Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-21 / 275. szám
^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. november 21., hétfő Egy uj közalapitvany Gyuláért Gyula városának képviseló'-testülete felismervén, hogy fejlődésének legfontosabb iránya az oktatás, a kultúra és az idegenforgalom, olyan támogatási formát keresett, amely hathatósan segíteni tudja a jövőben ezeket a területeket. Jelen körülmények között legmegfelelőbbnek egy jól strukturált alapítványi rendszer mutatkozott, amelynek fő eleme a közelmúltban létrehozott Wenckheim Krisztina Városfejlesztési, Kulturális és Környezetvédelmi Közalapítvány. A kuratórium elnöke dr. Pocsay Gábor, tagjai: dr. Erdmann Gyula, a megyei levéltár igazgatója, Pomázi Ferenc kertész, Béres István városfejlesztési osztályvezető és dr. Havassy Péter muzeológus, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója és egyben a kuratórium ügy- • //• vivője. Az árvák és szegények gyámolítója volt Wenckheim Krisztina Földink volt. Kvasz András pilóta, repülőgépszerelő 1883-ban ezen a napon született Békéscsabán. Kovácsmester volt, azután technológus szakképesítést szerzett esti tanfolyamokon, majd Budapesten kerékpár- és motorjavító műhelyt nyitott. 1910-ben Rákos- mezőn repült, majd repülőgépépítéssel foglalkozott. 1911- ben Rákosmező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Sa- cellary György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat. 1911 és 1914 között Magyarország 70 helységében végzett bemutató repülést, és ezzel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez, AzI. világháborúban pilótaként teljesített katonai szolgálatot és gépével együtt fogságba esett. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene. 1924-ben a Franco—Roumain Légitársaság mátyásföldi telepén szerelő, 1928-tól taxisofőr, 1937-től repülőtéri portás, a II. világháború után, nyugdíjazásáig (1949) a békéscsabai repülőtér gondnoka. A Nemzetközi Repülő Szövetség 1953-ban, a postaügyi miniszter 1969-ben és 1973-ban kitüntette. Nyugdijas-közgyulés. A Sarkadi Nyugdíjasok Egyesülete november 22-én, kedden 13 óra 30-kor közgyűlést tart a Bartók Béla Művelődési Központban. A közgyűlésen a vezetőség tájékoztatja a tagságot az 1994-ben történt eseményekről, és az elkövetkezendő időszak legfontosabb terveiről. Mesebérlet. A mezőkovácsházi művelődési központ az 1. számú általános iskola tanulói számára — az igények alapján — mesebérletet váltott a békéscsabai Jókai Színház két előadására. Hét osztályból mintegy 200 gyermek jelentkezett színházlátogatásra. Az első előadását A kardhercegnő címmel a napokban nézték meg a tanulók. Az égigérő fa című táncjátékot tavasszal tekinthetik meg. —Melyek a közalapítvány céljai a közeljövőre nézve? — kérdeztük dr. Havassy Pétertől. — A várospolitikai, kulturális és környezetvédelmi célokat kívánjuk segíteni, előmozdítani, különösen, ha azok megvalósulása más módon nem garantálható — mondta a kuratórium ügyvivője. — Ilyenek a vár, a kastély, a várszínház, a műemlékek speciális vonatkozásai, művészeti gyűjtemények ügye, zenei rendezvények, az épített és természeti környezet (Élővíz-csatorna, városkörnyéki tavak, közterek, Csigakert). De célja lehet egy-egy konkrétabb, körülhatárolt vásárlás elősegítése is. — Milyen forrásokból finanszírozzák majd az alapítványt? — Egy része a költségvetésből származik, másik hányada magánszemélyektől, szponzoroktól, országos alapítványok megpályázott forrásaiból ered. A Gyulai Idegenforgalmi Rendszer eredményes működése esetén a városba beáramló idegenforgalmi összegek egy részének visszaforgatása is számba jön. Meg szeretnénk nyerni jeles gyulai, illetve gyulai származású személyeket a közalapítvány és így a város támogatására. Az ő szerepük a tanácsadás, valamint segítség az anyagi források előteremtésében, jótékony rendezvények, művészeti akciók rendezésében lesz majd. — Milyen kapcsolatokat alakítanak ki más gyulai szervezetekkel, egyesületekkel? — Célunk az, hogy a már meglévő közalapítványokkal, alapítványokkal, egyesületekkel szorosan együttműködjünk anélkül, hogy törekvéseiket meghatároznánk. Tagjaikat, képviselőiket be kívánjuk vonni a közös munkába és minden hathatós ötletet felkarolunk. Épp ezért november végi ülésünkön a kuratórium kiegészül egy társadalmi tanácsadó testülettel, amelynek tagjai a már meglévő szervezetekből kerülnének ki, és együttesen lépnének fel a város előrehaladása érdekében. Mi, kései utódok így emlékeznénk meg Gyula nagy patróná- járól és az ő példájából igyekeznénk erőt meríteni a nemes cselekedetekhez. Kruzslitz Ilona Wenckheim Krisztina grófnő országszerte közismert volt jótékonyságáról, 1849-ben született Ókígyóson, korán, háromévesen árvaságra jutott. Gyámja a nagynevű pap, Göndöcs Benedek lett, aki maga is sokat tett Gyula városáért és ezt a ragaszkodást, segítőkészséget már fiatalon a nemes lelkű grófnőbe oltotta. 1873-ban, mikor nőül ment gróf Wenckheim Frigyeshez, megalapította Gyulán százezer forint költségen a megyei árvaházat, ami az elsők közt épült hazánkban. Haláláig fenntartotta az intézményt, és ezen túlmenően is az árvák s szegények gyámolítója volt. Számos tehetséges jobb sorsra érdemes diákot patronált. Nevéhez fűződik a főgimnázium felépítése is Gyulán, amihez ötvenezer forinttal járult hozzá. Annak idején nemcsak kulturális szempontból, hanem a megyeszékhely megóvása okából is égető szükség volt erre a gimnáziumra, ahová felekezeti különbség nélkül vették fel a diákokat. A grófnő hozta létre a Stefánia- menhelyet is, valamint haláláig elnöke volt a helyi Nőegyletnek, kápolnát építtetett. Ahogy Gyula címerében benne van Mária, mint égipatróna, Wenckheim Krisztinát kora Gyula földi patrónájának tekintette. Ifjúsági szervezetet alakított a faluban Békéscsabáról Gesztre költözött A békéscsabai Hrobár Richárd eredeti foglalkozása szakács, de volt már vagyonőr és piaci kereskedő is. Sokan a sportéletből ismerik a nevét, hiszen európai önvédelemből nehéz súlyú megyei bajnok volt. Ricsi — ahogy Geszten szólítják — jelenleg szabadidő-szervező. Hogyan csinálta ezt a vargabetűt? — tudakoltuk tőle találkozásunkkor. Felcserélni egy nagyvárost egy kis faluval, és egy aktív sportéletet egy merőben más tevékenységgel? — Úgy kezdődött, hogy megnősültem — kezdte —■, és úgy folytatódott, hogy kevés volt a pénzünk az albérletre. Megszületett a fiam is, s így már komolyabban kellett gondolkodnom az életről. Gesztre költöztünk, a feleségem szülőhelyére, ahol először az anyósomnál laktunk, majd sikerült egy kis saját házat vennünk. Közben hallottam, hogy megüresedett a művelődési házban a szabadidő-szervezői állás, és mivel én voltam az egyetlen jelentkező, gondolom, könnyen eldöntötték, hogy engem alkalmaznak. — Nem vágyik vissza a városba? —Néha. Sok minden szokatlan volt eleinte. Furcsa volfhoz- zászoknom, hogy innen már sehová sem lehet továbbmenni. Nincs kiút. Furcsa volt a városi forgatag után az is, hogy itt olyan csend van, esténként nemigen mozdulnak ki az emberek. Persze vannak jó dolgok is. Jó a levegő, éjszaka nincs zaj, sokkal jobban lehet pihenni. — Néhány hónapja dolgozik csupán szabadidő-szervezőként. Milyen érzés ebben a „bőrben” lenni? Richárd nevetéssel kezdte a választ, jelezve, hogy kérdésemmel rátapintottam valamire. — Az első nagy rendezvény, amit szerveztem, az a bizonyos geszti szüreti bál volt, amivel a sajtó is foglalkozott — mondta. — Persze nincs mit szégyenkeznem, mert egész jól sikerült, csak a verekedést kellett volna kihagyni a végéről. Azt meg nem én szerveztem... Egyébként úgy érzem, szeretem csinálni. Nagyon örültem például, amikor néhány fiatal jelezte, hogy össze kellene fogni a geszti tinédzsereket, a 14-18 éves korosztályt. Az elgondolást tett követte, és nemrégen megalakítottuk a geszti ifjúsági szervezetet, amelynek eddig negyven tagja van. November 26-ára pedig egy községi Ki mit tud? versenyt írtunk ki. Sokan ezt is lelkesedéssel fogadták, ami engem is arra inspirál, hogy további közösségi programokat találjak ki. — Úgy hallottam, hogy az ominózus szüreti bál után sok szülő nem meri esténként elengedni a gyerekeit sehová. — Ez érthető, de én bízom benne, hogy az csupán egyszeri eset volt, ami nem fog többé megismétlődni, és végül is az életnek emiatt nem szabad megállnia... M. M. „Sok minden szokatlan volt eleinte, de amit könnyen megszoktam, az a jó levegő és a pihentető csend" Fotó: Kovács Erzsébet MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot példányban a következő címre: Név: .................................................................................. C ím: Ll—JQQ .................................................................... ................................................................utca................sz. Az előfizetési díjat a fenti címen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban □ készpénzzel □ folyószámláról □ csekken fizetem. 1 hónapra 375 Ft □ 1 negyedévre 1125 Ft □ 1 fél évre 2250 Ft a 1 évre 4140Ft a . aláírás A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére — 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni. Keressen új üzleti lehetőségeket egy előkelő estélyen ! A rendezvény fővédnöke: Göncz Árpád köztársasági elnök Védnökök: IPOSZ, KISOSZ, Magyar Gazdasági Kamara, MGYOSZ, Magyar Iparszövetség, Vállalkozók Országos Szövetsége Házigazda: Pap János Békéscsaba polgármestere BÉKÉSCSABA, november 25. Körösi Csorna Sándor Tanítóképző Főiskola (Bajza u. 33.) Az estély során:- számitógépes adatbank segíti Önt újabb üzleti kapcsolatok kialakításában - miközben Ön a szakmai információkat hallgatja, kísérője divatbemutatón vehet részt - a programot állófogadás, gálaműsor és bál teszi teljessé Az estélyre Békés megyéből hívjuk a vállalkozókat Információ: SZFÉRA Kulturális Szolgáltató Kft. Tel: 06-30/414-383, 06-30/414-393, 06-30/414-400, 06-30/414-403 Postacím: Budapest 23., Pf. 71.1277 Fax: 250-05-62 Békéscsabán: Damis Üzletház divatáru (Andrássy u. 8.) Gyulán: Békés Megyei Kézműves Ipartestületek Szövetsége ( Dobay u. 4/b.) A rendezvény fő támogatói: Kurír Lap- és Könyvkiadó Rt., MATÁV Rt., Multireklám Kft, Országos Szaknévsor, OREX Óra- Ékszer Kereskedőház Rt Nincs szelep Immár hagyomány, hogy Orosházán a Fehér Kígyó Gyógyszertárban a meghívott kollégák számára tudományos előadások keretében a gyógyszergyárak képviselői mutatkoznak be. A napokban a nagy múltú Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. képviseltette magát. Dr. Fodor Eszter elmondta, hogy a statisztikai adatok szerint Magyarországon 1985-től a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek fogyasztása rohamosan emelkedik. S hogy miért? Mert senkin nincs szelep — állapította meg a doktornő szemléletesen. Az EDNYT vérnyomáscsökkentő viszont olyan gyógyszer, amelynél sikerült a kellemetlen mellékhatások nagy részét csökkenteni. A vérnyomást 24 órán át tudják vele kontrollálni. 4-féle kiszerelésben kapható, így a beteg csak annyi dózist kap, amennyi éppen szükséges.
