Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-17 / 272. szám
o 1994. november 17., csütörtök BŰNBE(L)ESÉS C y^T\ Muts MEGYEI HÍRLAP „Halk típusú Barkasszal mentem” — mondja a helyőrség első kommendánsa Aludni bűn(?) Hírek Engedély nélkül. T. L. vésztői lakos nem esett pánikba, amikor ittas járművezetésért bevonták jogosítványát. Mintha a számára „elhanyagolható” eset meg sem történt \olna, újra személygépkocsiba ült. A K. G.-től kölcsönkapott Ford gyártmányú „masina” röpült is egész Békés belterületéig. Ott aztán—a 47-es számú főút és a Mátyás utca kereszteződésénél — november 14-én este fél nyolc tájban elütötte Sz. Z. helyi lakost, aki az úttesten a kellő körültekintés mellőzésével tolta kerékpárját. A baleset következtében Sz. Z. súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel került kórházba. A személy- gépkocsiban harmincezer forint kár keletkezett. T. L. szerencséjére a baleset helyszínét biztosító járőrök által elvégzett alkoholszondáztatás ezúttal negatív eredménnyel zárult. így T. L.- nek ezúttal „csak” engedély nélküli járművezetésért kell felelnie, s a baleset körülményeit kell tisztáznia. Gyanús lett. November 11-én Körösladányban a rendőrjárőr felfigyelt egy kerékpárosra, aki egy másik „gépet” is magával vonszolt. Igazoltatás után sor került a házkutatásra is, ahonnan még két korábban ellopott kerékpár is előkerült. Hasonló módszer. Mostanában Szeghalmon, Vésztőn és Füzesgyarmaton több hasonló módon elkövetett gépkocsi-feltörés adott munkát a rendőröknek. Az ismeretlen tettes(ek) az úgynevezett pillangóablak betörésével vagy zárfeltöréssel jut(nak) be az autók utasterébe, ahonnan elviszik az otthagyott tárgyakat. A hét végén egy szeghalmi Ladából 50 ezer forint értékben hangkazettákat vett magához valaki, majd a gyújtáskapcsolót is kiszakította. Próbálkozott egy Voklswagennel is, de azzal nem boldogult, csak a zárat tudta megrongálni. Figyelnek a diszkókra. A szeghalmi rendőrök számos bejelentést kaptak, hogy a diszkók környékén nincs minden rendben. A nemrég lezajlott akciójuk igazolta a panaszosokat. Szeghalmon például az egyik diszkóból a másik felé vonuló társaság tagjai hangoskodtak az utcán, ám a rendőrök nyakon csípték őket. Ennek eredményeként tíznél több fiatal ellen csendháborítás miatt feljelentés készült. Az sem titok, hogy mostanában — rendőri zsargonnal szólva — „szorosabb” lesz az ellenőrzés a diszkók környékén! (Folytatás az 1. oldalról) Nem a szabályos utat járta — jelenteni az őrparancsnoknak a szolgálat ellátását zavaró problémáját —, hanem társától, Kovács Pál honvédtől kért egy pokrócot. Megkapta, beült az őrbódéba — amit csak rossz időjárási viszonyok esetén tehetne meg — bebugyolálta magát és elaludt. * * * Dr. Tóth Tibor Asztalos László századost, az akkori ügyeletes tisztet szólítja be. Asztalos százados — a helyőrségi kom- mendáns hivatal vezetője — katonásan pattan a hadbíró elé. Mint a vízfolyás, úgy „mondja fel” a történteket. Nem hirtelen ötlettől vezérelve indult ellenőrizni a Nagy Sándor laktanyai külső objektum őrzését: előírták számára, hogy aznap 22.30-kor tegyen így. Elmondja, hogy 5-6 percig(?!) csengetett, mire az őrparancsnok előkerült a kapu kulcsával. Ám ez a mellékkörülmény a tárgyaláson sem kelti fel senki érdeklődését. — Halk típusú Barkasszal mentem — emlékezik a „kilós”. — A kutya tulajdonképpen csahol a csengetéskor, azonban ezt a jelenséget ezúttal nem tapasztaltam. A tanú részletesen feltárja az általa észlelteket. Rávilágít, hogy az őrparancsnok egyedül kocogott kaput nyitni, holott a szabályzat szerint Hirman Csabának kellett volna fegyveres fedezését ellátni. Mivel a 2-es őrt — Hirman honvédet — nem látta sem vele, sem a felállítási helyén, először arra gondolt, hogy fegyverrel a kezében elhagyhatta a laktanyát. — Odamentünk az őrbódéhoz és megláttam, hogy annak aljában pokrócba csavart személyiség van, mellette a fegyvere — jelenti a bíróságnak Asztalos százados, visszaemlékezve a pillanatra. Első intézkedésként a külső objektum akkori őrparancsnoka, Deme Sándor , tizedes hozzálátott Hirman Csaba felébresztéséhez. Gyors egymásutánban az őrbódé falára, majd Hirman honvéd surranójának talpára adott le rúgásokat. Kiváló eredménnyel, amit az bizonyít leginkább, hogy az őrkatona nyomban felébredt. Az ügyeletes tiszt intézkedett: telefonált helyettesének, aki jelentette a történteket az ügyeletes parancsnoknak. Ez utóbbi elrendelte, hogy vigyék Hirman Csabát a fogdába. így is történt éjfél után pár perccel. Ám rekordidő alatt —- egy órányi fogdalatoskodás után — ki is került onnan: az ügyeletes parancsnok a laktanyába érkezése után elrendelte, engedjék ki. * Két sorkatona tanúkihallgatása után az ügyész perbeszéde következik. Enyhítő és súlyosbító körülmények, majd az indítvány: egy év próbára bocsátás. (Felrója Hirman Csabának, hogy elaludt az őrségben, s 15 méternél közelebb engedte magához azt a társát, aki az általa kért takarót hoz- ta.)A védő, dr. Czuth Mihály mezőkovácsházi ügyvéd hangsúlyozza: védence őszintén feltárta a történteket. Ő hozza szóba az őrparancsnok magatartásának közrehatását az eseményekben: nem biztosította az előírt pihenést. (Az őrség pihenőhelyéről minden ágyat kivittek a meszelés miatt, s a takarítás időszakában sem volt mire lefeküdniük az őröknek.) Szóvá teszi: túl sűrű minden másnap ilyen megterhelő szolgálatra vezényelni a sorkatonákat. Dr. Tóth Tibor hadbíró gyorsan dönt. Végzésében megállapítja, hogy a szolgálatban mulasztás vétsége Hirman Csaba ténybeli beismerése és a tanúvallomások alapján bebizonyosodott, ám elegendőnek véli a vádlott próbára bocsátását — egy évre. Ez azt jelenti, hogy nem állapítottak meg büntetést és ha egy évig nem lesz gond a katonával, később sem tesznek így. Az ügyész és Hirman Csaba is (védőjével megbeszélve a dolgot) tudomásul veszi a hadbíró döntését. Nagy László alezredest, a Du- govics laktanya parancsnokát már Békéscsabán faggatjuk. Kíváncsiak vagyunk, milyen komfortkörülmények között élnek a sorállományú katonák a laktanyában, a honvédségnél végbemenő létszámcsökkentés és ugyanakkor a feladat- rendszer megmaradása miként csapódik le a szolgálatok számában, a hazajutási lehetőségekben, a pihenőidőt illetően? Van-e érdekvédelmi képviselete a sorkatonáknak és ha igen, miként működik? Az alezredes készséggel válaszol: — Alakulatunkhoz 15 fővel kevesebb sorkatona került be- vonultatásra az augusztusi váltás során. Mivel a katonai szervezet egyik fő feladata az őrzés-védelem ellátása, a kisebb létszám miatt a sorkatonák szolgálati leterheltsége csekély mértékben emelkedett. A katonák előírt járandóságait maradék nélkül biztosítani tudjuk. Az úgynevezett adható kategóriákban — melyek közé a kimaradás és részben az eltávozás tartozik — a nagyobb létszámú katonai szervezetekhez viszonyítva a mozgástér szűkebb, átlagosan négy-öt naponta van rá lehetőség. Megjegyzem, azoknál az alakulatoknál a kiképzési leterheltség nagyobb. Mivel valamennyi katonánk Békés megyei, többségük nem csak a szabadsága, hanem eltávozása alatt is — aki békéscsabai és környékbeli, a kimaradáskor is — haza tud menni. A katonák elhelyezését a laktanyában átlagosan 25 fős szakaszkörletekben oldjuk meg, melyek fűtése széntüzelésű kályhákkal történik, a tüzelőanyagot pedig—a külső hőmérséklethez igazodva — normatáblázatok szerint kapják a körletek. A szolgálati helyeken a norma nagyobb, illetve ezeken zömmel olajkályhák vannak, melyek folyamatos üzemeltetése biztosított. Meleg víz — a napirendben szabályozott időtartamban — heti két alkalommal biztosított jelenleg. Ugyanakkor valamennyi őrségnél, műhelyben, konyhán, segélyhelyen folyamatos ez a szolgáltatás. A teljes laktanyára kiterjedő melegvíz-biztosításra anyagiak híján nincs lehetőségünk, de régen sem volt. A sorkatonák érdekképviseletét a katonák által választott alegységbizalmik, illetve az általuk választott főbizalmik végzik. A működés feltételeit biztosítjuk, véleményeikre, javaslataikra munkánkban támaszkodunk. Személy szerint én is folyamatos és korrekt munkakapcsolatban vagyok a testület vezetőivel, akikkel minden hétfőn délután megbeszéljük az általuk felvetett kérdéseket. Ezek zöme a szolgálati- és munkakörülményekkel, az ellátással, a katonák kiképzésével kapcsolatos, de segítenek az étlap összeállításában, a napirend kialakításában és egyéb olyan kérdésekben, melyek a sorkatonai szolgálattal összefüggenek. Nemrégen például kérésükre helyeztünk el üdítőitalos, illetve cigaretta-automatákat. Az érdekképviseleti testület munkájára a nehezedő gazdasági helyzet miatt is szükségünk van. Civil szemmel talán kukacoskodásnak tűnik ez a kemény eljárás. Az őr azonban életeket, fegyvereket, értékeket véd — ahogy mondani szokás, a haza szolgálatában. Amit rábíznak, azért felelősséggel tartozik. Tizenkilenc évesen is, hiszen a jog szerint ilyenkor már nagykorú az ember. Vitánk csak az érettség megítélése körül támadhat a hadbíróval, aki azt mondta Hirman Csabának: már felnőtt. Kérdés, hogy 18-19 éves fiaink pusztán életkoruk alapján, automatikusan azzá válnak-e? Szintén válaszra vár: vajon nem kellene-e végre kizárólagosan hivatásossá tennünk a katonai szolgálatot? Akkor az érettséget, a fizikai és pszichikai alkalmasságot sajátos szempontok szerint felmérve válogathatnák ki a különleges feladatokra igénybe vehetőket. K.A.J.—Ny.L. Hirman honvéd (balról) a vád súlya alatt. A kép jobb szélén dr. Tóth Tibor alezredes, hadbíró Fotó: Such Tamás Szobatársát verte November 11-én este fél hét körül a gyulai szociális otthonban összeverekedett Z. G. otthonlakó F. J. nevű szoba- társval, s alaposan helyben hagyta. A bántalmazás során a férfi súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett. Útlevélhamisító L. A. román állampolgár Tur- nu Severinből utazott hozzánk. Egy bizonyos I. L. R. személy nevére kiállított útlevélben a fóliát felvágta, az alatta levő fotó helyébe a sajátját illesztette. November 13-án Lökösházán már ezzel az általa „fabrikált” irattal próbált kilépni az országból, vesztére. Kezdő okirathamisítónak bizonyult, könnyen lefülelték. Krumplit, kaktuszt Nemcsak a hasára, de lakása esztétikumának javítására is gondolt az az ismeretlen, aki november 3-áról 4-ére virradóan B. E. geszti lakos kamrájába hatolt be, ahonnan egy zsák krumplit és egy cserép karácsonyi kaktuszt lopott. „Lábakéit” a szénának Sz. A.-né gyulai hölgy alaposan meglepődött november 8- án reggel, amikor azt tapasztalta, hogy tanyájáról „lábakéit” százötven bála hereszénának. Az ismeretlen tolvajok a takarmány eltulajdonításával ötvenezer forintos kárt hagytak maguk mögött. MIMOCN Csóréra««}«« MŰSORON AZ EGSSZ ORSZÁG! FI LM.SZÍN HÁZ*ZENE*POP-KÉPZŐMŰVÉSZET MAGAZIN DUPLA TERJEDELEMBEN