Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-11 / 267. szám

tBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEG YÉI KÖRKÉP 1994. november 11., péntek ^-------------------------------------------------------------------------------------^ földink volt. Ezen a na­pon született Orosházán 1898-ban Zatykó Ferenc ker­tészeti szakember. 1919-ben szerezte meg a műkertészeti diplomát, utána a földműve­lésügyi minisztérium papri­kakísérleti állomásán dolgo­zott. 1926-tól a bajai kertész­képző iskola tanára. Később a kertészeti tanintézet budaörsi törzsgyümölcsösének felújí­tását vezette. 1940-től a föld­művelésügyi minisztérium­ban előadó. 1950-től haláláig a Kertészeti Kutatóintézet zöldségtermesztési osztályá­nak tudományos osztályveze­tője volt. Kutatómunkája so­rán sikeresen oldotta meg a zöldségfélék nagyüzemi öntö­zésének és tápanyag-vissza­pótlásának kérdéseit. Kiállítás. Szelekovszky László fafaragó munkáiból ren­deznek kiállítást Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban november 11-én, pénteken fél kettőkor. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége Békés­csabai Szervezete és a Békés­csabai Vasutas Művelődési Ház a Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Alapít­vány támogatásával nyitja meg a kiállítást Maczkó István, a művelődési ház igazgatója. Épületvédelem. Amező- hegyesi képviselő-testület szükségesnek tartja az építésze­ti és természeti környezet védel­méről szóló helyi rendelet meg­alkotását. Ennek végső határ­ideje: 1995. június 30. A rende­let megszületéséig felül kell vizsgálni a védett épületek mű­szaki állapotát, ütemtervet kell készíteni a felújítási és helyreál­lítási munkálatokról. A testület legutóbbi ülésén arról is döntött, hogy 1995-től kezdődően meg kell kezdeni a fenti célokat szol­gáló pénzügyi alapnak a létre­hozását. Báli pénzből Mikulás. A kicsik látják majd hasznát annak, ha jól sikerül a Katalin és Erzsébet napra tervezett bál, amit a gerlai általános is­kola szülői munkaközössége rendez november 12-én Ger- lán, az iskola tornatermében. Ennek bevételéből ugyanis a gyerekeket ajándékozzák meg Mikulás napon. Könyvbe mentett hagyományok Megjelent a Békéscsaba néprajza című monográfia Pontosan egy évtizedes szorgos csapatmunka után került ki az elmúlt napokban a Kner Nyomdából — a békéscsabai monográfiák so­rának második részeként — a Békéscsaba nép­rajza című tekintélyes mű a városi önkormány­zat kiadásában. A megszületési körülmények­ről faggattuk a két szerkesztőt: dr. Grin Igort és dr. Krupa Andrást. — Egyedülállóan sokoldalú tudományos munka látott napvilágot a város egykori és mai lakóinak népszokásairól, hagyományairól. Életre hívá­sa, elkészítése éppen ezért ko­moly felelősséget róhatott a szerkesztőkre. Milyen elvek alapján tervezték meg a bő ezer oldal terjedelmű köte­tet? G. L: — Ami a felelőssé­get illeti: a munkálat kezde­tén valóban a szerkesztőkön múlott, hogy a tervezett, szűk néprajzi fejezet helyett most impozáns könyvet vehet kéz­be az olvasó. Persze, a siker­ben és a felelősségben oszto­zik a kiadó is, akit 1984-ben sikerült szakmai érvekkel megnyerni az önálló kötet gondolatának. K. A.: — Felelősségünket olyannyira átéreztük, hogy az első szerződést, melyben négy ívben határozták meg a város néprajzának tudomá­nyos feldolgozását, nem írtuk alá. Csak akkor vállaltuk el a munkát, amikor a témához általunk elfogadhatónak ítélt, minimum negyven ív terje­delmet megkaptuk. G. L: — Az elvek megha­tározásakor arra törekedtünk, hogy az elkészülő mű egy­szerre legyen korszerű szak­mai szintézis, s olyan forrás­munka, amely magában fog­lalja a város egykori népéleté­nek legfontosabb vonásait, jellemző etnokulturális érté­keit, s amely egyaránt szol­gálja önismeretünket, erősíti a városhoz való kötődésün­ket. K. A.: — Természetesen tekintettel kellett lennünk ar­ra, hogy Békéscsaba több­nemzetiségű város, hogy a különböző egyházak milyen hatással voltak a népi kultúrá­ra, figyelembe kellett vennünk a város területi kisu­gárzását, s az elődök munká­ját is. — Minden témakör nem kerülhetett feldolgozásra a látszólag bő terjedelem elle­nére sem. Melyek felvételéhez ragaszkodtak, és miről kellett lemondani? K. A.: — A feldolgozás gerincét a jelen század köze­pének népi kulturális hagyo­mányai adják, természetesen az előző századokhoz való kötődéssel. Sajnos, kimaradt a néptánc, mert a felkért szer­ző nem írta meg, s terjedelmi okokból nem kaphatott önál­ló fejezetet a falfestés, a népi önéletírás vagy a naiv festé­szet. Létezésükre egy-egy fényképpel, hivatkozással utalunk. G. L: — Már a tartalom- jegyzék bárkit meggyőzhet arról, hogy valóban átfogó munka született, hiszen húsz­nál több, meghatározóan fon­tos témakörben az újjátelepí- tés évszázadáig is visszate­kinthettünk. A legtöbb adat — érthető módon — a múlt század végéről és századunk első néhány évtizedéről lel­hető fel az írott forrásokban, s a hagyományőrző népi emlé­kezetben. A legújabb adatfel­vételek pedig a nyolcvanas és kilencvenes évek, a jelenkor állapotát érzékeltetik. Ami a térbeliséget illeti, a város mai területén túllépve, kiterjesz­tettük a kutatást az egykor Békéscsabához tartozott te­lepülésekre, Gerendásra, Te­lekgerendásra, Kétsoprony- ra, de figyelembe vettük a csabai szlovák kirajzásokat befogadó községeket, Med- gyesegyházát és Ambrózfal- vát is. — Békéscsaba szlovák nemzetiségű város. Mennyire hangsúlyosak a szlovákság hagyományai, illetve mekko­ra figyelmet fordítottak a ma­gyar népszokásokra ? K. A.: — A huszadik szá­zad közepéig a város döntő lakossági eleme a szlovákság volt, de utána — a lakosság- csere, az urbanizáció és az iparosodás következtében — a magyarság lett többségben. Ezért a hagyományos szlovák kultúra megőrzése mellett a magyar népi kultúra ápolásá­val is foglalkoztunk, sőt, a kölcsönhatásuk jellegével is. Ráadásul mindkét nép eseté­ben differenciálni kellett, mert például teljesen más a csabai evangélikus vagy ka­tolikus szlovák lakodalom, s a magyarság különböző elemei is más hagyományokat hoz­tak magukkal Erdélyből, a Felvidékről vagy a környező településekről. —Más monográfiák isme­retében mely sajátosságait emelnék ki a , .Békéscsaba néprajza” című kötetnek? K. A.: — Legfőbb sajátos­sága, hogy itt a népi kultúrák egymásra hatását dolgoztuk fel. így a műben lényegében két nép, a magyarság és a szlovákság kulturális köl­csönhatása is bemutatásra kerül. A néprajzban és a nép­életben nincsenek határok. A monográfia ugyan csabai, de a jelentősége — az elmondot­tak következtében — sokkal nagyobb. Végezetül fontos­nak tartom felhívni a figyel­met a kötet kiadását lehetővé tevő, jövőbe látó döntésre. Nagyon jelentős a település szempontjából, hogy a koráb­bi és a jelenlegi városvezetés fontosnak érezte Békéscsaba népéletének tudományos esz­közökkel való bemutatását, mert ezzel még egy szálon bekapcsolta az ország tudo­mányos vérkeringésébe. Lenthár Márta Békéscsabai panoráma egykor, a kistemplomból Szerelmi történetek száz országban, huszonhat nyelven A szívhez szóló kiadó Szellemi, lelki, érzelmi ka­paszkodók után vágynak a mai eldurvult, „megkeményedett” világban az emberek. A férfiak többsége szemérmesen leplezi ezt, fél kimutatni éhségét a szeretetre, ám a nők nyíltab­bak e téren. Ezért is sikeresek a világ 100 országában 26 nyel­ven megjelenő Harlequin sze­relmesregények — vallja Végh Mária, a nemzetközi ki­adóvállalat magyarországi marketingmenedzsere. A napokban elkészült hazai felmérés szerint az évente 10 millió példányban megjelenő Harlequin-sorozat kisregé­nyeit zömmel a harminc-ötven év közötti közép-, illetve fel­sőfokú végzettségű hölgyek olvassák. De azért szép szám­mal akadnak fiatalok is a ro­mantikus történetek hívei kö­zött. A pszichológusok szerint a hölgyek egy része azért ol­vassa ezeket a könyveket, hogy életmintákat lessen el sa­ját kapcsolatai felfrissítésére. De akadnak olyanok is, akik a történetek szárnyán képesek „elrepülni” egy üdítőbb, kel­lemesebb világba. A szerzők többsége amerikai és angol hölgy, akik között megtalálható Agatha Christie és Penny Jordan is, hiszen az ő műveiket is megjelentette a Harlequin. A magyar fordítók között találhatjuk például Tan- dori Dezsőt, mert azt szeretnék, hogy irodalmi értéket képvisel­jenek ezek a népszerű formá­tumban elterjedt kis könyvek. Idén október 21-én ítélték oda első ízben a legjobb fordításért járó Harlequin-díjat, amit Vár­nai Péternek nyújtott át az Ung­vári Tamás vezette zsűri. A „szívhez szóló” kiadó je­lentősen támogatja a szívbeteg gyermekek érdekében létreho­zott alapítványt. Anyagilag is áldoz azért, hogy Makovecz Imre tervéi alapján mielőbb felépüljön az első olyan ma- gyarorsági gyermekklinika, ahol a speciális kardiológiai ellátás és az életmentő műté­tek megoldhatók. N.Zs., Ferenczy Europress Lesz végre Nemzeti Alaptanterv Lassan ötödik esztendeje fa­ragják az oktatásügy lucaszé- két, a Nemzeti Alaptantervet. Tavaly a sokadik nekifutásra sem sikerült elfogadtatni a műveltségi alapkövetelmé­nyeket. A lassan fél évtizede formálódó tervezet melyik változatán dolgoznak jelen­leg? — kérdeztük dr. Báthory Zoltánt, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium helyet­tes államtitkárát. — A szakértőkből verbu­vált csapat a NAT harmadik, „kritikai feldolgozását” tekin­ti a végleges változatnak. Szeptember eleje óta dolgoz­nak, számításaink szerint e hó­nap végére elkészül a vitaa­nyag. Ezt megküldjük az isko­láknak, a szakmai egyesüle­teknek, mindenkinek, akinek valami köze van az okta­tásügyhöz. Március végéig szeretnénk lezárni a vitát, ápri­lis végére elkészülhet a végle­ges változat, amely az Orszá­gos Köznevelési Tanács, majd a miniszter asztalára kerül. Ta­vasszal szeretnénk benyújtani a parlamentnek a közoktatási törvényt módosító javaslato­kat, és szeptember 1-jével életbeléphet a NAT. — Nem tartanak attól, hogy a sok „tudós-tanár” kezéből egy taníthatatlan, elméleti anyag kerül ki? — Gondoltunk erre is. Ami­kor az első szövegváltozat a kezünkben lesz, felkérjük a megyei pedagógiai intézete­ket, a szaktanárokat, hogy el­lenőrizzék és véleményezzék, hogy lehet-e egyáltalán a NAT szellemében tanítani. — Elegendő az átállásra tervezett 3—5 év a követelmé­nyek, az új ismeretek elsajátí­tásához? — A 10. osztály végén alap- műveltségi vizsgát kell tenni, illetve új típusú érettségit ter­vezünk. A feladat rendkívül összetett: az új vizsgakövetel­ményekhez új tankönyvek és segédanyagok kellenek, eze­ket meg kell írni, az iskolákkal el kell fogadtatni. Valakinek a vizsgakövetelményeket is ki kell dolgozni, ehhez az okta­tásügynek új feladatkörrel dol­gozó tudományos intézetekre lesz szüksége. —Mi lesz a néhány éve elin­dított pedagógiai kísérletek sorsa? — Többségük minden ne­hézség nélül be tud majd épül­ni a NAT követelményrend­szerébe, egy részük pedig bi­zonyára el fog vérezni. De hát ez minden kísérlet sorsa. (somfai) Ferenczy Europress — A DOMBI RATOSI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 1994. november 25-én (pénteken) 8.30 órára közgyűlést hív össze, melyre tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait tisztelettel meghívja. NAPIRENDI PONTOK: 1. Beszámoló a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint az igazgatóság tevékenységéről. Előadó: Szebegyinszki György elnök. 2. Beszámoló a felügyelő bizottság tevékenységéről. Előadó: Magyar Józsefné, a felügyelő bizottság elnöke. Közgyűlés helye: művelődési ház, Dombiratos. Dombiratos, 1994. november 7. SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA A József Major Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet, Újkígyós vállal: — őszi mélyszántási (John Deer és Rába Steiger erőgépekkel és Rabawerk ekével). Az Új élet majorban folyamatosan értékesít: — nagybálás búzaszalmát (500 Ft/bála + áfa) — nagybálás gyepszénát (500 Ft/q + áfa). (Megyén belül házhoz szállítjuk.) Továbbá kapható szemes kukorica 1300 Ft/q áron, nagy tételben is. ÉRDEKLŐDNI: ÚJKÍGYÓS, ÚJ ÉLET MAJOR. TELEFON: (66) 356-203, (66) 356-452. __________________---------------------- 1 -­A Z IDÉN NYÍLÓ ÁRUHÁZBA GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ o vas-műszaki > háztartási-vegyi ELADÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. Pülon Kft., Békéscsaba, Kazinczy u. 4. sz. Piranhak - bíborfejű díszmámák - porcelánsügérek A kígyófejű nem eladó Szivárványos guppik, ceyloni, bíborfejű, szumátrai díszmár­nák, páncélos harcsák, porce­lánsügérek kelletik magukat tegnap óta Orosházán a Petőfi Művelődési Központban, ahol a kecskeméti Nagy Lajos mu­tatja be díszhalgyűjteményét a nagyérdeműnek. Már a nyitás óráiban sok gyerek megcsodálta a különös szerzeteket. Egy pöttöm kis­lány érdeklődve sétált az akvá­riumok mellett, miközben ap­ját faggatta, majd tágra nyílt szemekkel kérdezett vissza: — Ugye, ezek nem veszedel­mesek? A megnyugtató válasz hal­latán tovább ballagott a kígyó­fejű hal, a gyümölcsevő piran­ha (a ragadozó rokona békés természetű), az óriás almacsi­ga „otthona” felé. A nagy zsongásban volt annyi időnk, hogy megkér­dezzük a halak tulajdonosát, mióta gyűjtögeti kopoltyús kedvenceit? — 15 éve vagyok megszál­lott horgász, azóta gyűjtöm a különleges díszhalakat is. Szá­momra a legértékesebb darab a kígyófejű halam, amit nem adnék oda semennyi pénzért se! Az aranyhalaktól és a tek­nősöktől viszont megválók, mert sok van belőlük. Az orosházi kiállítás egyéb­ként vasárnapig — 9 órától 18 óráig — tekinthető meg. cs. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom