Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
iBÉKÉS MEGYEI HlKLAPKÖRKÉP 1994. november 15., kedd o Kérem a Mondeót! Még mindig nem jelentkezett senki az Univerzál Áruház fődíjáért, a Ford Mondeóért. Kérjük, figyeljen a nyertes szám tulajdonosa! Ha még nem tudná, kedves Hölgyem, Uram, a 22 351 számú sorsjeggyel Ön nyerte meg a gépkocsit. Nem tudom, tudják-e, ha a szórakozott sorsjegy-tulajdonos nem viszi el a kisorsolt autót, abból csakis az államnak lesz haszna! Ugyanis akkor az autó átkerül a tulajdonukba. Nyugdíjasfórum. A nyugdíjasok érdekvédelmével kapcsolatos fórumot rendeznek november 16-án, szerdán délután öt órakor a mező- berényi Petőfi Művelődési Központban. A rendezvény vendége lesz dr. Pankotai István, a Békés Megyei Nyugdíjas Szövetség elnöke. Békési jelölt. Békésen újabb jelölt szállt ringbe a polgármesteri szék elnyeréséért. Óvári Mihály, a megszűnt Gépgyártó Vállalat igazgatója a FKGP, az MDF és a KNDP közös jelöltjeként indul az ön- kormányzati választásokon. Kerékpárosok balesete. Tegnap délután Békéscsabán a Gyóni Géza utca és az And- rássy út kereszteződésében két kerékpáros ütközött össze. A baleset során egyikük súlyos sérüléseket szenvedett. „NE TÁRGYALJUNK SOSEM FÉLELEMBŐL — DE NE FÉLJÜNK SOSEM TÁRGYALNI” (J. F. Kennedy) „Ami az igazsághoz tartozik” Tudósításainkban többször szóltunk Gábortelepnek arról a törekvéséről, amelyben a Medgyesbodzástól történő elszakadást szorgalmazták. Mint tudjuk, a Belügyminisztérium elutasította az önállósági kérelmet, ám a kezdeményezők úgy nyilatkoztak, hogy jövőre, a feltételezhetően kedvezőbb törvényi lehetőségekkel újra próbálkoznak. Ez utóbbi megjegyzés késztette Kozinszky Zoltánná polgár- mester asszonyt, hogy — mint mondta — a reális esélyekre is hívjuk fel a figyelmet. A polgármester asszony kiemelte, hogy a kezdeményezők tévúton indultak el. — Bármilyen szépnek is látszik az elszakadás gondolata, a törvények azonban nem teszik lehetővé a válást — mondta. — Félő, hogy az ilyen Jövőre kedvezőbb feltétel lesz” hangoztatása félrevezeti az embereket. Valójában ez a kijelentés sem a kormánynak, sem a Belügyminisztériumnak, de a módosított önkormányzati törvénynek sem felel meg. Az ezekkel történő érvelés pedig megtévesztő és az emberekben hiú reményeket ébreszt. Valós és tényfeltáró állásfoglalásra van szükség—hangsúlyozta a polgármester. — Elhiszem, hogy 30 éves sérelmek halmozódtak fel a lakosság egyes csoportjainál, amit jó lenne most orvosolni. Ha azonban tárgyilagosan szemléljük az esélyeket tudomásul kellene venni: több pénz nem állt rendelkezésünkre. Arányaiban Medgyesbodzáson se történt több fejlesztés, mint a gábortelepi településrészen. A létrehozott fejlesztések pedig nem csak az ittenieket szolgálták. A közösségi ház, a tornaterem, a felújított és felszerelt orvosi rendelő a gábor- telepiek és bodzásiak ellátását egyformán biztosította. Nem hiszem, hogy a tervezett kistelepülési összevont iskola magasabb fejlődési lehetőséget kínálna a jelenleg működő oktatásnál. Ezen kívül szeretném megemlíteni, hogy a közmeghallgatásokon soha nem vetődött fel az időszakos orvosi ügyelet igénye. Tudni kell azonban azt is, hogy igazából a felsoroltak feltételei sem adottak. A Belügyminisztérium látta ezt, és ezért utasította el a válásnak még a szándékát is. Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, amit az október 6-ai Magyar Közlönyben az önkormányzatokról szóló törvény egyértelműen megfogalmaz: ,A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott település- részből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8 § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak." A 8. paragrafus pedig nem mást takar, mint az orvosi rendelő és alsófokú oktatási intézmény meglétét. Ezt erősíti meg a törvénymódosításról megjelent indoklás is: „Az Ötv. célja az volt, hogy az a településrész válhasson csak községgé, ahol már van legalább alsó tagozatos iskola, orvosi rendelő. A törvény céljától eltérően a gyakorlatban ott is alsó tagozatos iskolát építettek vagy rendeztek be, ahol az nem volt indokolt. Ugyanakkor a községek szétaprózódása sem támogatható. Településszerkezetük figyelem- bevételével a legalább háromszáz lakosú és a továbbfejlődésre képes településrész önálló községgé nyilvánításra indokolt lehetőséget adni. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont ki kell zárni az olyan kezdeményezéseket, amely ekforráshiány os önkormányzatot eredményeznének akár az új, akár a megmaradó község esetében.” Ezt a törvényt nemrég alkották és nem valószínű, hogy 1—2 hónap alatt változni fog. Mindez pedig önmagáért beszél. H.M. Választási „lufi” Szeghalmon Szétpukkant egy választási léggömb hétfőn Szeghalmon, vagyis nem lett „ügy” a Sárrét Tv és a helyi pártok egy részének nézeteltéréséből. A hét végén a „falurádió” tudni vélte, hogy több párt a választási bizottsághoz akar fordulni, mondván, a helyi kábeltelevízió, a Sárrét Tv nem akar eleget tenni a jogszabályban előírt kötelezettségének, azaz ingyenes bemutatkozást biztosítani az önkormányzati választások polgármester- és képviselőjelöltjeinek. Az ügynek külön érdekességet adott, hogy a tv ügyvezető igazgatója, Hajdú István egyben független polgármesterjelöltként maga is indul. Nos, hétfőre minden rendeződött. Kiderült, kölcsönös félreértésekről van szó. Mint Hajdú Istvántól megtudtuk, a televízió nem zárkózik el a jelöltek bemutatásától, erre a megfelelő lehetőséget biztosítják, térítés nélkül. A polgármesterjelöltek három percet kapnak, az egyéni jelöltek pedig röviden bemutatkozhatnak. Természetesen azok a jelöltek, akik ennél többet szeretnének elmondani programjukról, önmagukról, ezt is megtehetik, de csak, ha fizetnek érte. A pártok vezetői mindezek ismeretében már nem fordultak panasszal a választási bizottsághoz, így az egész szeghalmi mini médiaügy léggömbje még azelőtt kipukkant, mielőtt szép kövérre felfújta volna magát. Hogyan adózunk jövőre? Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg három adótörvény — a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az adózás rendjének — módosításáról szóló javaslatok tárgyalását. Békési László pénzügyminiszter együttes expozéjában kiemelte: a jövő évi adócsomag úgy kívánja az ország erőforrásait a gazdaságpolitikai célok elérésére koncentrálni, hogy az elosztható „kevés” néhány helyen valamivel több legyen. A személyi jövedelemadóban a havi 38 ezer forint alatti jövedelmek esetében az adóterhelés csökken, felette pedig nő. Miután 30 milliárd forint bevételcsökkenést jelentett a nyugdíjjárulék kivétele az adóalapból, ezt a lehetőséget a kormány most szűkíteni kívánja úgy, hogy a kötelező járulékok 25 százaléka lehessen levonható az adóból. Nem változik az adótábla, megszűnik viszont néhány nagyon szigorú elszámolási szabály. Átalányadót vezetnek be a hivatali gépkocsik magáncélú használatára az eddigi adókikerülés megszüntetésére. Megszűnik az adócsökkentő gyermekkedvezmény, hogy az ebből származó 8 milliárd forintos megtakarítást a gyes, a gyed mértékének és rendszerének megváltoztatására fordítsák. A társasági adóban a társaságok adóztatása átlagosan 6— 7,5 százalékkal csökken. Ez lenne a hatása a vállalkozásból ki nem vont jövedelmek 18 százalékos adójának, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások 18—34 százalékos kulccsal adóznak majd. Az Országgyűlés az esti órákban lezárta a társadalom- biztosítás idei költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztés lényegét összefoglalva Kovács Pál népjóléti miniszter elmondta: annak érdekében, hogy enyhítsék a betegeket, illetve a kórházakat sújtó terheket, a társadalombiztosítás saját költségvetésének terhére egymilliárd forint erejéig kompenzációt nyújt a forgalmazóknak. A fold a legfontosabb termelőeszköz Tegnap tartotta ülését a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségének elnöksége. Győrfi Károly titkár beszámolójában az elmúlt időszakban végzett munkájukról, a kamarai bizottságok előkészítéséről és a kongresszusra való felkészülésről beszélt. Az októberben megtartott körzeti tanácskozássorozat eredményeként született meg az az írásos anyag, amelyben megyénk mezőgazdasági termelőinek a véleményét összegzik. Ebben megfogalmazzák, hogy a választások, az új kormány megalakulását követő események a termelőknek mélységes csalódást okoztak. Véleményük szerint rá kell mutatni arra, hogy egy esős ősz teljes katasztrófát okozhat a mai technikai felszereltség mellett. Békés megyében a kárpótlás mintegy 5,5 millió aranykorona földet vont el a szövetkezetektől. Ennek éves bérleti díja ma több, mint egymilliárd forint lenne. Mindez a „történelmi igazság- tétel” ára, amit az egész országnak kellene viselnie, nem maradhat egyedül a termelő nyakán. Tűrhetetlen, hogy a mező- gazdasági támogatás címszó alatt igazából a bankokat, a kereskedőket és a monopóliumokat támogatja az állam. Az előző négy év politikai légköre, törvényhozása súlyosan megfertőzte a szövetkezeteket és erősen lecsökkentette az életben maradás lehetőségét. Az átmeneti helyzetet végre meg kellene szüntetni, de nem feltétlenül az átalakulás lezárásával, hanem a sokszínűség megtartásával. A.Gy. húsos, aki nem csak panaszkodik Kugyelka János: „Szenved az egész szakma" A békési (Folytatás az 1. oldalról) nagy vágóhidak, nagy feldolgozók feladata lesz. Áz a nagy vágóhíd viszont, amelyik mindenáron jelentős arányban részt akar venni a belföldi tőkehúsellátásban, belebukhat. Az a véleményem, hogy körülbelül egyforma arányban fognak kicsik és nagyok tönkremenni, amíg ki nem alakul a piaci igényeknek megfelelő kapacitás. Ebben nincs semmi rendkívüli, ilyen a piacgazdaság. —Egyelőre Ön a nyerők közt van, mit gondol, meddig tud ott maradni? — Úgy gondolom, ha három év múl va is ott leszek, akkor 100 év múlva a dédunokám is ott lesz. Három év múlva ugyanis éves eredményszükségletünket ki tudják termelni vállalkozásunknak a vágóhídon kívüli részei is. — Nem értem, hiszen Ónt mint vágóhidast ismerték meg. Milyen akkor a vállalkozása? Bemutatná? — Szívesen. Igaz, hogy egy vágóhíd megépítésével és üzemeltetésével kezdtük el tevékenységünket, s ez alapján ismertek meg bennünket. Jómagam mindig egy komplex élelmiszer-gazdaság kialakítására törekedtem. Mára egészen közel vagyunk ennek a teljes megvalósításához. Van egy hizlaló telepünk, ahol jelenleg 3000 sertést és 350 bikát hizlalunk. A jövő évben már 15 ezer hízósertést és 500 darab hízómarhát szeretnénk itt előállítani 350 millió forint értékben. Hízómarháink tömegtakarmányát magunk állítjuk elő, a szerves trágyát földjeinken hasznosítjuk. A vágóhidunkon naponta tonnaszámra keletkező szerves hulladékot saját melléktermékfeldolgozónkban dolgozzuk fel, sterilizáljuk és hízósertéseinkkel ' feletetjük. Elmondhatjuk, hogy előállítunk valamit, azt feldolgozzuk és közvetlenül juttatjuk el a fogyasztóhoz. A termelő, a feldolgozó és kereskedelmi folyamatok során keletkező valemennyi mellékterméket házon belül hasznosítjuk. Ez komplexitás! —Ön számára vállalkozásának melyik része a legkedvesebb és melyik a legeredményesebb? — Tudom, hogy ezért a válaszért most sokan keresztre feszítenek, mégis állítom, hogy messze a legtöbb eredményt a hizlalástól várom. Mivel agrármérnök vagyok, ez a szakmám, ez is a legkedvesebb. A kereskedelem igén szolid, de biztos jövedelmet ad. Mi 5—15 százalékos árréssel dolgozunk, és 7 százalék körül vannak a költségeink. A vágóhíd a „sötét ló”, soha nem tudom megmondani, hogy a következő hónapban 2 százalék veszteséget vagy 3 százalék nyereséget ad-e. A hízóállatoknál is és a húsnál is teljesen kiszámíthatatlan az ármozgás. — Értékelné vállalkozásának rövid, hároméves történetét? — Tényeket szívesen mondok, amiknek alapján bárki alkothat véleményt. A legfontosabb, hogy 100 családnak biztosítunk az átlagosnál talán jobb színvonalú megélhetésre lehetőséget. Három éve ellátjuk tőkehússal a megye három kórházát, szociális intézményeinek zömét, 16 iskolakonyhát, köztük a legnagyobbakat. Meghatározó szerepünk van Békéscsaba, Gyula, Békés, valamint több kisebb település lakossági húsellátásában. Ügy gondolom, nem túl kockázatos kijelenteni, hogy ma Békés megye területén senki neműd el annyi tőkehúst, mint mi. Megemlítem még, hogy 15 budapesti húsbolt a vevőnk és beszállítói vagyunk 3 húsfeldolgozónak. —Irigylésre méltó piaci háttér. Vajon miért pont Önöknek sikerült megszerezni? — Ez nagyon sok apróságon múlik, aminek a lényegét így tudnám megfogalmazni: mi újak vagyunk a szakmában, nincsenek rossz beidegződéseink. Mások előállítanak valamit és elindulnak kilincselni, hogy eladják. Mi megkérdeztük a vevőket, hogy mit kémek és azt, úgy és akkorra szállítjuk, ahogyan kérik. Egy piac sokszor azon múlik, hogy reggel 5 órára visszük oda a húst vagy csak 8 órára. — Minél tovább beszélgetünk, az embernek egyre jobban az az érzése, hogy ez a cég már megy magától, itt nincsenek és nem is lehetnek különösebb gondok. — Ez óriási tévedés. Ön a kérdéseivel úgy irányította ezt a beszélgetést, hogy az eredmények oldaláról mutattuk be vállalkozásunkat. Engedjen meg néhány mondatot az érem másik oldaláról is. Nálunk még semmi nincs teljesen kész, s semmi nem működik tökéletesen. Rendkívül magas hitel- és kamatterheink vannak és fojtogat bennünket a forgóeszközhiány. Az embereink jórésze dolgozott az állami és a szövetkezeti szektorban, s még mindig nem tudtuk elérni a kívánt mértékű szemléletformálást. —- Talán az olvasók többségét legjobban az érdekli, hogy Ón szerint mi lesz a húsárakkal? — Nézze, a húsárakat néhány ezer vagon hús importjával két hét alatt le lehetne tömi. De ez nem érdeke a kormánynak, hiszen keményen megígérte, hogy segít a mezőgazdaságon. Most segít is, csak mivel támogatásokra nincs pénze, a fogyasztókkal fizetteti ezt meg. A mostani hízóárakkal tőkeerőssé válnak a hizlalók, akik jövő nyáron már készpénzes vevőként jelentkeznek a gabonapiacon. Tehát bekerül egy olyan jelentős tőke a fogyasztók zsebéből a mezőgazdaságba, ami már jövőre segít az ágazat talpra állásában. Ez tudatos politika, amit elítélni nem lehet, csak nehéz elviselni az európai húsárakat a magyar fizetéssel. A bukdácsoló, egyre jobban eladósodó vágóhidak a bizonyítékai, hogy a magas húsárakból származó profit nem a húsiparban marad — mondotta végül Kugyelka János. Szekeres András
