Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. november 1., kedd o Földink volt. Thék Endre nagyiparos, a nagyüzemi magyar bútorgyártás megteremtője 1842-ben e napon született Orosházán. Mint asztalosmester hosszabb időt töltött külföldön a műbútorgyártás tanulmányozásával. Hazatérve Budapesten szerény műhelyt nyitott, melyet később gőzerőre rendezett be. Üzeme 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban berendezett bútorgyárává vált, melynek működését az 1890-es években zongoragyártásra is kiterjesztette. Thék Endre gyára készítette az Operaház berendezését. Orosházán tanoncotthont létesített. Megjelent az Amondó! A napokban került az utcára a füzesgyarmatiak népszerű újságja, az Amondó. Egyebek mellett olvashatunk a helyi sertéstenyésztők szövetkezéséről, a falu életében döntő fontosságú üzem, a MÓL Rt. bányászati üzemében tett látogatásról. Kirándulásra. Keverme- sen az általános iskola 8. a osztálya rendezte meg az idei szüreti bálát. Az immár hagyományosnak számító rendezvényt a művelődési házban tartották, ahol az ételen- italon kívül műsorral is kedveskedtek a közönségnek a gyermekek; a helyi tánciskolások nyitótáncára is sokáig emlékeznek majd a résztvevők. A nyolcadikosok azt tervezik, hogy a bál bevételét a nyári kirándulásra fordítják. Szakkörök, tanfolyamok. Tótkomlóson a J. G. Tajovsky Művelődési Központban számtalan szakkör indult, de még van néhány tanfolyam, amire várnak a szervezők jelentkezőket. A szabás-varrás és a tűzzománcékszer-készí- tők táborát gyarapíthatják az érdeklődők. A jazzbalett iránt kedvet érző gyerekek — akiknek hetente egyórás elfoglaltságot jelent a tanfolyam — az óvodás kortól a középiskolás korig jelentkezhetnek. Rendhagyó szülői munkaközösségi értekezlet Végegyházán Klári néni és a méltányosság Klári néni—Szarka Gábomé—35 éve a végegyházi óvoda óvó nénije, a gyerekek kedvence. Evekig az intézmény vezetője, majd a rendszerváltáskor kiderül: nincs olyan iskolai végzettsége, ami alapján egyáltalán megpályázhatná ezt az állást. Jön az új közalkalmazotti törvény, mely szerint — több más társával együtt — egy magasabb bérkategóriába léphet. A többiek nem fordulnak bírósághoz, ő igen. Első fokon elveszti, majd másodfokon megnyeri a pert Úgy véli, nyugdíj előtt két évvel szüksége is van a magasabb keresetre. A községnek azonban úgy tűnik nincs rá pénze. Október 24-én megkapja felmondását A szülők jelen voltak a felmondólevél átadásakor és egy emberként álltak az óvónő mellé. Ennek az ügynek a megtárgyalására gyűltek össze szerdán este a szülői munkaközösség tagjai, Kálmán János az intézmények vezetője, Csák István polgár- mester és két képviselőtársa. A kérdésre, miszerint miért küldték el Szarka Gábomét, Csák István így válaszolt: — Az 1994. január 26-ai költségvetési rendelet szerint a közintézmények fenntartására 22 millió forintot szántunk, azzal a megjegyzéssel, hogy ennek túllépése esetén az intézmény vezetője köteles saját hatáskörében intézkedni, ha kell létszámleépítéssel. A bérkategória-kérdés felmerülésekor minden pedagógussal elbeszélgettünk, elmondva, hogy csak egy elbocsátott dolgozó béréből tudnának fizetés- emelést adni a többieknek. Ezt mindenki tudomásul vette, kivéve Szarkánét. Ő nem volt méltányos a munkatársaihoz, amikor bírósághoz fordult. A neki megítélt összeget ki kell fizetni és ezen felül jár neki nyolc hónap felmentési időre járó bér, valamint 12 hónapnyi bér végkielégítés címén. Felmerült a kérdés, ha már úgyis ennyi pénzt ki kell neki fizetni, miért nem maradhatott volna nyugdíjig? A polgármester válasza szerint az sokkal több pénzt igényelne, hiszen akkor a többi pedagógussal szemben nem lenne méltányos, ha ők nem kapnák meg a kategóriájuk szerinti béremelést. Kálmán János igazgató: — A bírósági perben nem azt mondták ki, hogy nem jól soroltuk be Szarkánét, hiszen köztudottan az elsőfokú bíróság a szakmai bíróság, ők szakmai indokok alapján utasították el Szarkáné keresetét. Másodfokon nem szakmai indokok alapján, hanem az államhatalom szavával mondták ki, hogy Szarkáné a D13-as kategóriába tartozik. Ez az egész nem a Klári néni ellen elindított hadjárat volt, hiszen ő kezdte. Felmondását pedig azért kapta ő, mert fiatalt, beteget nem küldhettem el. Az ő bére volt a legmagasabb, sorsa most már nyugdíjig biztosított. Egzisztenciálisan nem éri kár, a felmondási idő alatt a csoportját végigviheti, így a gyerekek érdeke sem szenved csorbát. Én küldtem el, nem a testület. A szülők kérdésére, miszerint legalább méltányosságból nem maradhatott volna Klári néni, Csák István így válaszolt: — Szarkáné sem volt méltányos a munkatársaihoz, amikor bírósághoz fordult. Mi miért legyünk hozzá azok? — A felmondási idő felét köteles végigdolgozni Szarkáné, a másik felét (februártól júniusig) nem köteles. Kedden úgy nyilatkozott, ez idő alatt pihenni akar. Ezzel a nagycsoportos gyerekeket magára hagyja. Méltányos ő a gyerekekhez? És Önökhöz? Akkor kiért küzdenek? — tette fel utolsó kérdését Kálmán János. A jelenlévők megosztott véleménye ellenére a határozat változatlan maradt: .Klári néni felmondása érvényben Aszfaltozás Doboz központiában. A régi, töredezett járdát rendbe hozták a napokban Doboz központjában, a főutcán. A régi járdát kiszélesítették, s betonalapra új, iá minőségű aszfaltburkolatot helyeztek. A beruházás az önkormányzatnak több, mint 600 ezer forintjába került « Fotó: Such Tamás Valóság és mese . LEG-ek után Csoda Csabán A legelső Békés megyei LEG- ek könyve tavalyi megjelenését követően most újabb kötettel, a Csoda Csabán című munkájával jelentkezett Vitaszek Zoltán békéscsabai új-ságíró. A címadó kisregény valójában egy kitalált, meseszerű történet, azonban a szerző a valóság számos elemét is beleszőtte a lényegében fantasztikus cselekménybe. Szárnyaló képzelete szerint ily módon következhet be azon hatalmas csoda is, hogy a polgárok között uralkodóvá válik a szeretet — és számos más kapcsolódó jó tulajdonság, jellemvonás —, miközben Békés megye egyetlen világváros lesz, Csaba centrummal... De kisebb csodákra is rábukkanhat az olvasó, hiszen titokzatos és rejtélyes esetek egész sora történik Csabán és környékén, miután megjelenik a város felett az öröm színű Látogató. S vajon meggyógyulhat-e egy baleset súlyos sérültje, a gyulai csinos idegenvezető, mialatt kórházba viszik? Hogyan menekülhet meg egy ötéves kisfiú az Orosháza környéki, villámcsapástól kigyulladt tanyából, ahová édesanyja bezárta? Ugyanakkor miért áll le sok gépkocsi motorja, s miként tűnhetnek el nyomtalanul cigaretta- és gázspray-készletek, továbbá némi heroin is? Összefüggésben van-e mindez azzal, hogy A szerzőnek ez a második kötete két fiatal létrehozza az első csabai gabonakört? A kérdésekre választ ad Vitaszek Zoltán új könyve, amelynek második részében nulladik típusú oldalak olvashatók olyan érdekfeszítő témákról, mint a klinikai halálból visszatértek halálközeli élményei, természetgyógyászat, gondolkodó, értelmes növények, a világűrben lévő fekete lyukak, s nem utolsósorban levelezés a magát földönkívülinek valló Lázárral. A Csoda Csabán című könyv a Varga és Társai Bt. kiadásában a Békéscsabai In- tertechnika Kft. nyomdaüzemében készült. Falugyűlés Gyulaváriban — Gyulavári infrastruktúrájának fejlesztésére 1992 nyarán egy hároméves gazdasági program készült, melyet a nagyarányú infláció miatt részben tudtunk megvalósítani — mondta dr. Lúczi József jegyző azon a lakossági fórumon, melyet az elmúlt héten tartottak a polgármesteri hivatal kirendeltségén. Az elmúlt négy év munkáját értékelve kiemelte, a sikeres út- és közmű- fejlesztést. A nemrég épült magastározó segítségével — különösen a nyári időszakokban jelentkező — víznyomás- csökkenés megszűnt és a vízminőség is jelentősen javult. A többségében idős emberek lakta Dénesmajorban megvalósult a szociális rendszerű étkeztetés. A további tervekben idősek klubjának létrehozása szerepel, A jegyző, mint településrészt érintő információt közölte, hogy Dénesmajor — lakossági kérésre — önálló szavazókor lesz a helyhatósági választásokon. Makovecz István képviselő elmondta többek között, hogy a Szép Alkony Gondozóház műszaki átadása novemberben lesz, s ezt követően kerülhet sor a beköltözésre. Lebenszky Attila alpolgármester lakossági kérdésre elmondta: — a Hungarotel két év alatt 120 százalékos telefonhálózat-fejlesztést vállalt a megyében. 25 ezer forintnál többet azoknak sem kell fizetniük, akik csak ’97 végén jutnak készülékhez. Indokolt esetben a szociálisan rászorulók ingyen juthatnak telefonhoz. 250 lakosra egy nyilvános fülke jut, melyeket hallás- sérültek és egy részüket mozgáskorlátozottak is tudnak majd használni. —BAM— Harmincéves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete Szépolvasási verseny A napokban ért véget Szabad- kígyóson, az általános iskolában megrendezett Kazinczy szépolvasási verseny. Ennek eredményeként az I-es kategóriában (3—4. osztályosok) első helyezést ért el Dunai Zsolt, második Bohus György, harmadik pedig Matuska Adóm lett. A II. kategóriában (5—6. osztályosok) Bánfi Agnes érte el a legjobb eredményt. Második Szabó Erika. A harmadik helyet Somogyvári Annának sikerült megszereznie. A III. kategóriában (7—8. osztályosok) első Hocz Katalin, második Karancsi Mónika, harmadik Balázs Erika lett. A kategóriák első két helyezettje a gerendási területi versenyre jutott tovább. Magyarországon elég régóta folyt tudományos munka, de az elkülönülten dolgozó műszakiak együttműködési folyamatára a koronát gróf Széchenyi István tette fel. Ő magyar tudóstársaság alapítására tett javaslatot és ebből 1827-ben törvény született. 1830-ban megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA működését számos tudományos egyesület megalakulása kísérte, közöttük 1848-ban a Magyarhoni Földtani Társulat. Azok a tudósok, tanárok, mérnökök stb., akik a vízzel kapcsolatos tudományok terén működtek, a MFT-on kívül a magyar Mérnök Egyletben találtak otthont, melynek vízépítési szakosztálya is volt. 1916-ban Schafarzik Ferenc javaslatot tett hidrológiai társaság alapítására. A háború kellős közepén lévő országban azonban a helyzet nem volt alkalmas egy újabb tudományos társaság létrehozására. 1917- ben id. Lóczy Lajos javaslata alapján, a Magyar Földrajzi Társaság keretén belül létrehozták a hidrológiai szakosztályt. Ezután a szakosztály évtizedeken át az egyre növekvő fontosságú vízzel foglalkozó szakemberek meghatározó szakmai fóruma lett, és átvészelte a két világháborút. 1949. január 26-án önálló egyesületként alakult meg a Magyar Hidrológiai Társaság. Az országban az iparfejlesztés felgyorsulásával növekedett a vízfogyasztás. Fokozódtak a víz minősége iránti követelmények mind az ipar, mind a lakosság részéről. Ez magával vonta a vidék fokozottabb bekapcsolódását. A Békés megyei csoport —- 36 fővel — 1964 őszén Gyulán alakult meg. A megalakult csoport nagy lendülettel, a vidék egyre égetőbbé váló és jellegzetes problémakörének zászlajára tűzésével kezdte meg szakmai, társadalmi tevékenységét. Hűen a választott jelszóhoz: „A víz olyan korlátozott kincs, melynek minden cseppjével ésszerűen kell gazdálkodni.” A társasággal szembeni egyre növekvő elvárások és a taglétszám folyamatos emelkedése következtében alakult a Békés megyei csoport területi szervezetté, majd jöttek létre helyi csoportjaik, így 1974-ben a szarvasi városi csoport, 1980ban Gyulán, a Kövizignél központi csoport. A szarvasi főiskolán 1978-ban, a békéscsabai műszaki szakközépiskolában 1981-ben ifjúsági csoportok alakultak. A területi szervezet életképességét és szükségességét bizonyította, hogy a taglétszám folyamatos növekedéssel megtízszereződött, a jogi tagok száma a kezdeti hatról harmincra növekedett. MHT-szakvélemények, javaslatok figyelembevételével készült a Sarkadi Cukorgyár víz- és szennyvízrendszerének fejlesztési terve, Gyomaend- rőd vízellátás-fejlesztési programja, a Biharugrai Halgazdaság tápvízellátása, az Élővíz- csatorna vízminőség-védelmi terve. Foglalkozott az MHT szervezete Orosháza-Gyopá- rosfürdővel, a gyulai várfürdővel, a szarvasi termálprogrammal, a békéscsabai téglagyári gödrök, a mezőberényi tavak rekultivációjával. Közreműködésükkel jött létre a Szabadkí- gyósi Tájvédelmi Körzet, a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület, a vésztő—mágorhalmi régészeti feltáróhely. Előadóülések, ankétok, tanulmányutak sokaságát szervezték az elmúlt harminc év alatt. Jelentős esemény volt a társaság életében az 1975-ben Gyulán rendezett első vidéki közgyűlés, majd 1984-ben Szarvason az ötödik országos vándorgyűlés. A taglétszámban és a társasági munkában 1989-től törés állt be, de 1992-től újra fellendült a területi szervezet munkája. Góg Imre
