Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-08 / 290. szám

KÖRKÉP 1994. december 8., csütörtök Lakossági fórumok. Wekler Ferenc (SZDSZ) országgyűlé­si képviselő 1994. december 8-án, ma Békés megyei prog­ramokon vesz részt: 16 órától Gyulán, az Erkel Ferenc Mű­velődési Központban az SZDSZ kampány záró lakossá­gi fórumán Lebenszky Attila polgármesterjelölt vendége, 18 órától Békésen, a Városi Művelődési Központban szin­tén SZDSZ lakossági fórumán tart előadást Kökéndy József polgármester és polgármester­jelölt vendégeként. Nyugdíjasoknak. A Békéscsabai polgármesterje­löltek és nyugdíjas önkor­mányzati jelöltek választási fórumot tartanak 1994. de­cember 8-án, Mórakor Békés­csabán, a Medosz-székházban (Luther u. 6/1.). Meghívottak: Hanó Miklós, Pap János, Sisák Péter polgármesterjelöltek. Választói gyűlés. Gyar­mati Jánosné polgármesterje­lölt tart választói gyűlést ma, december 8-án 18 órai kezdettel Dombegyházon a művelődési ház nagytermében. Vendégek: dr. Simon Imre és Tóth Sándor országgyűlési képviselők. A kínálat egyébként rendkívüli: kapható minden, az alapcikkektől a különlegességekig Fotó: Such Tamás Az első Julius Békéscsabán az Andrássy úton a volt Kakas ABC he­lyén tegnap reggel nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Csemege Julius Meinl első Békés megyei áruháza. A 6 milliós beruházást re­kordidő alatt végezte el a kivi­telező Politerm Plusz Kft. Munkájukat dicséret illeti: igazán reprezentáns pontja lett ez a városnak. Igaz, még Meinl Áruház szokatlan sokaknak a bevá­sárlókocsiba bedobandó pénzérme (amit természete­sen a kocsi visszavitelekor visszakapnak), de ez az or­szágban máshol már közis­mert, és itt is minden csoda csak három napig tart. A kíná­lat egyébként rendkívüli: kapható minden, az alapcik­kektől a különlegességekig. Az árak is meglepően alacso­Békéscsabán nyak: csak a háziasszonyok kedvéért, néhány alapcikk (mint az olaj, a cukor, a liszt) még a piaci áraknál is ol­csóbb. A bemutatkozás tehát jól sikerült, bízzunk benne, hogy az árak is, a kínálat is változatlanok maradnak, és hogy tavasszal újabb Cseme­ge Julius Meinl üzlettel gya­rapodik majd Békéscsaba. Antal Gyöngyi • • Összefogás a mellékvonalakért Pállasz. A Békés Megyei Általános Építőipari és Vállal­kozási Részvénytársaság de­cember 8-án, 11 órakor nyitja meg Békéscsabán, a Trefort u. 2 szám alatt a Pállasz Építőipari és Lakberendezési Áruházát. A szalag ünnepélyes átvágására Széles Gábort, a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetségé­nek elnökét kérték fel. Balesetek. Szeghalmon egymásnak ütközött egy Ifa te­herautó és egy személygépko­csi. A személygépkocsi utasa súlyos, életveszélyes sérülése­ket szenvedett. Tegnap reggel Békéscsabán a Berényi és Zrínyi út kereszte­ződésében haladt gépkocsijával a 20 éves Z. M. békéscsabai lakos, aki későn vette észre H. M. 78 éves békéscsabai lakost. Z. M. elütötte az idős férfit, akit súlyos, életveszélyes sérülé­sekkel szállítottak a kórházba. „NEM PIHENHET MEG SENKI ÖNÁR­NYÉKÁBAN.” (Eötvös József) A vasúti mellékvonalak meg­szüntetésére vonatkozó terve­zetről tárgyaltak a minap Oros­házán dr. Gulyás Mihály poD gármester elnökletével az érin­tettek: Csongrád város képvise- lő-testülete nevében Losonczi Zoltánná polgármester és a vésztői polgármester képvisele­tében Balogh Imre, valamint a Vasutasok Független Szakszer­vezeti Szövetsége (VFSZSZ) képviseletében, a budapesti szervezet szervezési bizottsá­gának elnöke Csíki Dénes, Bé­késcsabáról Határ Mihály veze­tő ügyvivő és Szabó László La­jos, a szakszervezet szegedi területi ügyvivője. Mint isme­retes, a kormány gazdasági szempontból szakértői vizsgá­latot kér a MÁV vonalhálózatá­ról, illetve javaslatot, mely vo­nalak fenntartása veszteséges. Egy térkép is ismertté vált, ame­lyen megjelölték a vizsgálatot végzők a megszüntetésre java­solt szakaszokat. Békés megyét több település- tekintetében érinti a tervezet. A VFSZSZ úgy ítéli meg, közös összefogásra van szükség az érintett te­lepülésnek és a vasutas szak- szervezet között. Céljuk, hogy a kormányt meghátrálásra kény­szerítve tervezetének visszavo­nására bírják. Csíki Dénes úgy látja, a bérharc árnyékában a kormányzat egy sokkal súlyo­sabb döntést kíván 1996-ban be­vezetni, amikor a mellékvonalak megszüntetésével több települést elzár az ország más városától, ezzel megbénítva a nemzetgaz­daságban való részvételüket. Legközelebb Vésztőn az érintettek körének meghatáro­zásával és a szaktárca részvéte­lével fómmot tartanak. Hétfőn a vasutas szakszervezet a négy el­lenzéki parlamenti párt vezetőivel beszéli meg a mellékvonalak megszüntetési programját. P.J. Ki törte össze a sértett bordáit? Az elmúlt hetekben tudósítot­tunk arról a tárgyalássorozatról, amelyben éleVeszélyt okozó testi sértés bűntettében a vádlot­tak padjára került két gyulai rendőr és három civil személy. Tegnap a dr. Garami Emil vezette büntetőtanács kilenc ta­nút hallgatott meg. A vallomá­sokból és az orvosszakértői vé­leményekből kiderült, hogy a sértett Békéscsabán a fogdában rosszul lett, s ekkor beszállítot­ták a helyi kórházba. Az orvos rutinkérdésére azt válaszolta, hogy gyulai civil ruhás rend­őrök verték meg. A részletes orvosi vizsgálat szerint a sértett több jobb oldali bordája eltört, amely csak megtaposástól kö­vetkezhetett be. Ez életveszélyt okozott. A jelentésből még az is nyilvánvalóvá vált, hogy eltört a kulcscsontja, az orrcsontja és a kisujja. A hasfalon zúzódás ke­letkezett. A nagyszámú sérülés vérveszteséghez vezetett. Ezt a diagnózist az igazságügyi or­vosszakértők is megerősítették. Mind az öt vádlott úgy nyilat­kozott, hogy ők nem verték meg a sértettet. A tárgyalás végén a sértett bejelentette, hogy 100 000 forint kártérítést kér. A tárgyalás a jövő év elején folytatódik. OrmosiHéla Miért szűnt meg a tényfeltáró bizottság? Varga István (MDF), Békés megyei képviselő, Vastagh Pál igazságügy-minisztertől azt kér­dezte kedden az Országgyűlésben, hogy miért szüntették meg egy november 16-i kormányha­tározattal az Antall-kormánv által 1993 januárjában létrehozott tényfeltáró bizottságot. A bizottság feladata az volt, hogy kutassa és nyilvánosságra hozza a magyar nép ellen a diktatúra kiépítésének kezdetétől, annak végéig, hosszú éveken át elkövetett bűnöket. Mivel az Országgyűlés egy hete elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy az ügyészség sem folytathat tényfeltáró vizsgálatot, képviselőnk szerint így soha senki nem fogja kutatni az elmúlt évek törvénytelenségeit. Pedig a túlélőknek, az áldozatok hozzátartozóinak és gyermekeink­nek tudniuk kellene, hogy ebben a négy évtizedben ki volt a gyilkos és ki volt az áldozat, ki volt a hazafi és ki volt a kollaboráns. Vastagh Pál egyetértett a kérdezővel abban, hogy kötelességünk a korszak teljes igényű, őszinte és reális feltárása. A kormány azonban a bűncselekményekkel kapcsolatos iratok feltárását és szakszerű elem­zését nem a saját és nem az Igazságügy Minisztérium, hanem elsősor­ban a jogalkalmazó szervek feladatának tekinti. Erre 1993. januárjá­ban még valóban nem volt jogszabály alatt, 1993. novemberében azonban ez megteremtődött. (Az Országgyűlés elfogadta az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncse­lekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló, úgynevezett igazságtételi törvényt — S. A.) A korszak teljes, tudományos igényű és értékű feltárása pedig a tudomány feladata, és szintén nem az Igazságügy Minisztériumé. A miniszter válaszában megemlítette még azt is, hogy a tényfeltáró bizottság támogatására fordított összeg a költségvetés­ben az 1956-os tudományos alapítványnak jut, éppen azért, hogy ezeket a feladatokat az alapítvány el tudja végezni. Felmentették a volt IKV vezetőjét Nemrégiben adtunk hírt a bé­késcsabai önkormányzat azon döntéséről, miszerint az AFIT önkormányzati tulajdoni részét — árverés helyett — vevőkije­löléssel a Nova-Invest Kft.-nek adja el, feltételnek szabva szá­mára a Szabadság tér 11-17 szám alatti ingatlan hátsó helyi­ségeinek azonnali kiürítését. Erre azért került sor, mert az eladásra meghirdetett volt párt- háznak ezen helyiségeire vevő akadt: az ingatlan átadását azonban egy a szokottnál hosszabb távra aláírt bérleti szerződés megakadályozta. Ezt a szerződést Jambrich Mihály a CSÜSZ Kft. igazgatója egyedül írta alá, holott erre már nem volt felhatalmazása. Emiatt a hely­zet miatt került olyan alkuhely­zetbe az önkormányzat, ami oda vezetett: a Nova Investet jelölték ki vevőnek az AFIT ön- kormányzati részére. Az önkor­mányzat egyúttal kötelezte az alpolgármestert arra, hogy a CSÜSZ Kft. legközelebbi tag­gyűlésén Jambrich Mihály fele­lősségét állapítsák meg ez ügy­ben. Értesüléseink szerint ez megtörtént, és a taggyűlés dön­tése szerint Jambrich Mihályt december hatodikával felmen­tették ügyvezetői hatásköréből. Pásztor emlékülés Szeghalmon December hetedikén Szeghal­mon, a Péter András Gimnázi­umban emlékülést szerveztek a gimnázium első tanárának, majd igazgatójának dr. Pász­tor József születésének közel­gő kilencvennegyedik évfor­dulója alkalmából. Elsőként Vaszkó Tamás, az iskola mos­tani igazgatója beszélt a gim­náziumalapító Péter András­ról, majd két tudományos elő­adás következett. Először dr. Tímár Judit, a MTA. RKK. Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztályának tu­dományos munkatársa beszélt az urbanizációs folyamat leg­újabb tendenciáiról. A migrá­cióról szóló előadásában hangsúlyosan szólt arról a tényről, mely szerint sok vá­roslakó szívesen kiköltözik a városkörnyéki kisebb te­lepülésekre, ezzel mintegy ki­alakítva az elővárosok csíráit. Másodikként dr. Gurzó Imre kandidátus megyénk élelmi­szergazdasága átalakulásának néhány kérdését fejtette ki. Ezt követően került sor a gim­názium épületében kialakított „dr. Pásztor József terem” fel­avatására, ahol a megemléke­zést a rendezvény szervezője, dr. Nyéki Lajos, a Péter And­rás Gimnázium tanára tartot­ta. Ne szüntessenek meg vasútvonalakat! (Folytatás az 1. oldalról) ­A sztrájkfelhívás másik kö­vetelése, hogy a jelenlegi hely­zet szerint március 31-ig ér­vényben lévő kollektív szerző­dés több pontját a munkáltató szeretné megváltoztatni. Ezek jelentősen szűkítenék azokat a szociális és gazdasági juttatáso­kat, amelyek a vasutasság sajá­tos munkavégzéséből fakadó többletterheket ismerték el. Úgy érzik, jelentősen eltorzí­tottak azok a sajtóban megjelent adatok, amik a vasutas dolgo­zók béreiről jelentek meg. Szá­mításaik szerint a vasúti dolgo­zók átlagbére 33 ezer forint körül van, figyelembe véve a takarítók és az osztályvezetők bérét is. Ez az országos átlagtól messze elmarad, ezért tartják indokoltnak az általunk kért 20%-os béremelést. A kormány ezzel szemben 6%-ról tárgyal és ezt is úgy teszi, hogy a 13. havi bért beépíti az alapba, ami ebből 1%-otteszki, 1—1 száza­lékot állna a MÁV illetve a mi­nisztérium, és a maradék 4% csak azokat a dolgozókat illet­né meg, akiknek a bérkategó­ria besorolása szerint ez jár (vagyis háromévente kerül mindenki új kategóriába: ek­kor kapja meg ezt a bizonyos 4 százalékot.) — Nagyon bízunk abban, hogy a kormány nem fog presztízskérdést csinálni eb­ből a helyzetből, és még a 36 órás figyelmeztető sztrájk előtt ésszerű javaslatokkal áll elő. Ha azonban nem tudunk számottevő eredményt elérni, sajnos az új év is vasutas- sztrájkkal kezdődik majd: még­hozzá folyamatos sztrájkkal, aminek a hatása kiszámítha­tatlan. Mégis reméljük, min­denki megérti, nem elsősorban a saját érdekeinket, hanem az ország érdekeit tartjuk szem előtt, amikor a vasút helyzeté­re hívjuk fel a figyelmet. Antal Gyöngyi A 80 -as évek óla gyakorlatilag nem fordítottak pénzt a korszerűsítésre Fotó: Such Tamás Ahogyan a genetikus látja A tehetség, ennek öröklődése olyan kérdés, amely sok em­bert izgat. Hogyan lett Bolyai­nak vagy Straussnak hasonló­képpen tehetséges utóda? Lát­va, ismerve a szülőket sokan felteszik a kérdést — és én mire számíthatok? A békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium két neves hu­mángenetikust látott tegnap vendégül: dr. Szabad Jánost a Szent Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem Biológiai Intézetének igazgatóját és dr. Raskó Istvánt, a Szegedi Bio­lógiai Kutató Intézet igazgató­ját. Dr. Szabad János szerint az iskolai tankönyvek nem szen­telnek méltó terjedelmet a sok gén által meghatározott tulaj­donságok témakörének. — Azt akartam kimondani, hogy egy ember habitusa, tel­jesítménye, akár sorsa, két do­logtól függ: egyik az a geneti­kai állapot, amin nem tudunk változtatni, a másik a környe­zeti hatások, amelyek az örök­lött adottságokat kibonthatják, netán visszafogják. Talán ezek segítenek megérteni miért nem születnek Nobel-díjasok Pápua új-Guineában, és Nyu- gat-Európában igen. Előadá­somban a tanárokhoz is szól­tam, mert közös erővel kell azon munkálkodnunk, hogy a gyermekekben rejlő lehetősé­geket a felszínre hozzuk. A kreatív diáknak hagyni, hogy kreatív legyen, továbbá segíte­ni őket, hogy pályaválasztásuk előtt a tudomány különféle területein kipróbálják magu­kat. Azt vallom, egy nemzet jövője elsősorban attól függ, hogy a fejek milyen műveltek. — összegezte előadása után mondandóját dr. Szabad Já­nos, aki hamarosan Raskó doktorral együtt továbbutazott Debrecenbe, hogy ott részt ve­gyenek a genetikusok orszá­gos kongresszusán. CsathRóza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom