Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-11 / 267. szám

1994. november 11., péntek CSALÁDI OLDAL kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Jó, ha tudja Depuran kapszula. Egyre több embert érint a székrekedés problémája. Van, amikor ezt valamilyen betegség váltja ki, legtöbb esetben azonban ez napjaink életmódjának következmé­nye. A székrekedésnek szá­mos szubjektív kísérő tünete lehetnek, pl. ingerlékenység, csökkent koncentráció és munkakedv, fáradékonyság, étványtalanság, sőt még egyes esetekben szív- és lég­zési panaszok is előfordul­hatnak. A Depuran növényi hatóanyagai révén (kömény, ánizs, szenna) kíméletesen fejti ki hatását és megbízható­an, az éjszaka folyamán. El­húzódó probléma esetén ter­mészetesen az életmódunkon is kell változtatnunk. (Több mozgás, rostokban gazdagabb élelmiszerek fogyasztása, a stressz csökkentése.) Klosterfrau Melisana. Korszerű, természetes, az egész szervezetre ható készít­mény, központi hatással és sokrétű alkalmazási lehető­ségekkel. Menstruációs és változáskori problémák ese­tén megszünteti a feszültsé­get. A vegetatív idegrendszer természetes harmonizálásá­val megszűnnek az ideges­ség, a nyugtalanság, feszült­ség-, fejfájás, illetve elalvási problémák. Ideges szívdo­bogás esetén összerendezi és védi a szivet és keringési rend­szert. Frontérzékenység ese­tén gondoskodik a szervezet stabilitásának visszaállításá­ról. Serkenti a vérkeringést és a bőr alatt lévő izomzatot el­lazítja. Fájdalomenyhítő ha­tása hamarosan érezhető. Gyomoridegesség esetén el­lazítja az izomzatot, meg­szünteti a telítettség érzését és serkenti a normális bélműkö­dést. Pozitívan befolyásolja a meghűlés esetén fellépő va­lamennyi tünetet. A legutakat tisztítja, megszünteti a fejben a nyomásérzést, az ízületi és végtagfájdalmakat enyhíti, az egész szervezetet teher­mentesíti és erősíti. Az első vidéki családi asztmaprogram Elkergetett fuldoklásrohamok % ¥ Dr. Fodor Irén gyermekpszichiáter, a program szakmai irá­nyítója Kevés kétségbeejtőbb helyzet van egy szülő számára, mint éjszaka tehetetlenül, pánikba esve ülni görcsösen ziháló, kö­högő, levegő után kapkodó gyermeke ágya mellett, s nap­közben is állandóan arra gon­dolni, vajon nem rohangászik- e túl sokat, felvette-e a kabát­ját, nincs-e huzatban, mert ak­kor ismét jön a szörnyű, halál- félelemmel kísért éjszaka, amikor rátelepszik a riadalom a családra. Budapesten 1993-ban kezd­ték alkalmazni azt az Ameri­kában már évek óta jól bevált módszert, amelyben az aszt­más gyerekek gyógyításába az orvos mellé más szakembere­ket is bevonnak, sőt a család minden tagjával megismerte­tik a betegség lényegét, a se­gítségadás formáit. A vidéki intézmények közül először a Békéscsabai Családsegítő Szolgálat vállalkozott arra, hogy szakembereket képez- tessen ki családi asztmaprog­ramok végrehajtására a város­ban élő beteg gyermekek éle­tét megkönnyítendő. A prog­ram fontosságáról, megvalósí­tásának módjáról dr. Fodor Irén gyermekpszichiáter szak­orvossal, a gyermek-ideggon­dozó vezetőjével, a program szakmai irányítójával beszél­gettünk. — Miért tartják fontosnak az orvosok az egész család be­vonását az asztmás gyermekek gyógyításába? — Sajnos azokban a csalá­dokban, ahol asztmás gyer­mek él, ez a betegség tartósan befolyásolja az egész család életét. Mindenki félti, óvja a beteget, meggondolják mikor szellőztessenek, lesik mikor várható időjárási front, csak olyan helyre mennek például nyaralni, ahol van a közelben orvos és így tovább. Ez a túl­zottan féltő magatartás azután átragad a betegre is: nem mer futni, fél mindenfajta meg­erőltetéstől, végül önállótlan- ná, szorongóvá válik. —Mire kívánják megtaníta­ni a családtagokat? — Mindarra, amit a beteg gyermeknek is tudnia kell. Asztmás roham esetén többek között nagyon fontos, hogy a fuldoklást kísérő görcsös feszültség csökkenjen, meg­szűnjön. A beteg csak akkor tud ellazulni, ha níaga mellett nem egy ijedt arcú, pánikba esett szülőt lát, hanem aki se­gítségére van a lazításban. Ezért nemcsak a gyermekek­kel kívánjuk megtanítani a re- laxáció, a lazítás technikáját, de a szülőkkel, testvérekkel is. A másfél hónapon át tartó, he­ti négy-öt órás foglalkozáso­kon beszélgetésekkel egybe­kötött előadásokat hallgathat­nak a családok a betegség oka­iról, kezeléséről, olyan műkö­dési módszereket tanulhatnak meg, amelyek segítségével eredményesen kezelhetik a felmerült problémákat. — Az orvos mellett milyen szakemberek segítenek még az érintett családok gondjain? — Az asztmás gyerekek helyzetén eddig is igyekeztek könnyíteni pszichiáterek, pszichológusok, testnevelő ta­nárok, úszóedzők, csak a keze­lési irányokat senki nem kap­csolta össze. Munkacsopor­tunk éppen a különböző szak­emberek és családtagok tevé­kenységét kívánja összehan­golni azzal a céllal, hogy bővüljön a betegségekről az ismeretanyag, csökkenjen a megbetegedések száma és ja­vuljon a családok hangulata bi­zonyos öngyógyító készségek elsajátítása következtében. — Hogyan kapcsolódhat­nak be a programba az érintett családok? — A házi gyermekorvosok jelzései alapján a családsegítő szolgálat munkatársai felkere­sik a legveszélyeztetettebb gyermekeket, s a szülőkkel va­ló előzetes beszélgetés után választjuk ki azt a tíz családot, akikkel egyszerre dolgozni tu­dunk. Természetesen a prog­ram végén sem szakad meg a kapcsolatunk csoporttagjaink­kal, mert szeretnénk létrehoz­ni egy asztmaklubot, amely­ben a betegek és szüleik to­vábbra is találkozhatnának a gyógyulást segítő szakembe­rekkel. A családi asztmaprogram részleteiről a gyermekorvoso­kon túl a családsegítő szolgá­lattól (Szent István tér 9. Tel.: 441-147) kérhető felvilágosí­tás. L. M. Az orvos válaszol Egészségünk / i /ii ti //• / / es a teli időjárás A téli időjárás sok ember munkabírását befolyásolja hátrányosan, sok esetben károsan hatván egészségé­re is. A hideg és az enyhébb idő változása, a légnyomás ingadozása fáradtságot, a teherbírás csökkenését idé­zi elő mind a fizikai, mind a szellemi tevékenységet végzőknél, de megviseli a nyugdíjaskorúakat is. Különösen a keringési rendszer és a légzőszervek krónikus betegségeiben, valamint az idült ízületi bajban szenvedőkre vonat­kozik ez. A keringési rendszer el­változásai közül különösen az erek meszesedésével já­ró krónikus kórformák okoznak panaszokat, ame­lyek komoly rosszullétig fokozódhatnak, és ágyba dönthetik az embert. Külö­nösen rosszul reagál a hi­degre az a beteg, akinek alsó végtagjaiban ér­szűkület van. Az alacsony hőmérséklet hatására a me­szes erek szűkülete fokozó­dik, a lábak vérellátása to­vább csökken. Megsínylik a hőmérsék­let csökkenését azok is, akiknek szívkoszorúerei meszesek, akik már szívin­farktuson átestek, mert az erek további szűkülése rontja a szív vérellátását. A következmény szívtáji nyomás, fájdalom jelent­kezése, újabb anginás roha­mok, de még újabb infark­tus kialakulása is lehetsé­ges. A krónikus légzőszervi betegek szintén rosszul tű­rik a hideg időjárás bekö­szöntél, különösen ha az ködös-párás légköri viszo­nyokkal kombinálódik. Vo­natkozik ez az asztmásokra, az idült hörghurutban, vagy hörgőtágulatban szenve­dőkre. Úgy érzik, hogy meg­fulladnak. A hörgőtágulatos nem képes a tágulatban meggyűlő váladék kiköhö­gésére, és ez tüdőgyulla­dáshoz vezethet. Ugyancsak megviseli a nedves-hideg időjárás az idült ízületi gyulladásban szenvedőket. Az ízületek­ben fokozódik a fájdalom, megduzzadnak, az ízület igénybevételével a moz­gással erősödő fájdalom mozgásképtelenné teszi, sőt ágyhoz is kötheti ilyen­kor a beteget. Mindez azonban csak akkor érvényes, ha nem teszünk semmit az időjárás viszontagságai ellen. A hi­deg időjárás e kellemetlen következményei megfele­lő rendszabályokkal ugyanis többé-kevésbé ki- védhetők. Az első végtagok ér­szűkülete esetén például biztosítani lehet a lábak melegen tartását. A lábszá­rat és a combot hosszú szá­rú alsó fehérneművel óv­hatjuk a hidegtől. Ilyen vé­delemben az érszűkületes beteg járóképessége is fenntartható. A szűk koszorúerek bán- talmait úgy lehet ellensú­lyozni, hogy a mellkast ne érje közvetlenül hideg le­vegő, a szabadban tartóz­kodva pedig ne kerüljönlti- —- - diT: 'levegő a tüdőbe, így a szív közelébe. A légzőszervi betegsé­gekben szenvedőknél cél­ravezető, ha nem hagyja el a lakást hideg-nedves-kö- dös időben. A mozgásszervi bajok esetén értelemszerűen a beteg ízületeket, izmokat kell védeni a hideg behatá­sától. A felsorolt, könnyen megtehető megelőző in­tézkedés, kellő óvatosság hozzásegíthet ahhoz, hogy a tél panasz nélkül, vagy csak kisebb panaszok árán átvészelhető legyen, és el­kerülhessük az ilyenkor úgyis túlterhelt kórházi osztályokat, járóbeteg­rendeléseket. ÁNTSZ Békés Megyei Intézet Egészségvédelmi Osztálya Nyugdíjasoknak A kutyafáját A nyugdíjasklubban a biliárdpar­ti a megszokott módon zajlott. Egy-egy mesteri lökést elismerő moraj, a jó bemondásokat felcsat­tanó nevetés kísérte. Csak egyva­laki álldogált komor arccal, más­kor igencsak ő vitte a prímet. —Hát veled meg mit történt? — A... semmi... csak még lej­jebb csúsztam...-Hogy-hogy? —Amikor megnősültem, egy­kettőre kiderült, hogy ki az úr a háznál. A kedvenc bablevesem eltűnt az asztalról, fokhagymás pirítóst sem ehettem... a szilvapá­linkáról nem is szólva. Ahogy a lányom megszületett, már csak harmadik lettem a családi rang­sorban, az unoka megérkezése­kor természetesen a negyedik. És most... —Mi van most? —Most—mivelhogy a csalá- di létszám megszaporodott egy kutyával—én lettem az ötödik. —Nahát... és ez mivel jár? —- Ébresztő reggel hatkor, a kutyát'levinni, illetve előbb még az egyik cipőmet az erkélyről, a másikat a konyhaszekrény alól előkotomi, s közben esküszöm, hogy az a dög röhög rajtam, mert ő szórakozik így velem, hogy széthurcolja a holmimat. Aztán feljövünk, a reggelizésnél a fele­ségem rám rí vall, hogy a főtt ol­dalas, amit imádok, a kutyáé: — Edd meg a tegnapi lecsót—közli velem. A lecsót mellesleg utá­lom, közben a kutya valahova elszelel, nejem a keresésére in­dul, s megtalálja a szobában, amint a szőnyeg közepén guggol­va nagydolgát végzi, miközben ősi kutyaszokás szerint elkapar­ja, az asszony kivágja a magas cét, hogy rám még azt sem lehet bízni, hogy a reggeli sétánál Prin- cike elvégezze a szükségleteit, csak én tehetek róla, hogy még nem szobatiszta, és mondja, mondja, meg sem hallgatja a tényt, hogy igenis már, legalábbis részben szobatiszta, ugyanis teg­nap már nem a szőnyeg közepére, hanem a sarkára kakilt. Szóval elrohantam otthonról és most... Te jó ég már fél öt... Hűha, már itt sem vagyok... —Hová sietsz? — Hát a Princikét sétáltatni... imádon azt a dögöt! Sárközi Gyula Közösen Vendég érkezik a nyugdí­jas házaspárhoz. Némi meglepetéssel konstatálja, hogy a házigazda fehér kö­tényben szorgoskodik a konyhában, élénken mű­ködtetve a habverőt. — Mi az Pisti, nem is tutam, hogy ennyire házias vagy. — Bizony — veszi át a szót az asszonyka — mi már negyven éve vagyunk együtt és mindig mindent közösen csináltunk, a sütést, főzést, nagymosást, kertészkedést, házépítést — még a gyerekeket is. S.Gy. A THERMAL TOÜRSYS GYULA- GYULAI IDEGENFORGALMI RENDSZER KÖZALAPÍTVÁNY 1995-ben az alábbi nemzetközi idegenforgalmi szakvásárokon vesz részt: Utrecht Bécs Berlin januar január március 10—15. 25—29. 4—8. Célunk a vendégforgalom fellendítése, városunk, megyénk bemutatása, propagálása. Várjuk hotelek, motelek, pánzlók, kempingek, beutázUtó Irodák jelentkezését, Akik szívesen kötnének üzletet ezeken á szAkvásárokon. RÉSZVÉTELI FELTÉTELEKRŐL TÁIÉKOZTATÁS: . n 4 Tourínform Iroda, teuifej nform gyula. TURISTA INFORMÁCIÓS IRODA Telefon: (66) 463-421. iJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom