Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-30 / 283. szám

IfiÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ 1994. november 30., szerda Békéscsaba varos címere Hírék Lakossági fórumok. Az MSZP békéscsabai szervezete ma 17 órakor a 3. szánó általá­nos iskolában (vendég Máthé László, a párt alelnöke), de­cember 1-jén, csiitötökön 16 órakor az ifjúsági háiian (ven­dég: dr. Schiffer Jáno, ország- gyűlési képviselő), dscember 2-án, pénteken 15 órkor pe­dig a Party kisvendéglőben (vendég: Orosz István, .parla­ment kulturális és oktalsi bi­zottságának elnöke és Ktl Im­re országgyűlési képzelő, privatizációs szakértő) mdez lakossági fórumot. Tízezret kaptak. AGriai Nyugdíjas Klub a közeljcvő»en megyei nyugdíjas-talákozót szervez. A rendezvényemyolc nyugdíjasklub vesz részt iilön- böző kulturális programkkal. A találkozó megszerveziével és lebonyolításával járó kltsé- geket a város közgyűlés 1 ezer forinttal támogatja. Az oldalt írta és szecesz- tette: László Enébet. Munkatársak voltakAntal Gyöngyi, Baczkó Judit, Magyari Barna, Nyfficsok László, Takács Mariin. Olvasóink levele, véle­ményét várjuk: Béks Me­gyei Hírlap szerkesíősége, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 451-450. A megye többi elepiilé- sén ma ezen az oldalon Szeghalomról és konyáké­ról olvashatnak. A negye- székhelyen békéscsatai ol­vasóinknak szerleszlet- tünk különoldalt. Arat emel a Csabakábel Kft. Napjainkban mindennapossá váltak az áremelések. Nem maradhat ebből ki a Csabakábel Kft sem. Szerencsére azonban ők a csaknem 25 százalékos inf­láció ellenére csak 10 százalékos áremelést jelentettek be. Gulyás Gyula, a Csabaká­bel Kft. tulajdonosa elmondta: — Eredetileg minden hí­reszteléssel ellentétben nem volt szándékunkban a közeljö­vőben árat emelni, azonban néhány olyan hírt kaptunk a napokban, ami érzékenyen érint bennünket, és amit sajnos nem tudtunk már mi felvállal­ni. Többek között a bankközi „zsírórendszer” bevezetése miatt minden egyes befizetett csekk után 20 forintot kell fi­zetnünk a banknak az eddigi 3 ezreléken felül. Ez ilyen ala-. csony díjaknál, mint amit mi szedtünk eddig, százalékos arányban nagy összeget jelent. A másik áremelés hírét a Szer­zői Jogvédő Hivataltól kaptuk, ahova minden egyes bekap­csolt lakás után fizetnünk kell. Ennek a díját csaknem négy­szeresére emelték. — Nem lehetett volna ne­gyedéves díjfizetéssel csök­kenteni legalább a banki költ­ségeket? — Gondoltunk erre is, de olyan nagy a mozgás, költöz­ködés, új bekapcsolások, hogy így tűnik egyszerűbb­nek a követés. Ráadásul úgy gondoljuk, hogy a csillag- pontos rendszernek az is nagy előnye lehet, hogy ha valaki nyáron kiköltözik a víkend- házba vagy elutazik, addig se kelljen fölöslegesen fizetnie a díjat, illetve anyagi lehető­ségeihez mérten havonta is választhasson a különböző csomagokhoz képest. Ezt a negyedéves fizetési rendszer nagyon megnehezítené. —A régi felfűzős rendszer is él még sok helyen a város­ban. Rájuk is érvényes lesz az áremelés? — Sajnos őket fogja sújta­ni leginkább. Kimutatásaink szerint a működési költsége­ink 92 százalékát még ma is ennek a rendszernek a kar­bantartása viszi el. Sokszor nagyon nehéz eljutni a hiba forrásához, gyakran nem en­gedik be a szerelőinket egy- egy hamis HBO-szűrő miatt, pedig mostanában ezek a leg­gyakoribb hibaforrások. — Ha már szóba került a HBO, ők is változtatják árai­kat? —Biztos hogy igen, de még nem tudtunk velük pontosan egyeztetni. Ok országos szin­ten teszik meg, és félek, inkább a pesti emberek anyagi lehető­ségeit fogják figyelembe ven­ni, mint a csabaiakét. Várható­an még a héten erről is ponto­sabb információval szolgá­lunk majd. — Végül is mikortól és mennyit kell majdfizetni? — Január 1-jétől változnak az árak, a következőképpen: a csillagpontos rendszernél az 5 csatornából álló alap 55 forint + áfáról 60 forint + áfára válto­zik (ez 67,20 bruttóban), a 20 csatornás változat 200 + áfáról 220 forintra változik (ez brut­tóban 246,40 forint). Végül a felfűzős rendszer 100 forintról 150 forint + áfára változik, ez bruttóban 168 forintot jelent. Hogy az út kezdete sikeres legyen Szülőknek és pedagógusoknak egyaránt fontos, hogy az iskolá­ba kerülő gyermekek első éve kudarcmentes legyen. Az óvo­dai játékos foglalkozások és az első osztályos követelmények között nagy különbségek van­nak. Ezt próbálta áthidalni a Szabó Pál Téri Általános Iskola iskolaelőkészítő programja, melyet Hanyecz Andrásné pe­dagógus dolgozott ki. Az óvodásokat foglalkozá­sok keretében ismertetik meg az iskolával, melynek megvalósí­tása két részletben történik. Az első félévben a négy lakótelepi óvoda hat csoportja terrakotta, rajz, játék, színjátszó foglalko­zásokon vehet részt. A második félévben mindezek magyar nyelv, matematika és térirá­nyok ismeretével egészülnek ki. A magyar nyelvi foglalkozás beszédfejlesztésből, helyes be­szédlégzésből, anyanyelvi játé­kokból és artikulációs gyakor­latokból áll. Matematika „órán” a gyerekek a számfo­galmakkal és a mennyiségek összehasonlításával ismer­kednek játékos keretek között. Lehetőség van az óvodákban megkezdett logopédiai foglal­kozások további folytatására is. A túlzottan gátlásos, maga­tartászavarral küszködő, disz­lexiás gyerekeket speciális foglalkozások felé irányítják, olyan nevelőkhöz, akik a meg­oldáshoz a feltételeket már ki­alakították. Ez az iskolaelőké­szítő program segít abban, hogy a gyerekek helyüket megtalálva, kudarcoktól men­tesen kezdhessék az első isko­lai évet. Segítenek abban, hogy a gyerekek megtalálják helyüket, s így kezdjék az iskolát Köztéri szobrok Mladonyiczky Béla: Napimádó Gyakran megyünk el közté­ri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillan­tást vetnénk rájuk. Nem sza­bad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán láto­gatjuk végig köztéri műal­kotásainkat. A Napimádó című már­ványszobor a kórház udva­rán található. Mlado­nyiczky Béla képzőművé­szeti alkotását 1985-ben avatták fel. A vakítóan hó­fehér márvány szinte világít A Napimádó című már­ványszobor a kórház udvarán található a zöld lombok között, mintha állandóan rásütne a nap. A ruhátlan, fejét kissé hátrahaj­tó, ülő nőalak arcán a szikrá­zó napfény tükröződik, mely elhalványítja arcvonásait. Hajának hullámvonalai a szétszóródó napsugarakat idézik, s testének finoman ívelt domborulatai, gyengéd hajlású körvonalai harmóni­ába olvadnak. Az életet élve­ző, elégedettséget, kiegyen­súlyozottságot sugárzó le­ányfigura az örök nyár, az ifjúság megszemélyesítője. A statikus nyugalmú akt a megpihenést, az átlé- nyegülést, a nap önfeledt csodálatát fogalmazza meg. Az élet fenségének, az embe­ri lét szépségének költői megjelenítése időtlenné, örökérvényűvé varázsolja a művészi alkotást. Fakivágások a Berényi úton. Napjainkban Békéscsaba több utcájában is megkezdődött a korhadt fák kivágása. A megöregedett növények jó szolgálatot tettek az utak mentén, mert rengeteg benzingőzt és port magukba szívtak. A Berényi úti fák „hivatása" is lejárt, helyükre fiatal csemetéket telepítenek. Hasonló dolog történika Luther utcán, ahol eddig még nem ültettek fákat potó: Such Tamás Jelöltnévsor pontosítással A december 11-ei önkormány­zati választáson induló békés­csabai jelöltek lapunk novem­ber 26—-27-ei számában meg­jelent névsorát a városi válasz­tási bizottság által kiadott köz­lemény alapján, Békéscsaba jegyzője a következőkben pon­tosította. Egyéni választókerülti jelöl­tek. 3. egyéni választókerület: Horváth Imre (Munkáspárt) nem jelölt, Kovács János füg­getlen szlovák jelölt. 4. egyéni választókerület: Vozár Márton független szlovák jelölt. 5. egyéni választókerület: Köles Ist­ván Fidesz—SZDSZ-jelölt. 8. egyéni választókerület: Sári Fe­renc (Munkáspárt) nem jelölt. 12. egyéni választókerület: Hankó Mihály (Munkáspárt) nem jelölt. 13. egyéni választókerület: Cse- lovszki András (Munkáspárt) nem jelölt, Baczóvszki Pál független szlovák jelölt. 14. egyéni választó- kerület: Hirkáné dr. Csicsely Ilona független szlovák jelölt. Kutyej Pál független szlovák jelölt. A cigány kisebbségi önkor­mányzat jelöltjei: Farkas Gyu­la, Kanalas Ferenc, Kovács Er­zsébet, Kovácsné Mikoly Anna, Reszelő István (valamennyien függetlenek). A román kisebbségi önkor­mányzat valamennyi jelöltjét a Békéscsabai Románok Szövet­sége indította. A szlovák kisebbségi önkor­mányzat jelöltjei: Belicza Ká­roly (Magyarországi Szlovákok Szövetsége), Bohus Pálné (Ma­gyarországi Szlovákok Szövet­sége), Hirka János (Magyaror­szági Szlovákok Szövetsége), Hirkáné dr. Csicsely Ilona (Ma­gyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete), Homokné Uhrin Erzsébet (Magyarországi Szlo­vákok Szövetsége), István An­na (Magyarországi Szlovákok Szövetsége), Krett Attila (Ma­gyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete), Tóth Mihály (Ma­gyarországi Szlovákok Szövet­sége), Vozár Márton (Magyar- országi Szlovákok Szövetsége). Kiállítás az évforduló alkalmából Harminc év a tízesben A napokban ünnepelte har­mincadik születésnapját a 10- es számú általános iskola. Az évforduló kapcsán iskolatör­téneti kiállítás nyílt november 25-én az intézményben. Pádi Zoltán igazgató a három évti­zed összegzésében elmondta, hogy az iskola építése — a régi vásártér helyén -— a hat­vanas években kezdődött, egy időben a Kulich Gyula-lakó­teleppel. 1964 szeptemberé­ben pedig megindult az okta­tás nyolc tanteremben. Az el­múlt három évtized alatt több, mint kétezren végeztek itt. Körzeten kívülről is hozzák a „tízesbe” a gyerekeket, hi­szen „erős” iskola, magasak a követelmények. A náluk vég­zett tanulók biztonsággal je­lentkezhetnek középfokú in­tézményekbe. 1978-ban mi­niszteri kitüntetésben ré­szesült az iskola. Ma már 16 tanteremben három párhuza­mos — összesen 24 — osz­tályban 650 gyermek tanul. A cél mindig az alapértékek, az alapkészségek fejlesztése volt. A matematika mellett számítástechnikát, az orosz nyelv helyett angolt és néme­tet tanítanak, de terveik között szerepel a francia nyelv okta­tása is. Pádi Zoltán méltatta előd­jét, Orosz Györgyöt, hiszen az alapítás az ő nevéhez fűződik, harminc éven át vezette az in­tézményt. Az alapító pedagó­gusok közül egyébként négy még ma is tanít. Kisdiákként itt tanult Hankó László Kelet­kutató, Bereznai Péter festő­művész, Andó Olga, a Szege­di Nemzeti Színház énekese. A megnyitó után a nevelők fogadáson vehettek részt, a szülők és csemetéik pedig megtekinthették a háromré­szes (iskolatörténeti, pályáza­ti munkák, művészeti alkotá­sok) kiállítást. A kiállított mű­vészeti alkotások készítői ok­tatóként, illetve diákként vet­tek részt az iskola életében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom