Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-07 / 263. szám
♦BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPHÁTTÉR 1994. november 7., hétfő'-------------------------------------------------------------------------------------------------------^ A mezőhegyes! gyár az alapítás óta többször gazdát cserélt Sarkad neve 1912 óta összefonódott a cukorgyártással A cukor(gyártás) amely megkeserítheti az életü(n)ket A múlt héten az írott és az elektronikus sajtó egyaránt jelentős terjedelemben foglalkozott a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyár sorsával. Mint ismeretes, a külföldi érdekeltségű kábái cukorgyár magyar származású vezérigazgatója, Leslie Bonay kerek perec arra szólította fel az Állami Vagyonügynökséget, hogy vagy zárja be, vagy adja el megyénk két cukorgyárát. Ha nem teljesítik a kérését — fenyegetőzött a tengeren túlról hazaszakadt hazánk fia —, elárasztja olcsó cukorral a belső piacot, tönkretéve ezzel a még magyar kézben lévő gyárakat. E „vadkapitalista” megnyilvánulás ellen minden érintett tiltakozik; Békés megye közgyűlése levéllel fordult több minisztériumhoz és a vagyonügynökséghez, Tóth Sándor, a 7. számú választókörzet országgyűlési képviselője pedig november 15-én interpellál a parlamentben... De lássuk, mit is veszítene megyénk, ha megvalósulna Bonay úr elképzelése! Hadüzenet nélküli háború A mezőhegyesi cukorgyár megépítését a ménesbirtok kezdeményezte a múlt század végén. Az első répafeldolgozási idény 105 évvel ezelőtt, 1889. november 1-jén kezdődött napi 300 tonnás teljesítménnyel. (A gyár jelenlegi kapacitása ennek éppen a tízszerese!) Az alapítás óta a gyár többször gazdát cserélt. 1891-től a Mezőgazdasági Ipar Rt. volt a tulajdonosa egészen az 1948- as államosításig. Ettől fogva 1964-ig formailag önállóan működött. 1964-től 1971-ig a Magyar Cukoripar nevű nagy- vállalat gyáregysége volt, majd a Cukoripari Vállalatok Trösztjéhez tartozott egészen 1980. június 30-áig. A tröszt megszűnését követően — rövid, 6 hónapos önállóság után — a gyárat „bekebelezte” a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. Az innen való kiválásra pontosan 10 év múlva, 1991. január 1-jén került sor. Ezt követően a földművelés- ügyi miniszter alapító határozata szerint a gyár állami vállalatként funkcionált 1992. június 30-áig, amikor is átalakult részvénytársasággá. Az Állami Vagyonügynökség 1993. szeptember 27-i határidővel pályázatot hirdetett az ácsi, az ercsi, a mezőhegyesi, a sarkadi és a sárvári cukorgyárak egy tömbben és megosztás nélkül történő értékesítésére. A meghirdetett minimális névértékű részvénypakettet az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium vásárolta meg 1 milliárd 828 millió forint névértéken, ebből a mezőhegyest részvények értéke 351 millió forint. Jelenleg a gyár jegyzett tőkéje a következőképpen oszlik meg: a konzorcium rendelkezik 50,1 százalékkal, az Állami Vagyonügynökség 45,75 százalékkal, az érintett önkormányzatok pedig 4,15 százalékkal. — A Hajdúsági Cukorgyár nem most kezdte ezt a játékot. Már két éve hadüzenet nélküli háborút folytat Mezőhegyes és Sarkad ellen — mondja Bihari László, a Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. vezérigazgatója. — Megjelent a piacainkon és lényegesen olcsóbban adta a cukrot, bennünket is rákény- szerített arra, hogy engedjünk árainkból. De ezáltal a boltban nem lett olcsóbb a termék. Tehát nem a fogyasztó járt jól, hanem a nagykereskedők, akik „lenyelték” a különböze - tet. A kabaiak harca idáig nem volt sikeres: Mezőhegyes is áll, Sarkad is áll annak ellenére, hogy magunkra hagyatot- tan kellett ilyen nagy küzdelmet folytatnunk. Nagyok voltak a veszteségeink, ezek következményeit még ma is érezzük. Minden baj és nehézség ellenére eljutottunk a privatizációig. A mezőhegyesi gyár 105 éve létezik, szeretnénk, ha még 105 év múlva is létezne. — Milyen következménnyel járna a kábái terv megvalósulása? — Mezőhegyes leállítása esetében termelői oldalról ez azt jelentené, hogy veszélybe kerülne 7-9 ezer hektár répatermő terület. Az csak mese, hogy Kaba hosszú távon itt termeltetné meg a répaszükségletét. Időlegesen igen, addig, amíg a saját, közelebbi termőterületét ki nem alakítaná. Kettőszáz kilométerről ugyanis neki sem lenne kifizetődő a termeltetés, a szállítás. A cukorpiacon pedig monopolhelyzetbe kerülvén, diktálná az árakat. Tehát a leállítást nem csak Mezőhegyes lakossága érezné meg, hanem a környező településen élők is. Négyszáz ember kap itt állandó munkát, fele a szomszédos településekről jár be. Kampányban további 140 főt vettünk fel. A gyár eladása (s ami ezzel egyenértékű: bezárása) esetén ezek a munkahelyek megszűnnének. S akkor még a fuvarozási lehetőségek elvesztéséről, a lakosság vásárlóerejének csökkenéséről, a kereskedelmi forgalom visszaeséséről nem is beszéltem. Ha „elesne”- Mezőhegyes, annak következményét legalább 5 ezer ember szenvedné. —Meddig kell tartani ettől? Várhatóan mikor kerül pont az ügy végére? — Sajnos pillanatnyilag a konzorcium, illetve az ötök együttműködésében zavarok mutatkoznak Sárvár kiválási szándéka miatt, s ezt a pénzintézetek nem veszik jó néven. A december 5-ei rendkívüli közgyűlésen várható, hogy visszaáll a korábbi, szerződés szerinti állapot a konzorcium és a Sárvári Cukoripari Rt. között. —És addig? — Ezek az események nem vonhatják el a figyelmünket az érdemi munkától. A jövő év előkészítése zavartalanul folyik. Elsődleges célunk, hogy a termelőinkkel megfelelő módon, időben elszámoljunk. Nagyobb termelőinknek 2 és 25 millió forint között fizettünk előleget, bár erre nem vállaltunk szerződéses kötelezettséget. Amit vállaltunk az az, hogy a teljes beszállítás után, az egyeztetést követően 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát. Ennek a kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tudunk tenni. Ez a feltétele annak, hogy jövőre is bírjuk termelőink bizalmát. Már több mint egy hónapja kötjük az előszerződéseket, melyek alapján biztosítjuk a műtráAz 1912 előtt íródott földrajzkönyvek szerint Sarkad a fokhagymatermesztésről, a tövis- borona-gyártásról és az ihatatlan (emberbolondító) boráról volt híres. Miután azonban 1912-ben felépült a sarkadi cukorgyár, a település neve szorosan összefonódott vele. Ettől kezdve Sarkadról mindenkinek a cukorgyár jutott eszébe. A gyár részvénytársaságként indult, napi 1000 tonnás kapacitással. Időközben több formációban is működött. Volt állami vállalat, tröszt tagja, önálló gazdasági egység, 1992 júliusától ismét részvénytársaság, amelyet több tulajdonos irányít. A gyár folyamatosan fejlődött az eltelt 82 esztendő alatt. Ma 3300 tonna répa a napi kapacitása. A nyolcvanas évek átlagát tekintve évente 350 ezer tonna répát dolgoztak fel. Ehhez 110-120 napos kampányra volt szükség. gyát. Örömmel mondhatom, hogy a szükséges terület közel felére már előszerződésünk van. Az irányárat mázsánként 400 forintban kívánjuk meghatározni, egyéb árelemek (termeltetési prémium, öntözési felár, szántóföldi prizmá- zás, fuvarvisszatérítés) figyelembevételével. November 7- én, hétfőn tanácskozunk Békés és Csongrád megyei termelőinkkel. Szeretnénk tudatosítani: hosszú távon őket is A gyár történetében a 90-es évek volt a mélypont — tudtuk meg Vígh Imre termelési vezérigazgató-helyettestől . — Az 1990-es kampány év még normális évjáratnak számított — mondta. — A következő évben úgy látszott, túltermelési válság lesz, azonban az esőzések hátráltatták a répaszedést, és évtizedek óta először kampány közben hat napra meg kellett állítani a gyárat. Hamarosan beállt a fagy is, ami miatt mintegy 500 hektár répa maradt a földben. A túltermelési válság így nem lett akkora, mint amilyennek először látszott. A répatermelők viszont elcsüggedtek, csökkent a répatermelési kedv, így 1992-ben csupán kétharmad annyi répa termett, mint a megelőző években azelőtt. Jött az aszály, ősszel meg az esőzés, és a gyárnak ismét le kellett állni kampány közben. Ezúttal 12 napra. A legméhátrányosan érintené a kábái terv megvalósulása. — A dolgozói kollektíva hogyan viszonyul a történtekhez? — Az embereket fölháborította a kábái fellépés. A dolgozók — együtt az üzemi tanáccsal és a szakszervezeti bizottsággal — egyértelműen a vezetőség mellé álltak. Megingás nélkül, rendületlenül folytatják a munkát. Bizakodnak... Ménesi György lyebb pont 1993-ban volt. Mindössze 100 ezer tonna répa termett. Sok répa ki sem kelt, megindult az újravetés, nem sok eredménnyel. A gyár, hogy a vevőkörét el ne veszítse, import sűrűié behozatalára szorult. Igaz, ez nem egyedi eset volt, hiszen sok cukorgyár kényszerült erre, mégis jelentősen visszavetett bennünket, hiszen a csekély, 14 milliós eredményből fejlesztésre már nem futotta. Fellendülés az idén állt be, amikor végre a jó termés ismét jó eredményekkel kecsegtet, ám ezúttal a konkurencia fenyegetőzése nehezíti a helyzetünket... Fazekas Gergely répaosz- tály-vezető konkrét példát is mondott a támadások formáira: — Régi trükk, hogy a szomszédos cukorgyárak egy-két Sarkad környéki répatermelőtől áron felül veszik meg a répát. Nekik egy-egy kistermelőt kifizetni nem jelent túl nagy erőfeszítést, nekünk viszont óriási kárt okoznak, hiszen emiatt arra kényszerülünk, hogy mi is ilyen magas áron vegyük meg a répát áz összes többi termelőtől. A gyár vezetői szerint jó lenne, ha a sarkadi önkormányzat valamilyen módon megadóztatná mindazokat, akik nem itthon adják el a répát. A Sarkadi Cukorgyár ugyanis jelentős iprűzési adót fizet a városnak, és mindabból a répából, ami máshol kerül feldolgozásra, nem Sarkadnak, hanem egy másik városnak van haszna. M.M. A mezőhegyesi gyár adatai több év átlagában A Sarkadi Cukorgyár adatai több év átlagában Kapacitás: Répatermőterület: Termeltetett répa: Gyártott cukor: Cukorkihozatal: Szántóföldi cukorhozam: Temielők száma: 3000 tonna/nap 7000-8000 hektár 250-350 ezer tonna 30-40 ezer tonna 12,5-13 százalék 5-6tonna/hektár 300 fölött Kapacitás: 3300 tonna répa naponta Répatermelőterülete: ' 7000-8000hektár Termesztett cukorrépa: 300 ezer tonna Gyártott cukor: 35 ezer tonna Cukorkihozatal: 12,5-13% Szántóföldi cukorhozam: 5-6 tonna/hektár A termelők száma: 700 1994. évi adatok, tervek Augusztus 31-ei létszám: 335 Kampány alatti létszám: 480 Nettó árbevétel: 2 200 000 000 Ft Adózás előtti eredmény: 14 500 00G Ft A Mezőhegyesi Cukorgyár részesedése a hazai cukorpiacon: 6,45% 1994. évi adatok, tervek A gyár-dolgozóinak állandó létszáma: 340 Átlaglétszám a kampány idején: 476 Bruttó árbevétel: 2 milliárd 505 millió Adőzáseiőtti eredmény: 10 milliós nagyságrendű A Sarkadi Cukorgyár részesedés a hazai cukorpiacon: 7,8% Eddig az időjárás pusztított, most a konkurencia?
