Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-11 / 267. szám
tBÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEG YÉI KÖRKÉP 1994. november 11., péntek ^-------------------------------------------------------------------------------------^ földink volt. Ezen a napon született Orosházán 1898-ban Zatykó Ferenc kertészeti szakember. 1919-ben szerezte meg a műkertészeti diplomát, utána a földművelésügyi minisztérium paprikakísérleti állomásán dolgozott. 1926-tól a bajai kertészképző iskola tanára. Később a kertészeti tanintézet budaörsi törzsgyümölcsösének felújítását vezette. 1940-től a földművelésügyi minisztériumban előadó. 1950-től haláláig a Kertészeti Kutatóintézet zöldségtermesztési osztályának tudományos osztályvezetője volt. Kutatómunkája során sikeresen oldotta meg a zöldségfélék nagyüzemi öntözésének és tápanyag-visszapótlásának kérdéseit. Kiállítás. Szelekovszky László fafaragó munkáiból rendeznek kiállítást Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban november 11-én, pénteken fél kettőkor. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége Békéscsabai Szervezete és a Békéscsabai Vasutas Művelődési Ház a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány támogatásával nyitja meg a kiállítást Maczkó István, a művelődési ház igazgatója. Épületvédelem. Amező- hegyesi képviselő-testület szükségesnek tartja az építészeti és természeti környezet védelméről szóló helyi rendelet megalkotását. Ennek végső határideje: 1995. június 30. A rendelet megszületéséig felül kell vizsgálni a védett épületek műszaki állapotát, ütemtervet kell készíteni a felújítási és helyreállítási munkálatokról. A testület legutóbbi ülésén arról is döntött, hogy 1995-től kezdődően meg kell kezdeni a fenti célokat szolgáló pénzügyi alapnak a létrehozását. Báli pénzből Mikulás. A kicsik látják majd hasznát annak, ha jól sikerül a Katalin és Erzsébet napra tervezett bál, amit a gerlai általános iskola szülői munkaközössége rendez november 12-én Ger- lán, az iskola tornatermében. Ennek bevételéből ugyanis a gyerekeket ajándékozzák meg Mikulás napon. Könyvbe mentett hagyományok Megjelent a Békéscsaba néprajza című monográfia Pontosan egy évtizedes szorgos csapatmunka után került ki az elmúlt napokban a Kner Nyomdából — a békéscsabai monográfiák sorának második részeként — a Békéscsaba néprajza című tekintélyes mű a városi önkormányzat kiadásában. A megszületési körülményekről faggattuk a két szerkesztőt: dr. Grin Igort és dr. Krupa Andrást. — Egyedülállóan sokoldalú tudományos munka látott napvilágot a város egykori és mai lakóinak népszokásairól, hagyományairól. Életre hívása, elkészítése éppen ezért komoly felelősséget róhatott a szerkesztőkre. Milyen elvek alapján tervezték meg a bő ezer oldal terjedelmű kötetet? G. L: — Ami a felelősséget illeti: a munkálat kezdetén valóban a szerkesztőkön múlott, hogy a tervezett, szűk néprajzi fejezet helyett most impozáns könyvet vehet kézbe az olvasó. Persze, a sikerben és a felelősségben osztozik a kiadó is, akit 1984-ben sikerült szakmai érvekkel megnyerni az önálló kötet gondolatának. K. A.: — Felelősségünket olyannyira átéreztük, hogy az első szerződést, melyben négy ívben határozták meg a város néprajzának tudományos feldolgozását, nem írtuk alá. Csak akkor vállaltuk el a munkát, amikor a témához általunk elfogadhatónak ítélt, minimum negyven ív terjedelmet megkaptuk. G. L: — Az elvek meghatározásakor arra törekedtünk, hogy az elkészülő mű egyszerre legyen korszerű szakmai szintézis, s olyan forrásmunka, amely magában foglalja a város egykori népéletének legfontosabb vonásait, jellemző etnokulturális értékeit, s amely egyaránt szolgálja önismeretünket, erősíti a városhoz való kötődésünket. K. A.: — Természetesen tekintettel kellett lennünk arra, hogy Békéscsaba többnemzetiségű város, hogy a különböző egyházak milyen hatással voltak a népi kultúrára, figyelembe kellett vennünk a város területi kisugárzását, s az elődök munkáját is. — Minden témakör nem kerülhetett feldolgozásra a látszólag bő terjedelem ellenére sem. Melyek felvételéhez ragaszkodtak, és miről kellett lemondani? K. A.: — A feldolgozás gerincét a jelen század közepének népi kulturális hagyományai adják, természetesen az előző századokhoz való kötődéssel. Sajnos, kimaradt a néptánc, mert a felkért szerző nem írta meg, s terjedelmi okokból nem kaphatott önálló fejezetet a falfestés, a népi önéletírás vagy a naiv festészet. Létezésükre egy-egy fényképpel, hivatkozással utalunk. G. L: — Már a tartalom- jegyzék bárkit meggyőzhet arról, hogy valóban átfogó munka született, hiszen húsznál több, meghatározóan fontos témakörben az újjátelepí- tés évszázadáig is visszatekinthettünk. A legtöbb adat — érthető módon — a múlt század végéről és századunk első néhány évtizedéről lelhető fel az írott forrásokban, s a hagyományőrző népi emlékezetben. A legújabb adatfelvételek pedig a nyolcvanas és kilencvenes évek, a jelenkor állapotát érzékeltetik. Ami a térbeliséget illeti, a város mai területén túllépve, kiterjesztettük a kutatást az egykor Békéscsabához tartozott településekre, Gerendásra, Telekgerendásra, Kétsoprony- ra, de figyelembe vettük a csabai szlovák kirajzásokat befogadó községeket, Med- gyesegyházát és Ambrózfal- vát is. — Békéscsaba szlovák nemzetiségű város. Mennyire hangsúlyosak a szlovákság hagyományai, illetve mekkora figyelmet fordítottak a magyar népszokásokra ? K. A.: — A huszadik század közepéig a város döntő lakossági eleme a szlovákság volt, de utána — a lakosság- csere, az urbanizáció és az iparosodás következtében — a magyarság lett többségben. Ezért a hagyományos szlovák kultúra megőrzése mellett a magyar népi kultúra ápolásával is foglalkoztunk, sőt, a kölcsönhatásuk jellegével is. Ráadásul mindkét nép esetében differenciálni kellett, mert például teljesen más a csabai evangélikus vagy katolikus szlovák lakodalom, s a magyarság különböző elemei is más hagyományokat hoztak magukkal Erdélyből, a Felvidékről vagy a környező településekről. —Más monográfiák ismeretében mely sajátosságait emelnék ki a , .Békéscsaba néprajza” című kötetnek? K. A.: — Legfőbb sajátossága, hogy itt a népi kultúrák egymásra hatását dolgoztuk fel. így a műben lényegében két nép, a magyarság és a szlovákság kulturális kölcsönhatása is bemutatásra kerül. A néprajzban és a népéletben nincsenek határok. A monográfia ugyan csabai, de a jelentősége — az elmondottak következtében — sokkal nagyobb. Végezetül fontosnak tartom felhívni a figyelmet a kötet kiadását lehetővé tevő, jövőbe látó döntésre. Nagyon jelentős a település szempontjából, hogy a korábbi és a jelenlegi városvezetés fontosnak érezte Békéscsaba népéletének tudományos eszközökkel való bemutatását, mert ezzel még egy szálon bekapcsolta az ország tudományos vérkeringésébe. Lenthár Márta Békéscsabai panoráma egykor, a kistemplomból Szerelmi történetek száz országban, huszonhat nyelven A szívhez szóló kiadó Szellemi, lelki, érzelmi kapaszkodók után vágynak a mai eldurvult, „megkeményedett” világban az emberek. A férfiak többsége szemérmesen leplezi ezt, fél kimutatni éhségét a szeretetre, ám a nők nyíltabbak e téren. Ezért is sikeresek a világ 100 országában 26 nyelven megjelenő Harlequin szerelmesregények — vallja Végh Mária, a nemzetközi kiadóvállalat magyarországi marketingmenedzsere. A napokban elkészült hazai felmérés szerint az évente 10 millió példányban megjelenő Harlequin-sorozat kisregényeit zömmel a harminc-ötven év közötti közép-, illetve felsőfokú végzettségű hölgyek olvassák. De azért szép számmal akadnak fiatalok is a romantikus történetek hívei között. A pszichológusok szerint a hölgyek egy része azért olvassa ezeket a könyveket, hogy életmintákat lessen el saját kapcsolatai felfrissítésére. De akadnak olyanok is, akik a történetek szárnyán képesek „elrepülni” egy üdítőbb, kellemesebb világba. A szerzők többsége amerikai és angol hölgy, akik között megtalálható Agatha Christie és Penny Jordan is, hiszen az ő műveiket is megjelentette a Harlequin. A magyar fordítók között találhatjuk például Tan- dori Dezsőt, mert azt szeretnék, hogy irodalmi értéket képviseljenek ezek a népszerű formátumban elterjedt kis könyvek. Idén október 21-én ítélték oda első ízben a legjobb fordításért járó Harlequin-díjat, amit Várnai Péternek nyújtott át az Ungvári Tamás vezette zsűri. A „szívhez szóló” kiadó jelentősen támogatja a szívbeteg gyermekek érdekében létrehozott alapítványt. Anyagilag is áldoz azért, hogy Makovecz Imre tervéi alapján mielőbb felépüljön az első olyan ma- gyarorsági gyermekklinika, ahol a speciális kardiológiai ellátás és az életmentő műtétek megoldhatók. N.Zs., Ferenczy Europress Lesz végre Nemzeti Alaptanterv Lassan ötödik esztendeje faragják az oktatásügy lucaszé- két, a Nemzeti Alaptantervet. Tavaly a sokadik nekifutásra sem sikerült elfogadtatni a műveltségi alapkövetelményeket. A lassan fél évtizede formálódó tervezet melyik változatán dolgoznak jelenleg? — kérdeztük dr. Báthory Zoltánt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárát. — A szakértőkből verbuvált csapat a NAT harmadik, „kritikai feldolgozását” tekinti a végleges változatnak. Szeptember eleje óta dolgoznak, számításaink szerint e hónap végére elkészül a vitaanyag. Ezt megküldjük az iskoláknak, a szakmai egyesületeknek, mindenkinek, akinek valami köze van az oktatásügyhöz. Március végéig szeretnénk lezárni a vitát, április végére elkészülhet a végleges változat, amely az Országos Köznevelési Tanács, majd a miniszter asztalára kerül. Tavasszal szeretnénk benyújtani a parlamentnek a közoktatási törvényt módosító javaslatokat, és szeptember 1-jével életbeléphet a NAT. — Nem tartanak attól, hogy a sok „tudós-tanár” kezéből egy taníthatatlan, elméleti anyag kerül ki? — Gondoltunk erre is. Amikor az első szövegváltozat a kezünkben lesz, felkérjük a megyei pedagógiai intézeteket, a szaktanárokat, hogy ellenőrizzék és véleményezzék, hogy lehet-e egyáltalán a NAT szellemében tanítani. — Elegendő az átállásra tervezett 3—5 év a követelmények, az új ismeretek elsajátításához? — A 10. osztály végén alap- műveltségi vizsgát kell tenni, illetve új típusú érettségit tervezünk. A feladat rendkívül összetett: az új vizsgakövetelményekhez új tankönyvek és segédanyagok kellenek, ezeket meg kell írni, az iskolákkal el kell fogadtatni. Valakinek a vizsgakövetelményeket is ki kell dolgozni, ehhez az oktatásügynek új feladatkörrel dolgozó tudományos intézetekre lesz szüksége. —Mi lesz a néhány éve elindított pedagógiai kísérletek sorsa? — Többségük minden nehézség nélül be tud majd épülni a NAT követelményrendszerébe, egy részük pedig bizonyára el fog vérezni. De hát ez minden kísérlet sorsa. (somfai) Ferenczy Europress — A DOMBI RATOSI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 1994. november 25-én (pénteken) 8.30 órára közgyűlést hív össze, melyre tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait tisztelettel meghívja. NAPIRENDI PONTOK: 1. Beszámoló a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint az igazgatóság tevékenységéről. Előadó: Szebegyinszki György elnök. 2. Beszámoló a felügyelő bizottság tevékenységéről. Előadó: Magyar Józsefné, a felügyelő bizottság elnöke. Közgyűlés helye: művelődési ház, Dombiratos. Dombiratos, 1994. november 7. SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA A József Major Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet, Újkígyós vállal: — őszi mélyszántási (John Deer és Rába Steiger erőgépekkel és Rabawerk ekével). Az Új élet majorban folyamatosan értékesít: — nagybálás búzaszalmát (500 Ft/bála + áfa) — nagybálás gyepszénát (500 Ft/q + áfa). (Megyén belül házhoz szállítjuk.) Továbbá kapható szemes kukorica 1300 Ft/q áron, nagy tételben is. ÉRDEKLŐDNI: ÚJKÍGYÓS, ÚJ ÉLET MAJOR. TELEFON: (66) 356-203, (66) 356-452. __________________---------------------- 1 -A Z IDÉN NYÍLÓ ÁRUHÁZBA GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ o vas-műszaki > háztartási-vegyi ELADÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. Pülon Kft., Békéscsaba, Kazinczy u. 4. sz. Piranhak - bíborfejű díszmámák - porcelánsügérek A kígyófejű nem eladó Szivárványos guppik, ceyloni, bíborfejű, szumátrai díszmárnák, páncélos harcsák, porcelánsügérek kelletik magukat tegnap óta Orosházán a Petőfi Művelődési Központban, ahol a kecskeméti Nagy Lajos mutatja be díszhalgyűjteményét a nagyérdeműnek. Már a nyitás óráiban sok gyerek megcsodálta a különös szerzeteket. Egy pöttöm kislány érdeklődve sétált az akváriumok mellett, miközben apját faggatta, majd tágra nyílt szemekkel kérdezett vissza: — Ugye, ezek nem veszedelmesek? A megnyugtató válasz hallatán tovább ballagott a kígyófejű hal, a gyümölcsevő piranha (a ragadozó rokona békés természetű), az óriás almacsiga „otthona” felé. A nagy zsongásban volt annyi időnk, hogy megkérdezzük a halak tulajdonosát, mióta gyűjtögeti kopoltyús kedvenceit? — 15 éve vagyok megszállott horgász, azóta gyűjtöm a különleges díszhalakat is. Számomra a legértékesebb darab a kígyófejű halam, amit nem adnék oda semennyi pénzért se! Az aranyhalaktól és a teknősöktől viszont megválók, mert sok van belőlük. Az orosházi kiállítás egyébként vasárnapig — 9 órától 18 óráig — tekinthető meg. cs. i.
