó szívvel és jó szándékkal. Kívánunk minden nyugdí­jas társunknak jó egészséget, bizakodást az élethez, sok örömöt, boldogságot családja körében. G.-né, Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom