Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
ttÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. november 29., kedd Hírek Külkereskedelem. Az export az év elejétől szeptember végéig forintban számolva 33 százalékkal, az import pedig 35 százalékkal növekedett szeptember végéig. így a kivitel 763,2 milliárd forintot tett ki, míg a behozott termékek értéke elérte az 1051,3 milliárd forintot. Az áruforgalmi egyenlegben 287,6 milliárd forintos, mintegy 2.8 milliárd dolláros deficit keletkezett. A magyar cégek külkereskedelme ebben az időszakban a leggyorsabban az Európai Unió országaival nőtt. Megélénkülőben van a keleteurópai országokkal is az árucsere. Összehasonlító áron az import 20 százalékkal, az export 15 százalékkal bővült. Részvényjegyzések. December 6. és 9. között jegyezhetők a brókercégeknél a Pannon-Gabona Rt. részvényei. Az Állami Vagyonügynökség a nyilvános kibocsátás során együttesen 267 millió forint névértékű részvényt kínál megvételre. Egy tízezer forintos névértékű részvény ára 10.300 forint. A vásárlásra fordított összeg leírható az adóalapból annak 30 százalékáig. 1995 áprilisában bocsátják ki nyilvánosan a Hajdútej és a Bakonyfüszért részvényeit. A zártkörű értékesítésre januárban sor kerülhet e cégek esetében. 1990 óta az ÁVÜ 43-féle papírt kínált fel nyilvánosan, 20 milliárd forint értékben. Aktuális adózási tudnivalók (2.) Azon személyek, akik a benyújtott áfa-visszatérítési kérelemre visszatérítést még nem kaptak (folyamatban lévő igénylések) és a támogatás igénybevételéhez kérik az előzőek szerinti igazolást, az áfa-visszatérítési kérelmüket visszavonhatják és ez.t az igénylőlapon aláírásukkal hitelesítik. Ha az igazolással rendelkező építtető ez évben az igazolás kiadását követően áfa-visszatérítési kérelmet nyújt be, visszatérítésre csak akkor válik jogosulttá, ha a pénzintézet írásbeli nyilatkozatával bizonyítja, hogy az adóhatósági igazolást nem használta fel. A PM közleménye alapján azok a lakásépítők jogosultak a magasabb összegre, aki szociálpolitikaikedvezményben a folyamatban lévő építkezésük során még nem részesültek. Azok viszont, akiknek a részére a pénzintézet részben vagy egészben a kedvezményt már kifizette, csak a rendelet módosítása előtt hatályban volt kedvezmény összegére jogosultak. Folyamatban lévőnek az az építkezés tekinthető, ahol még a jogerős használatbavételi engedélyt nem adták ki. Azok az építkezők, akik az áfa-visszaigénylést már megkezdték, de részükre szociálpolitikai kedvezményt még nem folyósítottak, illetőleg hitelszerződést még nem kötöttek, először tájékozódjanak az illetékes pénzintézetnél, hogy a megemelt összegű támogatásra jogosultak-e. Jogosultság esetén az adóhatósághoz fordulhatnak, kezdeményezve az igénybe vett áfa-visszatérítés visszafizetését. Az e tárgyban benyújtandó kérelem tartalmára vonatkozóan is az előzőekben már leírtak az irányadók. Az adóhatóság a visszafizetett áfa összegéről határozatot hoz. A határozatot a kérelmező két példányban kapja azzal, hogy a két példányt a kedvezményt folyósító pénzintézetnek kell átadnia.Tekintettel arra, hogy a kérelmezők többségének az igénybe vett áfavisszatérítés befizetése komoly anyagi nehézséget jelentene és éppen a legrászorultabbak támogatása a cél, lehetőséget kell adni a visszafizetésre az új rendszerű lakásépítési kedvezményből való levonás útján is. A kiadásra került határozatban foglaltak alapján a kedvezmény igénybevételére jogosult személy a pénzintézettől csak a visszafizetendő áfa levonása után fennmaradó kedvezmény összegét kaphatja meg. Az áfa összegét a pénzintézet 218- 98969 OTP Budapesti Önkormányzati Fióknál vezetett 548- 199999 számú „Lakástámogatás miatt visszafizetett áfa” számlára utalja át (a határozat iktatószámának, személyi szám, név feltüntetése mellett). Ha a határozattal rendelkező építtető a kedvezményt nem veszi igénybe (arra nem jogosult), akkor újabb kérelemre a határozatot vissza kell vonni. Ebben az esetben az áfa visszaigénylése tovább folytatódhat. Ha a pénzintézetnél a határozat nem kerül leadásra és az ügyfél nem nyilatkozik, akkor további áfavisszaigénylésre nincs lehetőség (mindaddig, amíg az ügy az előzőek szerint nem rendeződik). A határozat alapján a kérelmezőnek lehetősége van az igénybe vett áfa egy összegbeni visszafizetésére is. Ebben az esetben az összeget az OTP-nél az előzőekben megjelelt számlára kell befizetni. Azoknak a házaspároknak, akik a később születendő gyermekük után kívánják a kedvezménnyel a fennálló tartozásukat csökkenteni, az adóhatósági határozat alapján az igénybe vett áfát mindenképpen be kell fizetniük. Az előzőek a lakás vásárlásával összefüggő áfavisszatérítés visszafizetése esetén is alkalmazandók. (Vége) Ráfi Péter APEH Békés Megyei Igazgatóság Az újjáalakulás küszöbén A megye egyik legendás termelőszövetkezete, a Füzesgyarmati Vörös Csillag már korábban csődbejelentést tett. Azóta helyzetük egyre romlott. A fennmaradás, a megújulás érdekében minden lehetséges eszközt próbáltak megragadni. Ilyen célból hívták össze no- verflber 24-én a tsz közgyűlését is. Az itt történtekről kérdeztük Veress Károly elnököt. — Tavaly ősszel hirdette meg az előző kormány az adóskonszolidációt, ebben próbáltunk meg mi is részt venni. November 23-án Budapesten egyeztető tárgyalás volt a kérelmünkkel kapcsolatban. Ez összességében sikeresen zárult. —Mit jelent ez? — Azt, hogy a régi termelő- szövetkezet három részre fog szétválni, amelyből kettő termelő típusú szövetkezetként fog működni tovább. Az egyik, nevezzük az egyszerűség kedvéért egyesnek a korábbi Aranykalász Tsz területén fog dolgozni, hozzá tartoznak a baromfitelepek és a keverőüzem is. A kettes számú termelőegység a volt Vörös Csillag földjein és Kertészsziget területén tevékenykedhet, de hozzá tartozik Cserepes és Görbesziget is, valamint a kertészet. A harmadik egy közgazdasági jellegű, vagyonkezelő és szolgáltatással foglalkozó szövetkezet lesz, melyhez tartozik majd az irodaház, a használaton kívüli állattenyésztési telepek, a húsüzem és az egyéb, értékesítésre szánt eszközök. Az adósságkonszolidációs egyezség lényege, hogy a meglévő összes adósságállományunk 40 százalékát elengedik. A fennmaradó tartozásokból a bankok és az állam felé fennálló adósságokat az újonnan alakuló szövetkezetek reorganizációs hitellel váltják ki. —Mi volt a célja a november 24-ei közgyűlésnek? — Jóvá kellett hagynia a szétválást. Ez azonban csak az első lépés volt, még az idén egy vagyonmegosztó közgyűlést is tartani kell. A bankok és az állam által elengedett összeg a szövetkezet pénzügyi ellehetetlenülését okozó, az állami élelmiszer-ipari vállalatoknál kinn- lévőségeinket sem fedezi, hiszen 210 millió forintot engedtek el, miközben kinnlévő- ségünk 150 millió forint tőke és ennek három évre a negyven- százalékos kamata. —Van remény a kilábalásra ? — Biztosak vagyunk abban, hogy az állam három jó adó- és kamatfizető, működőképes szövetkezetét nyer. Nagyon fontos, hogy a mostani induláskor ne legyenek elbocsátások. Pénzügyi helyzetünk viszonylagos rendezettségét kihasználva szándékunk új tevékenységek beindítása, visszaállítása. Ezek közé tartozik almafák telepítése, állatokkal benépesíteni az üres telepeket, beindítani a szántóföldi növénytermesztést. Ha tervünk sikerül, talán új munkahelyeket is tudunk teremteni. Gáli Móni A cukorügy Levél Kábáról visszhangja levelekben Válasz Sarkadról A kábái gyár általános igazgatóhelyettesének véleményét eljuttattuk az „Ötöknek”, akiknek a nevében a sarkadi gyártól érkeztek a következő sorok: A Békés Megyei Hírlap című lapban több cikk jelent meg, (1994. október 29—30. ,,Veszélyben a cukorgyártás?”, november 2. ,,A répatermelők kitartanak”, november 4. „Mentőakció a két cukorgyárért”, november 7. ,A cukor! gyártás), amely megkeserítheti az életüln)ket". amely valótlan, hangulatkeltő állításokat is tartalmaz.) A cikkek szerint a Kábái Cukorgyár Rt. és külföldi tulajdonostársai tönkre akarják tenni a sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyárakat. A november 7-én megjelent cikkben szerepelt az én nevem is, aki állítólag felszólította az AVÜ-t az említett két gyár bezárására, kérése nem teljesítése esetén olcsó cukordömpinggel fenyegetve a hazai piacot. Ezt a híresztelést tisztázandó, kérem a következő helyreigazítások közzétételét. Szeretném leszögezni, hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint én felszólítottam volna az AVÜ-t a két gyár bezárására. Október 19-én lezajlott egy megbeszélés a Pénzügyminisztériumban. E megbeszélés témája a Kábái Cukorgyár Rt. további privatizációja volt. Szó esett a gyár privatizációjának történetéről is. Itt utaltam arra, hogy két évvel ezelőtt az Eastern Sugar ajánlatot tett az AVÜ-nek a sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyár megvásárlására. Az AVÜ akkor ezzel az ajánlattal nem foglalkozott. Természetesen tudomásom van róla, hogy azóta (1993- ban) eladtak öt cukorgyárat, köztük Sarkadot és Mezőhegyest is, az akkor alakult „Ötök” Kft.-nek. Azóta nem tettünk semmiféle ajánlatot a két gyár megvásárlására. Ezen a tárgyaláson szó esett továbbá a hazai cukoripar jelenlegi problémáiról is. Magánvéleményként itt elmondtam, hogy a magyar cukoriparban túlkapacitás van. Ez egyébként ipari statisztikákkal alátámasztható tény. Ez a nyugati országokra is jellemző, és minden esetben arra vezetett, hogy a legkevésbé hatékonyan működő gyárakat bezárták. A gyárak bezárása azonban a tulajdonosok döntése és feladata. A magyar gazdaságban változások vannak folyamatban. Piaci viszonyok vannak kibontakozóban, a kereslet és a kínálat törvényei uralkodnak. Mi is részt veszünk a piaci vetélkedésben, de semmi olyat nem teszünk, ami sérthetné a sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyár termelőit vagy dolgozóit. Ami a cukordömpinget illeti: a magyarországi cukorszükséglet kb. évi 400 ezer tonna. A kábái cukorgyár 1994-es kampányeredménye 65 ezer tonna cukor. Ezzel nem igazán lehet elárasztani a piacot. Importtal pedig nem foglalkoztunk soha, kizárólag magyar répát dolgozunk fel. A mi legfőbb célunk az, hogy a magyar piacon nyereségesen működjünk. Az olcsó cukorral pont az ellenkező eredményt érnénk el. Ezért nem is érdekünk olcsó cukorral elárasztani a piacot. Ha pedig a jövőben a cukoripar kitermelné a potenciális kapacitásának megfelelő több, mint 500 ezer tonna cukrot, a belföldi piacon árháború alakulhat ki a felesleg értékesítése érdekében. Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar sajtóban olyan hangvételű cikkek jelennek meg, amelyek rontják az itt dolgozó külföldi állampolgárok és multinacionális vállalatok hírnevét. A téves információk negatív érzelmeket gerjesztenek. Nem az van-e a háttérben inkább, hogy egy gyenge gazdasági alapokon álló — néhány magánember kezében összpontosuló —- vállalategyüttes megingott! A sán’ári példa ezt igazolja. Lehet, hogy így végső kétségbeesésében politikai indokokra hivatkozva próbál állami támogatást szerezni. Fontosabbnak tartanám, ha a hazai cukoriparral kapcsolatban a sajtó a nemrég aláírt GATT-szerződésekkel foglalkozna. Ezek a dokumentumok már nem kötik külön engedélyhez a cukorimportot. így valós veszély, hogy a jelenlegi vámtételek mellett, az olcsóbb importcukor nemcsak a gazdaságtalanul működő gyárak bezárását jelenti, hanem a teljes magyar cukoripar tönkremenését, a magyar termelők és a cukorgyárak nem is kapnák meg azt a lehetőséget, hogy felzárkózzanak a nyugati termelői normákhoz. 6—8 ezer dolgozó kerülne az utcára, és érintene további 80 ezer embert, akik a gyárak működésére támaszkodnak. Arról nem is beszélve, hogy az ország devizamérlegének a cukorimport több, mint 100 millió dollár negatívumot jelentene. S felmerül a kérdés: vajon melyik hazai iparág, melyik termék fogja kitermelni ezt a 100 milliós hiányt? BonnayLászló Kábái Cukorgyár Rt. , ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES Az utóbbi időben megjelent, egymásnak ellentmondó hírek szükségessé teszik, hogy pontos képet adjunk és adatokat szolgáltassunk vállalatainkról (Sarkadi Cukorgyár Rt., „Ötök” Kft.) és válaszoljunk a Bon- nay úr által írottakra. A magyar cukoripar privatizációja során kialakult négy érdekcsoportból három külföldi, a világ nyugati részének legnagyobb cukorpiaci szereplői; a negyedik magyar, öt kisebb cukorgyárral s körülbelül 32 százalék cukorpiaci részesedéssel. Ezek a cukorpiaci szereplők kemény harcot vívnak a cukorrépatermesztéstől a cukoreladásig a vertikum minden területén tekintettel arra, hogy országunkban a rendszer- változással még mindig nem valósultak meg azok a feltétlenül szükséges, törvényileg garantált piaci körülmények — agrárpiaci rendtartás, belső piacvédelem, cukorkvóta —, melyek a vadkapitalizmustól a szabályozott cukorpiacig elvezetnének. Ennek következményeit nemcsak a cukoripar, de más élelmiszer-ipari vállalatok is tapasztalhatják. A GATT-szerződés aláírásával ránk szabadulnak az agyonszubvencionált élelmiszer-ipari termékek például a cukor, és iparágak mehetnek tönkre, mire megfelelő védelem törvényileg kialakításra kerül. Ilyen gazdasági környezetben természetesen minden piaci szereplő nagyobb szelethez kívánt jutni a tortából, még akkor is, ha másnak nem jut belőle. A magunk részéről soha nem állítottuk, hogy Bonnay úr levelet írt volna az ÁVU-nek, viszont az összes többi állításunkat dokumentummal tudjuk igazolni, melyet az újságjuk rendelkezésére bocsátunk. írása szerint Bonnay úr „csak magánemberként” adott tanácsokat a Pénzügyminisztériumban a cukoripar többletkapacitásainak megoldására. Ezzel kapcsolatban természetesen nekünk is lenne egy-két hasznos ötletünk a PM és az AVÜ részére, természetesen szintén kizárólag magánemberként. Például az, hogy adja el az ÁVÜ a többségi tulajdonát a Kábái Cukorgyár Rt.-bcn az „Ötök” Kft.-nek, helyesebben akkor már „Hatoknak", a termelők, a menedzsment és a dolgozók alkotta szervezetnek, akik belépnének az „Ötök”-be. így létrejönne a legnagyobb magyar cukoripari társaság, a „Hatok”, annak összes előnyével! Ez talán vitathatatlanul jó megoldás! Bármilyen kézenfekvő is az ötlet, elképzelhető, hogy legalább annyira nem tetszik Bonnay úrnak, mint nekünk a fordítottja... Többször visszatérő kérdés, hogy a sarkadi és mezőhegyesi cukorgyár hatékonyságát megkérdőjelezik, és nemcsak Bonnay úr, hanem sajnálatos módon Rácz Ernő úr is, az ÁVÜ igazgatója hasonló értelemben nyilatkozott a Falu Tv november 4-ei adásában. Erről a kérdésről több megközelítésben lehetne beszélni, de hadd álljon itt egy, és talán legfontosabbnak, a legobjektívebbnek tekinthető számadat, mely a gyárak technológiai munkáját, a műszaki és fizikai dolgozók felkészültségét és az egész feldolgozás színvonalát jellemzi. A jelenleg folyó feldolgozási kampányban november 20-áig összesen feldolgozott répa cukortartalma (átlag) Sarkadon: 15,6%; Kábán: 14,95%, ebből beraktározásra kerül Sarkadon: 81,80%; Kábán: 78,60% cukor. Ennyit a hatékonyságról. Ebből a szempontból Sarkad most is, de évek óta is a tizenkét magyar cukorgyár közül az első három között van. (Fenti eredmények a Cukoripari Egyesülés által közzétett, a cukorgyárak által szolgáltatott adatokon alapulnak.) Természetesen a hatékonyságnak olyan vetületei is vannak, melyekkel nem lehet vitatkozni a Bonnay úr által írottakon, legfeljebb a megközelítés módján. — A szóban forgó vállalatok gazdasági alapjaiban valóban lehet jelentős különbség.Tlzt a cikk szerzője „gyenge gazdasági alapokon álló”- nak minősítve intézi el gyáraink vonatkozásában. De talán nem mellékes körülmény, hogy a 15 éve épült Kábái Cukorgyár soha nem fizette vissza a bekerülési költségeit, hiszen több milliárd forintot leírtak belőle, mielőtt az egyharmadát megvásárolta volna a Tate and Lyle. Tehát már a kiindulási gazdasági alapok sem összehasonlíthatók, hiszen Sarkadon és Mezőhegyesen, amit fejlesztettek, beruháztak, azt mindig ki kellett fizetni és ki is fizettük. Ennek megfelelően gyárainkban pontosan olyan a gazdasági alapok „állóképessége”, mint egész országunké. — Azt a megjegyzést pedig, hogy „magánemberek kezében összpontosul” ezeknek a gyáraknak az irányítása, nem értelmezhető, hiszen a Tate and Lyle-ben sem angyalok a tulajdonosok, ráadásul a mi gyárainkban nem néhány ember, hanem a gyárak menedzsmentje, a termelők és hamarosan a dolgozók alkotják döntően a „tulajdonosi” kört. Mi nem szeretnénk a külföldi állampolgárokkal, tulajdonosokkal szemben rossz hangulatot kelteni, sőt minden hasznos és korrekt gazdasági tevékenységüket ei kívánjuk ismerni, hiszen nagy szüksége van rá az egész magyar gazdaságnak, de talán az is jogos elvárás lehet ebben az országban, hogy a magyar vállalkozóknak, tulajdonosoknak, termelőknek, dolgozóknak ne kelljen hátrányos megkülönböztetést elviselniük. ^ Nehezen teremthető azonos esélyű versenyhelyzet olyan bonyolult előzmények után, amit a cukoripari vállalatok megéltek az elmúlt tíz évben, mégis úgy gondoljuk, hogy ezeket a súlyos gazdasági döntéseket az arra illetékes — reméljük pártatlan — kormányzati szerveknek kell meghozni és nagyon reméljük, nem ellenérdekeitek tanácsai szerint. Összegezve a történteket: az elmúlt hetekben megjelent egyes hírek sarkadi, mezőhegyesi, sárvári cukorgyárak hitelrontására, azok termelőinek, dolgozóinak megzavarására szolgáltak. A szándék nyilvánvaló, abban az időszakban, amikor a cukorgyári feldolgozási kampány befejezéséhez közeledik, a répatermelők készítik elő földjeiket a jövő évi répatermesztéshez és a cukorgyárak kötik az 1995. évi répaszerződéseket. A Sarkadi Cukorgyár Rt. kampánya november 30-ával befejeződik. Eredményeink az elmúlt két évhez viszonyítva jók. 250 000 tonna répát dolgoztunk fel és 30 000 tonna cukrot gyártottunk. Az átvett cukorrépát folyamatosan fizettük termelőinknek és december 10-éig valamennyi termelőnk kifizetésre kerül. Legjobb termelőinkkel kötjük az 1995. évi répatermelési szerződéseket és ezen tapasztalatok alapján mondhatjuk, hogy nő a répatermesztési kedv. Ez az idei év eredményességének és a jövő év 4000 Ft/tonnás répairányárának tudható be. Bízunk benne, hogy azokat az egyszerű tényeket fogja minden érdekelt figyelembe venni, ahogyan társaságunk a szerződéses kötelezettségeit pontosan teljesíti. Minden répatermelőnk pontos kifizetése, a valóban kifizetett répaár összehasonlítása a legnagyobb biztosíték arra, hogy a sarkadi cukorgyárnak és répatermelőknek még hosszú ideig a cukorrépa lesz az egyik legjobb termesztési és befektetési lehetősége. Molnár Tibor, a Sarkadi Cukorgyár Rt. VEZÉRIGAZGATÓJA
