Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-09 / 291. szám

írékés megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP A németség fennmaradására szavaznak Földink volt. Ezen a na­pon hunyt el Kunágotán 1895-ben Bereczki Máté po- mológus (gyümölcsfajták ku­tatója). Iskoláit sok anyagi nehézség között végezte. Pes­ten jogot tanult. Egyike volta márciusi ifjaknak. 1848-49- ben részt vett a szabadság- harcban, amelynek leverése után két évig álnéven bujdo­sott. 1862-ben Mezőkovács- házán telepedett le, rövid ide­ig körjegyző volt, majd tíz évig házitanítóskodott. Bé­relt, később megvásárolt területen alapította fais­koláját és gyümölcsnemesítő telepét, amelyben hatalmas gyümölcsfajta-anyagot gyűj­tött össze. A magyár és külföl­di gyümölcsfajták leírásával a magyar pomológiai szak- irodalom megteremtője. 800 gyümölcsfajta pontos megál­lapítását és leírását végezte el. Mezőkovácsháza hangja. Az Inform Stúdió orosházi irodája és a Telekom Kft. december 9- től 11-ig Mezőkovácsháza hangja címmel háromnapos közéleti rádióadást sugároz a városban. A műsort pénteken reggel 6 órától vasárnap éjfé­lig hallhattják a megadott frek­vencián a helybeliek, illetve 20 kilométeres körzetben levő települések lakói. A stáb, ame­lyet várhatóan Pleskonics András, Bagaméri László és Szatmári Gábor vezet, hely­színi riportokban számolbe az iskola, az esti diszkó, a Mozaik Áruház és a hétvégi karácsony előtti vásárok területéről. A műsorban sok-sok zene, szívküldi, ötletgazdag játék és rengeteg ajándék lesz, ame­lyek egy-egy adott helyszín­hez kapcsolódnak. Szombaton délelőtt a Békés Megyei Hír­lap is bekapcsolódik az esemé­nyekbe, melynek keretében sajtóismertetés, érdekes fejtö­rő és sok nyeremény várja a lap olvasóit. A játékokra jelentkezni a Club ’91 presszóban, a stúdió helyszínén személyesen, vagy telefonon lehet. Az adás az FM CCIR 100,4 MHz sáv­ban, sztereó üzemmódban fogható. Szilágyiné Solymosi Eszter Gyulán a Németvárosi Óvoda vezetője. Ez az intézmény nem csak ott van, hanem valójában is német nemzetiségi óvoda. Ahogy mondani szokás, az óvó­nőknek naponta a nemzetiségi lét ütőerén a kezük, fontos tehát, hogy az intézmény vezetője mit gondol a német nemzetiségi ön- kormányzat megválasztásáról. — Negyven évnyi kényszer­hallgatás, kisebb-nagyobb ül­döztetés után nehezen szólal­nak meg a gyulai németek is — mondta Szilágyiné Solymosi Mária. — Pedig az évszázadok alatt sokat tettek a városért. Mi­közben még otthon is féltek anyanyelvükön megszólalni, szinte kihalt a nyelv. Ilyen körülmények között jött létre ezerkilencszázötvenhatban, itt a Németvárosban a nemzetiségi óvoda, s két év múlva a német tagozat a 3. Számú Általános Iskolában. Ám az idők folya­mán kissé háttérbe szorultak e kezdeményezések. Eleinte még németül beszélő kisgyerekeket írattak be az óvodába, ma vi­Megkülönböztetett szakmai felelősséggel pedig azért tar­tozom az ügynek, mert az ár­verezésre kerülő negyven mű­tárgy a kortárs erdélyi művé­szek alkotása, tehát a mai ma­gyar festészetnek és grafiká­nak olyan tartományából szár­mazik, amelyet a magyaror­szági közvélemény csak mos­tanában kezd megismerni. A magyarországi művészeti élettől való elszakítottsága és kényszerű önállósága, tehát az elmúlt, közel 80 év alatt Er­dély művészete legalább olyan fontos szerepet játszott a magyarság fennmaradásában, önkifejező kultúrájában, mint a nálunk is sokkal közismer­tebb irodalom. Ráadásul Ro­szont már a családokban sem használják a németet. Az óvoda igyekszik visszacsempészni a nyelvet a nemzetiségi gyere­kekbe, de nem a nyelvtanítás a központi kérdésünk: a német nemzetiségi identitástudatot akarjuk kifejleszteni bennük. Az önkormányzat megadta az elmúlt években is a lehetősége szerinti támogatást, pályázattal szintén nyertünk pénzeket, ám midez csupán az oktatás, a belső tér rendezettebbé tételére volt elegendő. — Mit vár a német nemzeti­ség önkormányzatától? — Mindenekelőtt azt, hogy megalakul. Reménykedem, hogy a nemzetiségi normatív támogatást közvetlenül tőlük kapjuk meg a jövőben, várom, hogy felkaroljanak bennünket, valamint segítségükkel talán si­kerül felújítanunk az óvodát. Persze sok múlik majd azon is, mennyi pénzt biztosítanak a nemzetiségi önkormányzat szá­mára. — Tragikusan előrehaladott állapotban van a gyulai néme­mániában három művészeti akadémián (Bukarest, Kolozs­vár, Iasi) képezték a tehetsége­ket, s így, Erdélyben, nemcsak a nagy művészeti központok­ban (Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Temesvár), hanem egészen kis városok­ban is kiváló művészek tele­pedtek le s alakítottak ki élénk művészeti életet. E kiterjedt és értékes művé­szeti régióból a most árverésre kerülő gyűjtemény darabjai alatt olyan nevek olvashatók, mint például a marosvásárhe­lyi művésztelep tagjai közül Simon Endre, Józsa Nemes Irén, a Gyulán egyéni kiállítás­sal bemutatkozott Szatmári Ágnes Szatmárnémetiből, a tek asszimilációja. Lassíthatja- e ezt az új önkormányzat tevé­kenysége? — Ez a célunk. A nyelv is a hagyományok felelvenítését szolgálja. Más óvodákban is ta­nítják a német nyelvet — de idegen nyelvként. Itt átszövi a németül társalgás a mindennap­jainkat. — Elmennek-e a gyulai né­metek az önkormányzatukra szavazni? — Ismerem a korábban ide­járt és a mostani gyerekek szüle­it. Szívügyük a németség sorsa, benne az óvodáé is. Bízom ab­ban, hogy a szavazás napján is feléled identitástudatuk, s sza­vazatukkal is hozzájárulnak ön- kormányzatunk létrehozásá­hoz. Azt hiszem ez a megalakí­tandó önkormányzat jelentős mértékben szavatolhatja a gyu­lai németség fennmaradását. Szeretnénk az óvodánkat is megőrizni, százéves épületét megújítani: ha szavaznak a nemzetiségi jelöltekre, erre is szavaznak. Kiss A. János nagybányai Dudás Gyula, a székelyföldiek közül Szejke Vilmos és mások. S nemcsak magyarok, hanem az erdélyi képcsamoki hálózatban ismert és keresett román festők képei* is szerepelnek az anyagban: Datu Viktoré, Alexandru Iacu- bovicié, Traian Hriscaé, Pet- rutiu Horeaé. Hívjuk az árverésre a vállal­kozókat, hivatalokat, banko­kat, intézményeket, de hívjuk és várjuk azokat is, akik már eddig is gyűjtöttek, s akiknek még nem függ igazi műalkotás lakásuk falain, mert ha most, egy olcsón megszerezhető er­délyi képpel belépnek a kép­vásárlók közé olyan értékkép­ző befektetésbe kezdhetnek, amelynél nincs biztosabb, idő­állóbb pénzmegőrző tevé­kenység. Ráadásul a Szeretet­otthon alapítvány javára tar­tandó árverésen kibocsátott nyugtával a megvásárolt mű­tárgy teljes összege levonható a személyi jövedelemadó alapból. A 40 darab festmény és grafika ma 19 óráig még megtekinthető a megyei könyvtárban. Az árverést de­cember 10-én, szombaton 15 órai kezdettel tartják, ugyan­ott. Banner Zoltán Árverés Békéscsabán Negyven festmény és grafika a katolikus szeretetotthon javára A vásári kikiáltó, a hívő ember és a művészettörté­nész viaskodik bennem, amikor beharangozni készülök a december 10-ei újabb csabai művészeti aukciót. Hiszen reklámoznom kellene, hangos szó­val, túlzásoktól sem rettenve vissza 40 festményt és grafikai lapot (pasztellt, akvarellt), amelyek dobra kerülnek, s az árverésen befolyt összeg a napokban felavatott katolikus szeretetotthon berendezését szolgálja. Tehát újra csak jótékonysági rendez­vényről van szó, s az adakozó kinyújtott kezébe ismét olyan értéket helyezünk, amely jóval teteme­sebb, mint az érte kifizetett összeg. A SZEGEDI PAPRIKA RT. pályázatot hirdet Békés megyében területi képviselő munkakör betöltésére. /\ TERÜLETI KÉPVISELŐ FELADATA: — márkatermékek értékesítése — partneri hálózat bővítése — termékrendelések begyűjtése — reklámtevékenység segítése — piaci információk gyűjtése. A PÁLYÁZAT FELTÉTELE: — legalább középfokú végzettség — élelmiszer-kereskedelmi gyakorlat — saját gépjármű — magas kommunikációs készség — dinamikus, jó megjelenés — legfeljebb 35. életév. Kiemelt teljesítménybérezés! A pályázatokat szakmai önéletrajzzal 1994. december 15-éig kell az alábbi címre eljuttatni: Szegedi Paprika Rt. „Pályázat!" 6701 Szeged, pf. 114. ERTESTTES! A kondorosi Gabona Mg: Szövetkezet igazgatósága értesíti a szövetkezettel földhaszonbérleti szerződéses jogviszonyban lévő földtulajdonosokat, hogy a szövetkezet a földhaszonbér mértékét az 1995-ös gazdasági évre vonatkozóan az alábbiak szerint módosította: — öntözésre berendezett szántóterületeken (lineár, illetve felszín alatti nyomóvezetékkel berendezett területek) a haszonbér mértéke: 22 kg takarmánybúza/AK — egyéb szántóterületen a haszonbér mértéke: 20 kg takarmánybúza/AK. A szerződés egyéb feltételei változatlanok. Várjuk az érdeklődőket személyesen a szövetkezet irodájában vagy a 388-633-as telefonon. 1994. december 9., péntek A szégyen a munkakerülés legyen A megyei munkaügyi központ vezetői találkoztak tegnap dél­előtt a cigánylakta települések önkormányzataival és a ci­gányszervezetek képviselői­vel. A regisztrált munka- nélküliek körében nincs külön nyilvántartás a cigány nemze­tiségűek számáról sem az or­szágban, sem a megyében. A tapasztalati értékek alapján a nyilvántartott munkanélküli­eknek feltehetően hét százalé­ka cigány. Ez a megyében mintegy 1800 embert jelent, az aktív korú cigánylakosság 40-50 százalékát. Természete­sen ennél több a nem foglal­koztatott, de ők eddig sem dol­goztak sehol. Hevesi Józseftől, a megyei önkormányzat kisebbségi és etnikai bizottságának vezető­jétől tudjuk, hogy Békésben 29 településen él mintegy 11 ezer cigány. A nem dolgozó, de szociálisan rászorulók közül sokan részesülnek jöve­delempótló támogatásban. A munkaügyi központ szak­emberei kérték a cigányság ér­dekeit képviselő szervezetek­től, értessék meg a lakossággal, hogy szakképzettség híján első­sorban a közhasznú munkában tudják őket foglalkoztatni. Ne a munka legyen szégyen, hanem a munkátlanság. Feltétlenül lényeges a cigánylakosok tájé­koztatása a munkanélküliség kapcsán igénybevehető lehe­tőségeikről, a munkábaállásuk javításáról. A kötelező jellegű képzések helyett hatásosabb lehet a meggyőzéses részvétel, elsősorban a cigányfiatalok körében. A nyolcadik általá­nost elvégezve irányítani kel­lene őket valamilyen szakma megszerzésére, hogy ne ter­melődjön állandóan újra a szakképzetlenek sokasága. A munkaügyi központ kirendelt­ségeinek vezetői a jövőben munkügyi, tájékoztató fóru­mokat rendeznek a cigánylak­ta településeken, hogy a népré­teg napi problémáival megis­merkedjenek és őket is tájé­koztassák az elhelyezkedés, a képzés, a boldogulás lehetősé­geiről. B.Zs. Az árverésre kerülő képek és áraik forintban: 1. Sacin Nikolae: Napraforgótábla 30000 2. Traian Hrisca: Téli táj 9 500 3. Nagy Ödön: Szomorú táj 18 000 4. Ábrahám Jakab: Fekete-fehér 6000 5. Dudás Gyula: Kopár fák 18 000 6. Datu Viktor: Mező 24000 7. Moldovan Mircea: Szebeni utca 24000 8. Valter Frigyes: Hegyiút 30000 9. Szejke Vilmos: Emlékek 21500 10. Szatmári Ágnes: Lila orgonák 18 000 11. Deák András: Templom tar fákkal 14 500 12. Dadai Keller Kornélia: Őszi erdő 12 000 13. Datu Viktor: Tájkép 12 000 14. Józsa Nemes Irén: Népművészeti csendélet 21 500 15. Bodea Tatulea: Ádám és Éva 8 000 16. Ábrahám Jakab: Zúzmara 6 000 17. Ábrahám Jakab: Árnyék 6 000 18. Jánosi V. Antal: Hírhordozó 6 000 19. Alexandru Iacubovici: Műterem 24000 20. Petrutio Horea: Koratavasz 30 000 21. Mihaela Modilca: Almafa 8 000 22. Simon Endre: Dombok közt 30 000 23. Sanielic Sándor: Táj és város (Nagybánya) 15 000 24. Nagy Ödön: Őszi pasztell 10 000 25. Gáli András: Tavasz Marosfőn 25 000 26. Alexandru Iacubovici: Ház a Duna-deltában 20 000 27. Benkó Éva: Tisztás a Hargitán 8 000 28. Nagy Ödön: Csíkménaság 25 000 29. Albert László: Szénaboglyák 20 000 30. Várhelyi Imola: Őszi táj 20 000 31. Szilágyi Béla: Kék erdő 12 000 32. Kovács Bertalan: Falusi ház diófával 12 000 33. Ilié Camarasan: Dobrudos 20000 34. Kopacz Mária: Ámor 25 000 35. Bocis Mircea: Fal 15 000 36. Gr. Zincivsci: Fekete-tenger 25 000 37. Kákonyi Csilla: Ember és végtelen 20000 38. Horea Petrutiu: Régészet 25 000 39. Botár László: Csíkménasági házak 25 000 40. Munkácsy Mihály: Golgota (olajnyomat a század elejéről) 5 000 VAN MEGBÍZHATÓ MEGOLDÁS! MAGYAR Összefogni a varos érdekében! szocialista part Gyulán az MSZP novemberi sajtótájékoztatóján megje­lent gyulai civil szervezetek és pártok nyilatkozataiból kihallatszott az összefogás szándéka. Azóta a Munkás­párt, az Agrárszövetség — a Köztársaság Párt gyulai saj­tótájékoztatóján — egyértelműen kinyilvánította, hogy a négy polgármesterjelölt közül Albel Andort támogatja. Most a több gyulai civil szervezetet tömörítő Társadalmi Egyesületek Szövetsége fordul a gyulai lakosokhoz: ,, Mi a Társadalmi Egyesületek Szövetsége összefogásá­ban együttműködő egyesületek képviseletében jó szív­vel fogadtuk el Albel Andornak a város lakosainak össze­fogására irányuló eltökélt szándékát és határozott elkép­zeléseit a város vezetéséről. Közösen támogatjuk Albel Andort az 1994. december 11-ei választáson. Személyében látjuk azt az embert,, aki pártérdekeken felülemelkedve képes összefogni a város­ban működő társadalmi szervezeteket — képesek leszünk városunkban nyugalmat, biztonságot teremteni.” Ha egyetért velünk, akkor polgármesterjelöltünk Gyulán Albel Andor! POLITIKAI HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom