Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-17 / 272. szám

o 1994. november 17., csütörtök BŰNBE(L)ESÉS C y^T\ Muts MEGYEI HÍRLAP „Halk típusú Barkasszal mentem” — mondja a helyőrség első kommendánsa Aludni bűn(?) Hírek Engedély nélkül. T. L. vésztői lakos nem esett pánikba, amikor ittas járművezetésért bevonták jogosítványát. Mint­ha a számára „elhanyagolható” eset meg sem történt \olna, újra személygépkocsiba ült. A K. G.-től kölcsönkapott Ford gyártmányú „masina” röpült is egész Békés belterületéig. Ott aztán—a 47-es számú főút és a Mátyás utca kereszteződésénél — november 14-én este fél nyolc tájban elütötte Sz. Z. helyi lakost, aki az úttesten a kellő körültekintés mellőzésével tol­ta kerékpárját. A baleset követ­keztében Sz. Z. súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülések­kel került kórházba. A személy- gépkocsiban harmincezer forint kár keletkezett. T. L. szerencsé­jére a baleset helyszínét biztosí­tó járőrök által elvégzett alko­holszondáztatás ezúttal negatív eredménnyel zárult. így T. L.- nek ezúttal „csak” engedély nélküli járművezetésért kell fe­lelnie, s a baleset körülményeit kell tisztáznia. Gyanús lett. November 11-én Körösladányban a rend­őrjárőr felfigyelt egy kerékpá­rosra, aki egy másik „gépet” is magával vonszolt. Igazoltatás után sor került a házkutatásra is, ahonnan még két korábban ellopott kerékpár is előkerült. Hasonló módszer. Mostanában Szeghalmon, Vésztőn és Füzesgyarmaton több hasonló módon elköve­tett gépkocsi-feltörés adott munkát a rendőröknek. Az is­meretlen tettes(ek) az úgyne­vezett pillangóablak betörésé­vel vagy zárfeltöréssel jut(nak) be az autók utasteré­be, ahonnan elviszik az ottha­gyott tárgyakat. A hét végén egy szeghalmi Ladából 50 ezer forint értékben hangka­zettákat vett magához valaki, majd a gyújtáskapcsolót is ki­szakította. Próbálkozott egy Voklswagennel is, de azzal nem boldogult, csak a zárat tudta megrongálni. Figyelnek a diszkókra. A szeghalmi rendőrök számos bejelentést kaptak, hogy a disz­kók környékén nincs minden rendben. A nemrég lezajlott ak­ciójuk igazolta a panaszosokat. Szeghalmon például az egyik diszkóból a másik felé vonuló társaság tagjai hangoskodtak az utcán, ám a rendőrök nyakon csípték őket. Ennek eredmé­nyeként tíznél több fiatal ellen csendháborítás miatt feljelentés készült. Az sem titok, hogy mos­tanában — rendőri zsargonnal szólva — „szorosabb” lesz az el­lenőrzés a diszkók környékén! (Folytatás az 1. oldalról) Nem a szabályos utat járta — jelenteni az őrparancsnoknak a szolgálat ellátását zavaró problémáját —, hanem társá­tól, Kovács Pál honvédtől kért egy pokrócot. Megkapta, beült az őrbódéba — amit csak rossz időjárási viszonyok esetén te­hetne meg — bebugyolálta magát és elaludt. * * * Dr. Tóth Tibor Asztalos László századost, az akkori ügyeletes tisztet szólítja be. Asztalos százados — a helyőrségi kom- mendáns hivatal vezetője — katonásan pattan a hadbíró elé. Mint a vízfolyás, úgy „mondja fel” a történteket. Nem hirte­len ötlettől vezérelve indult el­lenőrizni a Nagy Sándor lakta­nyai külső objektum őrzését: előírták számára, hogy aznap 22.30-kor tegyen így. El­mondja, hogy 5-6 percig(?!) csengetett, mire az őrparancs­nok előkerült a kapu kulcsá­val. Ám ez a mellékkörülmény a tárgyaláson sem kelti fel sen­ki érdeklődését. — Halk típusú Barkasszal mentem — emlékezik a „ki­lós”. — A kutya tulajdonkép­pen csahol a csengetéskor, azonban ezt a jelenséget ezút­tal nem tapasztaltam. A tanú részletesen feltárja az általa észlelteket. Rávilágít, hogy az őrparancsnok egyedül kocogott kaput nyitni, holott a szabályzat szerint Hirman Csabának kellett volna fegy­veres fedezését ellátni. Mivel a 2-es őrt — Hirman honvédet — nem látta sem vele, sem a felállítási helyén, először arra gondolt, hogy fegyverrel a ke­zében elhagyhatta a laktanyát. — Odamentünk az őrbódé­hoz és megláttam, hogy annak aljában pokrócba csavart sze­mélyiség van, mellette a fegy­vere — jelenti a bíróságnak Asztalos százados, visszaem­lékezve a pillanatra. Első in­tézkedésként a külső objektum akkori őrparancsnoka, Deme Sándor , tizedes hozzálátott Hirman Csaba felébresztésé­hez. Gyors egymásutánban az őrbódé falára, majd Hirman honvéd surranójának talpára adott le rúgásokat. Kiváló eredménnyel, amit az bizonyít leginkább, hogy az őrkatona nyomban felébredt. Az ügye­letes tiszt intézkedett: telefo­nált helyettesének, aki jelen­tette a történteket az ügyeletes parancsnoknak. Ez utóbbi el­rendelte, hogy vigyék Hirman Csabát a fogdába. így is történt éjfél után pár perccel. Ám re­kordidő alatt —- egy órányi fogdalatoskodás után — ki is került onnan: az ügyeletes pa­rancsnok a laktanyába érkezé­se után elrendelte, engedjék ki. * Két sorkatona tanúkihallgatá­sa után az ügyész perbeszéde következik. Enyhítő és súlyos­bító körülmények, majd az in­dítvány: egy év próbára bo­csátás. (Felrója Hirman Csa­bának, hogy elaludt az őrség­ben, s 15 méternél közelebb engedte magához azt a társát, aki az általa kért takarót hoz- ta.)A védő, dr. Czuth Mihály mezőkovácsházi ügyvéd hangsúlyozza: védence őszin­tén feltárta a történteket. Ő hozza szóba az őrparancsnok magatartásának közrehatását az eseményekben: nem bizto­sította az előírt pihenést. (Az őrség pihenőhelyéről minden ágyat kivittek a meszelés mi­att, s a takarítás időszakában sem volt mire lefeküdniük az őröknek.) Szóvá teszi: túl sűrű minden másnap ilyen megter­helő szolgálatra vezényelni a sorkatonákat. Dr. Tóth Tibor hadbíró gyorsan dönt. Végzésében megállapítja, hogy a szolgá­latban mulasztás vétsége Hir­man Csaba ténybeli beismeré­se és a tanúvallomások alapján bebizonyosodott, ám elegen­dőnek véli a vádlott próbára bocsátását — egy évre. Ez azt jelenti, hogy nem állapítottak meg büntetést és ha egy évig nem lesz gond a katonával, később sem tesznek így. Az ügyész és Hirman Csaba is (védőjével megbeszélve a dol­got) tudomásul veszi a hadbíró döntését. Nagy László alezredest, a Du- govics laktanya parancsnokát már Békéscsabán faggatjuk. Kíváncsiak vagyunk, milyen komfortkörülmények között élnek a sorállományú katonák a laktanyában, a honvédségnél végbemenő létszámcsökken­tés és ugyanakkor a feladat- rendszer megmaradása miként csapódik le a szolgálatok szá­mában, a hazajutási lehetősé­gekben, a pihenőidőt illetően? Van-e érdekvédelmi képvise­lete a sorkatonáknak és ha igen, miként működik? Az alezredes készséggel válaszol: — Alakulatunkhoz 15 fővel kevesebb sorkatona került be- vonultatásra az augusztusi vál­tás során. Mivel a katonai szer­vezet egyik fő feladata az őr­zés-védelem ellátása, a kisebb létszám miatt a sorkatonák szolgálati leterheltsége cse­kély mértékben emelkedett. A katonák előírt járandóságait maradék nélkül biztosítani tudjuk. Az úgynevezett adható kategóriákban — melyek közé a kimaradás és részben az eltá­vozás tartozik — a nagyobb létszámú katonai szervezetek­hez viszonyítva a mozgástér szűkebb, átlagosan négy-öt naponta van rá lehetőség. Megjegyzem, azoknál az ala­kulatoknál a kiképzési leter­heltség nagyobb. Mivel vala­mennyi katonánk Békés me­gyei, többségük nem csak a szabadsága, hanem eltávozása alatt is — aki békéscsabai és környékbeli, a kimaradáskor is — haza tud menni. A kato­nák elhelyezését a laktanyá­ban átlagosan 25 fős szakasz­körletekben oldjuk meg, me­lyek fűtése széntüzelésű kály­hákkal történik, a tüzelőanya­got pedig—a külső hőmérsék­lethez igazodva — normatáb­lázatok szerint kapják a körle­tek. A szolgálati helyeken a norma nagyobb, illetve ezeken zömmel olajkályhák vannak, melyek folyamatos üzemelte­tése biztosított. Meleg víz — a napirendben szabályozott idő­tartamban — heti két alkalom­mal biztosított jelenleg. Ugyanakkor valamennyi őr­ségnél, műhelyben, konyhán, segélyhelyen folyamatos ez a szolgáltatás. A teljes laktanyá­ra kiterjedő melegvíz-biztosí­tásra anyagiak híján nincs le­hetőségünk, de régen sem volt. A sorkatonák érdekképvisele­tét a katonák által választott alegységbizalmik, illetve az általuk választott főbizalmik végzik. A működés feltételeit biztosítjuk, véleményeikre, javaslataikra munkánkban tá­maszkodunk. Személy szerint én is folyamatos és korrekt munkakapcsolatban vagyok a testület vezetőivel, akikkel minden hétfőn délután megbe­széljük az általuk felvetett kér­déseket. Ezek zöme a szolgá­lati- és munkakörülmények­kel, az ellátással, a katonák kiképzésével kapcsolatos, de segítenek az étlap összeállítá­sában, a napirend kialakításá­ban és egyéb olyan kérdések­ben, melyek a sorkatonai szol­gálattal összefüggenek. Nem­régen például kérésükre he­lyeztünk el üdítőitalos, illetve cigaretta-automatákat. Az ér­dekképviseleti testület mun­kájára a nehezedő gazdasági helyzet miatt is szükségünk van. Civil szemmel talán kuka­coskodásnak tűnik ez a ke­mény eljárás. Az őr azonban életeket, fegyvereket, érté­keket véd — ahogy mondani szokás, a haza szolgálatában. Amit rábíznak, azért felelős­séggel tartozik. Tizenkilenc évesen is, hiszen a jog szerint ilyenkor már nagykorú az ember. Vitánk csak az érett­ség megítélése körül támad­hat a hadbíróval, aki azt mondta Hirman Csabának: már felnőtt. Kérdés, hogy 18-19 éves fiaink pusztán életkoruk alapján, automati­kusan azzá válnak-e? Szin­tén válaszra vár: vajon nem kellene-e végre kizárólago­san hivatásossá tennünk a katonai szolgálatot? Akkor az érettséget, a fizikai és pszi­chikai alkalmasságot sajátos szempontok szerint felmérve válogathatnák ki a különle­ges feladatokra igénybe ve­hetőket. K.A.J.—Ny.L. Hirman honvéd (balról) a vád súlya alatt. A kép jobb szélén dr. Tóth Tibor alezredes, hadbíró Fotó: Such Tamás Szobatársát verte November 11-én este fél hét körül a gyulai szociális ott­honban összeverekedett Z. G. otthonlakó F. J. nevű szoba- társval, s alaposan helyben hagyta. A bántalmazás során a férfi súlyos, maradandó sé­rüléseket szenvedett. Útlevélhamisító L. A. román állampolgár Tur- nu Severinből utazott hoz­zánk. Egy bizonyos I. L. R. személy nevére kiállított útle­vélben a fóliát felvágta, az alatta levő fotó helyébe a sa­játját illesztette. November 13-án Lökösházán már ezzel az általa „fabrikált” irattal próbált kilépni az országból, vesztére. Kezdő okirathamisí­tónak bizonyult, könnyen lefülelték. Krumplit, kaktuszt Nemcsak a hasára, de lakása esztétikumának javítására is gondolt az az ismeretlen, aki november 3-áról 4-ére virra­dóan B. E. geszti lakos kamrá­jába hatolt be, ahonnan egy zsák krumplit és egy cserép karácsonyi kaktuszt lopott. „Lábakéit” a szénának Sz. A.-né gyulai hölgy alapo­san meglepődött november 8- án reggel, amikor azt tapasz­talta, hogy tanyájáról „lába­kéit” százötven bála hereszé­nának. Az ismeretlen tolvajok a takarmány eltulajdonításá­val ötvenezer forintos kárt hagytak maguk mögött. MIMOCN Csóréra««}«« MŰSORON AZ EGSSZ ORSZÁG! FI LM.SZÍN HÁZ*ZENE*POP-KÉPZŐMŰVÉSZET MAGAZIN DUPLA TERJEDELEMBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom