Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 16., szerda Ez az otthon a vésztoieké! A Szabó Pál Könyvtár Biharugrán Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66) 371-355. Az oldal fotóit Balogh László készítette Aki mostanában Vésztőn, a református templom környékén járt, felfigyelhetett az ott folyó munkálatokra. A református szeretetotthon területén szorgos munka folyik, ássák az árkot, keverik a betont. Juhász Sándor tiszteletessel arról beszélgetünk, mi is épül itt. — Talán az elején kezdeném az otthon történetét, amelynek a bővítése folyik most. Már a nyolcvanas években a helyi presbitérium foglalkozott a gondolattal, hogyan lehetne a falubeli idősek gondján segíteni. 1990-ben létrehozott egy alapítványt a helyi református iskola és szeretetotthon megvalósításának támogatására. Amikor 1991— 92-ben az egyház ingatlanviszonyai rendeződtek, két pályázatot is benyújtottunk, melyek eredményeként több, mint kétmillió forintot nyertünk családias otthon megvalósítására. 1993 decemberének elején beköltöztek az első lakók, majd azóta folyamatosan tizenöt fő körül vagyunk. —Mit jelent a mostani bővítés? —- Ami talán a legfontosabb, hat új szoba épül, köztük közösségi és betegszoba is. Ennek megfelelően lakóink számát 25 főre tudjuk majd emelni. A most megkezdett munkák mintegy 4 vagy 4,5 millió forintba kerülnek és jövő ősszel leszünk készen velük. — Hogyan kerülhet be egy idős ember az otthonba ? — Bárki vésztői idekerülhet, felekezetre való tekintet nélkül, aki elfogadja az otthon rendjét és nyugdíjának nyolcvan százalékát a fenntartásra befizeti. Nagyon fontosnak tartom annak kihangsúlyozását, hogy nemcsak reformátusok jöhetnek ide, hanem például ateisták is. Egy kicsit bánt bennünket, hogy úgy tapasztaljuk, Vésztő még nem érzi magáénak az otthonunkat, pedig mi nyitottak vagyunk a falu felé, a magunk lehetőségeivel segítünk megoldani az idős emberek elhelyezésének gondját. Távoli táncos történetek Kulturális ajánlat. Szeghalom, városi művelődési központ. November 19-én este héttől „Őszi bál” a táncteremben, november 22-én este hattól Hírlap-fórum, november 25-én Szilágyi János grafikus kiállításának megnyitója, este héttől ünnepi gálaműsor. Vésztő, Sinka István Művelődési Központ. November 20- án a Nyugdíjasok Őszidő Klubjainak műsora. November 27-én a Kiss Bálint Református Iskola adventi műsora. Megújul a mázsaház. Biharugrán az állatvásártérhez tartozó régi mázsaház megérett a felújításra. Az önkormányzat most a régi óvodaépület anyagának felhasználásával kifcővíti és megújítja az építményt A mintegy 30 ezer forintos költé- gű munkálatok még az idén :1- készülnek. Búcsúkirándulás. Okó- ber utolsó napjaiban a bucai képviselő-testület tagjai — négyéves munkájuk elismeréseként — kétnapos kiránduláson vettek részt Eger környékén. Lesz még testületi ülés. Kö-rösújfalu önkormányzati képviselő-testülete még a választások előtt legalább egy ülést tart, ahol a legsürgetőbb ügyekben döntést is hoznak. Falugyűlés. November 21-én este az okányi művelődési házban falugyűlés lesz, ahol a leköszönő képviselőtestület tagjai adnak számot négyéves tevékenységükről. Amikor leültem beszélgetni a szeghalmi művelődési központ ifjú társastáncosaival németországi élményeikről, legelőször az derült ki, hogy ez a dumaparti csak vidámra sikeredhet. A hat fülig érő szájú ifjonc —Nagy pál Zoltán, Pécsik Krisztina, Kovács Gyula, Csarkó Anett, Fricz Szabolcs és Hegyesi Ágnes — egymás szavába vágva mesélte élményeit. De tartsunk sorrendet. Először a tények: négy társastáncos pár október 22—24 között a németországi OschatzOktóber legvégén a körösladá- nyi népdalkörösök a falu erdélyi testvérközségébe, Kalotaban szerepelt, ahol az erős mezőnyben a Nagypál—Pócsik páros a standardban negyedik, a latinban ötödik helyen végzett. Egy héttel később egy lipcsei versenyen vett részt a fenti „hatosfogat”, ahol Nagypálék a döntőbe kerültek, míg a Kovács—Csarkó duett a 11. helyet szerezte meg, nagy örömet okozva tánctanáruknak, Sziliné Csáki Emíliának. Mindez azonban szinte mellékes a gyerekek élményei mellett. Egymásra mutogatva szentkirályra utaztak. A meghatóan kedves fogadtatás után a vendéglátó családok vették és — bocsánat a kifejezésért — hatalmasakat röhögve mesélnek, ömlik belőlük a szó. Hogy veszett el két fiú a diszkóban, milyen kuglifeje volt a dán srácnak, hogyan nem hagyták egymást aludni a fiúk és a lányok, miért nem ment el Kriszti táncolni azzal a német sráccal, aki pedig letérdelve kérte erre és így tovább. Egyikőjük sem mondta ki így, de az egészet egy jó bulinak tekintették. Még sok sikert Nektek, vagy ha úgy jobban tetszik, még sok ilyen jó bulit! gondjaikba a ladányiakat, akik szombaton este nagy sikerű koncertet adtak a falu zsúfolásig telt kultúrházában. A szentkirályiak hatalmas tapssal köszönték meg a szép műsort, majd ők maguk is látványos ízelítőt adtak dalos-táncos hagyományaikból. A másnapi, csodálatos látványban gazdag kirándulás után este eljött a régen várt esemény, a szüreti bál, ahol vendégek és vendéglátók hajnalig mulattak. A hétfő reggeli búcsúzkodásnál bizony jó néhány könnycsepp is legördült az,arcokon, nehéz volt az elválás. Abban bízunk mindannyian, hogy hamarosan ismét találkozhatunk a kalotaszentkirá- lyiakkal, akik nyílt szívű barátsága örökre emlékezetes marad. A „lipcsei" csapat vezetőikkel együtt Emlékezetes kirándulás Kinek jó ez?! Ismét, sokadjára immár meglebegtették a felszámolás lehetőségét a Vésztő környéki vasútvonalakon. A tényekről már hírt adtunk, gyakorlatilag senki— illetékes vagy illetéktelen— sem tud semmit mondani. Akkor meg mire jó ez az egész?! Miért kell kétévente szinte menetrendszerűen ,,beígérni” a megszüntetést. „Megszondázni”, vajon mit szólnak hozzá a térségben lakók?! Mi mást tehetnének, újból összefognak a létfontosságú két sínpár megmaradásáért. Eddig minden alkalommal sikerült az akció, a vasút megmenekült. Vagy tán egyfajta „húzd meg, ereszd meg" játék folyik, amelyben korbácsként megmutatják a felszámolást, majd kegyes jókedvükben előveszik a mézesmadzag-megmaradást?! Azt már mondani sem kell, természetesen megint a sajtó volt a főbűnös, hiszen hírt adtunk valóban létező, nem hivatalos, a felszámolandó vasútvonalakat tartalmazó térképekről. Tehát nem az a hibás, aki év(tized)ek óta állandóan frászban tartja a környékbelieket és még most, egy erre összehívott tanácskozásra is egy ötoldalas, semmitmondó, általánosságoktól hemzsegő levelet küld, nem az, aki az egyébként is lerongyolódott, szinte katasztrofális helyzetben lévő önkormányzatok nyakába akarja varrni még a környék vasútjának összes gondját?! Könnyű ,,odafentről” elhamarkodottnak, korainak nyilvánítani a tanácskozást, amely megpróbál valamit tenni a vasút megmaradásáért! Ez a pár tíz kilométer a fenti térképeken mindössze pár centi vékonyabban vagy vastagabban meghúzott vonal, ám az itteni sok ezer embernek szinte az utolsó lehetősége arra, hogy egyáltalán megpróbáljon utánaeredni a mindig is favorizált NyugatiMagyarországinak! Vasúton talán nagyobb a remény, mint lovasfoJulika ismét ringbe száll Dévaványán, a Kossuth utcában nemrég új virágbolt nyílt. Az üzlet tulajdonosa Haba Julianna, aki korábban évekig dolgozott a szakmában és most ismét „ringbe száll”. Tudja, hogy nem könnyű a dolga, hiszen a faluban egymást érik a virágboltok, ezért új boltjában helye van a fotócikkeknek és az ajándéktárgyaknak is. Munkájában segít egyik fia is, aki — mellesleg — a Békés Megyei Hírlap dévaványai terjesztője is, ám ez semmilyen gondot nem okoz, hiszen mire az üzlet nyit, a Hírlapot már meg is kapták az előfizetőink. Julikának jó néhány hűséges, visszatérő vendége van, olyan is, aki levélben adja le a megrendelését és a megadott időpontban eljön érte, de olyan is előfordul, hogy az üzletvezető saját maga házhoz szállítja a kész virágcsokrot. A gyarmati újságos Füzesgyarmat központjában az idén nyáron nyílt meg Hőgye József újságospavilonja. A tulajdonos elmondta, április óta mint vállalkozó a Békés Megyei Hírlap helyi terjesztője, ennek során merült fel benne a gondolat, hogy kellene egy újságospavilon Füzesgyarmaton is. Úgy ítéli meg, hogy az emberek örülnek a pavilonnak és szívesen vásárolnak itt, ahol az újság mellett totót és lottót is árul. Tervei között szerepel, hogy dohányipari termékek forgalmazásával is foglalkozni akar majd. Ismeretlen nagyjaink Borsothy Géza Nem tudni, miért hallgatnak a krónikák Füzesgyarmat egyik kiemelkedő alakjáról, Borsothy Gézáról, aki 1855-ben született a faluban. Elemi iskolai tanulmányait itthon, a középiskolát Debrecenben végezte, majd Budapesten a Műegyetemen építészetet tanult. A diploma megszerzése után hazaköltözött szülőfalujába, ahol szüleivel a 180 holdas birtokon gazdálkodott. Hamar bekapcsolódott a község polgári közéletébe és a református egyház működésébe. Építészként keze munkáját dicsérik olyan alkotások a településen, mint a kor szintjén meglepően modem, a falu méreteihez viszonyítva impozáns községháza, amely ma a polgármesteri hivatal vagy a református templom mellett felépült Kossuth Lajos Általános Iskola. Nevéhez fűződik még a csendőrlaktanya tervezése és kivitelezése is. A századforduló táján, édesapja elvesztése után bekapcsolódott a református egyház életébe. Özvegy édesanyjával együtt például ötven aranyforinttal járult hozzá az orgonaalapítványhoz. Már az egyház .gondnokaként vett részt az akkor nagy botrányt kavart ügyben, amikor az unitáriusok kiváltak a református egyház kebeléből. Borsothy egyháza érdekét tartotta szem előtt, sok haragost, szerezve ezzel magának. 1900-ban megválasztották a helyi kaszinó elnökévé, ezt a tisztséget haláláig viselte. Vezetésével valósult meg ez idő tájt a község átfogó csatornázása is. Füzesgyarmat társasági életében számos egylet működését segítette. Többek között alapítója és elnöke volt a Központi Szövetkezetnek (Hangya) 1916-tól. Első elnöke volt a közbirtokosság néven alakult későbbi Legeltetési Társulatnak. A húszas évek második felében ő vezette a Füzesgyarmati Hitelszövetkezetet, amelyet még 1907- ben Erdős István földbirtokos kezdeményezésére hoztak létre. Egy időben (az első világháború idején) elnöke volt a helyi Vöröskereszt Egyletnek. Füzesgyarmaton kívül az országos közéletnek is aktív tagjaként a Berettyóújfalusi Ármentesítő Társulat választmányában, a Mátra—Körösvidéki Vasutak igazgatóságában, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületben és az Országos Mérnöki Kamarában is tevékenykedett. Kele József, a Sárréti Múzeum munkatársa Hírlapiroda Szeghalmon ezentúl új helyen, a Tildy u. 11. sz. alatti áfész- székház udvarában lévő irodában várom kedves olvasóinkat, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat, minden kedden és csütörtökön 17 és 18 óra között. Más időpontokban ugyanitt reggel nyolctól délután négyig személyesen vagy a 66/371- 355-ös telefonszámon üzenetet lehet hagyni. Itt az irodában arra is van lehetőség, hogy lapunkba hirdetéseket adjanak fel, de aki most akar előfizetni a Békés Megyei Hírlapra, azt is megteheti. Gila Károly
