Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Takács Mariann. Fotó: Kovács Erzsébet. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. Hírek a városból Vége az őszi kampánynak. Nemrégiben zárult le az HBO őszi reklámkampánya, melynek során több kedvezményben részesülhettek azok, aki ezekben a napokban léptek be az HBO hálózatába. Steve Juhász, az HBO magyarországi igazgatója tájékoztatása szerint az országos kampányban Békéscsaba az első helyen végzett: több mint 600 előfizető kötött velük szerződést. Kerékpárbolt a Lencsésin. A Lencsési út 25—27. szám alatt nyitotta meg bringabutikját Ollári Zsolt. Az üzlethelyiséget egy garázsból alakították ki. Kapható itt gyermek-, mountain bike és túrakerékpár. Alkatrész beszerezhető minden típushoz. Javítást is vállal a tulajdonos rövid határidőre. Ollári Zsolt országos válogatott kerékpárversenyző. Az Agrimill SE színeiben versenyez, már több kupát nyert a sportágon belül. Szemétszállítás A lakossági szemétszállítás városunk egyes utcáiban még úgy tűnik, megoldatlan. Bejelentés érkezett, hogy a jaminai Tó utcából nem szállítják el a szemetet. Szekeres Lászlót, a városgazdálkodási vállalat közterület-fenntartási osztályának vezetőjét kérdeztük: miért ez a helyzet a külső kerületekben? — A Tó utcában eddig azért nem volt kiskukás szemétszállítás, mert a városgazdálkodási vállalat nem rendelkezett olyan megfelelő céljárművel, amely a szűk utcákban közlekedhet, hulladékot szállíthat. A közeljövőben—1995 elejére tervezzük ezekben az utcákban is a folyamatos szemét- szállítás bevezetését. (Az itteni lakosok egyébként a közeli konténerekbe hordhatják a háztartási hulladékot.) CSABAI NAPLÓ Félszáz iskolás Mezómegyeren Még mindig gondot okoz a képzett pedagógusok hiánya, az általános iskolák szűkös anyagi helyzete. Sok oktatási intézmény keresi a szakosított tanítókat, tanárokat városunkban is. Lapunk Mezőmegyeren érdeklődött az iskola napi gondjai, problémái felől Egri Ferenc- né munkaközösség-vezetőtől. Előzetes telefonbeszélgetésünkből kiderült, az intézmény nem önálló, igazgatásiig a békéscsabai Szent László utcai iskolához tartozik. — A körzetesítés miatt működünk így már több mint tíz éve — tájékoztat Egriné. —Hogyan oktatnak? — Négy alsós évfolyamunkban négy képesített nevelő tanítja az összes tantárgyat. A negyedikeseknek idegen nyelvként az angol szerepel a tantervűkben. Ötvenegy gyermekkel foglalkozunk. Azért ilyen kevéssel, mert a szülők inkább szakosodott iskolába íratják csemetéiket, kis kerület lévén kevés nagycsoportos óvodás kerül az első osztályba. Napközis csoportjainkban két tanító néni látja el a Teladatokat. Sokan igénylik a napközit. — Vannak-e hátrányos helyzetű tanulók? Ha igen, hogyan segítenek rajtuk? — Számos családban egyik vagy másik, esetleg mindkét szülő munka- nélküli. Nagy részben e miatt kerülnek a gyermekek hátrányos helyzetbe. Lehetőséget biztosítunk színház- bérlet vásárlására, könyvtárat üzemeltetünk, videofilmeket vetítünk. — Karácsonyhoz közeledvén jobban odafigyelnek ezekre a kis nebulókra? — Tanulóink hulladék- gyűjtésért kapott pénzéből tudunk játékokat vásárolni. Ennyi az ajándék. Másra nincs lehetőségünk. — Biztosított a fakultatív oktatás? — A Szent László utcai iskolában működik rajz tagozatos osztály. Negyedikeseink közül válogatnak jó rajzkészséggel rendelkezőket. Ok ötödikben már bekerülhetnek a rajz tagozatos osztályba. —Szabadidős programok vannak? — Csak térítésmentes programokra tudunk szervezni. Szakköröket nem áll módunkban működtetni. A tanulók az udvaron focizhatnak játszhatnak. Húsbolt a Gutenbergen Nemrégiben Békéscsabán, a Gutenberg utca 19-ben megnyílt a környék talán egyetlen húsipari termékeket forgalmazó boltja. — Üzletünk családi vállalkozásban működik — tájékoztat a tulajdonos. — Néhány lépésre a várostól, mégis oly messze a vásárlóktól... — Reklámozni később fogunk, még nincs elegendő pénzünk rá. Hamarosan elkészül a cégtáblánk is. — Szembeötlően furcsa a nyitvatartási rend, 16 órától 19 óra 30percig. Miért? — Másodállásban dolgozom itt. — Milyen árukból válogathatunk? — Kaphatók szárazáruk, lángolt kolbász, füstölt vastag- és vékonykolbász, valamint különféle szalonnák. November 17-étől csirkehúst is forgalmazunk egészben és darabolva egyaránt. A beszerzés nem könnyű, mert a vágóhida- kon kevés a sertés, kicsi a választék. Egyébként a boltiaknál alacsonyabbak az áraink, a magánvásárlók mellett a kis- és nagykereskedőket is kiszolgáljuk. — A szomszéd Rózsi bolt nem vetélytárs? — Nem, mert úgy tudom, ő ilyenfajta húsipari termékeket nem forgalmaz. 1995-ben már tőkehúsokat is kívánunk árusítani. Most a karácsonyi ünnepek előtt bővítjük a választékot a pulykahússal is. Előre leadható a rendelés — akár nagy tételben is — kolbászhúsra is. Ez talán megkönnyíti azoknak a helyzetét, akik nem tudnak sertést tartani, vagy nincs lehetőségük megvásárolni a finom, de borsos árú füstölt kolbászt. Kutyakozmetika a Kórház utcában A Kórház utcán sétálgatva hatalmas táblára figyelhettek fel a járókelők: Kutyakozmetika — Békéscsaba, Kórház u. 13. Jómagam igazán tollhegyre kí- vánkozónak tartottam a témát, ezért néhányszori telefonbeszélgetés után létrejöhetett a találkozó. — Miért ez a kis időeltolódás? — kérdeztem Gally Boglárka tulajdonostól. — Ez év áprilisa óta foglalkozom kutyákkal, macskákkal. Már a kezdetekkor kicsinek bizonyult a helyiség, ezért nagyobbat kellett kialakítani. Néhány napja az új műhelyben fogadom a négylábú „vendégeket”. —Hogyan esett a választása éppen a kutyakozmetikára? — Egyszer kaptam egy legyengült, ápolatlan perzsa cicát. Szerettem volna lenyiratni a szőrét. Nem találtam olyan hozzáértő embert, aki ezt elvégezte volna. Van ugyan a Penza-lakó- telepen valaki, aki foglalkozik ilyen dologgal, de ő csak bizonyos kutyafajtákra szakosodott. A városban tehát gyakorlatilag nincs kutyaápolási üzlet. Ezért gondoltam erra a vállalkozásra. — Milyen előképzettség szükséges ehhez a tevékenységhez? —Tanultam Budapesten egy 3 hónapos kutyakozmetikusi tanfolyamon. — Szükséges volt az állategészségügyi intézet engedélye? — Megkérdeztük ugyan őket, de nemleges választ kaptunk. —Hogyan fogadták a városban e ma még errefelé ritkaság- számba menő szolgáltatást? — Az ebtulajdonosok nagy örömmel. Mint említettem, Békéscsabán eddig még nem működött ilyen „szalon”. Sokan hozzák a kutyusokat és a cicákat nyiratni, fürdetni, de az apró rágcsálók körmét is szívesen levágom. Nyáron több állatot hoztak, most ősszel és télen már nincs olyan nagy forgalom. Várjuk a tavaszt... 1994. december 20., kedd Köztéri szobraink Kampfl József: Lipták András Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri alkotásainkat. Városunk egyik legszebb részén, az Árpád sor jobb oldalán húzódik a csabai szoborsétány. Az árnyas lombok alatt, a szabadtéri kiállításnak is tekinthető szoborsétányon kilenc portré látható. Lipták András (1895—1953) Békéscsabán született, és ácsmesterséget tanult. Az 1920- as évektől részt vett a munkás- mozgalomban. 1945-től 1949- ig Békéscsaba választott polgármestere volt, ezután a megyei építőipari vállalatnál dolgozott, ahol munkavégzés közben autóbaleset áldozata lett. Kampfl József, Lipták András megörökítője műveit szelíd lírizmus és az érzelmi kötődések kifinomult plasztikai megjelenítése jellemzi. 1971-ben helyezték el a Lipták András emlékét őrző mellszobrot az Árpád sori szoborsétányon. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolja a szobrászművész. A kőből készült alkotás megragadja Lipták A szoborsétányon a kilenc portré egyike Lipták Andrásé egyéniségének lényeges jegyeit, és maradandó emléket állít a városunk történetében szerepet vállaló személyiségnek. Az utolsó pillanatban... — Még négyet kell aludnunk és jön a Jézuska, sok-sok mindent hoz majd nekem — mondja a 3 éves Réka unokám, és a pici ujjain számolgat. Uramisten, erről jutott eszembe, való igaz, itt a karácsony, és én még nem adtam postára a sógoroméknak szánt ajándékot! —Más is az utolsó pillanatra hagyja a csomagok feladását? — kérdezem a békéscsabai vasúti posta egyik alkalmazottjától, Tóth Jánostól. — Hogy délután mennyien lesznek, még nem tudom. Hétfőn reggel egyáltalán nem volt tolongás. Sajnos valóban az a tapasztalatunk, hogy legtöbben az utolsó órákban szánják rá magukat, hogy postára adják a karácsonyi csomagjaikat. — Ilyenkor a csomagküldő szolgálatok is nagyobb mennyiséggel árasztják el a postát? — Ha a tavalyi év hasonló időszakát veszem alapul, azt kell mondanom, hogy most kevesebb árut rendeltek. — Van olyan csomag, amiért nem jelentkezik a kedves vásárló, ilyen-olyan ok miatt? — Elhanyagolható az a mennyiség, amelyet nem váltanak ki. Különösen így ünnepek előtt, hiszen gondolom azért rendelték ezeket, hogy majd a karácsonyfa alá tehessék... Alakuló ülés a városházán A megyei jogú város alakuló közgyűlése ma délután 13 órakor kezdődik a városháza dísztermében. Napirenden; a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményeiről. A képviselő- testület és a polgármester eskütétele, megbízólevelek átvétele és szervezeti kérdések szerepelnek a programban. A Bezeréd j utca sarkán a pamuttextilművek Séták a megyeszékhelyen Bezerédj Pál emlékére A Békési úton haladva a szemlélődő egy ódon épületóriásra lehet figyelmes, ez a pamuttextilművek. A gyár valamikor selyemfonoda volt. Az utca nevét Bezerédj Pálról (1840—1918) kapta. A széles látókörű szakember az 1880-as években országos szinten rendezte a selyemhernyó-tenyésztést. Munkájával fellendítette a fonóipart is és kezdeményezője volt az 1897-ben beinduló csabai selyembeváltó (későbbi selyemfonoda) felállításának. Ezért nevezték hát el az egykori selyembeváltó melletti utcát Bezerédj Pálról. A pamuttextilművek közel százéves épületének udvarán ma már bútorbolt is működik. A dolgos mindennapok egyikén csak néhány emberrel találkozhatunk errefelé. — Rossz itt a kövesút, és egy új járda is kellene már — panaszkodik valaki. Egy darabon az utca párhuzamosan halad a gáttal, ami — külváros lévén — kitűnő legelészőhely a tehenek számára. Drága manapság a tej, ezért szükséges a tartásuk, bár... — A tej felvásárlási ára nagyon alacsony az értékesítés árához képest — így az egyik tulajdonos —, inkább saját magunk használjuk el a tejet, vagy eladjuk ismerősöknek. Úgy tűnik jó szokás errefelé a jószágokat szabadon tartani, hiszen a szarvasmarhákon kívül a baromfiak is békésen kapirgálnak az utcán és egy-két kutyát is látni. Itt-ott rendezett porták,' gondozott lakóházak, másutt omladozó vakolat teszi teljessé az utca képét.
