Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-02 / 285. szám

jjjÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. december 2., péntek Várlátogatók. Négy-öt­száz éve még riadalmat keltett volna a hír: betörtek a gyulai várba. Márpedig most ez meg­esett: a várfelújítás Budapest­ről tegnap Gyulára érkezett tervezője rendellenességet ta­lált a várban. Kiderült, hogy a széjjelséget betörők okozták. Ugyancsak most vették észre, hogy a gyulai szabadtéri szín­padnak is hívatlan látogatói voltak az elmúlt napokban. Átmenetileg hajlékban. Farkas Béla, a békéscsabai menekülttáborból hétfőn este eltanácsolt vajdasági férfi teg­nap ismét megkereste szer­kesztőségünket. Elmondta: át­menetileg sikerült szállást ta­lálnia. Újkígyóson fogadta be ideiglenes jelleggel egy — szintén a Vajdaságból szárma­zó — család, így Farkas úrral együtt már hatan laknak a kis lakásban. Klubdélután. A cukorbe­tegségről és szemészeti szö­vődményeiről lesz szó a cu­korbetegek klubdélutánján ma 15 órakor Békéscsabán, a Réthy Pál kórházban. A részt­vevők a jövő esztendő prog­ramjait is megbeszélik. Véradók elismerése. Szerdán Kisdombegyházon, a közösségi házban a Vöröske­reszt bensőséges hangulatú ünnepségén mintegy száz meghívott vöröskeresztes ak­tivistát köszöntöttek, s közülük kilenc véradónak kitüntetést nyújtottak át. Az eseményt Bedő Pálné szervez­te, aki három évtizede a helyi véradás mozgatója. A rendez­vényen felléptek a település általános iskolásai és a domb­egyházi citerazenekar tagjai. A kerékpáros halála. Megyénk területén egy halálos kimenetelű baleset történt teg­nap. Délután öt óra tájban Gyomaendrőd külterületén Szarvas irányában egy sze­mélyautó kerékpárost gázolt. „MINDEN OLVAS­MÁNY EGY MA­GOT HAGY HÁT­RA, AMELY KICSÍ­RÁZIK.” (Renard) Repeszgránátot találtak Mezőkovácsházán A múlt napjainkban is kísért, hisz Mezőkovácsházán az utóbbi időben szinte minden évben találtak egy-egy hábo­rús lövedéket. Ez történt a hét elején is. A mezőkovácsházi Új Alkot­mány Mezőgazdasági Szö­vetkezetben a szántóföldek talajelőkészítése közben egy szovjet gyártmányú 122 mm-es tábori tarack elneve­zésű repeszgránátra leltek. A gránát hatástalanításának körülményeiről Benczik Ist­ván főmérnök helyettes adott tájékoztatást. — A földeken tárcsázást végzett az egyik munka­gépünk, amikor hirtelen a felszínre került a lövedék. Mivel korábban ezen a területen 40—50 cm-es mélytalajlazítást végez­tünk, így feltételezhető, hogy ekkor került a felsőbb rétegekbe a gránát. Az ész­lelés után azonnal értesí­tettük a polgármesteri hiva­talt és a rendőrséget, majd megtettük az ilyenkor szo­kásos intézkedést. A hivatal értesítette Budapesten a Magyar Honvédség hivatá­sos tűzszerészeit, akik az „országos kőrútjuk” során éppen Püspökladányban tartózkodtak. Innen érkez­tek hozzánk, és még három kisebb robbanólövedéket is hoztak magukkal, amit szin­tén hatástalanítani kellett. Erre az eseményre tegnap délután került sor. A lövedé­keket egy másfél méter mély gödörbe tették és megfelelő óvintézkedések mellett fel­robbantották. Ez, mint azt bizonyára sokan hallották, nagy robbajjal és 1-2 kilo­méterről is észlelhető sötét füstfelhővel járt. Ezek a felszínre kerülő grá­nátok legtöbbször „éles” töl- tetűek. Aki ilyet talál, semmi­képpen se nyúljon hozzá és a tragédia elkerülése érdekében — mint tettük azt mi is — azonnal jelentse a polgármes­teri hivatalban. H. M. Negyvenöt éves a román gimnázium (Folytatás az 1. oldalról) iskolát hoztak létre a városban a térség gyerekei számára. Csak felső tagozatos oktatás folyt, hiszen az egyházi isko­lák ellátták az alsó tagozatos feladatokat. így 1948-ban már voltak hetedikesek, ám köz­ben megtörtént az iskolák álla­mosítása, megszűntek a nyolc- osztályos gimnáziumok. Ezért a hetediket elvégzett túlkoro- sak osztályozó vizsgát tehet­tek, s bizonyítványt kaptak a nyolc osztály elvégzéséről: 1949-ben megindulhatott a gimnáziumi oktatás a városhá­za éppen üressé vált épületé­ben. —Mi történt a 45 év alatt? — 1960-ig tartott a fejlődés első szakasza. Sok tanulónk volt a vidéki kistelepülésekről. Az iskola sorra megkapta ma is használt kollégiumait. A ma­gyarországi zárt román család még képes volt a nyelv átörö­kítésére. így a magyar nyelv és irodalmon kívül mindent ro­mánul tanítottak. Ennek aztán 1960-ban egy miniszteri ren­delet vetett véget, előtte persze nem kérdezték a kisebbsége­ket: bevezették a kétnyelvű oktatást. A tanulólétszám egy­re nőtt, viszont a kollégisták száma mind kevesebb lett. A mai oktatási épület kivitelezé­séhez 1978-ban láttak hozzá, 1981-ben már be is költöz­hettünk. A gimnáziumban végzettek döntő többsége főis­kolára, egyetemre került. A ro­mánság intézményein túl ott találjuk őket a kormányhivata­lokban, a minisztériumokban, a pedagógiai intézményekben, az egyetemi és főiskolai tan­székeken, a vámhivatalokban. Továbbtanulási mutatóink mindig is nagyon jók voltak. Ma a román nyelv mellett olaszt, németet és angolt is ta­nítunk, lehetőség van arra is, hogy a románt valaki idegen Budai János, a román gim­názium igazgatója egyben a Magyarországi Románok Szö­vetségének alelnöke is Fotó: Lehoczky Péter nyelvként tanulja. Ilyen érett­ségi vizsgát — kétévnyi ille­galitás után — éppen az idén tesznek először tanulóink. So­kat jelent az is, hogy iskolánk­ban családiasabb a kapcsolat a tanulók és a tanárok között, nagyobb a fegyelem, a rend is. Ez a helyzet 1958-ban alapo­zódott meg: az első itt érettsé­gizettek ekkor tértek vissza ta­nítani, s azóta ez a folyamat csak gazdagodott. —Szerencsésen kimaradtak a gyulai iskolák utóbbi évek­ben sok kárt okozó ,,ügyei- bó'l”. Azt viszont tapasztaljuk, hogy sajátos helyzetük ellené­re részei a város iskolarend­szerének. — Az EDÜ-ből, más ren­dezvényekből részt kívántunk vállalni, be is fogadtak bennünket. Magunk is egyre nyitottabbá váltunk a város egész tanulóifjúsága számára. Azt is tudjuk, hogy nem min­den román gyerek nálunk ta­nul. De a magyarországi ro­mán értelmiség gyakorlatilag innen indul. A máshol tanulók többnyire úgy találnak vissza — kiváló szakemberekként — ebbe a közösségbe, hogy a fel­sőoktatás román nyelvhez kö­tődő tanszékein folytatnak ta­nulmányokat. Tudatában va­gyunk annak, hogy konkuren­cia nélkül tanítani felelősség: olyan lesz a jövő nemze­dékünk, amilyet mi „gyár­tunk”. — Talán az sem tekinthető véletlennek, hogy a Román Kulturális Központ egybeépül majd az iskolával. — A gimnázium telkét ak­koriban olyanra méretezték, hogy egy kollégium is elférjen rajta. Pénz hiányában az nem épülhetett meg, most tehát van hová telepíteni a központot. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a legjobb szakemberek oktatási, újságírási és kutatási, kiadói és más feladatokat is vállaljanak. Az Antall-kor- mány kihelyezett ülése előtt dr. Pocsay Gábor polgármes­ter felkért, hogy fogalmazzuk meg a románság elképzeléseit. Szerettük volna egybehozni a néprajzi, folklór- és egyházi gyűjteményeket. Az egyház úgy döntött, hogy marad a Gróza-parkban. Ä központ megépítése megerősíti majd azt a tényt, hogy Gyula a hazai románság kulturális centruma. Ha közös házban, együttmű­ködve dolgozhatunk, a szak­emberek kölcsönös „elszívá­sa” elmarad. Hosszú vajúdás után, a kormánydöntésre ala­pozva pénzt kaptunk a tervek elkészítésére. Az elképzelések mai árakon négyszázötven­millióért valósíthatók meg. Most elindulunk az új kor­mányzathoz is. Az előző úgy döntött, hogy meg kell építeni a központot — igaz, nem mondta, mikor —, ezúttal az újon a sor: vállalja a megvaló­sítást. Először a kollégiumot, a konyhát és a nagytermet sze­retnénk megépíteni, mivel er­re már rengeteg program szer­vezhető. A második ütemben valósulhatna meg a többi egy­sé8- K. A. J. Elköszönt a békési testület Utolsó ülését tartotta tegnap délután Békés város önkor­mányzata. A búcsún a tizenki­lenc városatya közül kettő-há­rom kivételével valamennyi megjelent, s alkotó szellem­ben, gyors egymásutánban kö­vetkeztek a napirendek. Az el­ső érdemi döntés az 1902-től működő, 150 hektáros tangaz­dasággal rendelkező, 415 ta­nuló képzését végző helyi me­zőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet kérelmének ügyében született. Az intézmény vezetői kéréssel fordultak a testülethez, hogy az új tanévtől az iskola tartoz­zon megyei irányítás alá. Ezt egyebek között indokolja az a tény, hogy 294 diák nem béké­si, s közülük 26 más megyebe­li. A testület elfogadta az in­tézmény kérését, így a „Mez- gé” megyei irányítás alá kerül. Ezután néhány intézmény működési szabályzatát módo­sította a testület, majd jelentés hangzott el az önkormányzat idei gazdálkodásáról. Az elő­terjesztésből kiderült: a város működőképes, számláján — igaz, hogy az év végéig több milliós kifizetések még "hátra­vannak— 21 millió forint van. A város jövő évi költségvetési koncepciójával kapcsolatban elhangzott, hogy eddig egy- milliárd 22,5 millió forint áll rendelkezésre, ami jóval keve­sebb a szükségesnél. —sz— Megyénk nagy szociális terheket cipel A Szabad Demokraták Szövet­ségének Békés Megyei Szerve­zete tegnap délután Békéscsa­bán, a Terminál étteremben saj­tótájékoztatót tartott. Gaál Gyula országgyűlési képviselő, a parlament költségvetési bi­zottságának alelnöke a jövő évi költségvetési törvénytervezet­ről és az adótörvények várható módosításáról szólt. Dr. Sarka- diné dr. Lukovics Éva ország- gyűlési képviselő, Pap János, Békéscsaba polgármestere, dr. Pelcsinszki Boleszláv és Nagy Béla, az SZDSZ megyei listájá­nak vezetői — a közelgő önkor­mányzati választásokra való te­kintettel — a pártjuk Békés me­gyére vonatkozó elképzelései­ről informálták az érdeklődő média munkatársait. Elhangzott: a jövő évi költ­ségvetés előkészítése is jelen­tős vitákat váltott ki, ám min­denkinek tudnia kell, hogy a költségvetés lehetőségeit min­dig az adott gazdasági helyzet határozza meg. Az adótörvé­nyeknél is jelentősebb válto­zások várhatók (például az évi 500 ezer forint alatti jövede­lemből élők jobb feltételekre számíthatnak). Békés megyére vonatkozó­an elhangzott: megyénk nagy szociális terheket cipelő me­gye. Az ebből kivezető utat meg kell találni. Az eredmé­nyek érdekében pedig első­sorban a speciális szakmai háttér megvalósítása várat magára. Magyari Barna Vagyonvédelmi kiállítás Békéscsabán. Megyénkben az elmúlt évben csaknem 14 ezer bűncselekményt követtek el, ennek 87 százaléka vagyonunk ellen irányult. Sajnos egyre több esetben érezhető a sértett felelőssége is: nem tudjuk, hogyan védekezzünk, gyakran cselekedeteinkkel, környezetünkkel is segítséget nyújtunk a bűnözőknek. A rendőrség ezért egyre nagyobbTiangsúlyt fektet a bűnmegelőzési munkára, az emberek felvilágosítására. Ennek a munkának egyik állomása volt tegnap Békéscsabán, a Party étterem­ben tartott Vagyonvédelmi és biztonságtechnikai kiállítás. A megye 13 legrangosabb vagyonvédelmi kiállítója ízelítőt adott mindabból, amivel véahetjük otthonunkat, autónkat, vagyonúnkat: láthattunk többek között páncélszekrényeket, autó- és lakásriasztó berendezé­seket, biztonsági üvegeket és kipróbálhattuk a lézerrel működő gyakorlópisztolyt is Fotó: Kovács Erzsébet A nemzetiségi fiatalok érdekében A közelgő kisebbségi önkor­mányzati választások volt a központi témája annak a tag­gyűlésnek, amelyet a Magyar- országi Szlovák Fiatalok Szer­vezetének csabai baráti köre tartott tegnap a szlovák klub­házban. Elöljáróban Hirka János, a szlovákok képviselőjelöltje szólt a választással kapcsola­tos tudnivalókról, valamint a leendő kisebbségi önkor­mányzatok hatásköréről. Kul­túra, oktatás, média és a gazda­ság — e négy fő területen kap­nak beleszólást a helyi ügyek­be. Ezt követően Hirkáné dr. Csicsely Ilona és Krett Attila, szlovák kisebbségi önkor­mányzati képviselőjelöltek mutatkoztak be a jelenlévők­nek. Programjukban támogat­ni kívánják a csabai fiatalok Szlovákiában való tanulását, szakmai továbbképzését. Fon­tosnak tartják a szlovák hagyo­mányok, kultúra, nyelv meg­őrzését, csakúgy, mint egy szlovák ifjúsági sajtóorgánum létrehozását. Cs. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom