Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-09 / 291. szám
(REHES MEI1YEI HIRÜPGYULA ÉS KÖRNYÉKE 1994. december 9., péntek Otthon lesz az Alkonyból? A kisrománvárosi román ortodox katolikus templom Hírek Öt és fél milliárd. A gyulai képviselő-testület az elmúlt négy évben 60 rendes és 19 rendkívüli ülést tartott. Ebből 4 közmeghallgatáshoz kötődött. Eközben a képviselők 69 rendeletet alkottak, ugyanakkor 1061 esetben határozattal döntöttek. Munkájukban 12 bizottságra támaszkodhattak. A négy év alatt 5 milliárd 763 millió 536 ezer forintnyi költségvetési összeg sorsát határozhatta meg a testület Az oldalt Kiss A. János szerkesztette. írták: Baracsi Magdolna és Kiss A. János. A fotókat Kerekes István készítette. Telefon: (66)450-450. Szombaton reggel különös hadtest vonult be a benedeki Alkony Idősek Otthonába. A Békés Megyei Képviselő-testület Pulmonológiai Szakkórházának — mely ugyancsak Gyulán található — dolgozói vonultak oda, hogy szombatjukat feláldozva „gatyába rázzák” az intézményt. Kajtorné Barcs Lenkétől, a kórház gazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy mostak, meszeltek, festettek a dolgozóik, rendbe szedték az elektromos rendszert, eltávolították az udvar szemetét, fűthetővé tették a fürdőszobákat. Kezd alakulni a helyzet, ám mindez még csak az elsősegély kategóriájába tartozik. Felvételeink még november 27-én készültek. A nagyobb képen: életveszélyes és szabványtalan elektromos szerelés az egyik fürdőszobában. A kisebben: mikrohullámú sütő mikrobákkal... A harmadik lap Katolikus Egyházi Tudósító címmel megjelent a gyulai katolikus plébánia időszakos kiadványának első száma. A lapot Kovács József plébános szerkeszti. Apor Vilmos és Bi- elek Gábor plébános! szolgálata egy-egy időszakában rendszeresen megjelent a Gyulai Katolikus Egyházközség lapja, most várhatóan negyedévenként kerül ki újabb Tudósító a nyomdából. Petróczki Zoltán az önkormányzati választásokról készült írásával szerepel a lapban, mely közzéteszi az MDF és a KDNP gyulai szervezetei jelöltjeinek névsorát. Domokos György az egyházközség képviselő-testületének tevékenységéről tájékoztat cikkében. Dr. Bányász Vince, az Apor Emlékbizottság Gyulai Szervezetének elnöke Apor Vilmos boldoggá avatásának állásáról tudósít. Az egyházi hírek mellett a Szentmisék rendjével — így az ünnepi miserenddel is— találkozhatunk a lapban. Bálintné Túrái Erzsébet az óvodai katolikus hittanoktatást értékeli. Kovács László plébános és Veréb László segédlelkész ünnepi üdvözlettel fordul az olvasókhoz. Magunk sok sikert kívánunk az új gyulai lapnak! Egyedül a fülke magányában Menjenek el választani! Ennél többet aligha mondhatnánk egy-két nappal az önkormányzati választások előtt. Azon már kár lenne vitatkozni, hogy vajon a választói kisebbség akaratából—relatív többséggel—szabad-e képviselővé, polgármesterré tenni valakit, a szabályok adottak. (Hétfőtől persze ízekre kell szedni a törvényt: ennél jobb és maradandóbb eljárásra érdemesek a polgárok.) Valamiről mégis beszélnünk kell, mégpedig felnőtt ember módjára. A nemzetiségi önkormányzatok választása egyben a tisztesség próbája is valamennyiünk számára. A demokratikus eljárási rend az érintettek jóhiszemű közreműködése nélkül olykor—-természeténélfogva—képtelen megbirkózni az egymásnak ellentmondó szempontokkal. Ez esetben arról van szó: a magukat az adott nemzetiséghez tartozónak vallók előzetes nyilvántartásba vétele nélkül nem lehet megoldani azt, hogy csak az őkezükbe kerüljön a nemzetiségi önkormányzat tagjainak kiválasztására szolgáló szavazólap. így—ahol egyáltalán sor kerül nemzetiségi önkormányzatok választására — kivétel nélkül minden választásra jogosult ilyen listát is kap a kezébe, mivel elfogadhatatlan lenne az emberek bármiféle előzetes osztályozása. Lelkiismeretünkkel kell elszámolnunk azzal, ha illetéktelenül szavazunk. Aki megértette az elmúlt évtized polgári törekvéseit, nyilván csak akkor voksol a nemzetiségi listán szereplőkre, ha úgy érzi: maga is az adott nemzetiséghez tartozik. Minden más megoldás: csalás, melyet azonban nem a törvény üldöz, hanem a jobbik énünk. Ez a választás egyben arról is szól majd: vajon képesek vagyunk-e felelősséggel gondolkodni és cselekedni akkor is, ha egyedül és ellenőrizetlenül maradunk a szavazófülkében? Nem tippem, meggyőződésem, hogy igen. . /\ | 4. Aj”—7 Közvetlen kapcsolat a polgárokkal Felül kell vizsgálni a beruházásokat — Kisgyerekkorom Gyulán telt, a Kastély oldallépcsőjén lemászva a kastélykert volt az első játszóterem. Családunk, édesapám révén került a városba, aki a gazdaképző iskolát vezette. Édesanyám, Ró- derburg Mária német és francia idegennyelvi levelezőként dolgozott, később minden idejét kilenc gyermekének nevelésére fordította — emlékezik dr. Albel Andor, az MSZP polgármesterjelöltje. 1968- ban kezdte pályáját a kertészeti technikumban és azóta is Gyulán él. Itt születtek gyermekei, Ákos és Petra, akik ma már főiskolások. Pedagógusként, ifjúságpolitikusként, sportvezetőként, vállalkozóként mindig a közösség boldogulásáért dolgozott, szereti a várost, szívesen és felelősséggel foglalkozik az emberek ü- gyeivel. Az eltelt négy évben Dr. Albel Andor az egyedüli szocialista képviselőként nehéz helyzetben, sokszor megalázva is, de megpróbálta tapasztalataival jó irányba befolyásolni — úgy érzi kevés sikerrel — a helyi testület döntéseit. Továbbra is a megkezdett úton kíván haladni, fontosnak tartja a nyilvánosabb döntéshozatal megteremtését. Lehetővé tenné, hogy a polgárok tájékozódhassanak az ülések időpontjáról, napirendjéről. A döntéselőkészítés részének tartja a lakossággal való közvetlen, élő kapcsolatot. A kampány nyitógyűlésén számos városi szervezet és egyesület — a szakszervezetek, az egészség- károsodottak szervezetei, a helyi kamarák, az iparosok, művészeti egyesülések, sportegyesületek, a gyulai németek és románok képviselői — biztosította együttműködési szándékáról. Az Agrárszövetség és a Köztársaság Párt is egyértelműen támogatja jelöltségét. Albel Andor — a választásoktól függetlenül — nyertesnek érzi magát, hiszen az emberek bizalmának birtoklása az egyik legnagyobb nyereség számára. Danes László a Fidesz polgármesterjelöltje, gépészmérnök, 1989-től politizál aktívan. Az év elején lemondott képviselőségéről, mert úgy ítélte meg, felelőtlenség, amit a testület a költségvetéssel csinált: a következő testület kontójára költekezett, eleve ellehetetlenítve az utódok helyzetét. — E testületnek két hibája volt — mondta Danes László. — Nem tűzött célokat maga elé, azaz nem volt koncepciója, illetve kritika nélkül átvette a tanácsi intézmény- és finanszírozási rendszert. Nem tárta fel a kitörési lehetőségeket: az idegenforgalom moz- gásbahozatalának módját, a mezőgazdaság adottságait. Pedig ez utóbbit hitelekkel és más módon is támogathatta volna. Hozzá kell nyúlni az iskolarendszerhez is, ám egy szervezetegyüttes megváltoztatásának lépcsői, folyamatai Danes László vannak. Ha nem tarják be: az lesz, mint Gyula oktatásügyében. Gyulának a további gimnáziumi képzés erőltetése helyett, a mai igényeknek megfelelő szakképzésre kellene összpontosítania. Az idegen- forgalom szereplőivel a város vezetői nem találták meg a megfelelő hangot. Együtt kellett volna működniük a vállalkozásokkal, az infrastruktúra biztosítása lett volna a dolguk, ehelyett szerepzavarba tévedtek. — Hogyan működtetné a testületet? — Pártpolitikától mentesen, a nagy súlyú előterjesztéseket két fordulóban, lényegre törően tárgyaltatnám. Egy értekezlet sikere azon is múlik, ki és hogyan vezeti le, s szükség van jól menedzselt előterjesztésekre, értelmes célokra. Négy év tapasztalataként elmondhatom: tulajdonképpen nem is pártérdekek, hanem gazdasági érdekek mentén dolgozott a testület. Csak éppen ezek a gazdasági érdekek pártérdekek mögé húzódva jelentek meg. A testületnek le kellene adnia hatásköröket: enélkül képtelen a stratégiai kérdésekre koncentrálni. Az új testületnek az egész eddigi beruházási programot azonnal felül kell vizsgálnia. Költségvetési reformra van szükség Gyuláért az ezredfordulón Dr. Erdmann Gyula 51 éves, két gyermek apja. A Békés Megyei Levéltár igazgatója, történész, kandidátus. Számos kulturális és társadalmi bizottság tagja, 1993-tól a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje. A Magyar Demokrata Fórum és a Keresztényde- mokrat Néppárt polgármesterjelöltje. Azért vállalta ezt a feladatot, mert az előző négy évben önkormányzati képviselőként elkezdett munkáját kívánja folytatni, illetve az eddig elért eredményeket kamatoztatni. Bár — mint mondja — ezt sokan tagadják, a város élete sokat fejlődött, s erre lehet építkezni. Az eredményeket sorolva említést tesz a csatorna- és úthálózat kiépítéséről, a sportcsarnok, két gondozóház és öregek otthona átadásáról. Az előző évek tapasztalatait figyelemDr. Erdmann Gyula be véve úgy látja, hogy alapos költségvetési reformra van szükség, helyre kell állítani a bevételek és kiadások megfelelő arányait. Szükségesnek látja egy megbízható szociális adatbázis kialakítását, annak érdekébe, hogy a segélyezés csakis rászorultsági alapon történjen. A fiatalok lakáshoz jutását kamatmentes hitellel és kedvezményes árú telekkel oldaná meg. Elősegítené a kis- és középüzemek létesülését a városban és egy bevásárló- központ megépítését is szorgalmazná. Adókedvezménnyel, olcsó helybérleti lehetőséggel járulna hozzá a lakossági szolgáltatások bővítéséhez. A közbiztonság javítása érdekében szélesítené a városi rendészet feladatait és akár városi pénzekkel is biztosítaná a rendőrség hatékonyabb munkáját. Véleménye szerint az 1991—92-es évek tapasztalatai megmutatták, hogy acsarkodva, pártviták közepette nem lehet egy várost jól vezetni. Éppen ezért a fontos kérdésekben mindig egyeztetésekre törekedne a pártokkal éppúgy, mint az alapítványokkal és más civil szervezetekkel. — Lassan 25 éve, hogy Gyulára érkeztem — mondja Le- benszky Attila, az SZDSZ polgármesterjelöltje. — Munkáért, feladatokért jöttem, végleges otthonra és új barátokra találtam. Otthon érzem itt magam, mivel megtanultam a helység múltját, fel sem merül bennem, hogy életem első két évtizedét nem itt töltöttem. Érzem, a város befogadott. 1946 januárjában születtem Berchingben. A budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskoláján szereztem üzemmérnöki diplomát. Munkahelyem a gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnél volt, ahol jelenleg is tag vagyok. Feleségemmel három gyermeket nevelünk. 1990 őszén az SZDSZ megtisztelő bizalmával kerültem a képviselő-testületbe, ahol főállású alpolgármesterré választottak. A liberális eszmék Lebenszky Attila szinpatizánsa vagyok, de nem léptem be a pártba — vallja Lebenszky Attila. Véleménye szerint a legfontosabb dolog a város stabil pénzügyi helyzetének megteremtése, ennek érdekében az önkormányzatnak folyamatosan együtt kell működnie a helybéli gazdálkodó egységekkel és intézményekkel. Kedvezményes telek, telephely, üzlethelyiségek biztosításával támogatná a munkahelyteremtő vállalkozások létrejöttét. Az önkormányzati bérlakások értékesítéséből befolyó összegekből új, különböző komfortfokozatú bérlakásokkal segítené a fiatalok és a szociálisan rászorulók lakáshoz jutását. Tovább fejlesztené az idős embereknek helyt adó klubok és otthonok hálózatát, a háziorvosi, védőnői és házi szociális ellátást. Az idegenforgalom szempontjából az egyik legfontosabb fejlesztő erőnek a gyógy-, rendezvény- és fesztiválturizmust tartaná, ennek szolgálatába állítaná a Várfürdőt, a város műemlékeit és kulturális értékeit. Közreműködne abban, hogy a várat és történelmi környezetét a világörökség részeként ismerjék el.
