Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-14 / 269. szám
1994. november 14., hétfő OLVASÓI LEVELEK/HIRDETÉS \ ^SRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Olvasóink írják ........ ' = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Szedett-vedett társaság! Ne gondolkodjunk sokat azon, hogy kik ezek, hiszen Simonjfy Agnes, a Békés Megyei Hírlap országgyűlési tudósítója, a lap 1994. október25-énmegjelent-számában a,,Terikének Gyulára” című írásában ezt pontosan megjelöli. Ezek, az elmúlt 4 évben volt, és a mostam országgyűlési képviselők! Ezek közül különösen a maiak. Ezt állítja róluk:.,...külsőre is kopottabbak, gyűröt- tebbek, szedett-vedettebbek, mintáz úri szabóhoz járó elődeik Szabad legyen két megjegyzést tennem. Az országgyűlési tudósító — bizonyára neveltetésénél fogva — nem ismeri a közismert mondást: Nem a ruha teszi az embert. Továbbá tény, hogy ezt a „szedett-vedett” társaságot 4 évvel ezelőtt és most is mi, a nép választottuk meg abban a hiszemben, hogy országunknak jó törvényalkotói, vezetői lesznek. Lehet, hogy Simonjfy Agnes számára a mai országgyűlési képviselők csak egy snassz társaság,,,periférikus és szürke”, „mint a proletárkultúra fellegvára, a József Attila Színház Angyalföldön.” De szabad legyen ismét két megjegyzést tennem. Először is nem kötelezőeparlament mellett, mint tudósító dolgoznia, hiszen nyilván talál magának megfelelő színvonalú társaságot, ahol örömmel fogadják a nem konfekcióruhában járó úriemberek. Másodszor, ha még nem tudja, vésse emlékezetébe, hogy a parlament vagy az Operaház fényességét, eleganciáját—többek között—Angyalföldön, ,,a város peremén" dolgozók a képességeikkel és kétkezi munkájukkal biztosítják. Simonjfy Ágnesnek minden bizonnyal igaza van amikor megjegyzi, hogy az ország házában „az ünnepélyesség is alább hagyott. Nincs már meg a levegőben a rendszerváltó fennköltség” , nem úgy mint korábban, amikor a „szellem napvilága ragyogott be a T. Ház ablakán.” Csak hát tudni kell, hogy Magyarországon visszavonhatatlanul végbement a politikai rendszerváltás, s most az a feladat, hogy országunkat az új politikai-társadalmi viszonyok között, az elnyert, kivívott szabadságunkkal élve kivezessük a gazdasági válságból, majd politikailag és gazdaságilag csatlakozzunk a fejlett Nyugat-Európá- hoz. E feladat teljesítése már nem olyan látványos, ,fennkölt”, mint a politikai rendszerváltás. A gazdaság átállítása, a gazdasági válságból való kilábalás keserves és az egész ország számára áldozatokkal járó népszerűtlen feladat. Aki ezt nem érti, az semmit nem ért! * Józsa Lajos Tisztelt Józsa Lajos! Nehogy már az igénytelenségből politikai tőkét kovácsoljunk! Kérem, olvassa még el Terikének Gyulára írt mai levelemet is. Véleményét köszöni és tisztelettel üdvözli: Simonffy Ágnes Terikének Gyulára, ismét Kedves Tériké! Képzeld, nagy felzúdulást keltett a parlamentben a neked írott levelem, amit a képviselők október 25-én reggel olvashattak el. Először Koltay Zsoltné morcoskodott rám: „na, jól ledegradáltál bennünket!”, utána egy nem megyénkbéli MSZP-s képviselő úr rontott be a sajtópáholyba „Maga a Simonffy?” felkiáltással, s azt kérdezte, hogy én honnan öltözöm. Amikor válaszoltam, hogy a boltból, „csak ennyit akartam tudni” — és elviharzott. Innen tudtam meg, hogy a legnagyobb bűnöm az volt, hogy az új képviselők megjelenését merészeltem kifogásolni. Kisvártatva egy udvariasabb, szintén nem békési képviselő keresett meg, vele hosszasabban elbeszélgettem. Elmondta, hogy a cikk négyötödével egyetértenek, a gondokat ők is látják, a szürkeség is stimmel, a hangulat valóban nem ünnepélyes, még a „sokszor csókol” is rendben van, de mi az, hogy ők topisak? Miért írtam ezt? Hiányolom a zsinóros mentét vagy ilyen divat-mániákus vagyok? Ok nem szégyellik, hogy ők bányászok, parasztok. Még Józsa Lajos kedves olvasónktól is érkezett egy levél a szedett-vedettség visszautasítására. Gondoltad volna, Tériké, hogy a bányászból, parasztból, pártmunkásból lett képviselőket nem az sérti leginkább, ha az országgyűlés munkáját unalmasnak, szürkének, periférikusnak jellemzem, hanem az, ha az öltönyeik gyűröttségét teszem szóvá? Az engem felkereső képviselő úrral próbáltam megértetni, hogy természetesen nem minden egyes képviselőről van szó, nem is csak a szocialistákról. Mivel az előző parlamentben nem készítettem statisztikát arról, hogy hány képviselőnek tuttyos a nadrágja, hánynak nincs begombolva a legfelső inggombja a lazára eresztett nyakkendő alatt, hánynak tisztítatlan a cipője, hánynak csüngenek a hónapok óta borbélyt nem látott hajtincsei a nyakába, hányán rágógumiznak ülés alatt, hánynak a válltömé- se lóg túl tíz centivel a vállán, hány hölgy festett haja van lenőve, elhanyagolva, ezért most hiába számolnám össze ugyanezeket, nem tudnék számszerű összehasonlítást készíteni. Csak a szubjektív véleményemre támaszkodhatom, az összbenyomásom pedig az, amit leírtam, hogy az előző Ház tagjai általában elegánsabbak voltak, mint a mostaniak, természetesen általában. S ez is hozzájárul ahhoz, hogy az előző Országgyűlést ünnepélyesebbnek éreztem, mint a mostanit. Ha pedig egy bányász vagy egy paraszt országgyűlési képviselő lesz, akkor megváltozik a társadalmi helyzete: attól fogva ő már a politikai elit része, az ország egyik vezetője. Bányászpolitikus vagy parasztpolitikus. Ez bizony pantallós státusz, de a pantallókat sajnos vasalni is kell, főképp a polgári Európában. Tapasztalatcserére ajánlom a békésszentandrási Tóth Imre bácsit, aki szintén parasztpolitikus volt, de parlamenti eleganciája mégis mindig vetekedett Bethlen gróféval. Simonffy Ágnes Még egyszer az apporttrükkről A város vezetésétől mind az újságokban, mind a televízióban tétt nyilatkozataikban megnyugtatást, ésszerű kompromisszumot, a törvény szellemének és betűjének megfelelőmegoldást vártunk. Vártuk a városban szárnyrakapott mendemondák hiteles megcáfolását. Csalódnunk kellett, sőt a polgármester érvelése felháborított valamennyiünket. A nagy nyilvánosság előtt vádolt minket, egy állítólagos egyedi esetből kiindulva, nyerészkedőknek nevezett bennünket. (Fillérekért megvásárolni a lakásokat, s haszonnal továbbadni azt.) Ez rosszindulatú feltételezés. Vajon kinek az ötlete, hogy lakásokból üzlet vagy irodahelyiség legyen? Mi csak a töltényben foglaltak szerint kívánjuk lakásainkat megvásárolni. Ha azokat esetleg a későbbiek során szabadpiaci áron értékesítenénk, helyette csak a szabadpiacon tudnánk másikat venni. De nekünk csak a lakások kellenek, melyekben már 10-20-30 éve élünk. Fedél kell a fejünk fölé, lakni kell mindenkinek. Sokan kényszerhelyzetben vásárolnák meg a lakást, amit a kialakult bizonytalanság táplál. A polgármester úr gazdasági megfontolásokat emleget a „busás” haszon reményében, amit a lakástörvény nem vett figyelembe. Valóban a töltény ember- és állampolgár-centri- kusabb a helyi testületi döntésnél. A gazdasági szempontokat csak abban veszifigyelembe, hogy ezeket az ingatlanokat az önkormányzat—anyagifedezet hiányában—nem képes fenntartani. De végül is ki akar nyerészkedni? Mi lakók, akik 20-30-40 évig fizetve a lakbért már egyszer megvásároltuk, s most ismét megvennénk lakásainkat? Vagy az önkormányzat, amelynek ingyenesen jutott birtokába, s szeretné most a „hasznot" beszedni? Megjegyezzük még, hogy az országban Békéscsaba az egyik olyan város, ahol a legdrágábban, a legkedvezőtlenebb feltételek mellett kívánják értékesíteni a lakásokat. Pécsett például az elmúlt 3 évben 19 ezer darab lakást értékesítettek a forgat mi érték 20% -óért. Győrött a forgalmi érték40%-a, Székesfehérváron 33%-a a vételár és biztosítják a további kedvezményeket. Békéscsabán a már kiküldött 1200 eladási ajánlatra eddig 150 elfogadó válasz érkezett. Ez elgondolkoztató! A polgármester úr cserelakásokat emleget. Hol vannak azok? Mi egyről sem tudunk. Az egyik újságcikk említést tesz az írása végén a kisstílű, vidéki úri gőgről. Úgy látszik ehhez a tévéműsorában is hű maradt a polgármester úr. A Lakásbérlők Egyesületének vitában részt vevő, s hozzászóló képviselőjét egy meghallgatásra érdemtelen személynek titulálta, s közölte, hogy nem is foglalkozik véleményével. Mindezekből- leszűrve; ahol a törvényt, a jogszabályokat így felrúgják, ahol az úgynevezett gazdasági megfontolások fontosabbak az embernél, ahol egy város vezetői hatalmi helyzetükkel élnek (vissza) a kompromisszum, tárgyalókésszég teljes hiányában, ott mi a járható út? Ott mi sem keressük tovább az igazunkat. Marad a pereskedés, a bírósági eljárás igénybevétele, s reméljük, hogy az igazságszolgáltatás malmai gyorsabban őrölnek majd, mint azt egyes helyi urak gondolják. Maradunk tisztelettel, az érintett lakók NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN MAdYAR ÁLLAMPAPÍR Kamatozó Kincstárjegy 1995/XI. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/XI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. november 14-18-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. november 18. Évi nettó kamata 25%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvás, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5Ó00 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Inter-Európa Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 5. . Irt ATo> K«y A I- L A M P A Pj K
