Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
1994. november 1., kedd CSALÁDI OLDAL Mini recept Káposztás csirke. Hozzávalók: 1 közepes nagyságú csirke, 80 dkg savanyú káposzta, 2 dl tejföl, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál piros fűszer- paprika, 1 mokkáskanál őrölt babérlevél, 2 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál csombor (borsikafű), 1 csapott mokkáskanál törött fekete bors, ízlés szerint só. Az olajon meg- fonnyasztjuk a finomra vágott vöröshagymát, majd a tűzről lehúzva belekeverjük a pirospaprikát és a zúzott fokhagymát. Ráöntünk 1 evőkanál vizet. Visszatéve a tűzre rátesszük az előzőleg darabjaira vágott, megsózott és megborsozott csirkét, és erős tűzön mindkét oldalán lepirítjuk. Az előzőleg fél órán keresztül vízbe áztatott római (cserép) tálat előkészítjük. A szükség szerint átmosott és lecsö- pögtetett káposztát összekeverjük a seipenyőben maradt hagymás olajjal, a csomborral, a babérlevélporral, sóval és 1 dl tejföllel. A tálba terítjük. A tetején bőrrel felfelé elhelyezzük a lepirított csirkedarabokat. A megmaradt tejföllel bekenjük, és a tál saját tetejét ráillesztve, betoljuk a hideg sütőbe. 10 percig takaréklángon, 20 percig valamivel erősebb fokozaton, majd bő egy órán keresztül közepes lángon pároljuk az ételt. Ezután a tetejét levéve, ropogósra pirítjuk a húsdarabokat. (Ha tűzálló tálban készítjük, kevés vizet öntsünk alá, és tegyük előmelegített, forró sütőbe, 1 óra alatt elkészül.) Francia fejessaláta. Hozzávalók: 2 fej saláta, 1 csomó metélőhagyma, mustár, ecet, cukor, só, 4 kiskanál olaj. A salátát leveleire szedjük, alaposan megmossuk, konyharuhába téve megszárítgatjuk, majd szétbontva csíkokra vágjuk. 1 kiskanál mustárt kikeverünk kevés ecettel, a cukorral, sóval, beletesszük az összevagdalt hagymát, beleöntjük az olajat, és sűrű mártást keverünk. Ebbe forgatjuk bele a majdnem száraz salátaleveleket. Étkezés előtt 1-2 órával is elkészíthetjük, de tálalhatjuk rögtön a keverés után. Kemény tojást adunk hozzá. A Herbaházban tanácsokkal is ellátják a vásárlókat Elillan egy esztendő, mint az illóolajos bedörzsölő Fotó: Lehoczky Péter „Nem végzünk kuruzslást” Nyakunkon az influenzakorszak, a náthás időszak, így egyre többen néznek be a gyógynövény szaküzletekbe, patikákba, milyen immun- rendszert erősítő természetes készítményekkel, vitaminokkal, teákkal védhetik szervezetüket, indulhatnak harcba a betegségek ellen. Mi a gyoma- endrődi Herbaházba látogattunk el, mely hamarosan egyéves születésnapját ünnepli és ez alkalomból meglepetést is tartogatnak majd a vásárlóknak. Bacsa Hedvig cégvezetőt arról kérdeztük, a boltba betérők a helyszínen döntik-e el, mit tesznek a kosárba, vagy előre tudják már, mely termékekre van szükségük. — Ez változó — kezdte. — Van, aki eleve tudja, mit keres, van, akit csak érdekel ez a téma, van, akinek kedvenc időtöltése az itteni nézelődés és sokan tanácsért fordulnak hozzánk. Tény, hogy a gyógyszerárak emelkedése miatt és egyéb okokból egyre többen nyúlnak a természetes alapanyagú készítményekhez, hiszen a megelőzésben, a kiegészítő kezelésben fontos szerepet játszanak. Sok esetben persze nem helyettesíthetik a gyógyszert, de ezt el is mondjuk. Mi nem diagnosztizálunk, nem végzünk kuruzslást, csak segítünk és az egyre több ismerős arc, a bővülő ügyfélkör jelzi, keresettek termékeink. — Melyek a legnépszerűbbek? — 2500—3000-féle terméket forgalmazunk, a gyógyhatású készítményektől, a vitaminokon, teákon, pezsgőtablettákon át a fogyasztószerekig, gyógykozmetikumokig, reformélelmiszerekig. Egyre keresettebbek a magyar termékek, melyek legalább olyan jók, mint a külföldiek. Nehéz a kiemelés, de a népszerűségi listán elöl áll például a lán- dzsásútifű-szirup, az illóolajos bedörzsölő, a koffeinmentes tea, vagy a toroköblögető. —Tudomásom szerint kiterjedt nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak. — Négy megye — Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok — nagykereskedőit, magánpatikáit, gyógynövény szaküzleteit is kiszolgáljuk. Érdekes, hogy talán éppen Békésben legkevesebb az ügyfelünk, amihez hozzájárul: itt nincs annyi magángyógyszertár, mint Kecskeméten vagy Szegeden. — A születésnapi tortáról milyen érzésekkel fújja majd el a gyertyalángot a cégvezető? — Egy mondattal válaszolva: boldog vagyok, hogy ezt csinálhatom. Nyemcsok László Hét jó tanács emésztési problémák ellen Elsősorban a rossz táplálkozási szokások rovására írható, hogy az egészségügyi statisztikák szerint az emberek egynegyede emésztési problémákkal küszködik. Persze a székrekedést, a gyomorpanaszokat előidéző okok között ott van a mozgás- szegény életmód, a gyakori stressz, a túlhajszoltság is. A terhességnek, a szoptatásnak szintén gyakori velejárója a felfúvódás, a puffadás. Némi önfegyelemmel és a rossz beidegződések korrigálásával azonban ki-ki önmaga is rendben tarthatja „belügyeit”: hét jó tanács megszívlelésével enyhítheti vagy megelőzheti a kellemetlen tüneteket. 1. Étrendjébe feltétlenül iktasson be salakanyagokban gazdag táplálékot: gyümölcsöket, főzelékféléket és finomítatlan, korpás lisztkészítményeket. 2. Étrendjében feltétlenül ritkítsa a nagyon zsíros és nagyon édes fogásokat. 3. Lassan, az ételt jól megrágva egyen — így fokozódik a nyálelválasztás, könnyebb az emésztés. 4. Figyeljen arra, hogy naponta legalább másfél-két liter folyadék kerüljön a gyomrába. 5. Minden étkezésnek adja meg a módját: a futtában, sietve, szinte csak kötelességsze- rűen elköltött étel tehertétel a gyomornak. 6. Szánjon mindennap néhány percet egy kis tornára; főként az intenzív lélegzéssel kombinált speciális hasizomgyakorlatokra és a hasfal masszírozására — ez elősegíti a könnyű székletürítést. A renyhe bélműködést általában is megelőzheti a rendszeres egészségügyi sétákkal. 7. Szoktassa rá önmagát, hogy naponta, lehetőleg azonos időszakban legyen széklete — a rendszeresség ebben is nagyon fontos. Végül egy intelem: sokszor indokolt, hogy enyhe hashajtóval éljünk, de a szervezet egy idő után hozzászokik a bélműködés ajzószeréhez. Ezért a hashajtóra is érvényes az a szabály, hogy „olyan sokat, amennyi szükséges és olyan keveset, amennyit lehet”. FEB Ismerje meg önmagát Lenthár Márta rovata Szüksége van rossz fogakra? (7) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésének megfejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. A „Magyar szólások és közmondások” című gyűjtemény közel félszáz, foggal kapcsolatos találó megfigyelést tár olvasói elé, melyek ékesen árulkodnak a fog, a harapás jelképes értelmezéséről. Közismert, hogy amikor valaki nagyon szeretne megkaparintani valamit, akkor röviden azt mondjuk, hogy fáj rá a foga. A gonosz szándékát nyíltan elárulóról megjegyezzük: kimutatta a foga fehérét. Aki feni a fogát valakire, az előbb-utóbb valami bajt fog neki okozni. Aki foggal-körömmel küzd, az a végsőkig harcol valamiért. A fogat fogért szólást pedig még hallani is rossz, olyan félelmetes. A felsorolt példák után már mindenki számára világos, hogy a fogakkal végzett művelet, a harapás az erőszak, az agresszivitás jelképe, pozitív értelemben pedig arról árulkodik, hogy képesek vagyunk megszerezni, elérni valamit, rendelkezünk az önérvényesítés készségével, keresztül tudjuk rágni magunkat a ránk váró feladatokon. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy napjaink agresszív világában miért rossz olyan sok embernek a foga. Bármennyire is ellentmondásosnak látszik első látásra a kérdés, mégsincs benne semmi különös. A szociálisan fejlett, általában sűrű népességű országokban az együttélés csak nagyfokú alkalmazkodással oldható meg, melynek szükségszerű velejárója indulataink elfojtása. Lakótelepek tömblakásaiban csak úgy élhetünk viszonylagos békében, ha nem dörgöljük mindennap a szomszéd orra alá, hogy már megint éjfélkor centrifu- gázott vagy éppen lecserélhetné a fapapucsát egy kevésbé zajos lábbelire. Sűrű ügyintézéseink közepette is inkább a fogunkat csikorgatjuk s nem borítjuk rá a velünk sértően beszélő hivatalnokra az asztalt. Ugyanakkor egy-egy lakótelepen általában „csupán” négy-öt banda randalírozik, mert ahol elfojtják az agressziót, ott a szociálisan fejletlenebb emberek szélsőségesen élik ki indulataikat. Agresszív késztetéseink számára is meg kellene találni a megfelelő formát. A rámenős menedzser, vállalkozó vagy riporter a mindennapi életben olyan szelíd, mint a bárány, mert munkájában teret talált erőszakos késztetései megvalósításának. A focimeccsek után sem a játékosok randalíroznak (ők támadó kedvüket bőven megvalósították a pályán), hanem a sörözgető szurkolók. Rossz fogaink azonban nemcsak elfojtott indulatainkról árulkodnak, hanem életenergiánk veszélyes csökkenéséről is. Az álomfejtők szerint a fogak elvesztése energia- és potenciaveszteségről árulkodik, de a lókupec is először a paripa fogát nézi meg a vásárban. A kevés vitalitással bíró ember bizony csak rágódik a problémákon határozott megoldások helyett. Aki pedig nappal még magának sem meri bevallani, hogy harapós kedvében van, az éjjel csikorgatja a fogait. A rossz fogakkal sokat kínlódó embert azonban óva intjük attól, hogy az olvasottak hatására verje meg a szomszédját, harapjon a fogorvosa kezébe, esetleg csatlakozzon egy terrorista brigádhoz, de fogas kérdésként ajánljuk figyelmébe: feltétlenül adjon teret életében agresszív késztetései építő, az emberhez méltó kiélésnek... (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak Az egyesület felhívása Az utóbbi évtizedekben a nyugdíjas-társadalom anyagi-szociális helyzetének folyamatos és lényeges romlását kényszerült megélni. Úgy véljük, ma már elérkeztünk egy olyan pontra, amikor e folyamat már nem folytatható. Az ország politikai életében bekövetkezett változás, a társadalom irányunkban megnyilvánuló szolidaritása és saját erőnk megtapasztalása mellett megalapozottnak tűnik a remény, hogy helyzetünk nem romolhat tovább, és bizakodóan, szerény optimizmussal tekintünk a jövőbe. Ehhez azonban az életkörülményeinket meghatározó valamennyi lényeges tényező mozgósítására, teljesebb kiaknázására van szükség. 1. E tényezők között első helyen kell számba venni a családi közösségben rejlő erőt és lehetőséget. (...) 2. Életkörülményeink anyagi-szociális feltételeinek alakulásában döntő szerepe van az állami kötelezettségnek. Elismerés illeti a jelenlegi kormányzatot azért, hogy az idei, második nyugdíjemelésnél elfogadta érdekképviseleteink javaslatát. Nagyra értékeljük azokat a nyilatkozatokat, amelyek a nyugdíjasok iránti szolidaritást hangsúlyozzák és azt is, hogy a kormányzat a jövőben is támaszkodni kíván a nyugdíjasok érdekképviseleteire. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy az utóbbi hónapok drasztikus áremelései felülmúlják a nyugdíjnövekedés mértékét. A gyorsuló infláció és a reálbérek valószínűsíthető csökkenése indokolttá teszi az évenkénti nyugdíjemelés eddigi rendszerének felülvizsgálatát. (...) 3. A nyugdíjasok érdekképviseletében, anyagi, szociális, életviteli gondjainak megoldásában és elviselhetőbbé tételében fontos szerepet játszik szűkebb környezetünk, összefogásunk, szervezettségünk. Tegyük tartalmasabbá, színesebbé a már működő klubjaink, egyesületeink tevékenységét, azok legyenek még figyelmesebbek, aktívabbak ott, ahol az egyénekről való gondoskodás, segítség igénye mutatkozik. Nem hosszú távlatban tűzzük magunk elé a célt: minden településen működjenek nyugdíjas-egyesületek. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége — karöltve és együttműködve más nyugdíjas érdek- képviseleti szervekkel — azon dolgozik, hogy a fenti célok mielőbb megvalósuljanak. Ehhez kéri tagszervezetei és a nyugdíjasok támogatását, és ebben a szellemben készül az önkormányzati választásokra is. Miskolctapolcán. Ragyogó időt fogtak ki kirándulásuk alkalmá- valaszabadkígyósinyugdi|as klub tagjai. Az idősek napja alkalmából egynapos Miskolctapolca-i kirándulásra invitálta tagjait a klub, s szép gesztus volt, hogy ők is fizették a költségeket. Meglátogatták a tapolcai barlangfürdőt, Lillafüreden sétáltak és megcsodálták a cseppkőbarlangot. A szervezők még arra is sort kerítettek, hogy elvigyék az idős embereket a diósgyőri várba.
