Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-03 / 260. szám

fifiÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. november 3., csütörtök / „En sem tűröm a szövegelést, azt, ha az ítéletemnek ellentmondanak!” Ami a gyulai csarnokavatóról kimaradt A „Kismuzi” szombaton debütál Háromféle üzemeltetési tarifa Sportberkekben ki ne ismerné Rattai József, ismertebben „Muzi” nevét, aki jó néhány labdarúgó-egyesületben tevé­kenykedett gyúróként, s akinek igen kalandosra sikeredett pályafutása. Am történetünk ezúttal nem róla, hanem fiáról, a tizenhat esztendó's Rattai Zoltánról szól, aki másfél évvel ezeló'tt sikeresen vizsgázott „futbalitanból”, s játékvezetésre adta a fejét. Eddig partbíróként működött a megyei bajnok­ság másod- és harmadik vonalában. Számára sporttörténeti dátumnak ígérkezik a november 5-e, a Körösladány— Sarkadkeresztúr találkozó: élete elsó' felnó'tt bajnoki mérkó'- zését dirigálja a sportág, s talán az egész világ legfiatalabb labdarúgó sípmestere. Id. Szabó Ferencet, az egyik kitüntetettet, a GYSE örökös díszelnö­két köszönti Greminaer János, az OTSH elnökhelyettese. Mögötte Szabó András és Ólán Ferenc, akik napjainkban is aktív közreműkö­dői a város sportéletének A nyúlánk, halk szavú szakkö­zépiskolás partjelzőként, s né­hány ifjúsági mérkőzés diri­genseként már korábban át­esett a tűzkeresztségen. Édesapja ezeket mondja ró­la, mielőtt a pályakezdő játék­vezetővel beszélgetnénk: — Amikor a fiam úgy döntött, hogy a labdarúgásnak szenteli az életét, elképzeltem, hogy játékvezető lesz, s nem is akármilyen! Nagyon szeretném, s bízom benne, hogy ő lesz Békés me­gyéből a hatodik nemzetközi szintű labdarúgó-bíró, aki szombaton ezen az úton indul el. — Körülbelül harminc­negyven alkalommal segítet­tem a kollégákat a partvonal mentén, s elmondásuk szerint különösebb gond nélkül zaj­lottak le azok a mérkőzések — mondja Rattai Zoltán. — Valaki jóformán gyerek­fejjel éppen az oly sokat sza- pult és hálátlan játékvezetést válassza, nem mindennapi do­log. Te hogyan lettél bíró, s ki bátorított? — Édesapám révén bele­kóstolhattam a labdarúgás mindennapjaiba, mondanom sem kell talán, hogy nekem is a futball a kedvenc sportágam, így amikor egy alkalommal éppen futballoztunk, igent mondtam Németh Lajos, egy­kori FIFA-bíró kérdésére, mi­szerint volna-e kedvem játék- vezetősködni? Tizennégy éves voltam. Amikor betöltöt­tem a tizenötödik életévemet, nyomban jelentkeztem a tan­folyamra, amelyet kitűnő eredménnyel végeztem. A Szabadkígyós—Csorvási Ma­gán SE mérkőzésen debütál­tam a rutinos Bogyó Imre egyik segítőjeként, aki annyit mondott nekem a kilencven perc végén: „Kezdetnek nagyon jó!” Úgyhogy ő bátorított sokat, no és Németh Lajos, aki sok jó tanáccsal lát el. —Az osztálytársak, a bará­tok, ismerősök hogyan fogad­ták a hírt, hogy játékvezetésre adtad a fejed? — Először nem hitték el, de amikor sikeres vizsgát tettem, meglepődtek. Akkor egy pá­ran kedvet kaptak hozzá, hogy ők is belefogjanak egy későbbi tanfolyamba. — Hogyan éled majd át a szurkolók és a játékosok meg­nyilvánulásait, amelyeket egy- egy ítéleted vált ki? Egyálta­lán milyen mentalitású játék­vezető vagy? — Könnyen viselem a pá­lyán és a nézőtéren történte­ket, mert egyszerűen nem fi­gyelek oda a bekiabálásokra, szidalmakra, csak a játékra koncentrálok. Persze a fiatal korom miatt többen úgy gon­dolhatják, hogy túlzott bátor­ságot, több szövegelést enged­hetnek meg maguknak. Pedig én sem tűröm a szövegelést, azt, ha az ítéletemnek ellent­mondanak! Azt már az elején sárga lappal „jutalmazom”, mert később elmérgesedhet a helyzet, s csak megnehezítem a saját dolgomat. Szövegelés miatt már állítot­tam ki labdarúgót, mert ugye­bár a játékvezetői tekintélye­met meg kell védenem, nem igaz? —Mi a hosszú távú elképze­lésed? — Elvileg bármit elérhetnék a sportpályafutásom során, mondhatnám azt is, hogy még szemtelenül fiatal vagyok hoz­zá, de nem tudni, mit hoz a sors számomra. Én mindenképpen nemzetközi szint elérésében gondolkodom, ma már csak ez lehet a mérce. Egy bizonyos: Békés megyében annyi nagy­szerű sportember ért már el ma­gas színvonalat e rögös pályán, hogy az ő példájukból bőven meríthetek magam is. Ezért is tekintem példaképemnek Palo­tai Károlyt, Győri Lászlót, Né­meth Lajost, Roxin Györgyöt és Pillér Sándort, akik mesterien fújták, fújják a sípot. — Bizonyára már sokszor levetítetted magad előtt a szombati felnőtt mérkőzést... — Körösladányban már jár­tam néhányszor, úgy látom, hogy sportszerű csapat, s bí­zom abban, hogy ennek szelle­mében zajlik szombaton a ta­lálkozó. Ügy gondolom, egy játékvezető nem kívánhat en­nél többet. Szeretném, ha mi­nél kevesebb vitás eset lenne, s békésen vonulnánk le a pályá­ról a hármas sípszó után... Gyurkó Mihály Asztalitenisz A hét végén Békésen rendezték meg a felnőtt megyei B tizen- kettek versenyét. Érdekesség, hogy míg a nőknél -a fiatalok szerepeltek a viadalon, a férfi­aknál inkább az idősebb korosz­tály képviseltette magát. Mind­két nemben a házigazda békési­ek szerezték meg a győzelmet. Az első két helyezett jogot szer­zett a november 19-én, Békésen megrendezésre kerülő felnőtt megyei tizenkettek versenyen való indulásra, míg a harmadik és negyedik helyezettek tartalé­kok lesznek. Eredmények. Nők (10 induló). 1. Budavári Anikó (Békés), 2. Le- hoczki. (OMTK), 3. Kiss Sz. (OMTK), 4. Balogh (Békés), 5. Nagy O. (OMTK), 6. Budavári (OMTK). Férfiak (12). 1. dr. Csenki Gábor (Békés), 2. Thuróczi (Gyulai Élésker), 3. Tóth J. (Gyulai Elésker), 4. Jámbor (Mezőberény), 5. Mári (Szarvas), 6. Kovács J. (Orosházi AC). V. L. A Nissan Kupáért Békéscsabán, a 2. sz. általános iskola tornatermében kedden este lejátszották a Nissan Kupa teremlabdarúgó-torna hetedik fordulóját. Eredmények. Fanero (Gyu­la)—Szsiszi-Szita 1—2, Körös Kazán—Bészer 3—1, Dré- her—Orosháza (Schnell-Ex) 3—1, Pálma—Sarkad 1—2, Nissan—Bútoripar 7—2. Az él­csoport állása: 1. Dréher 18 pont, 2. Fanero (Gyula) 16, 3. Orosháza (Schnell-Ex) 13, (21—12), 4. Körös Kazán 13, (26—19). Hétfői lapunkban már beszá­moltunk a gyulai sportcsarnok ünnepélyes avatójárói. Most visszatérünk az eseményre, hi­szen ezt — némi malíciával azt is mondhatnánk — már csak az is indokolja, hogy szó szerint több mint száz éve vár­nak a gyulaiak. Milyen nagy­szerű lenne, ha a 95 évvel ez­előtt alakult első „építési” bi­zottság tagjai is jelen lehettek volna a megnyitón... A „fedett tornateremben”, amelyet — annak idején néhány évvel ez­előtti szavazáskor—döntés­kor a városvezetés nemigen mert sportcsarnoknak aposzt­rofálni, nehogy költségkihatá­sa miatt újabb évekre „eli­jessze” a nem feltétlenül sport­párti képviselőket. Nos, a költ­ségek alakulása egy ideig még bizonyára téma lesz -— legin­kább talán a soron következő beruházások kivitelezői oda­ítélésekor... de ahogy mondani szokták, az már egy másik tör­125 ÉVES A Szemelvények és adatok Gyula, 1994 A könyv szerzője Christián László testnevelő tanár, sporttör­ténész ténet lesz. A sport ettől igen­csak „él” majd az Ajtóssy Al­bert utcában, a víztorony ár­nyékában. * Miközben Horváth Béla test­nevelő tanárral, a létesítmény igazgatójával (akihez a városi sporttelep létesítményei is hozzátartoznak a jövőben) és Góg Zoltán kézilabdamene­dzserrel, a Kézműves cukrász­da és a többi lelkes helyi vállal­kozó tombolaajándékait néze­gettük, megtudtuk, hogy a csarnok ingyenes használatára senkinek sincs lehetősége, mert akkor egyszerűen képte­lenség lenne üzemeltetni és előteremteni az évenként mintegy 7, de egyesek szerint tízmillió forintos működési költséget. (Óránként 1200 fo­rint a rezsióradíj, ugyanez kul­turális rendezvényen 1500, könnyűzenei koncerten még több), de az iskolák költségtá­mogatásába beépítik a haszná­lati díjat, mégha tulajdonkép­pen egyik zsebből a másikba is kerül a pénz. Elsőbbséget min­denképpen az iskolai testneve­lés élvez, ezt követi a ver­senysport — de a hét végeken szeretnék minden gyulai mo- zognivágyónak is biztosítani. Örvendetes, hogy az időseb­bek közül is sokan érdeklődtek a kondicionáló terem kínálta lehetőségekről. Pénzszűke-vi­lágunkból fakad: egyelőre nem futotta eredményjelzőre (igaz is, inkább olyat kell fel­szerelni, amely nem csak az órát mutatja és 1—2 sornyi szöveg közlésére van lehető­ség), szinte egy fia torna- és egyéb sportszer sincs a szertá­rakban — de ezek beszerzése nem szabad, hogy gond le­gyen. S, ha már itt tartunk — s elnézést, hogy kissé „hazabe­szélünk” —, de mindeki hasz­nára szerencsés lenne kialakí­tani egy kisebb forma sajtóhe­lyet, nem ingyenes, de mindig „élő” telefonvonalakkal! Ettől (is) európai színvonalú lehet majd az igazán kellemes, sze­met gyönyörködtető épít­mény. * Útjára indul tehát egy régen várt, több emberöltőt is átölelő „program” s reméljük, évtize­dek múltán talán éppen az itt rendezett események alkotják majd annak az érdekes, a sportbarátoknak sok-sok adat­tal szolgáló könyvecskének a folytatását, melynek Christián László sporttörténész a szer­zője és az avatón elsőként a benne szereplők kapták kézbe. Fábián István Eltiltások, dorgálások A Békés Megyei Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsá­ga a sportszerűtlen labdarú­gókkal szemben a következő ítéleteket hozta: A kétsopro- nyi Petrószki Attila írásbeli fi­gyelmeztetésben részesült. Egy bajnoki mérkőzéstől el­tiltott labdarúgók: Szentészki Attila (OMTK-Rákóczi), Var­ga Zsolt (Sarkad), Kiss Gábor (Doboz), Kuzma Pál (Med- gyesegyháza). Két bajnoki mérkőzéstől el­tiltva: Hegyesi Gábor (Batto- nya), Diószegi Roland (Tót­komlós), Jambrik Csaba (Ma- gyarbánhegyes), Czinanó Csaba (Békés), Papp László (Gyula). Három bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Bordás Sándor (Tót­komlós), de a büntetést 1995. június 30-áig felfüggesztve. A következők is három bajnoki mérkőzéstől kaptak eltiltást, de büntetésüket 1995. decem­ber 31-éig felfüggesztették: Elek Ernő (Tótkomlós), Csák Zsolt (Füzesgyarmat), Dávid József (Elek). Négy bajnoki mérkőzéstől eltiltott labdarúgók, de bünte­tésüket 1995. június 30-áig felfüggesztették: Gurbai Jó­zsef (Kamut), Pozsár Mátyás (Magyarbánhegyes). A fellebbviteli bizottság Rúzsa László (Méhkerék) ké­relmét megtárgyalta, az első fokú határozat végrehajtását 1996. április 10-éig felfüg­gesztette, de az utánpótlás-fej­lesztési alapba 30 ezer forint befizetését rendelte el. A fegyelmi bizottság Cziff- ra Gyulát, a gyulavári sport­egyesület elnökét az 1994. no­vember 8-ai ülésre fegyelmi ügyben 17 órára beidézi. Kispályás eredmények Kondorosról Az idei év második felében is egymást követték a Kondorosi Tömegsport Bizottság által szervezett kispályás futballtomák a településen. Félidejéhez érkezett az 1994—95-ös bajnokság is, amelyben nyolc csapat — Admirális, TAKEV, Szerény SC, Colorádó, Security, Magán SC, Lokomotív és Junior SC — verseng. Az őszi eredmények alapján a Colorádó áll az élen, második az Admirális, harmadik a TAKEV. A góllövőlistát Brlás János vezeti 13 góllal, a 9—9 gólos Petrovszki Pál és Szebegyinszki András előtt. Az Augusztus 20. és az Október 23. Kupát egyaránt a Magán SC nyerte, a szezonzáró Szuper Kupát pedig az Admirális. A jövő évben a bajnokság tavaszi programján kívül 5 kispá­lyás focitomát kíván lebonyolítani a helyi tömegsport-bizott­ság. Lebenszky Attila alpolgármester és Lovász Sándor, az önkor­mányzat kulturális osztályának munkatársa egyaránt sokat vállalt a csarnok felépítésében Elismerések... Az avatóünnepség alkalmából különböző elismeréseket ad­tak át. íme a kitüntetettek névsora: A GYSE jubileumi plakettjét kapták: Béla Emese, Ben- kő Árpád, Cserháti István, Dávid Imre, Emődi Gyula, Kliszek Tamás, ifj. Kovács István, Kovács László, Nagy Béla, Nagy Sándor, Medovarszki János, Radnai Reinhardt, Rajniczer Lajos, Skultéti Mária, Stefanovits Mónika. Szilágyi Sándor (Sportolók); Annus Géza, dr. Gyarmati Sándor, Jenei Kál­mán, Kovács István, Lovász Sándor, Molnár Lajos, Puczkó József, Szabó András, Szabó Ferenc, Szigeti István, Tövisháti József, Vincze Zoltán, Winkler Andor, dr. Albel Andor (edzők, sportvezetők). Az év legjobb gyulai sportolói: Nőtáros Mihály, Guti József (modellezők), Hajdú Zoltán (salakmotoros), Bereg­szászi Csaba (rádiómodellező), Gyimesi Márton és Fodor György (úszó), Demeter Mária (atléta), Emődi Gyula sakko­zó), Püski Sándor (tekéző), Szondiné Kajtor Mónika és Rácz Antal (kézilabdázó), Steigelwald Zoltán (labdarúgó), Lovász György és Földi Attila, Belicza András és Petróczky Zsombor (búvárúszó), Görgényi Klára, Ipacs Sándor és Csőke Gabriel­la (asztaliteniszező). A Hajrá Alapítvány kitüntetettjei: Balázs Ágnes (atléta), Truczán György (vívó), Pigniczki Pál (tekéző), Fekete Albert (sakkozó), Sarkadi Tamás (kézilabdázó), Kovács Henrik (labdarúgó).

Next

/
Oldalképek
Tartalom