Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

1994. november 22., kedd CSALÁDI OLDAL Mini receptek Zöldpaplanos pecsenye. Két kicsontozott csirkemel­let szeletekre vágunk, és fokhagymás, sós tejben másnapig a hűtőszekrény­ben érleljük. Azután hirte­len kisütjük a lecsepegtetett hússzeleteket, majd félre­tesszük. A visszamaradt pe­csenyelébe 2-3 gerezd tört fokhagymát teszünk, kissé megpároljuk, majd a tűzről levéve két deci hideg tejjel, két evőkanál liszttel elke­verjük, s ismét a tűzre téve sűrű mártássá főzzük. Ami­kor langyosra hűlt, két tojás sárgáját és keményre vert habját keverjük bele, majd egy-egy csokor apróra vá­gott petrezselymet, kaprot és kevés zellerzöldjét adunk hozzá. A tűzálló tálra tett kisült hússzeleteket ezzel leöntjük, s sütőben addig sütjük, amíg a „paplan” meg nem szilárdul. Rakott krumpli. Két evő­kanál olajon megpirítunk egy fej apróra vágott vörös­hagymát, hozzáadunk 60 deka darált húst (vagy kol­bászt), és kevés vízzel kb. 20 percig pároljuk. Végül ízlés szerint sózzuk, egy csapott evőkanál pirospap­rikával fűszerezzük, és még egyszer összeforraljuk. Megtisztítunk és karikára vágunk egy kiló nyers krumplit, és a párolt darált hússal tűzálló tálba vagy zo- máncos tepsibe úgy réte- gezzük, hogy alul-fölül krumpli legyen. Ezután 4 egész tojást simára ke­verünk 2 deci tejföllel meg kevés tejjel, és megsózzuk. A lerakott krumplira öntve a sütőben 30—40 percig sütjük. Vesztfáliai almatorta. Habosra keverünk 15 deka Rama margarint 10 deka cu­korral, egy fél csomag sütő­porral meg egy csomag va­níliás cukorral, és egyen­ként beledolgozunk 4 egész tojást. Tovább keverjük 4 evőkanál tejjel, 5 deka őrölt dióval vagy mandulával, majd beleszitálunk 20 deka lisztet. Kivajazott nagy tor­taformába öntjük, és körbe- körbe kirakjuk meghámo­zott, vékony szeletekre vá­gott almával (kb. 75 deka kell hozzá). Forró sütőbe tesszük, de mérsékelt tűznél sütjük meg. Még forrón megöntözzük egy kanál ol­vasztott vajjal, és megszór­juk porcukorral. Ha kihűlt, a tortakarimát lehúzzuk róla, és a tortalappal együtt csúsztatjuk tálra. Személyi igazolvány helyett: chip az újszülöttben Jön a tabletta-társadalom? Csak egy tabletta és máris minden megoldódik? A kutatók már E ‘ 3 utón naladnak az élet meghosszabítását elősegítő szérum idolgozásá ban Nagy-Britanniában ti­zenöt tudományág hat­ezer tudósa foglalkozik a „tabletta-társadalom­mal”. A biokémikusok szerint ebbe voltakép­pen már a fogamzásgát­ló tablettákkal be­léptünk, hiszen „soha senki nem tett ezelőtt a nők igazi felszabadítá­sáért, mint e szerek megalkotói”. De elérhető közelségbe került a mellékhatás nélküli karcsú­sító tabletta, a hangulatjavító szerek pedig függőségi és egyéb veszélyek nélkül „ki­válthatják” a drogokat, az al­koholt és a cigarettát. Készül­nek már az alvásigény ve­szélytelen csökkentését szol­gáló gyógyszerek, s jó úton jár a tudomány egy olyan komp­lex tabletta előállításával, amely „valóban alkalmas lesz az emberi élet látványos meg­hosszabbítására, méghozzá úgy, hogy az embert nemcsak a korai haláltól, de az öregedés kellemetlen tüneteitől is siker­rel megóvja”. A kutatómunkában más tu­dományágak képviselői is részt vesznek. A számítógépe­sek például az orvosok komoly tehermentesítését remélik at­tól a már kész, de még ellenőr­zés alatt álló, személyi számí­tógépen is lehívható program­tól, amely a tünetek alapján közli a beteggel, milyen gyógyszerre van szüksége. A jövő háziasszonyának konyhai gépei szóbeli paran­csoknak engedelmeskednek majd. Angliáról lévén szó, az egyik kísérlet során a szalon­ban üldögélő hölgy megszó­lalt: „Még teát, please” — és a konyhában már készült is az újabb adag. Olyan ígéret is elhangzott, hogy feleslegessé válik min­den személyi okmány: az újszülöttbe chipet ültetnek, amely minden adatot tartal­maz. Ferenczy Europress A másnaposság gyógyítása Ma már mindenre van szakiro­dalom. Még azoknak is akad néhány értékes recept, akik né­hanapján jobban a pohár fene­kére néznek, és másnap unják ezt a fejfájós, gyomorégős, reszkető életet. Ilyenkor aztán igazán jól jönne egy-egy jó tanács, amely visszaadja élet­kedvünket és elfeledteti velünk fogadkozásunkat, hogy „soha többé!” Egy Nie Van Oudtshom ne vő holland úr összegyűjtött a világ minden tájáról több száz „biz­tos, hatékony” receptet a más­naposság gyógyítására. Ebből nyújtunk át egy csokorravalót. Re­méljük, nem lesz rá szükségük, de a mai világban, ki tudja... Mongólia: Egy pohár na­rancslevet jól keverj össze né­hány szétpasszírozott bárány­szemmel és hajtsd fel. Ez a recept minden bizonnyal ná­lunk is igen hatásos lenne, ugyanis a másnaposság másod­rendű problémává zsugorodna. Észak-Németország: Egyél olajos hagymával heringet és öblítsd le meleg sörrel. USA: Nyers tojást keverj össze ecettel, sóval és csípős ketcappal és azt hajtsd fel egy­szerre. Japán: Önts a gázmaszkába vodkát, vedd fel az arcodra és negyedórát lélegezd be a vod­kát. A hatás biztos. Haiti: A vudu varázslók egyszerűen oldják meg a más­naposság megszüntetését. Az elfogyasztott alkohol üvegé­nek dugójába beleszórnak ti­zenhárom fekete fejű gombos­tűt és pillanatok alatt eltűnik a piálás utáni kellemetlen álla­pot. Ókori Róma: Idősebb Pli- nius tudományos munkáiban azt tanácsolja, hogy egymás után igyál meg nyersen hat ba­golytojást. Hollandia: Tégy egy bog­rácsba báránycsülköt, marha­májat és egy zacskó zabpely- het, főzd ki tűzön hat óra hosszat és utána sótlanul idd meg. Közép-Lengyelország: Nyersen daráld meg az angol­nát, tégy rá mandulát és edd meg. Nyomtasd le savanyú kecsketejjel. Argentína: Keverj egy csé­sze tejbe két kanál ricinusola­jat. Kis tűzön melegítsd fel és közben keverj bele egy kis ka­nál borsot, chilit és tabascót. A lehető legkisebb' kortyokban fogyaszd el. Svájc (XIX. század): Főzz fekete sörbe tojássárgáját, szegfűszeget, fahéjat és önts hozzá 3:1 arányban alkoholt. Melegen fogyaszd! Van Oudtshom nem árulja el könyvében, hogy receptjei közül kipróbálta-e valamelyi­ket, de azért olvasóinknak azt ajánlja, hogy legjobb elkerül­ne a másnaposság állapotát. Ez biztos. (sz) Az emlő radiológiai vizsgálatáról (1.) A mai napon útjára indítunk egy sorozatot, mely a női mell daganatairól, annak vizsgálati módszereiről, gyógyíthatóságáról ad tájékoztatást. Olvas­hatnak még az utókezelésről, valamint azon lelki tényezőkről, melyek nagy mértékben befolyásolják a betegségből való felépülést. A mammográfia az emlő rönt­genvizsgálata. Ehhez a vizsgá­lathoz a hagyományos rönt­genkészülékek nem alkalma­sak, mert az emlőt alkotó szö­vetek kontrasztkülönbsége igen kicsi, és ezt a hagyomá­nyos készülékek nem tudják felbontani. Ezért szükséges különleges berendezés az em­lő röntgenvizsgálatához. Ez a szerkezet úgynevezett „lágy” röntgensugárzást állít elő. A különlegesség azonban nem csak ebben áll. A gép egész felépítése más, mint egyéb röntgenkészülékeké, hogy az emlő vizsgálata a lehető leg­optimálisabb legyen. A hasz­nált röntgenfilm és a filmet tartalmazó kazetta is eltér a másutt alkalmazottól. A mammográfiás vizsgá­lat a beteg kikérdezésével kezdődik. Feljegyzésre kerül­nek a jelen panaszok, a korábbi emlőbetegségek. A menstruá­ciós viszonyok, szülések, ve­télések száma, szoptatás, hor­monkészítmények szedése mind fontos adatokkal szolgál a röntgenorvos számára. Szin­tén fontos a családban előfor­duló daganatos betegségek megemlítése, különösen az emlődaganatoké, mert az em­lő daganatos betegségei örö­köl hetők. Ezután a beteg vizsgálata következik. Át kell tapintani az emlőt, a hónaljárkokat, megszemlélni a bőrt, az emlő­bimbót, A fenti adatokat írás­ban rögzíteni kell. Ezután készülnek a felvételek, opti­mális esetben mindkét emlő­ről 2—2. A kétirányú felvétel az esetleges elváltozások he­lyének meghatározására szol­gál. A felvételek készítésekor az emlőket bizonyos mértékig össze kell nyomni, hogy a fel­vétel kellő információt tartal­mazzon, ez a kompresszió fáj­dalmat is okozhat. A kész fel­vételeket ezt követően a rönt­genorvos tekinti meg és dönt arról, hogy szükség van-e még kiegészítő vizsgálatokra, mint például célzott felvétel, úgy­nevezett axillafelvétel, ultra­hangvizsgálat vagy galaktog- ráfia. Mindezeket áttekintve történik a leletezés, a beteg pe­dig egy megadott időpontban jelentkezhet a leletért. .Az emlő elváltozásai, beteg­ségei közt legnagyobb jelentő­séggel a daganatok, azok közt is a rosszindulatú daganatok bírnak. A rosszindulatú daga­natok, ha már kellő nagyságú­■BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ismerje meg önmagát! Lenthár Márta rovata Szüksége van bélpanaszokra? (10.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolko­zásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban sze­retne megszabadulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésének meg­fejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Az étel feldolgozásának, megemésztésének folyamatá­ban a belek rendellenességei közül a leggyakoribbak a hasmenés és a székrekedés. Az előző „melegágya” a vékonybél, az utóbbié a vastagbél. Sorozatunk ezen részében ismerkedjünk meg azzal, hogy a helytelen táplálkozás és egyéb testi zavarok mellett milyen lelki problémák húzódhatnak meg e két kellemetlen panasz mögött. A hasmenés okának megértéséhez induljunk ki a vékonybél feladatából, amely nem más, mint a táplálék hasznosítható elemeinek beolvasztása a szervezetbe, miután az ételt alkotórészeire bontotta. Akin emésztet­lenül fut át az étel, az nem tudja kivenni belőle azt, amire a szervezetének szüksége van. A lélek síkjára áttéve a feladatot: a hasmenéses beteg — leginkább egzisztenciá­lis félelmek miatt — nem foglalkozik a helyzet súlyának megfelelő mértékben a problémáival, hanem megemész- tetlenül hagyja átfutni magán azokat. Az orvos által kísért gyógyulás folyamatában éppen ezért célszerű len­ne elemző módon szembesülnie a félelem okozta helyze­tekkel, s kellőképpen megemészteni azokat, a problémák elől való elfutás helyett. Amíg a hasmenés arról árulkodik, hogy ijedtünkben gondolkodás nélkül átfuttatunk magunkon valamit, a székrekedés arról szól, hogy valamit nem akarunk elen­gedni, túlzottan ragaszkodunk hozzá, esetleg rejtegetjük. Nem véletlen, hogy korunkban a székrekedés igen elter­jedt. Gyakorisága nemcsak a mozgásban szegény élet­módról tanúskodik, hanem az anyagiakhoz való túlzott ragaszkodásról is. A székrekedés másik jelentése ugyan­úgy a félelemmel kapcsolatos, mint a hasmenésé. Az előző esetben gondjaink tisztázó elemzésétől riadunk vissza, itt a tudattalan, elfojtott tartalmak napvilágra kerülésétől rettegünk. A székrekedés problémája tehát két fontos dologra is figyelmeztet: zavart szenved életünkben az elengedés, az adás képessége és elfojtott vágyaink, gondolataink feltárásától, felszínre hozatalá­tól is félünk. Az érintettek — akik kézlegyintés helyett őszintén belátják, hogy bélpanaszaik mögött valóban komoly életvezetési problémák húzódnak meg — azt is érzik, hogy ezekkel a bajokkal egyedül megbirkózniuk nagyon nehéz, sok esetben lehetetlen. Az okok megszüntetésére szakember segítségére is szükség van. S ahogy testi panaszaikkal bizalommal fordulnak orvosukhoz, azok lelki hátterével ajánlatos megkeresni a pszichológust, aki nemcsak az okok feltárásában lehet segítségükre, de életfelfogásuk, életvezetésük megváltoztatásához is hasznos tanácsokat adhat... (Folytatjuk) ak, többféle, bár jellemző rönt­genképet adnak. Általában a szövettani típustól is függ, mi­lyen megjelenésűek. A látható árnyékok kontúrja az egyik fő ismérv. Ezenkívül az úgyne­vezett microcalcificatio (apró, milliméteres vagy annál ki­sebb, pontszerű, csoportosan elhelyezkedő meszesedés) is jellemző a rosszindulatú daga­natokra, bár nem minden eset­ben mutatható ki. Előfordul, hogy microcalci­ficatio csak magában, daga- natámyék nélkül jelenik meg (ilyenkor tapintható csomó nincs), de ilyenkor is felvető­dik a rosszindulatúság lehető­sége. Az úgynevezett másod­lagos tumorjelek is jellemző­ek. Ezek nem közvetlenül a daganatot mutatják, hanem az annak következtében kiala­kult elváltozásokat. Ilyenek például a bőr behúzottsága a daganatos elváltozás felett. Hasonlójellegű az emlőbimbó fokozatosan kialakuló behú­zottsága, amikor a daganat a bimbó körül helyezkedik el. A bőr megvastagodása lehet körülírt daganat környezeté­ben, de terjedhet az egész em­lőre is. Amikor az egész emlőre ki­terjedő bőrmegvastagodás mellé bőrpír és az emlő meg­nagyobbodása, fájdalmassá­ga is társul, szintén felmerül daganatos megbetegedés lehe­tősége. E megjelenési formá­nál sem lehet mindig csomót tapintani. Ezek az elváltozá­sok megszemléléssel, tapin­tással is észlelhetők, de jel­lemző a röntgenképük is. (Folytatjuk) Dr. Steinbach Márta radiológus

Next

/
Oldalképek
Tartalom