Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-24 / 278. szám
GAZDASÁG 1994. november 24., csütörtök Csökken a nyugdíjak reálértéke Hamarosan kéthavi nyugdíj kell az éves fűtésre és világításra Archív fotó IBM-üzem a Videotonban Hírek Zöldségtermesztés. Az Agrárkamara Békési Elnöksége és a Békési Kisgazda Kör november 24-én, ma délután öt órakor a helyi művelődési központban ismeretterjesztő előadást indít. Első alkalommal Venczel Gizella, a Zöldségkutató Intézet tudományos munkatársának előadása hangzik el a zöldségkutatás helyzetéről, a rezisztens fajták nemesítéséről. Ezután az Agrárkamara szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat összegzi, s a mezőgazdaság helyzetét tekinti át Horváth Károly, az Agrárkamara megyei elnöke. Az ÁV Rt. hiteligénye. Az Állami Vagyonkezelő Rt. még nem kapott értesítést a Pénzügyminisztériumtól arról, hogy mekkora összeget kell idén befizetnie az állami pénzalapokba, illetve, hogy ehhez mekkora hitelt vehet fel — mondta el Kocsis István, az ÁV Rt. vezérigazgató-helyettese szerdán az MTI kérdésére. Az ÁV Rt. idei, várhatóan 19 milliárd forintos bevétele — a stratégiai társaságok privatizációjának elhúzódása miatt — messze elmarad a tervezett 175 milliárd forinttól. Ezért az állami szuperholdingnál kiszámolták, hogy megközelítően 30 milliárd forintos hitelre lesz szükségük ahhoz, hogy befizetési kötelezettségeiket teljesítsék. A kölcsönt külföldi pénzintézetektől igényelné a társaság. A Pénzügyminisztériumtól azonban még nem kaptak tájékoztatást a kötelezettség pontos nagyságáról. Kocsis István csak a sajtóból értesült arról, hogy Békési László pénzügyminiszter legfeljebb 9-10 milliárd forint nagyságú hitel felvételét tartja elképzelhetőnek. Sztrájkbizottság. Az eddigi eredménytelen bértárgyalások hatására szerdán a Mozdonyvezetők Szakszervezete megalakította sztrájkbizottságát — mondta el Borsik János, az érdekképviselet alel- nöke szerdán az MTI-nek. A sztrájkbizottság feladata a szak- szervezet november 30-ai közgyűlésének, valamint egy esetleges munkabeszüntetésnek az előkészítése lesz. A kilátásba helyezett sztrájk időpontjáról és időtartamáról a közgyűlés dönt majd. A vasútnál működő három reprezentatív szakszervezet november 29-én délután találkozik Lotz Károly közlekedési miniszterrel és ezt követően egyeztetik álláspontjukat a kérdésben. Az alelnök valószínűnek tartotta, hogy ha végleg zsákutcába jutnak a vasutasok jövő évi béréről folytatott tárgyalások, akkor a szakszervezetek közös sztrájkot hirdetnek. Először is tényként szögezzük le, hogy egy 1992 áprilisában készített elemzés szerint a nyugdíjasok 79,9 százaléka létminimum alatt élt. Évről— évre visszatérő probléma a nyugdíjak reálértékének megőrzése, s a bérekhez való aránya. Valóságos számháború folyik egy-egy nyugdíjemelés előtt. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjemelés az elmúlt időszakban differenciáltan került megállapításra, értékállósága döntően attól is függött, hogy az illető mikor ment nyugdíjba, az átlagszámok az egyénre vonatkozóan nem sokat mondanak. Ezért a következőkben a saját nyugdíjamra vonatkozó adatokkal számolok! A 80-as években a gazdasági hanyatlás árát elsősorban a nyugdíjasok fizették meg! Az értékvesztés üteme 1989 után változatlan maradt, s a csökkenés mértéke lényegében megegyezett a reálbércsökkenés mértékével. Összességében megállapíthatjuk, hogy 1983 óta a nyugdíj értéke a reálbérhez képest 15 százalékkal, az árakhoz képest közel 30 százalékkal maradt el. Említsük meg azt is, hogy a nyugdíjazás eddig mindig jelentős jövedelemkieséssel járt 1983-ban a jövedelmem 71 százalékát kaptam meg nyugdíjként, s ha hozzávesszük az időközben bekövetkezett érték- vesztést is, kiszámolható, hogy jövedelmem reálértékben csak 50 százaléka az 1982. évinek. Gyakorlatban ez mit jelent? Például azt, hogy 1978-ban kétheti keresetem elég volt az éves fűtés és világítás költségeinek fedezésére, ma pedig — a várható áremelést is figyelembe véve — a kéthavi nyugdíj is kevés! Hangsúlyozom, hogy az adatok nem általánosak. Akik 1983 előtt mentek nyugdíjba azok rosszabbul állhatnak, akik pedig később, azok relative jobban. Nem járok messze az igazságtól, ha megállapítom, hogy akik 8—10 éve mentek nyugdíjba, azok aligha bízhatnak abban, hogy életükben még egyszer elérik azt az anyagi szintet, melyet nyugdíjazáskor élveztek! Mindezek könnyebben el- viselhetők lennének, ha látnánk az alagút végét, ha évtizedes áldozatunknak látnánk az értelmét. Azt látjuk, hogy egy szűk réteg gyors meggazdagodása a széles néprétegek elszegényedése árán valósul meg. Tisztelet a nemkevés kivételnek, a gazdagodás mögött nincs valós teljesítmény. Azt látjuk, hogy állami alkalmazottként egyesek végkielégítés címén sok milliót zsebelnek be. Annyit, amennyit egy átlagos keresetű munkás egész munkásélete alatt sem keres meg. Azt látjuk, hogy kft-ék tönkremennek, de tulajdonosaik virulnak, „gazdálkodásuk” kárát valamennyien fizetjük. Gondoljunk csak a behajthatatlan vámtartozások milliárdjaira, vagy az adóhivatal és a társadalombiztosítás tízmilliárdjaira, vagy arra, hogy a felszámolásuk után annyi pénz sem marad, hogy alkalmazottaiknak a járandóságukat kifizessék. Fizeti az ország, miközben tönkremegy. Az ország adósságállománya minden eddigi mértéket meghalad. A belföldi állam- adósság az év végére elérheti a 3500 milliárd forintot, míg a külső bruttó államadósság meghaladhatja a 26 milliárd dollárt. A hitelfelvételek nem fejlesztési célokat szolgálnak, hanem a költségvetési hiány finanszírozására, a hitel és kamatainak visszafizetésére. Ugyanez vonatkozik az állami vállalatok privatizációjából származó bevételekre is. Nagyon lassú és elégtelen a külföldi tőke beáramlása, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a devizában fizetendő kamatterhek egyre nőnek, így tehát beszélni kell a tőke kiáramlásáról is! Az oktatás, a kultúra, a tudományos élet, az egészségügy, a honvédelem vege- tál.Polgárokat, civil társadalmat akarunk? Természetesen! Csakhogy ehhez kevés a deklarált szabadság. Hogy valódi szabadság legyen, fel kell számolni a szegénységet, mert a szegénység kiszolgáltatottságot jelent. Az előttünk álló út rögös, de ne legyünk mégsem kishi- tűek. Ez az ország, ha összefog nagy dolgokra képes. Alkotó légkörre van szükség a parlamenttől kezdve a legkisebb munkahelyig. A cselekvés ideje jött el, kinek csak a létminimumnál alig magasabb munkabérért, kinek — felelőssége arányában a miniszteri fizetés 80, vagy akárhány százalékáért. Elismerve a politika és a gazdaság kölcsönös egymásra hatását, végre ne a politika határozza meg a gazdaságot, hanem ellenkezőleg, a gazdaság érdekei—a politikát! Józsa Lajos Németországi, mainzi üzeméből Székesfehérvárra, a Videotonba telepítette át a számítógép tároló merev lemezek — winchesterek — fejének gyártását az IBM. A Videoton tulajdonában levő, az IBM csúcstechnológiával felszerelt üzemet Pál László ipari miniszter jelenlétében avatta fel Edgár Rasch, az IMB Sorege Products Ltd. vezérigazgatója és Széles Gábor, a Videoton Holding Rt. elnök-vezérigazgatója. >10>A 2000 négyzetméteres üzemépület felújítása, technológiai felszerelése 14 hét alatt készült el, s összességében 700 millió forintba került. A Videoton 300 millió forintot költött a felújításra és az infrastruktúra korszerűsítésére, az IBM pedig a 4 millió dollár—mintegy 400 millió forint — értékű technológiát biztosította. Az ISO 9002 minőségi szabvány alapján dolgozó üzemben az első ütemben 1200 négyzetméternyi alapterületet hasznosítva hetvenen, a teljes termelési felfutást követően pedig százötvenen találnak munkát. A gyártásra a Videoton és az IBM ötéves együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében minden évben megegyeznek a gyártandó mennyiségben. A Székesfehérvárott készülő számítógép alkatrészeket az IBM saját világhálózatában hasznosítja. Az üzem létrehozása a Videoton számára lehetőséget jelenthet arra, hogy ismét felélessze egykor nagyhírű, s a keleti piacok elvesztésével elsorvadt számítástechnikai ágazatát, iparunk számára pedig arra, hogy újból bekapcsolódhasson a mikroelektronikai gyártási folyamatba. Az avatóünnepséget követően Pál László ipari miniszter — aki 1991-ben ellenzéki képviselőként interpellált a parlamentben a Videotonnal kapcsolatos, általa hibásnak tartott intézkedések miatt — az MTI tudósítójának elmondta, hogy a Videoton az elmúlt időszakban számos, az IBM-mel kötött megállapodáshoz hasonló, jó nemzetközi együttműködési szerződést kötött, de a miniszter szerint a vállalatcsoportnak a saját fejlesztésekre, illetve azok húzóerejére is szüksége lenne. A túlzottan bérmunka-centrikus gondolkodás, amely a Videoton jelenét jellemzi, s amely hozzátartozik az átmeneti korszakhoz, távlatokban ugyanis nem lehet kellően eredményes — jelentette ki a miniszter. Nyugdíj alakulása % -ban Időszak Nominálértéke Árindex Reálértéke Reálbér indexhez visz. 1989/1983 148,1 179,5 82,5 85,7 1994/1989 272,8 314.6 86,7 98,9 1994/1983 403,9 564,8 71,5 84,7 aREKES megyei HÍRLAP Németül középfokú szinten tolmácsolást és „B” kategóriás jogosítvánnyal munkát vállalok. Telefon: 322-690, 8—12 óráig. Középfokú biztonsági őr tanfolyamot végzett, 23 éves fiatalember (fegyvervizsgával, alapfokú számítógép-kezelői ismeretekkel és ,,B” kategóriás jogosítvánnyal) vagyonvédelmi munkát vállalna. Ajánlatokat „NEM PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLI” jeligére a kiadóba kérek. Vásárosok, piacosok! Vállalom Barkasszal áruja napi szállítását és raktározását. „500 m-re a piactól” jeligére a kiadóba. Középkorú, érettségizett nő munkát keres gépírói adminisztrátori munkakörben. Vállalok kisegítést, helyettesítést irodában vagy a kereskedelemben. „Kisegítő” jeligére a kiadóba. „C” típusú, felsőfokú német nyelvvizsgával, pedagógiai szakasszisztensi végzettséggel, számítógépes ismerettel 26 éves, pontos, megbízható, gyorsan tanuló fiatalember kereskedelem vagy idegen- forgalom területén munkát keres Békéscsabán, továbbá korrepetálást, nyelvvizsgára felkészítést és fordítást vállal német nyelvből. Telefon: 452-629. (Üzenetrögzítő.) A lakásépítés I—III. negyedévi adatai Az év első kilenc hónapjában 11 700 lakás építése fejeződött be, ami alig 1 százalékkal kevesebb, mint 1993 hasonló időszakában. Az adatok alapján tehát a III. negyedévben is folytatódott a félévkor megfigyelt tendencia, amely ugyanezt az alig csökkenő arányt mutatta. Várhatóan az éves lakásépítés száma is az 1993. évi 21 ezres adat közelében lesz. A nagy többséget képviselő építtetői szférában — természetes személyek építtetik a lakások 87 százalékát — következett be 1 százalékos visszaesés, míg az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek többet, a gazdasági szervezetek közel ugyanannyi lakást építtettek, mint 1993.1—ül. negyedévében. (A növekvő arány mellett volumenben változatlanul nincs nagy jelentősége az ön- kormányzatok és a központi költségvetési szervek lakásépítésének.) A lakások közel egy- harmad részét Pest megyében és Budapesten építették. A lakásmegszűnések számában alig történt változás 1993-hoz képest. 1900 lakás szűnt meg, ennek fele a városokban, alig egyharmad része a községekben, s legkisebb részarányban Budapesten. A városokban 4 százalékkal csökkent a megszűnés az előző év hasonló időszakához képest, a községekben és a fővárosban nőtt. A különböző településkategóriákban pontosan az építéssel ellentétes tendencia ment végbe, ahol növekedett az építés, ott csökkent a megszűnés—és fordítva. Átlagosan az új lakások 16 százaléka szolgálja a pótlási célokat az elmúlt évben is és most is, ám az építés — megszűnés egyenlege csak a városokban alakult kedvező irányban. A főváros új lakásainak 24 százaléka pótolhatja a megszűnteket a tavalyi 18 százalék helyett. Az elmúlt évben negyedévenként növekvő számú új lakásépítési engedélyt adtak ki. Nem érvényesült ez a tendencia, a második negyedévben, az első negyedévben kiadott új engedélyeknek majdnem másfélszeresét adták ki, s ezt a harmadik negyedévben nem tudták felülmúlni. KSH 1. Lakásépítés, takásmegsíz őriés, udiűfl&épfÉás tmü Jäters kén t 1934, l.-lli. negyedév előzetes ««dh&ta« Építőt! lakások 1 Épített ePb<5s ........... "1 M octszűnt : Összesen önkor- • központi : gazdasági törmésze- J üdüfáTor«!«* mányzat j köStségve- ; szervezet teá \ lakások: egységek szerv ; stzemélyak : äätxM épített lakás 1983 negyedév Burtapest 4678 47 O 620 1203 343 9 Mf'nyesi jogú várost 2355 63 16 S56 1867 407 09 YööJjI várn<a 2837 25 8 277 2503 SOÍ? 267 Vámsak összesért Sí Ö2 88 24 633 4390 999 306 Kö.í'SOQfc'k 4719 23 1 20 4672 587 <&34> Ország 11789 15» 25 1273 10285 1929 949 1994 f-fit negyedév Budapest 1561 79 58 491 930 369 3 Msavei jogú város 2868 90 O 441 2056 489 45 Toi'bi V«: OS 2994 7 11 274 2702 473 268 Varosok összesen 5S62 97 11 71 S 4758 SS 9 313 KŐ2'légek 4560 16 4 60 4472 611 647 Orrzág ossz essen 11 693 192 73 126« 10160 1939963 1994. l.-fll. negyedév tséx. 1993- l.-lll- negyedév százalékában 8 U fi n pest 83.1 168,1 79.2 77,3 107.6 33,9 Mrnviji jogú varos 109,9 14-2.9 123,9 109,0 97.8 115.4 Tő Mai város 105.S 28.0 98,9 108.0 94.2 100,4 Városok összason 107,5 110.2 113,0 108,4 98.0 102.3 KőzségeK 96,4 69.6 95,7 104,1 102.1 Ország ösezeaen 99.2 121.5 99,S 99,0 too.s *01.5
