Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-29 / 282. szám

] SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 29., kedd Sarkadon ötvenkét kepviselöjelölt indul Sarkadon vajon kik kapják meg a lakosságtól a bizalmat, hogy a következő években döntéseket hozzanak e tanácsteremben? Csak újságíró vagyok Sosem felejtem el, hogy az 1989-es román forradalom után felhívott bennünket egy Olvasónk, és a következőt kérdezte: ugye nem véletlenül tettük az X. Y.-ról szóló cikket arra a helyre, ahol napokkal azelőtt a kivégzett Ceausescu fotója jelent meg!? Szerinte ez szándékos cél­zás volt a részünkről. Alig tudtuk megmagyarázni neki, hogy szó sincs erről, csupán Ceausescu képe után is meg kell töltenünk az újságot, és csak azért, mert ott valamikor ez a felvétel megjelent, nem hagyhatjuk üresen a helyet. Ereztük, nem győztük meg százszázalékosan. írom mindezt azért, mert nemegyszer érzek hasonlót mostanában is. Gyakran kértek már arra riportalanyok vagy események főszereplői, hogy ez vagy az a dolog kerüljön az újság első oldalára, ezt vagy azt a címet írjam ki jó nagy betűkkel és így tovább. Nos ebben a kérdésben (és ez jó szándékú tájékoztatás!) NEM az újságíró dönt. A mindenkori felelős szerkesztő kezében gyűlnek össze a napi anyagok, ő látja, hogy aznap melyek a jelentősebb események, így egyedül az őjoga rangsorolni, hogy melyik írás hová kerülhet az újságon belül és milyen nagyságú betűkből állhat annak a címe. Épp ezért —- bármennyire is a szívemhez nőtt Sarkad térsége — nem tudom elintézni, hogy ebből a körzetből minden cikk (ahol ilyen kívánságok felmerülnek) az első oldalra kerüljön, azt meg pláne, hogy az milyen típusú és mekkora betűkből legyen... Hírek Kötegyáni tervek. No­vember 30-án, 18 órakor a há­rom kötegyáni polgármester­jelölt a helyi művelődési ház­ban találkozik a község lakos­ságával, hogy elmondják a te­lepüléssel kapcsolatos jövőbe­li elképzeléseiket, terveiket. Utolsó ülés. A méhkeréki képviselők november 30-án, szerdán 14 órától tartják utolsó testületi ülésüket, amelyen ér­tékelik az elmúlt négy eszten­dő eredményeit és megvitatják az 1995-ös költségvetési kon­cepciót, amelynek elfogadását törvény írja elő. Az oldalt Magyar Mária szerkesztette Fotó: Such Tamás. Telefon: (66) 450-450 Sarkadon a tíz egyéni válasz­tókerületben összesen ötven­két képviselőjelölt indul a de­cember 11-ei helyhatósági vá­lasztásokon. A legtöbb (hét— hét) jelölt a 2. és az 5. választó- kerületben van. A legkeveseb­ben a 6. és a 7. választókerület­ben szállnak ringbe. (A hato­dikban ketten, a hetedikben hárman mérettetnek meg.) Az öttagú cigány kisebbségi ön- kormányzatba 6 jelöltet állí­tottak. A sarkadi képviselő- testületben hét listás hely van. A polgármesterségért négyen indulnak: Bondár Sándor (füg­getlen), Jakó István (függet­Nyugdíjasok a A sarkadi Nyugdíjasok Érdek- védelmi Egyesülete a közel­múltban megtartotta év végi közgyűlését, ahol a 297 nyil­vántartott tag közül több mint kétszázan megjelentek. Az egyik legfőbb napirendi pont a vezetőség újraválasztása volt. Az elnök továbbra is Kiss La­jos maradt. A helyettesei Raf- fai Ferenc és Vass András let­tek. A gazdasági ügyeket Nagy Bálintné intézi. A veze­tőség tagjai továbbá: Vaddi Gáborné, Sajti Sándomé, Un- gor Gábor, Bagi József, Kiss Lajos (Szalontai utca!), Sán­dor Gézáné és Petriné Fodor Ilona. A főügyészség felhívása len), Puskás Lajos (MSZP) és Tóth Imre (SZDSZ, KDNP, Fi­desz, MDF, Köztársaság Párt és választásokról alapján a vezetőség javaslatot tett a az alapszabály módosítá­sára, melyet a tagság egyhan­gúlag elfogadott. Elkészítet­ték az 1995-ös programtervet is, amely tovább erősíti azt a szándékot, hogy ez a nyugdí­jas egyesület ne csak a többi 19 sarkadi egyesületet fogja össze (ez több mint kétezer tagot jelent), hanem koordi­nálja, segítse a térségben lévő nyugdíjas szervezeteket is. A sarkadi Nyugdíjas Érdek- védelmi Egyesület országosan is azon kevés nyugdíjas szer­vezet közé tartozik, amelyik a december 11-ei helyhatósági választásokon (választási szö­vetségben) jelölteket indít. a helyi Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Egyesület által létreho­zott választási szövetség.) Hírplusz Búcsú a sártól. Köte- gyánban jó néhány utca tavaly megépített útalapjára rákerül­hetett a fedőréteg, A közelmúlt­ban megtörtént műszaki átadás a következő utcákat érintette: Lenin, Szabadság, Arany János (a Dózsa utca végéig), a Tán­csics, a Bartók és a Köztársaság. Mindezzel három kilométernyi útszakasz búcsúzhatott a sártól Kötegyánban. Szilárd burkolat. Az el­múlt években Geszten két utca (a József Attila és a Liget utca) kapott szilárd burkolatot. A kettő hossza 1,2 kilométer. Az összes költség megközelíti a hárommillió forintot. Kik lesznek Még kell .néhány napot aludnunk ahhoz, hogy kiderüljön, kik lesz­nek a győztes polgármesterjelöl­tek Sarkad térségében. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a Sarkad tér­ségi községekben a következő je­löltek indulnak a polgármesteri „címért”: Geszten Szabó Sándor (MDF, FKgP) és Szerb József (független), Kötegyánban Bujdo­só Lajos (független), Király Lajos a „befutók”? Károly (független) és Pallag Sán­dor (független), Méhkeréken dr. Rúzsa György (független) és Ve­csernyés István (független), Me- zó'gyánban Czégény Mihály (füg­getlen) és Szabó István (MSZP), Sarkadkeresztúron Földesi Géza (SZDSZ) és Nagy Mihály (függet­len), Újszalontán Győri Dani Zol­tán (független), Kiss Zoltán (füg­getlen) és Szabó Lajos (független). Sarkad város polgármesterjelöltjei 1994-ben Bondár Sándor Bondár Sándor független polgármesterjelöltként in­dul a december 11-ei hely- hatósági választáson. Magá­ról a következőket tartja fontosnak elmondani: 1949. március 18-án született Sar­kadon. Szülei nyugdíjasok. Nős, két gyermeke van. A sarkadi Ady Endre Gimnáziumban érettségizett, majd 1971-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Pollach Mi­hály Műszaki Főiskolán. Budapesten kezdett el dolgozni egy tervezőintézetnél, majd a sorkato­nai szolgálat után hazajött Sarkadra. Először (1972-től) a Költségvetési Üzemnél dolgozott művezetőként, majd az Építőipari Szövetkezetnél építésvezetőként. Ezt követően hat évig az államigazgatásban dolgozott a ta­nács építési csoportjánál. 1987-től magánvál­lalkozási egyéni gazdálkodást folytatott, 1992. februárjától volt a Városgazdálkodási Iroda ve­zetője. Az 1990. évi önkormányzati választáson a 2. számú választókerület egyéni képviselőjeként került be a képviselő-testületbe, így kettős mi­nőségben vett részt a Sarkad sorsának alakulá­sában. Mint Bondár Sándor hangsúlyozta, min­den esetben a város javát igyekezett szolgálni. Az egyre nehezedő gazdasági feltételek mel­lett elsődleges feladatnak tartja a település to­vábbi fejlődését, a meglévő értékek megőrzé­sét, a vagyonnal való eredményes gazdálko­dást. De legalább ilyen fontosnak tartja az intéz­mények és a város működési feltételeinek bizto­sítását, az ifjúság és az idősek helyzetének kezelését, a hátrányos helyzetűek szociális ellá­tásának kiterjesztését, a város infrastruktúrájá­nak továbbfejlesztését. Ez utóbbi egyben lehe­tőséget teremtene a munkanélküliség csökke­nésére is — vallja Bondár Sándor, miközben hozzáteszi: „E célok megvalósulását a közös cselekvés, együttműködés és kompromisszum­készség biztosíthatja!” Jakó István Jakó István független pol­gármesterjelölt önmagáról: Egyetlen pártnak sem va­gyok tagja. Sokan megke­restek, és támogatásukat ajánlották fel a választások kapcsán. 53 éves vagyok, több mint 20 évig a cukor­gyárban dolgoztam. Villa- mosenergia-ipari, techniku­si és felsőfokú humánpolitikai végzettségem van. Két évig voltam a kendergyár vezetője. 1980-tól a nagyközség, ’84-től a városi jogú nagyközség, 1989 márciusától a városi tanács elnöki feladatát láttam el. Sarkad várossá válá­sáért végzett tevékenységem meghozta a gyümölcsét, amelynek eredményeit ma már minden lakos természetesnek tart. Az utóbbi négy évben tagja voltam az önkormányzat kép­viselő-testületének. A személyemet és családo­mat ért indokolatlan rosszhiszemű támadások ellenére munkámat mint képviselő a művelődé­si bizottságban, az etnikai bizottságban mara­déktalanul elláttam. Elsődleges feladatnak tar­tom a polgármesteri munka demokratikus ellá­tását, az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az intézmények közötti önállóságot, szemé­lyi és emberi jogokat nem sértő demokratikus kapcsolatrendszer kialakítását. A lakosság felé a megkülönböztetés nélküli nyitottság megte­remtését. A közéletiséget szolgálatnak tekin­tem. Nagy kihívásnak tartom a Sarkadi Cukor­gyár stabilitásának megteremtését, a munka- nélküliség további növekedésének megállítá­sát, keresve a munkahelyteremtések lehetősé­geit, figyelembevéve a település mezőgazdasá­gijellegét. Az önkormányzat kötelező feladata­inak ellátását sérthetetlennek tartom. Az önként vállalt kötelezettségek felülvizsgálata, az okta­tási és más intézmények sérült tartalmi munká­jának rendezése nem halasztható tovább. További megoldandó feladatok a teljesség igénye nélkül: A leállt lakásépítések újraindítá­sa, szolgáltatásfejlesztés Újteleken, az infra­struktúra felújítása, bővítése. Önkéntes fizető­képes lakossági kezdeményezésen alapuló szennyvíz, csatornamű építés. Sarkad város vonzáskörzetének településeivel való együtt­működés és kapcsolattartás képviselve az elma­radott térség érdekeit. Vallom, „Mindenütt kell élni! Mindenütt lehet élni! Meg kell lakni ezt a hazát, meglakni minden talpalatnyi földjét!” Az viszont nem mindegy, hogyan, milyen politikai, gazdasági, szociális viszonyok között, milyen környezetben. Puskás Lajos Puskás Lajos, az MSZP je­löltje 1948. április 30-án született Sarkadon, földmű­ves családban. Tizenkilenc éves koráig tanyán élt. Itt „fertőzte” meg a mezőgaz­daság, a paraszti élet. A kö­zépiskolát helyben végezte, majd Gyöngyösön szerzett növénytermesztő üzemmér­nöki képesítést. 1968 júliusától dolgozott a helyi tsz-ben különböző beosztásokban, de mindig az ember között. Vallja, hogy a nagyüzemnek van jövője úgy a termelés, mint az értékesítés területén. A jelenlegi szövetkezet felszámolása miatt alakították meg a Sarkadi Kalász Mg. Szövetkezetei, amelyben a földtu­lajdonostól bérelt területet művelik. Mint mondta, több mint 25 éve aktív szerep­lője a különböző közösségeknek, foglalkozik a hozzá fordulók gondjaival és segít a problémák megoldásában. „így volt ez a szövetkezetben, a katonai szolgálat idején és a város életében végzett munkám során egyaránt — tette hozzá. — Most, amikor választáshoz készülünk, ezt kívánom folytatni. Segíteni a rászorultakat, az eligazodni nehezen tudó polgárokat. Bízom abban, hogy a városban emberi hangon sokra leszünk képesek, hiszen sok minden hiányzik még településünk várossá válásához. Meglévő értékeinket újabbakkal kell gyarapítani. Ebben benne foglaltatik a járda- és úthálózat fenntar­tása, közintézményeink felújítása, korszerűsí­tése. Ide tartozik a város büszkeségének, a kilenctomyú templom kupolájának a felújítása is közös erővel. Mindemellett működőképes bölcsődékre, óvodákra, iskolákra van szükség, ahol van elegendő férőhely, van oktatási- és szemléltetőeszköz, van energia, és megelége­déssel dolgoznak benne a közalkalmazottak. Jól felszerelt egészségügyi intézményekre van szükség, ahol a megelőzéssel is foglalkoznak. Bővíteni kell a szennyvízvezeték hálózatot, és a szilárd hulladékkezelés tűrhetetlen állapotát meg kell szüntetni.” Puskás Lajos hangsúlyozta, az intézmények­ben optimális, célratörő létszám- és bérgazdál­kodást kell folytatni, ami alapja lehet a gyors és pontos ügyintézésnek. S amit még ezentúl fon­tosnak tart: virágzó sportélet kialakítását, hír­közlő berendezések fejlesztését és a kapcsolat- tartást a városban lévő egyházakkal, pártokkal, civil szerveződésekkel. „Együtt, egyet akarva többre juthatunk” — állította végül. Tóth Imre Ábécé sorrendben Sarkad negyedik ' polgármesterje­löltje a jelenlegi polgármes­ter, Tóth Imre. Önmagáról a következőket tartotta fon­tosnak elmondani: 41 éves, református paraszti család­ban született Sarkadon. Első diplomáját a debreceni Ta­nítóképző Főiskolán szerez­te, a másodikat a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán, a harmadikat pedig a Művelő­dési Minisztérium felsőfokú menedzserképző iskoláján. Tanított általános iskolában, majd a sarkadi művelődési központ előadója lett. Ké­sőbb (13 éven keresztül) az intézmény igazga­tójaként dolgozott. Ezután a Békés Megyei Művelődési Központ művészeti osztályának és menedzserirodájának volt a vezetője. Ébben az időben az akkori művelődési miniszter felkéré­sére minisztériumi tanácsadóként tevékenyke­dett a megyéből. Az utóbbi négy évben Sarkad polgármestere volt. Mint Tóth Imre hangsú- ly'ozta, e négy év alatt a vezetésével több tízmil­liós adósságot fizettek vissza, egyetlen fillér hitelt sem vettek fel, a város vagyonát meg­négyszerezték, a ’94. évi költségvetést 10 mil­lió többlettel zárták. „E négy év számomra megtiszteltetés volt, hogy tehettem a közért — mondta Tóth Imre, majd így folytatta: Egyéni programom nem politikai, hanem ember és településközpontú, teljesítményorientált. Én a település egészében, és nem egyetlen pártban gondolkodom. Val­lom, hogy a polgármester összekapcsoló erő, kötőelem kell hogy legyen pártok és civil szer­vezetek között, az egymás melletti nézetek egyenrangú, szélsőségmentes megjelenítését kell garantálja. Több dimenziós képként egyszerre kell látni és gondolkodni a település­ben, a kistérségben és a megyében. Városom­nak gazdatudatú, a település határain is túl látó, csak a feladatokra összpontosító, együttműköd­ni kész testületet kívánok. Magam csak a telje­sítményben realizált szakértelmet ismerem el. Választóimnak a fenti szemlélet által vezérelt, az elmúlt négy évre jellemző városfejlesztési tempó folytatását tudom ígérni, s azért kész vagyok megtenni mindennap minden lehetőt.” Tóth Imrét a „Választási szövetség Sarka­dért” (SZDSZ, MDF, KDNP, Fidesz, Köztársa­ság Párt és a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete) jelölte. Egyéb támogató szerveze­tek: Állampolgári Jogvédő Liga, a sarkadi egy­házak és a Független Kisgazdapárt. Lapunk a sarkadi polgármesterjelölteknek egyenlő terjedelemben szeretett volna bemutat­kozási lehetőséget biztosítani. Puskás Lajos és Tóth Imre felhatalmaztak, hogy az általuk lénye­gesnek tartott, némileg hosszabb anyagrészből a helynek megfelelő mértékben vághatunk. Jakó István ragaszkodott a hosszabb változathoz, Bon­dár Sándor pedig nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy kiegészítse azt a szövegrészt, amiben erede­tileg megállapodtunk. Ezért nem egyenlőek a ter­jedelmek. —A szerk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom