Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-05-06 / 262. szám

Két gazdag hölgy példája is bizonyítja: nem indo­kolt, hogy a nők oly sok pénzt költsenek a szépség­ápoló krémekre. Ines de la Fressange egy — átszámítva — körül­belül 900 forintnak meg­felelő árú gyógyszertári babakrémet használ arc­tisztításhoz, a smink eltá­volításához. Kifejezetten száraz bőrére ugyancsak patikákban kapható 1300 forintos avocado-krémet vásárol. Nadine Rotschild 60 évesen is az E-vitamin kap­szulára esküszik. Minden reggel felnyü egyet, s tartal­mát bemasszírozza az ar­cába. Egy dobozért körül­belül 1100 forintnak meg­felelő összeget fizet. Nivea hidratáló krémet használ, s a sminkre sem költ túl sokat. FEB Rákellenes torma Egy japán kutató szerint a torma haté­kony lehet a rákos sejtek burjánzásá­nak megállításában. Fuke Yoko, a tokiói Tacsikava főiskola táplálko­zástudományokkal foglalkozó do­cense tudományos dolgozatot írt ar­ról, hogy a közönséges torma (Armo- racia lapathifolia) Japánban termesz­tett változata emberi gyomorrákos sejtekhez adagolva a sejtburjánzás jelentékeny csökkenését, egyes ese­tekben pedig a rákos sejtek pusztulá­sát eredményezte — közölte a Reuter hírügynökség. A japán konyhában az európainál jóval gazdagabb hagyo­mánya van a torma sokrétű felhaszná­lásának. Számos közkedvelt japán étel, többek között mártások és nyers halételek jellegzetes csípős ízét adja a nyers reszelt torma. A népi gyógyászat ételmérgezések hatásos gyógyszerének tartja. Fuke Yoko bízik abban, hogy megfigyelé­se nyomán sikerül a torma tulajdon­ságait a rák megelőzésében hasznosí­tani. A spenót segít a stressz ellen A mélyhűtött zöldség vastartalmának 53%-át hasznosítjuk Manapság fel­nőttek és gye­rekek egy­aránt óriási szellemi, lelki, testi terhelésnek vagyunk kitéve nap mint nap. A kör­nyezetszennyezés és a rossz táplálko­zás még rontanak is a helyzeten. Ah­hoz tehát, hogy mindezek ellenére felnőjünk, szükségünk van bizonyos létfontosságú anyagokra, melyeket táplálkozás útján juttathatunk szer­vezetünkbe. Egyik „legkedveltebb” ilyen élelmiszerünk a spenót. Az amerikaiak a spenótot gyakran „antistressz-zöldségnek” nevezik. Miért? Mert a spenót a B vitamincso­port minden tagját gazdagon tartal­mazza. Ezek közé tartozik a If is, melyet „idegvitaminként” tartanak nyilván. A B(-nek nyugtató hatása van, és megerősíti a stresszel szem­beni ellenálló képességünket. Ezen­kívül a spenót nagy mennyiségben tartalmaz magnéziumot, amelyet már régóta mint antistressz anyagot ismerünk. Végül a spenót olyan fon­tos nyomelemeket is tartalmaz — cink, réz, foszfor —, amelyek a jó kedv, az agy teljesítőképessége és az ellenálló képesség szempontjából fontosak. Semmilyen más zöldség nejjr biz­tosít az emberi szervezetnek olyan sok növényi festékanyagot, klorofillt, mint a spenót. A klorofil pedig me­gint csak vitalitást, rugalmasságot je­lent, olyan hatással rendelkezik, mint a napenergia. Igen jelentős a spenót vastartalma. De érdekes, hogy szervezetünk a friss spenótban tárolódott vasnak csak egy kis részét (1,3%-át) képes felvenni. És most a jó hír: ha a spenót mélyhű­tött, a vas már nem kötődik le a nehe­zen feloldható fehérjetestekhez. En­nek köszönhetően a mélyhűtött spe­nót vastartalmának 53%-át haszno­sítja a szervezet. Ugyanez érvényes a B, vitaminra is. A hűtőszekrényből elővett spenót tehát különösen érté­kes tápanyag. Egy dolgot mindenesetre meg kell jegyeznünk: sok gyerek nem szereti a spenótot és tiltakozik ellene. Ameri­kai kutatások nyomán ma már azt is tudjuk, miért: a gyerekek szervezete a spenótban lévő keserű anyagokra allergiával reagálhat, de ez idővel magától elmúlik. Ezért ne kénysze- rítsük gyermekünket spenótevésre! Különben később sem fogja fogyasz­tani ezt az egyébként oly fontos zöld­ségfélét. fordította: Stummer Andrea Rakott spenót Hozzávalók 6 személy­re: 1 kg friss spenót, 40 dkg szélesmetélt, 8 dkg vaj, 2 dl tejszín, 5 dkg zalai füstölt sajt, 5 dkg Lajta sajt, 1 kis fej hagy­ma, só. A megtisztított, ala­posan megmosott paraj­leveleket külön víz hoz­záadása nélkül megpá­roljuk, a keletkezett nedvességet kinyom­kodjuk. Vajon üvegesre pároljuk a kockára vá­gott hagymát, majd rá­dobjuk a parajleveleket (célszerű előbb kissé összevágni). Közben a szokásos módon, forrásban lévő, sós vízben kifőzzük a tésztát.- Kivajazott tűz­álló tálba terítünk egy réteg hagy­más spenótot és beborítjuk a le- csöpögtetett tésztával. Meg­hintjük a reszelt füstölt sajttal és rásimítjuk a maradék spenótot. Lereszeljük a Lajta sajtot is, elke­verjük a tejszínnel, majd ráöntjük a legfelső rétegre. Közepes lán­gon kb. 20 percig sütjük. Az első pillanat vonzásában A férfiakat az átlagos, a nőket a markáns arc vonzza A koktélkészítés titkai Amit a borospoharakrók tudni kell (8.) nyilatkozók el tudták dönteni, kinek volt erotikus kisu­gárzása, ki az, aki kifejezetten szép vagy éppen csúnya. Henss szerint leginkább a nagy szemű, magas hom- lokú és kicsi orrú nők vonzóak, j „átlagosabb” egy arc, annál inkát legalábbis ez derült ki a kutatók vizsgálatából. Négyszáz kísérleti személy néjzte végig ismeretlen nők és férfiak arcképét meg egy koiiiputerképet, amelyet a gép „gyúrt” össze két hasonló, létező arc vonásaiból. Az eredmény: a komputer által létrehozptt „átlagarcok” sok­kal inkább tetszettek a férfiaknál:, mint az eredetiek. Úgy rémlik, a teremtés koronái nem szeretik igazán az átlagostól eltérő, valamiért feltűnő vonású nőket. A nők viszont az átlagost kevésbé tartják vonzó­nak. Ha ők választanak férfialf képei közül, sokkal inkább a markáns vonások mellett döntenek. Henss szerint ennek az az oka, liogy a nők a család fenntartóját és védelmezőjét látják még ma is a férfiakban. A markáns ivonások (például az erős pofacsont) pedig férfiasságot sejtetnek. A kísérlet résztvevői az első pillantáskor megtudták állapítani-, hogy egy-egy arc érdekes, hogy minél ) tetszik a férfiaknak, mögött nyitott vagy Zárkózott, aktív vagy lusta ember húzódik-e meg. Sokan foglal­kozásokat is ki tudták találni; az például általában eldönthetőj hogy az illető értel­miségi-e. Az első benyomás-alapvetően meghatá­rozza a további viszonyunkat ahhoz, akit éppen megismerünk. Aki első látásra nem rokonszenves, azzal aligha akarunk még több időt tölteni, hogjf kiderítsük: mi van a „maszk”, az arc mögjött? Csak azt az em­bert szeretnénk jobban megismerni, aki fölkelti az érdeklődésünket. Ez tény, bár észérvekkel; aligha alátámasztha­tó. Eszéki Erzsébet Ferenczy Europress A szem a lélek tükre, szoktuk mondani, nem véletlenül. Számos ember tekintetéből kiolvashatók a gondola­tai, az érzelmei; sokat számít ismerkedéskor egy nyílt, kedves, ér­deklődő szempár, amint árulkodó le­het az is, ha valaki nem néz a szemünkbe. Ha jól ismerünk egy embert, szavak­nál is beszéde­sebb lehet oly­kor az, amit a szeme tükröz. De már az első benyomásnál döntő az ille­tő arca. Dr. Ronald Henss saarbrückeni pszi­chológusa legú­jabb kísérletéből kiderül, pillanatok alatt kialakítjuk véleményünket egy idegenről. A résztvevő szemé­lyeknek egy villanásra mutatták csak meg isme­retlen nők és férfiak portréit. A rendkívül rövid idő ellené­re határozott vélemény ala­kult ki az adott arcokról. A nem egy­A vörösborospohár ki­sebb, a fehérborospohár a nagyobb, magasabb po­hár. Nos, egy étrend fo­gyasztási sorrendjében ál­talában a fehérborok után következnek a vörösek, így egy teríték mellett el­helyezett pohárteríték sorrendjében nehézséget okozhatott a töltés sor­rendje, hiszen a magasabb fehérborospoháron „ke- resztültölteni” vörösbort szerű feladat. Figyelembe kell venni, hogy mind­két borfajtának eltérő hőmérsékleten van igazi ízharmóniája, illata. Általá­ban elfogadott, hogy a fehérborokat 10—12 Celsius-fokos, a vörösboro­kat 16—18 Celsius-fokos (maxi­mum) hőmérsékleten célszerű fo­gyasztani. Az is tudvalévő, hogy a „meleg” ital jobban párolog, erőseb­ben érezni az illatanyagát, ezért indo­kolt a nagyobb űrtartalmú, enyhén szűkülő szájú poharat használni a vö­rösborokhoz. Ugyanis a különben sem „hűtött”, csak temperált vörös­bor, a nagyobb kehely- ben még gyorsabban ad intenzív illatanyagot, a szűkülő pohárszáj pedig összegyűjti szinte az íz­lelés előtti pillanatra a vörösbor „leheletét”. Azt hiszem jól alátá­masztja az eddigieket az ún. „Fine champagne” pohár, amely egy szinte szár nélküli, nagyon öb­lös, erősen szűkülő szájú kelyhet takar. Ebben pedig a cogna- cot szoktál felszolgálni, amely italt sohasem hűtünk. A nagy öblös kehelyben kézzel va­ló melegítés, az ital körkörös mozga­tása a pohárban, a szűkülő pohárszáj­ban összegyűlt illatok fel-felszippan- tása az igazi konyakot ínyencként élvezők rituáléja. A fehérbort hűtve szolgáljuk fel, a bor kisebb kehelyben lassabban me­legszik fel, ám a szűkülő pohárszáj itt is indokolt, hiszen az igazán jó fehér­borok is csodálatos illatbirodalom­mal bírnak. Sonyák Béla ' ...: ~r~=í] Sz épségápolás búzavirággal Fészkes virágzatú, 30—80 cm magasságot elérő, égszínkék virágot hajtó egynyári gyomnövény. Gyakorlatilag Európa egész területén megtalál­ható. Gyűjtésre a virágja alkalmas. Árnyékos helyen gyorsan kell száríta­ni, nehogy elveszítse színét. A virágból készült főzet nagyon jó antiszepti- kus hatású a fáradt, petyhüdt szem ápolására, valamint hajöblítésre és színezésre. Egy maréknyi szárított virágot 1—2 percre langyos vízbe beáztatjuk, majd leforrázzuk 2—3 dl vízzel. Lefedett edényben 15—20 j percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Kihűlés után finom szűrőn vagy gézen átszűrjük. Az így nyert főzet nagyon jó szem- és hajöblítő. Bekf. T ibor mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom