Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-09 / 265. szám

GAZDASÁG 1994. november 9., szerda 0 Üzleti ajánlatok — Német cég vízi sportoknál hasz­nálatos mentőmellények magyar- országi gyártóit keresi. (224) — Német cég szőlőműveléshez szükséges, akácfából készült karó­kat vásárolna Magyarországról. A cég ezen túlmenően tölgyfa impor­tálásában is érdekelt. (225) — Német cég rétegéit lemezből készült ágybetéttartó lécek gyártó­ival keresi a kapcsolatot. (226) — Német autóbuszipari beszál­lító cég olyan magyar partnert ke­res, aki számára varrást (pl. fej­támla védőhuzatok stb.) vállalna. Elképzelése szerint a megbízás ér­téke havi DM 4000,—, és DM 5000,— között várható. (227) — Német cég 600 mmxl200 mm, 1200x1200 mm, illetve 1800 mmxl200 ni nyes méretű, cca. 1,7—1,12 g/cm fajsúlyú, 8 mm— 18 mm-ig terjedő vastagságú PVC, PMMA, PC, PS átlátszó, fényálló, valamint — 5 C és + 5 C közötti hőmérséklethatárok között az idő­járási viszonyoknak ellenálló táb­lák gyártóival keresi a kapcsola­tot. (228) — Német lépcsőgyártó cég olyan magyar gyártót/gyártókat keres, aki/akik számára jóminősé­gű falépcsőket készítenének. (229) — Az „Apoldaer Stahlflaschen GmbH” ISO 9001/EN 29 001 szab­vány szerinti varrat nélküli, nagy­nyomású acélpalackok gyártásá­val foglalkozik, s e területen Né­metország második legnagyobb gyártójának számít. Palackmére­tek: átmérő: 83—267 mm, űrtarta­lom: 0,74—67,5 1, próbanyomás: 60/225/300 bar. Felhasználás: sű­rített, cseppfolyósított és nyomás alatt oldott állapotban lévő gázok szállítása és tárolása, mint pl. oxi­gén, széndioxid, acetilén. Alkal­mazási területek: stabilan telepí­tett és hordozható oltási technika, gyógyászat és labortechnika, léle­geztetés és mentés, búvárkodás, akvarisztika, környezetvédelem, továbbá ipari felhasználás (hege- szétési-, vágási- és lézertechnika, kohászat, hidraulika stb.). Előnye a magas gyártási kapacitás és a nagy rugalmasság összekapcsoló­dásában rejlik. A cég magyaror­szági forgalmazó partnereket ke­res, valamint a palackok szerelvé­nyeire gyártó kapacitást. Részletes információ közvetlenül a német cégnél. (230) — Cseh cég zöldség- és ételkon- zerveket vásárolna. (231) — Cseh cég energetikai, petrol­kémiai, vegyi, élelmiszeripari, gá­zipari gépeket vásárolna. (232) — Cseh cég faipari termékeket (fűrészárukat, csomagolóanyago­kat, raklapokat, nyílászárókat, épületeket vásárolna). (233) BMKIK » Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 ISO 9000 minősítés A Magyar Kábel Művek (MKM) Rt. szegedi kábelgyára is megszerezte az ISO 9000 nemzetközi szabványnak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt, amelynek okmányait a gyár vezetése kedden, ünnepség keretében vette át a BVQI nemzetközi auditáló intézet képviselőjétől. A hírközlő kábelek teljes választékát gyártó szegedi gyár elsősorban a belföldi piac megtartása és bővítése érdekében szerezte meg a nemzetkö­zi minősítést. Az 57,3 százalékban Siemens érdekeltségű Magyar Kábel Művek Rt. összesen 2 millió 200 ezer érkilométer kábelt gyártott az elmúlt évben. Ennek fele Szegeden készült, s a kábelek döntő többségét a magyar telefonhálózat bővítése során használták fel. Könyvelés és adótanácsadás Menő mind a kettő Naprakész szaktudás, jólinformáltság, pontosság, felelősség — enélkül hosszabb távon nem él meg egy ilyen vállalkozás Fotó: Kovács Erzsébet — Tényleg van igény mindkét tevékenységre — mondja a Complan Szolgáltató Kft. gaz­dasági vezetője Szudárné Kor­mos Éva —, ami nem csoda a mai világban. Hiszen rengeteg olyan kisebb-nagyobb cég van, ahol nem érdemes egy számviteli apparátust fönntar­tani. Arról nem is beszélve, hogy a bérkönyvelést költség­ként lehet elszámolni, vagyis leírni az adóalapból, míg a sa­ját alkalmazottnak bért kell fi­zetni és viselni annak minden terhét. — Tehát igencsak jól jön ki az ügyfeleknek, ha irodával végeztetik el a teljes könyve­lést, hiszen csak beviszik az összes bizonylatot és kihoz­zák... — A kész mérleget, s min­den más munkát, mert a teljes körű adóügyintézést, munka­ügyi és társadalombiztosítási feladatokat is mi látjuk el. — Ez aztán az összkomfort! Talán még az adótanácsadás is benne van? — Benne bizony, ugyanis a nálunk könyveltetők ingyen kapják. Egyébként az külön terület, külön díjazással. — Jönnek is a külön adó­problémákkal? — Hogyne! Vannak rend­szeresen visszatérő ügyfele­ink, meg esetiek. Aki elégedett a tanáccsal, az ajánl bennün­ket, mivel segítettünk megol­dani a problémáját. —Gondolom a probléma lé­nyege minden esetben az, mi­ként lehet kevesebbet, vagy esetleg semmit se adózni? Ma­gyarul: tön’ényes formában hogy lehet kibújni az adóköte­lezettség alól. Vagy van aki túl is menne a törvényes határon az ügyeskedéssel? — Előfordult már, de ter­mészetesen ilyesmivel nem foglalkozunk. Ezt gyorsan meg is tudja a próbálkozó. Az­tán meg legyünk őszinték, a jogszabályok ismeretével és betartásával is lehet ered­ményt elérni. Vagyis jogsze­rűen. —Például? — Hát például egy kereske­dő év vége felé árukészletbe fekteti várható jövedelme nagy részét, vagy beruházást eszközöl... Érdekes téma volt az utóbbi hetekben, napokban a befektetési jegy, mivel erre adókedvezmény jár, sőt a vá­sárlásához minimális befize­tés ellenében kölcsönt lehet kapni. —Nagyon előnyös pénzügyi lépésnek tűnik. Áldásukat ad­ták rá? — Nem ilyen egyszerű a dolog. A nagy jövedelműek­nek éri csak meg beszállni. így aztán kinek igent, kinek nemet mondtunk. —A Complan Kft. a legelső kamarai tagok egyike. Érde­mes volt sietni? — Feltétlenül. Egyébként most már úgyis kötelező len­ne. Mi a kapott információk­nak hasznát vettük és sokat jelentett az a németor­szági tanulmányút tavaly, amin ingyen részt vehettünk. Több más Békés megyei kamarai taggal együtt Kob- lenzben ismerkedtünk a né­met számítógépes eljárások­kal. Vass Márta Személyi jövedelemadó Átlagosan húsz százalékkal többet fizetünk? Hamarosan a honatyák is napirendjükre tűzik az 1995-ös költségvetés melléktermékeként a jövő évi adóváltozásokat. Összeállításunkban elsősorban a személyi jövedelemadó ter­vezett módosításait, pontosabban hatásait térképezzük föl. S ebből sajnos kiderül: egy átlag magyar 20 százalékkal fizet több adót. Úgy tűnik, a pénzügyi szakemberek csalódtak a progresszív adóztatásban, nekünk pedig rá kell jönnünk, a tavalyi könnyítésekből jövőre alig marad valami. A céges gépkocsik használata után fizetett adó a) Ha az adót kifizető fizeti A gépkocsi A gépkocsi új beszerzési éra elsó üzembe helyezésének évében A gépkocsi első üzembe helyezése évének utolsó napjétól számított 3 naptári éven keresztül A gépkocsi első üzembe helyezése évének utolsó napjától számítolt ötödik naptári éy első napjától 0-1 000 000 84 000 60 000 36 000 1-2 000 000 180 000 120 000 72 000 2-3 000 000 264 000 180 000 108 000 3-4 000 000 348 000 240 000 144 000 4 000 000 felett 432 000 300 000 180 000 b) Ha az adót magánszemély fizeti 0-1 000 000 60 000 48 000 24 000 1-2 000 000 120 000 84 000 48 000 2-3 000 000 180 000 120 000 72 000 3-4 000 000 240 000 168 000 96 000 4 000 000 felett 300 000 216 000 120 000 Az adótétel-számítás szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. Az elmúlt hetekben többször több helyen nyilatkozták a pénzügy irányítói, hogy nem lesz nagyobb változás a sze­mélyi jövedelemadózás rend­szerében, megmaradnak a sá­vok és a kulcsok is. Az ilyen pozitív kicsengésű bejelenté­seknél az embernek óhatatla­nul az jut az eszébe, hogy hol itt a trükk. És aki erre vár, az nem is csalódik, ugyanis az elmúlt hat év alatt kiharcolt kedvezményekből nem sok marad. Tételesen ugyan sokat sorol föl a törvény, de forint­ban, fillérben számolva leg­alább a felére csökken a ked­vezmények értéke. Tulajdon­képpen két tétel növeli meg igazán a jövőre fizetett adón­kat. Megszűnik a gyerekked­vezmény, ami egy, illetve két gyereknél havonta 400 forint volt, ennél viszont sokkal na­gyobb baj, hogy a nyugdíj- és tb-, valamint a munkavállalói járulékot nem lehet levonni az adóalapból. Hogy ez mennyit is számít, mutatja táblázatunk, de magunk is utánaszámolha­tunk. Minden megkeresett 100 forintból eddig 10-et nem kel­lett az adó kiszámításakor fi­gyelembe vennünk, hiszen ennyi volt a nyugdíjjárulék és ezenkívül 1,50 a munkaválla­lói, tehát adót 88,50 után fi­zettünk. Most viszont az adón­kat csökkenthetjük a járulékok 25 százalékával, ami a 10 fo­rintos nyugdíj- és egészség- biztosítási járuléknál éppen 2,50. Ha még mélyebben kuta­kodunk, akkor az is kiderül, hogy 220 ezer forintnyi éves bruttó keresetig nincs válto­zás, afölött viszont jelentősen megnő a fizetendő adó. Tulajdonképpen a módosí­tások azt a célt szolgálják, hogy a közepesnél magasabb kategóriába tartozók a prog­resszív jövedelemadó mellett degresszív kedvezményeket vehessenek igénybe, magya­rán mondva, ne nőjön a ked­vezmény, ha növekszik a kere­set. Pusztán már e két tétel miatt több adót fizetünk átla­gosan 1995-ös keresetünk után, mint 1994-ben tettük; a pénzügyi kormányzat így kí­vánja az adókönnyítések miatt növekvő reálbérekből elvenni vagy inkább visszavenni a já­randóságát. A változások most felmérhető hatása az lesz, hogy a közepesnél magasabb jövedelműek a korábbinál töb­bet fizetnek majd, függetlenül attól, hogy az adókulcs és az adósáv nem változott, a legala­csonyabb keresetűeknél viszont nem emelkedik az elvonás. A jövedelmek közelítésé­nek egyébként fontos szociális érve mellett aligha lehet egyébként más okot előhozni arra, hogy a kormány évi 480 ezer forintos keresetig min­denkinek 7200 forintot vissza­térít az adójából, pontosabban szólva, ennyivel lehet mérsé­kelni az adót. Mindenfajta ma­gyarázat helyett vegyük a leg­egyszerűbbet, a kevezmények megszorítása miatt valószínű­leg ennyivel kellene többet fi­zetni az alsó kategóriákban, és ezt ily módon kívánják kom­penzálni. Ez a módosulás vi­szont azt is jelenti, hogy az átlagosnak tartott kereset, azaz évi 480 ezer forint az utol­só előtti adósávba tartozik, vagyis ma egy átlagos magyar kereső mintegy 70 ezer forint­tal marad el évente a gazda­goknak fenntartott 550 ezer fo­rintos sávtól. (Ha így halad az infláció, akkor előbb-utóbb adózás szempontjából mind­annyian a gazdagok közé tar­tozhatunk.) Ez az extrém eset csak amiatt következhetett be, mert az 1988-as bevezetéskor elhangzott ígéretet egyik kor­mánynak sem sikerült betarta­nia. Tehát azt, hogy az adótáb­lázatban található jövedelmi határokat az inflációnak meg­felelően változtatják. Az elmúlt hat év áremelke­dési ütemét viszont az adóssá­gok nem követték. Egyébként 1993-ban félmillió forintnál többet, saját bevallása szerint, 493 ezer polgártársunk kere­sett. Összességében pedig mintegy 3,4 millióan fizettünk adót, átlagosan 72 ezer forin­tot. Mint látható, ez most több lesz. Az adótörvény tervezett változásainak egy kedvező eleme mégiscsak van: az előze­tes tervekkel ellentétben a csa­ládi pótlék mégsem adóköteles. A törvényjavaslatot a parla­mentnek kell jóváhagynia. Ezt a jövedelemadóról szó­ló összeállítást a Vasárnap című lapból vettük át. Az 1995-ös adótábla (megegyezik az 1994-essel) 0-110 000 0% 110 000-150 000 20% 150 000-220 OOO 25% 220 000-380 OOO 35% 380 000-550 OOO 40% 550 OOO­44% Havi bruttó Fizetendő adó (ft/hó) I 11*.-I nnlén imaiiflnlmm havi nouo jövedelem jövedelem R/év 1994 1995 1994 1996 áttéri* 15000 180 000 860 260 13 203 13 253 50 20 000 240 000 1 967 1 533 17 536 17 572 36 30 000 360 000 5 001 4 746 26133 26155 21 35 000 420 000 6 550 6 519 30 429 30 432 3 40 000 480 000 8 285 8 975 34 710 34 652- 58 50 000 600 000 11 825 12 854 43 265 43179- 86 60 000 720 000 15 656 16 967 51 795 51 686-109 80 000 960 000 23 664 25 317 68 828 68 690-138

Next

/
Oldalképek
Tartalom